Erdővidéki Lapok, 2006 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2006-03-01 / 1. szám

________________________________TÖRTF.NFT FM______________________ Erdővidéki önállósodási, függetlenedési és egyesülési törekvései a 18. század második felétől az 1848-as szabadságharcig. Cserey Zoltán Az Erdővidék önállósodását és egyesítését célzó törekvések több évszázados múltra te­kintenek vissza. Egyrészt az Erdővidéket alkotó Miklósvárszék és Bardoc fiúszék sok esetben függetlenségéért kellett küzdjön, másrészt az erdővidékieknek szinte folyamatos ésszerű törekvése volt a két szék egyetlen közigazgatási egység keretében való egyesítése. Sajnálatos módon a hosszú évszázadok törekvése nem hozta meg a kívánt eredményt, csak jóval később, az 1968-as megyésítés hozta el az egyesítést. Alz alábbi tanulmány e törekvések történetének egy korszakát mutatja be, eddig ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva. ► Egyed Ákos a vidékre vonatkozó tanulmányá­ban jegyzi meg, hogy ennek a kis tájegységnek, amelyet századokra visszamenően Erdővidék­ként emlegetnek a források, településtörténeti érdekessége az, hogy bár egységes kis tájat ké­pez a múltban közigazgatásilag megosztott volt, területéből két szék osztozott Miklósvárszék és Bardoc fiúszék. Az előbbihez 10, az utóbbihoz 9 falu tartozott. Miklósvárszéket Sepsiszéktől a Baróti-hegyek választották el, Bardoc fiúszéket Udvarhelyszéktől pedig a terjedelmes Rika erdő. A kérdés az - és ez évszázados panaszok előidé­zője - hogy miért szerveződött két szék ott, ahol egy is kicsi lehetett volna.­ Ha történetesen Er­dővidék egy széket alkotott volna, nagyon kevés­sel lett volna nagyobb, mint Háromszék legki­sebb alkotó eleme Orbaiszék. Miklósvárszék csak később csatlakozott a 16. század közepe táján alakult Háromszékhez, és hogy ez nem volt önszándékú egyesülés, ha­nem bekebelezés, utal erre a miklósvárszékiek­­nek önkormányzatukat több esetben is bizonyí­tandó szándékuk. Az 1571-es kiváltságlevelüket 1610-ben és 1627-ben is megújítják.3 A kivált­ságlevél értelmében önálló törvényhatóságként működhetett, peres ügyeit főszék módjára intéz­hette és egyenesen a fejedelem székére felleb­bezhetett.4 Mindezek azt bizonyítják, hogy Mik­lósvárszék egyenrangú társszékként kapcsoló­dott a háromszéki szövetséghez. Ebben az eset­ben viszont az a kérdés, hogy a Háromszék elne­vezést miért nem módosították, a források ugya­nis kezdettől fogva Háromszék és a vele egyesült Miklósvárszékről szólnak. Bardosszék az utolsóként alakult székely szék mindössze 9 falut foglalt magába. Peres ügyeiket Udvarhelyszék egyik alkirálybírája lát­ta el helyben. Szerettek volna a szék atyáskodá­­sától megszabadulni és önálló életet élni. Kéré­sük orvoslására 1635-ben Rákóczi Györgyhöz folyamodnak. A kapott kiváltságlevél értelmé­ben a bardocszékiek ezentúl maguk közül vá­laszthattak alkirálybírót.­ A két szék 18-19. századi történetét végig kí­séri régi szabadságjogaik érvényesítéséért foly­tatott küzdelmük, különösképpen Miklósvár­szék esetében volt ez hangsúlyos. A 19. század első felében pedig egyre inkább felerősödnek a két szomszédos szék egybeolvasztásának szük­ségességét hangoztató vélemények, amelyek fő­királybírói és guberniumi folyamodások, sőt a császárhoz küldött feliratok formájában csúcso­sodtak ki. Miklósvárszék a 15. században, de még a 16. század első felében is többször volt kényte­len panaszlevelekkel, illetve peres úton meg­védeni széktartási jogát. 1459. november 26-án Lábatlani János székely ispán Mátyás király utasítására ítélkezik Sepsi- és Miklósvárszék vi­tájában. Rendeletbe foglalja ,hogy Szentmiklós­­várszéket a mondott Sepsiszék semmiképpen nem kebelezheti be, semmi joggal nem vetheti alá, hanem saját szabadságában, amellyel ren­delkezik maradjon meg mégpedig úgy, hogyha bárki mostantól a jövőben a Szentmiklósvár­­székhez tartozók közül törvénytelenül, a mon­dott Sepsiszékhez akarna tartozni és annak en­gedelmeskedni, az ilyen minden vagyonának és fejének elvesztésével bűnhődjék a jelen oklevél erejénél fogva. "­ 1531. július 5-én Szapolyai Já­nos kiváltságlevelében helyben hagyta a miklós­­várszékiek különállását, de az elszakadásba be­le nem törődő sepsiszékiek megnyugtatására előírta, hogy a két széknek közös bírái legyenek.A Miklósvárszék törvényszéke úgy ítélkezhetett, mint bármelyik más főszéké, de a közös elöljáróság révén visszatért Sepsiszékhez, nem vált teljesen különálló törvényhatósággá. Egyébként hadi szem­lék tartásakor, utasítások végrehajtásakor Miklós­várszék nem is szerepel önálló székként.8 Fürdővidéki I a nők 4

Next