Erdélyi Szemle, 1943 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

Mátyás király jubileumi éve s Irta: SZÉLL­ Ő A XVI. századnak egyik legjelentősebb magyar kró­nikája, Heltai Gáspárnak Kolozsvárott megjelent magyar­­krónikája igen érdekesen mondja el azt a nagyjelentő­ségű eseményt, amelynek mostan lesz ötszázadik évfor­dulója. „Szülő pedig (Szilágyi) Erzsébet ezt a (Hunyadi) Mátyást Kolozsvárott, Erdélyben, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1443. Bojt második hava (t. i. március) huszonhetedik napján, reggel három órakort.” Érdekessége ennek a napnak, hogy 1676-ban ugyan­ezen a napon szülé a magyar nemzetnek egy másik nagy asszonya, a hőslelkű Zrínyi Ilona, a zemplén megyei Borsi-kastélyban, II. Rákóczi Ferencet, a magyar sza­badságharc lánglelkű hősét. Mátyás király születésének 400. évfordulója alkal­mából 1843 táján az akkori fiatal reformnemzedék meg­mozdulására nagyszabású megemlékezést tervezett az akkori magyar társadalom a magyar önállóság, a nem­zeti függetlenség és dicső hadvezér eme kiváló képvise­lőjének emlékezetére. Ekkor terveztek felállítani hatal­mas szobrot emlékére az ország fővárosában. Több vár­megye nagyobb összeget szavazott meg a szoborra. Fe­­renczy István neves szobrászművész el is készítette a szo­bor modelljét. Mátyás királynak azonban mind a mai na­pig nincsen megfelelő emlékműve az ország fővárosában. Pedig az egykori magyar metropolis Buda éppen Mátyás király alatt és a nagy nemzeti uralkodó jóvoltából tett Európaszerte nagy hírnévre szert. Mátyás király jubileumával a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozott és a tudós testület alapító el­nöke, Teleki József gróf, a későbbi erdélyi kormányzó, a Hunyadiak kora Magyarországon cím alatt megjelent ha­talmas gyűjteményes munkájában rótta le a tudományos világ kegyeletét nagy nemzeti királyunk szent emléke előtt. Mátyás király születéséről így ír: . . .akkortájt egy nem nagy jelentőségű esemény történt Erdélyben, Ko­lozsvárott, amely azonban mégis igen nagy hatással lett hazánk sorsára. u­flss. évi március 27-én született ugyanis Kolozsvárott Hunyadi János második fia, a későbbi Má­tyás király. Teleki is megjegyzi azonban, hogy a születés évében nem minden írónk egyezik meg, — vannak, akik az 1440. évre teszik születését, — de megjegyzi, hogy újabb és jobb íróink, mind az 1443. március 27-iki dátu­mot fogadták el hitelesnek. — Nyilván ez az oka annak, hogy Mátyás király szülőházának megjelölésekor, amely ház a művészettörténészek megállapítása szerint 1442- ben épült, illetve akkor fejeződött be építése — szintén ez a dátum örökíttetett meg és a húsz éves idegen meg­szállás alatt is büszkén hirdette a szülőházon a stílusos bronztábla. EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT 1443 MÁRCIUS 27-ÉN MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS, HUNYADI JÁNOS ÉS SZILÁGYI ERZSÉBET FIA, stb. A század elején Fraknói Vilmos a vatikáni kutatásai alapján arra az eredményre jut, ami azóta tévesnek bi­zonyult, hogy Mátyás királynak mégis 1440-ben kellett születnie, mert a szentszéki követi jelentések szerint ki­rállyá választásakor (1458. január 24.) 