Erdélyi Szemle, 1943 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
Mátyás király jubileumi éve s Irta: SZÉLL Ő A XVI. századnak egyik legjelentősebb magyar krónikája, Heltai Gáspárnak Kolozsvárott megjelent magyarkrónikája igen érdekesen mondja el azt a nagyjelentőségű eseményt, amelynek mostan lesz ötszázadik évfordulója. „Szülő pedig (Szilágyi) Erzsébet ezt a (Hunyadi) Mátyást Kolozsvárott, Erdélyben, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1443. Bojt második hava (t. i. március) huszonhetedik napján, reggel három órakort.” Érdekessége ennek a napnak, hogy 1676-ban ugyanezen a napon szülé a magyar nemzetnek egy másik nagy asszonya, a hőslelkű Zrínyi Ilona, a zemplén megyei Borsi-kastélyban, II. Rákóczi Ferencet, a magyar szabadságharc lánglelkű hősét. Mátyás király születésének 400. évfordulója alkalmából 1843 táján az akkori fiatal reformnemzedék megmozdulására nagyszabású megemlékezést tervezett az akkori magyar társadalom a magyar önállóság, a nemzeti függetlenség és dicső hadvezér eme kiváló képviselőjének emlékezetére. Ekkor terveztek felállítani hatalmas szobrot emlékére az ország fővárosában. Több vármegye nagyobb összeget szavazott meg a szoborra. Ferenczy István neves szobrászművész el is készítette a szobor modelljét. Mátyás királynak azonban mind a mai napig nincsen megfelelő emlékműve az ország fővárosában. Pedig az egykori magyar metropolis Buda éppen Mátyás király alatt és a nagy nemzeti uralkodó jóvoltából tett Európaszerte nagy hírnévre szert. Mátyás király jubileumával a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozott és a tudós testület alapító elnöke, Teleki József gróf, a későbbi erdélyi kormányzó, a Hunyadiak kora Magyarországon cím alatt megjelent hatalmas gyűjteményes munkájában rótta le a tudományos világ kegyeletét nagy nemzeti királyunk szent emléke előtt. Mátyás király születéséről így ír: . . .akkortájt egy nem nagy jelentőségű esemény történt Erdélyben, Kolozsvárott, amely azonban mégis igen nagy hatással lett hazánk sorsára. uflss. évi március 27-én született ugyanis Kolozsvárott Hunyadi János második fia, a későbbi Mátyás király. Teleki is megjegyzi azonban, hogy a születés évében nem minden írónk egyezik meg, — vannak, akik az 1440. évre teszik születését, — de megjegyzi, hogy újabb és jobb íróink, mind az 1443. március 27-iki dátumot fogadták el hitelesnek. — Nyilván ez az oka annak, hogy Mátyás király szülőházának megjelölésekor, amely ház a művészettörténészek megállapítása szerint 1442- ben épült, illetve akkor fejeződött be építése — szintén ez a dátum örökíttetett meg és a húsz éves idegen megszállás alatt is büszkén hirdette a szülőházon a stílusos bronztábla. EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT 1443 MÁRCIUS 27-ÉN MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS, HUNYADI JÁNOS ÉS SZILÁGYI ERZSÉBET FIA, stb. A század elején Fraknói Vilmos a vatikáni kutatásai alapján arra az eredményre jut, ami azóta tévesnek bizonyult, hogy Mátyás királynak mégis 1440-ben kellett születnie, mert a szentszéki követi jelentések szerint királlyá választásakor (1458. január 24.) 