Esti Budapest, 1953. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-31 / 203. szám
4 A VJFöltámadott VELENCE, augusztus • 31. Szombaton délután a velencei filmfesztiválon bemutatták a magyar filmgyártás „Föltámadott a tenger” című alkotását. Telt ház volt, a nézők érdeklődéssel fogadták kétrészes, színes, filmünket. A sikert bizonyítja, hogy vetítés közben sűrűn csattant fel a taps. Este a fesztivál szabadtéri mozijában újra levetítették a filmet, ezúttal is zsúfolt nézőtér előtt. E második vetítésen inkább a velencei közönség töltötte meg a nézőteret s még lelkesebben tapsolt a délutáninál. Filmünk sikere Az Avanti című olasz lap, miután ismertette a filmet és méltatta annak erényeit, így fejezte be cikkét: „Ilyen történelmi filmet szeretnénk látni az olasz filmszínházakban is, ahol mindezideig egyetlen film sem foglalkozott méltó módon nemzeti felszabadulásunk történetével.” Az 1l Gazettitto című velencei lap teljes hassábot szentel a filmnek és a kritikus kiemeli a korhűséget, a nagy tömegek mozgatását, a csata impozáns megoldását. Dicséri a képek kompozícióját s a színeket, amelyek nem rikítanak. Kiemeli a film kísérőzenéjét, amelyet „elsőrangúnak” tart. Még a jobboldali Corriere della Sera című milánói lap is említésre méltó alkotásnak tartja a filmet, dicséri a csatajeleneteket, a színészek játékát és a színeket kiváltaknak tartja. Azt írja, hogy formailag igen gondos munkán „tartalmilag vitatható”. . A film vetítése után a közönség köréből igen sokan gratuláltak, a szakemberek, a művészek közül sokan dicsérték s jelentős alkotásnak tartják a filmet. Az Avanti még kiemeli azt is, hogy ez az eredmény nem lett volna lehetséges, az előző nagy filmjeink tapasztalatai nélkül s itt megemlíti a „Talpalatnyi föld”-et, a „Ludas Matyi”-t és a „Különös házasság”-ot. Két indiai film A legutolsó napokban vetítették egyébként Claude Aufant- Lara „Isten felekezet nélkül” című filmjét, amelyről az Il Gazettino azt írja: aki ebben a filmben bármilyen etikai alapot keres, kétségtelenül csalódni fog. Meg kell itt jegyeznem, hogy a francia rendező, Claude Autant- Lara maga sem akarta filmjének velencei bemutatását, de a film producere — anyagi okokból — ragaszkodott ehhez. .42 ügy egyébként a törvényszék előtt folytatódik. Láttuk a „Jhansi hercegnője” című indiai filmet is, amely az angol gyarmati uralom elleni 1857-es indiai lázadásról szól. Nem annyira a történelmi hűségre, mint inkább a színpompás felvételekre törekszik. Talán nem volt véletlen, hogy ezt a filmet, amelyben szintén nagy tömegjelenetek, csaták — többezernyi statisztával, lovasrohamok, tüzérségi párbaj — szerepelnek, egy nappal a „Feltámadott a tenger” előtt mutatták be. Az összehasonlítást nem bírja el a mi filmünkkel, amelyben a csata szerves része a mondanivalónak és sosem lépi túl azt, sohasem esik túlzásba és nem válik öncélúvá. Versenyen kívül bemutattak egy másik indiai filmet, amely megrázó képekben örökíti meg egy parasztcsalád sorsán keresztül az indiai nyomort. Számunkra megható volt, hogy a film címe: „Két talpalatnyi föld". Nagyon szép felvételek s kitűnő realista színészi játék jellemzi a filmet, amelyet bizonyára szívesen fogad majd a magyar közönség is. A velencei fesztivál részvevői számára nagy csalódást okozott a második amerikai film is, melynek csake „A rossz és a szépség”. Ez a film egy filmstúdió környezetéből meríti meséjét. Fellini: „Naplopók” című munkája az olasz filmek között dekadenciát mutat. A naplopók életét dolgozza fel, elkerülhetetlenül heroizálva olyan figurákat, melyek létezése