18 éves volt. Fraknói Vilmos téves okoskodását sokan hitelesnek fo­gadták el és ezért az 1440-ik évre tették születését, holott szülőháza akkor még nem is állott fenn. Az államfőhelyettesi intézmény tanulmányozása so­rán felmerült legújabb közjogi adataink azonban min­denben azt igazolják, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia, valamint hírneves genealógusunk, Nagy Iván, SÁNDOR dr. adata (1443. III. 27.) a helyes. Az 1458 januárjában ki­rállyá választott Hunyadi Mátyás ugyanis még nem volt teljes korú. A régi magyar közjog szerint ugyanis a ki­rály csak 15 éves korában válik teljes korúvá (plenis aetatis). Nem teljes korú, vagyis kiskorú (infans) ki­rály mellett régens (rector, tutor, gubernator, vicarius és 1475 óta locumtenens) gyakorolja a királyi hatalmat. Ugyanezt látjuk a kiskorú (infans) Mátyás eseté­ben is, aki mellé nagybátyját, Szilágyi Mihályt, választ­ják régenssé, aki okleveleit — a kiskorú király nevében — pro infante rege — adja ki. Ha Hunyadi Mátyás 1440- ben született volna, akkor ez nem lett volna lehetséges, de nem is lehetett volna a teljes korú király mellé régen­­set kinevezni. I. Wladyslaus és V. László is 18 évnél fia­talabb korban vette át az ország kormányzását. V. László 1440 február 23-án született — akivel egyik írónk téve­sen egykorúnak mondja Mátyást — és kiskorúsága ide­jén 1455 február 23-ig Hunyadi János kormányzott ne­vében (pro infante rege). Nagy Lajos királyunk is 17 éves korában lépett atyja, a nagynevű Anjou Károly Ró­bert örökébe (1342-ben) külön gyámi helytartó nélkül. — Mátyás király is, amikor 1458 március 27-én teljes ko­rúvá vált azonnal megszüntette Szilágyi Mihály kormány­zási jogait, illetve azok közjogilag automatice megszűn­tek és amikor Szilágyi Mihály az uralkodói jogokat to­vábbra is gyakorolni akarja, Mátyás király egyszerűen elfogatja és elzáratja őt. Közjogilag teljesen érthető és helyeselhető eljárás, mert az 1458 március 27-én 15 évessé lett, vagyis teljes korúvá vált király e naptól kezdve maga gyakorolta királyi hatalmát és a régens működését megszűntnek kellett tekintenie, mert az ural­kodói funkciók végzésében a duplicitás mindenképpen elkerülendő volt. Az elmúlt 1940. esztendőben Mátyás király halálá­nak 450. évfordulója alkalmából az akkori Csonkama­­gyarországon megemlékeztek egyes intézményeink Má­tyás király születéséről a Frakrói Vilmos-féle 1440. év­vel kapcsolatban, amely dátum azóta teljességgel téves­nek bizonyult. Az erdélyi magyar közvélemény azonban akkor is és most is a helyes 1443. évi születési dátumot tartja nyilván és annál is inkább nagy lelkesedéssel ké­szül Mátyás király születésének 500. évfordulóját meg­ünnepelni 1943 március 27-én, mert 1940-ben az idegen megszállás alatt erre semmiképpen sem lehetett kellő alkalma és módja. Kolozsvár, a nagy király szülővárosa, a rendkívüli időkhöz méltó szerénységgel, de a történelmi esemény nagyságához mért méltósággal kívánja megülni a neve­zetes évfordulót. Nem múlandó ünnepségekkel, hanem elsősorban nagyszabású maradandó alkotásokkal akarja a nemes város az évfordulót emlékezetessé tenni. Tervei között szerepel Mátyás király szülőházának korszerű át­alakítása. Az átalakítás a Műemlékek Országos Bizottsá­gának ellenőrzése mellett folyik. A tervek szerint 1943 március 27-én adják majd át rendeltetésének a restaurált házat és abból Hunyadi-múzeumot szerveznek. Ez valóban méltó lépés, mert Mátyás király is igen kedvelte kolozsvári szülőházát, amely akkor egy jómódú szőllősgazda tulajdona volt. Kiváltságokkal látta el és adóelengedésben részesítette. Az erdélyi fejedelmek is igen nagy kegyelettel vigyáztak a házra. A zentai csata után a császáriak Erdélyre is rátették kezüket. Az ak­kori német világban nem igen ügyeltek a házra, hanem hivatalt rendeztek be benne. Ferdinánd császár alatt azután sikerült annyit elérni, hogy a hivatalt ott beszün­tették. A múlt század nyolcvanas éveiben ismét katonai kórháznak rendezték be a városi tanács minden tiltako­zása ellenére. Ferencz József kolozsvári látogatása alkal­mával méltányolta a kolozsváriak panaszát és megtiltotta

Next