18 éves volt. Fraknói Vilmos téves okoskodását sokan hitelesnek fogadták el és ezért az 1440-ik évre tették születését, holott szülőháza akkor még nem is állott fenn. Az államfőhelyettesi intézmény tanulmányozása során felmerült legújabb közjogi adataink azonban mindenben azt igazolják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, valamint hírneves genealógusunk, Nagy Iván, SÁNDOR dr. adata (1443. III. 27.) a helyes. Az 1458 januárjában királlyá választott Hunyadi Mátyás ugyanis még nem volt teljes korú. A régi magyar közjog szerint ugyanis a király csak 15 éves korában válik teljes korúvá (plenis aetatis). Nem teljes korú, vagyis kiskorú (infans) király mellett régens (rector, tutor, gubernator, vicarius és 1475 óta locumtenens) gyakorolja a királyi hatalmat. Ugyanezt látjuk a kiskorú (infans) Mátyás esetében is, aki mellé nagybátyját, Szilágyi Mihályt, választják régenssé, aki okleveleit — a kiskorú király nevében — pro infante rege — adja ki. Ha Hunyadi Mátyás 1440- ben született volna, akkor ez nem lett volna lehetséges, de nem is lehetett volna a teljes korú király mellé régenset kinevezni. I. Wladyslaus és V. László is 18 évnél fiatalabb korban vette át az ország kormányzását. V. László 1440 február 23-án született — akivel egyik írónk tévesen egykorúnak mondja Mátyást — és kiskorúsága idején 1455 február 23-ig Hunyadi János kormányzott nevében (pro infante rege). Nagy Lajos királyunk is 17 éves korában lépett atyja, a nagynevű Anjou Károly Róbert örökébe (1342-ben) külön gyámi helytartó nélkül. — Mátyás király is, amikor 1458 március 27-én teljes korúvá vált azonnal megszüntette Szilágyi Mihály kormányzási jogait, illetve azok közjogilag automatice megszűntek és amikor Szilágyi Mihály az uralkodói jogokat továbbra is gyakorolni akarja, Mátyás király egyszerűen elfogatja és elzáratja őt. Közjogilag teljesen érthető és helyeselhető eljárás, mert az 1458 március 27-én 15 évessé lett, vagyis teljes korúvá vált király e naptól kezdve maga gyakorolta királyi hatalmát és a régens működését megszűntnek kellett tekintenie, mert az uralkodói funkciók végzésében a duplicitás mindenképpen elkerülendő volt. Az elmúlt 1940. esztendőben Mátyás király halálának 450. évfordulója alkalmából az akkori Csonkamagyarországon megemlékeztek egyes intézményeink Mátyás király születéséről a Frakrói Vilmos-féle 1440. évvel kapcsolatban, amely dátum azóta teljességgel tévesnek bizonyult. Az erdélyi magyar közvélemény azonban akkor is és most is a helyes 1443. évi születési dátumot tartja nyilván és annál is inkább nagy lelkesedéssel készül Mátyás király születésének 500. évfordulóját megünnepelni 1943 március 27-én, mert 1940-ben az idegen megszállás alatt erre semmiképpen sem lehetett kellő alkalma és módja. Kolozsvár, a nagy király szülővárosa, a rendkívüli időkhöz méltó szerénységgel, de a történelmi esemény nagyságához mért méltósággal kívánja megülni a nevezetes évfordulót. Nem múlandó ünnepségekkel, hanem elsősorban nagyszabású maradandó alkotásokkal akarja a nemes város az évfordulót emlékezetessé tenni. Tervei között szerepel Mátyás király szülőházának korszerű átalakítása. Az átalakítás a Műemlékek Országos Bizottságának ellenőrzése mellett folyik. A tervek szerint 1943 március 27-én adják majd át rendeltetésének a restaurált házat és abból Hunyadi-múzeumot szerveznek. Ez valóban méltó lépés, mert Mátyás király is igen kedvelte kolozsvári szülőházát, amely akkor egy jómódú szőllősgazda tulajdona volt. Kiváltságokkal látta el és adóelengedésben részesítette. Az erdélyi fejedelmek is igen nagy kegyelettel vigyáztak a házra. A zentai csata után a császáriak Erdélyre is rátették kezüket. Az akkori német világban nem igen ügyeltek a házra, hanem hivatalt rendeztek be benne. Ferdinánd császár alatt azután sikerült annyit elérni, hogy a hivatalt ott beszüntették. A múlt század nyolcvanas éveiben ismét katonai kórháznak rendezték be a városi tanács minden tiltakozása ellenére. Ferencz József kolozsvári látogatása alkalmával méltányolta a kolozsváriak panaszát és megtiltotta