ellen a legnagyobb harc volna indokolt. A „Szadko” bemutatója A fesztivál utolsó napjainak legnagyobb eseményei a Szovjetunió és a népi demokráciák filmjeinek bemutatói voltak. Nagy sikert aratott a csehszlovák filmgyártás egész estét betöltő bábfilmje, melynek címe „Cseh legendák” s rendezője Trnka. Ez a film gyönyörűen dolgozza fel a honfoglalás idejéből a néplegendákat, nagyszerű népi motívumokkal gazdagítva ezt a jellegzetesen cseh filmműfajt. Szeptember 4-én: díjkiosztás Ünnepi esemény volt a szovjet filmművészet „Szadko” című alkotásának bemutatója néhány nappal a „Rimszkij- Korszakov” című életrajzfilm bemutatása után. A zene, a poétikus mese, az orosz építőművészet csodálatos szépsége, a ruhák és a kiállítás gazdagsága, a természet élénk színezése, a fantázia elbűvölő teremtményei jellemzik ezt a filmalkotást. Ez a film mélységesen reális, s a mese a valóság csodálatos szintézisét adja. Amint a ,,Szadko” rendezője, Ptuskó egy interjúban elmondotta: régi álma teljesült e film megalkotásával, hiszen mindig arra vágyott, hogy egy ilyen fantasztikus legendafilmet készítsen. Az egyik olasz lap egyébként érdekes cikkben dolgozzál fel azokat a véleményeket, melyek a fesztivál idején nem egyszer elhangzottak a művészek, szakemberek körében. A Gazetta del Popolo arra hívja fel a figyelmet, hogy vissza kell adni a velencei fesztiválok régi, komoly súlyát. Huszonkilenc filmet fogadtak el bemutatásra, de ezek közül nem egyet egykor visszautasítottak volna alacsony színvonala miatt. Felveti: mi lett volna, ha a fesztiválon nem vesznek részt a Szovjetunió és a népi demokráciák? A Paramount amerikai filmgyár tíz filmjét nyújtotta be, ebből négyet fogadtak el, ami aligha tetszett a hollywoodi filmmágnásoknak. Általában nem tartják elég színvonalasnak a velencei fesztivált. Egy nagy díjat már átvettünk: Homoki Nagy István új filmje érte el ezt a kitüntetést. Most a szeptember 4-i eredményhirdetést várjuk, ahol kiderül: milyen játékfilmek nyerik el a nagy díjakat? Révai Dezső Telefonjelentés Velencéből: a terserit bemutattál a nemzetiilki filmfesztiválon KÁLYHÁT, sonkavágógépet, gyorsmérleget, tizedesmérleget, vízhatlan ponyvát, emelő csörlőt, hévért, körkötő és sík kötő gépeket KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROL a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Műszaki boltja, Budapest, Sztálin ut 28. Telefon: 1?? »a* A balett szava erőteljes és messzehangzó Beszélgetés Kun Zsuzsával és Fülöp Viktorral,azIT-en díjat nyert balettművészekkel A szó szoros értelmében az egész város talpon volt éjfél után egy óráig, meg azontúl is sokezren táncoltak a tereken, parkokban: magyarok és franciák, szovjet fiúk és lányok, belgák és amerikaiak, németek és románok. Kun Zsuzsa, a bukaresti VIT- en második díjat nyírt balettművésznő élénk színekkel ecseteli azt a nagyszerű emberi és művészi élményt, amelyet a Világifjúsági Találkozó jelentett számára. Az Operaházzal szemben lévő cukrászdában ülünk hármasban Kun Zsuzsával és Fülöp Viktorral. A balettművészet kedvelőinek nem kell külön bemutatni őket, de így civilben még fiatalabbnak látszanak, mint a színpadon. A huszonnégy éves Fülöp Viktor már hétéves kora óta az Operaháznál van és számos nagysikerű balett főszerepét táncolta el. Kun Zsuzsa hat évvel fiatalabb nála, és már mögötte is komoly balettmúlt áll. A bukaresti VIT már csak azért is felejthetetlen mindkettőjük számára, mert röviddel előtte házasodtak össze. A házasság sikeresen indult: mindketten második díjat nyertek a balettversenyen, a bukaresti VIT erős nemzetközi