Erdővidéki Lapok, 2006 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1. szám
________________________________TÖRTF.NFT FM______________________ Erdővidéki önállósodási, függetlenedési és egyesülési törekvései a 18. század második felétől az 1848-as szabadságharcig. Cserey Zoltán Az Erdővidék önállósodását és egyesítését célzó törekvések több évszázados múltra tekintenek vissza. Egyrészt az Erdővidéket alkotó Miklósvárszék és Bardoc fiúszék sok esetben függetlenségéért kellett küzdjön, másrészt az erdővidékieknek szinte folyamatos ésszerű törekvése volt a két szék egyetlen közigazgatási egység keretében való egyesítése. Sajnálatos módon a hosszú évszázadok törekvése nem hozta meg a kívánt eredményt, csak jóval később, az 1968-as megyésítés hozta el az egyesítést. Alz alábbi tanulmány e törekvések történetének egy korszakát mutatja be, eddig ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva. ► Egyed Ákos a vidékre vonatkozó tanulmányában jegyzi meg, hogy ennek a kis tájegységnek, amelyet századokra visszamenően Erdővidékként emlegetnek a források, településtörténeti érdekessége az, hogy bár egységes kis tájat képez a múltban közigazgatásilag megosztott volt, területéből két szék osztozott Miklósvárszék és Bardoc fiúszék. Az előbbihez 10, az utóbbihoz 9 falu tartozott. Miklósvárszéket Sepsiszéktől a Baróti-hegyek választották el, Bardoc fiúszéket Udvarhelyszéktől pedig a terjedelmes Rika erdő. A kérdés az - és ez évszázados panaszok előidézője - hogy miért szerveződött két szék ott, ahol egy is kicsi lehetett volna. Ha történetesen Erdővidék egy széket alkotott volna, nagyon kevéssel lett volna nagyobb, mint Háromszék legkisebb alkotó eleme Orbaiszék. Miklósvárszék csak később csatlakozott a 16. század közepe táján alakult Háromszékhez, és hogy ez nem volt önszándékú egyesülés, hanem bekebelezés, utal erre a miklósvárszékieknek önkormányzatukat több esetben is bizonyítandó szándékuk. Az 1571-es kiváltságlevelüket 1610-ben és 1627-ben is megújítják.3 A kiváltságlevél értelmében önálló törvényhatóságként működhetett, peres ügyeit főszék módjára intézhette és egyenesen a fejedelem székére fellebbezhetett.4 Mindezek azt bizonyítják, hogy Miklósvárszék egyenrangú társszékként kapcsolódott a háromszéki szövetséghez. Ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy a Háromszék elnevezést miért nem módosították, a források ugyanis kezdettől fogva Háromszék és a vele egyesült Miklósvárszékről szólnak. Bardosszék az utolsóként alakult székely szék mindössze 9 falut foglalt magába. Peres ügyeiket Udvarhelyszék egyik alkirálybírája látta el helyben. Szerettek volna a szék atyáskodásától megszabadulni és önálló életet élni. Kérésük orvoslására 1635-ben Rákóczi Györgyhöz folyamodnak. A kapott kiváltságlevél értelmében a bardocszékiek ezentúl maguk közül választhattak alkirálybírót. A két szék 18-19. századi történetét végig kíséri régi szabadságjogaik érvényesítéséért folytatott küzdelmük, különösképpen Miklósvárszék esetében volt ez hangsúlyos. A 19. század első felében pedig egyre inkább felerősödnek a két szomszédos szék egybeolvasztásának szükségességét hangoztató vélemények, amelyek főkirálybírói és guberniumi folyamodások, sőt a császárhoz küldött feliratok formájában csúcsosodtak ki. Miklósvárszék a 15. században, de még a 16. század első felében is többször volt kénytelen panaszlevelekkel, illetve peres úton megvédeni széktartási jogát. 1459. november 26-án Lábatlani János székely ispán Mátyás király utasítására ítélkezik Sepsi- és Miklósvárszék vitájában. Rendeletbe foglalja ,hogy Szentmiklósvárszéket a mondott Sepsiszék semmiképpen nem kebelezheti be, semmi joggal nem vetheti alá, hanem saját szabadságában, amellyel rendelkezik maradjon meg mégpedig úgy, hogyha bárki mostantól a jövőben a Szentmiklósvárszékhez tartozók közül törvénytelenül, a mondott Sepsiszékhez akarna tartozni és annak engedelmeskedni, az ilyen minden vagyonának és fejének elvesztésével bűnhődjék a jelen oklevél erejénél fogva. " 1531. július 5-én Szapolyai János kiváltságlevelében helyben hagyta a miklósvárszékiek különállását, de az elszakadásba bele nem törődő sepsiszékiek megnyugtatására előírta, hogy a két széknek közös bírái legyenek.A Miklósvárszék törvényszéke úgy ítélkezhetett, mint bármelyik más főszéké, de a közös elöljáróság révén visszatért Sepsiszékhez, nem vált teljesen különálló törvényhatósággá. Egyébként hadi szemlék tartásakor, utasítások végrehajtásakor Miklósvárszék nem is szerepel önálló székként.8 Fürdővidéki I a nők 4