mezőnyében. — Az előkészületekkel kissé elkéstünk — mondja Fülöp Viktor. — A VIT előtt egy héttel például még nem tudtuk, hogy táncolni fogjuk-e a „Tér zené”-t és a „Poloveci táncok”-at. Az egész balettkar fáradt volt, ami érthető is, mert a VIT-et megelőzőleg volt olyan hónap, hogy tizenhat teljes balettben és negyvenkét betétben lépett fel. — Fáradtak is voltak, meg az előkészítés sem volt megfelelő,mégis, minek köszönhető a siker? — A lelkesedésnek — mondják szinte egyszerre. — Balettművészeinket, az egész balettkart, amely a VIT-en volt, határtalan lelkesedés fűtötte, megmutatni a világ ifjúsága színejavának a magyar balettművészet fejlődését, sokoldalúságát. Hogy mi volt a legnagyobb élményük a VIT-en? Ezt a szokásos kérdést felesleges feltennem, hiszen beszélgetésünk közben szavaik között ott bujkál a friss és mély benyomás, amelyet a lelkes bukaresti napok, a barátságnak és a békevágynak hatalmas megnyilvánulása tett rájuk. Kun Zsuzsa váratlanul megjegyzi: — Azon csodálkoztam a legjobban, hogyan tudták Bukarestben hetek alatt a nagyszerű szabadtéri színpadok egész sorát felépíteni. Beszélgetésünk minduntalan visszakanyarodik a bailettművészethez. Érthető, hogy a két fiatal művész erről beszél a legszívesebben. A különböző stílusokról, Vainonnenről és Zaharovról, Lepesinszkájáról és Sztrucskováról beszélnek nagy szeretettel. Sokat tanultak tőlük. — Emberek legyenek a színpadon és ne csupán mozgás, bravúros technikai drukkok. Jellemeket és érzelmeket kell tudnunk ábrázolni, kifejezni — talán így foglalhatnám össze a balettművészet lényegét — mondja Fülöp Viktor. — Valamikor nálunk csupa úgynevezett kisbalettet adtak az Operabálban. Nagy részükcsillogó, de üres volt. Utánuk a művészben és a nézőben egyaránt nem maradt meg semmi vagy csak igen kevés. Ma mindinkább arra törekszünk, hogy az embert fejezzük ki gondolataival, érzelmeivel együtt, a balett nyelvén. A balett szava erőteljes és messzehangzó. Olyanok is megértik, akikkel egyébként szavakban nem tudnánk társalogni. — Igen — veszi át a szót Kun Zsuzsa — ezt megtanultuk a szovjet balettművészektől. — De azért még nagyon félúton vagyunk — folytatja élénken Fülöp Viktor. — A klasszikus balettnél nem rekedhetünk meg. Modern balettre van szükség, amely a klasszikus balett hagyományaiból táplálkozik, de lámájában, technikájában egyaránt továbbfejleszti azt. Erre már van néhány sikeres példa. .a „Páris lángjai”-ra, vagy a „Bahcsiszeráji szökőkút”ra gondolok, amelyeknek világos mondanivalójuk van. — Milyen szerepeket szeretne táncolni? — kérdezem Kun Zsuzsától. — Júliát a Romeo és Júliában, — válaszolja habozás nélkül. — Véleményem szerint a többi között ez az a balett, amely egyesíti magában a mondanivaló és a művészi kifejezés elengedhetetlen harmóniáját. A Romeo és Julia Vagy például a „Csodálatos mandarin” koreográfiai stílusa jó, mert kifejező. Ezen az úton lehetne tovább haladni. És a továbbhaladásról Fülöp Viktornak határozott véleménye van. — Miért csinálom? Ez az első kérdés, amelyet a balettművésznek fel kell tennie, — mondja. — És úgy érzem, minden alkalommal újra meg újra meg kell kérdeznie önmagát, miközben szerepét formálja. Ettől elválaszthatatlan az a kérdés, hogy kihez szólunk. És mi minél több emberhez akarunk szólni, olyanokhoz is, akiknek a múltban nem volt alkalmuk, hogy a balett művészetében gyönyörködjenek. Érthető, emberi nyelven akarunk beszélni és ehhez még nagyon sokat kell tanulni. Tanulni... tanulni. Talán ez a leggyakoribb szó, amely beszélgetésünk alatt elhangzott. — Elmondhatom, hogy feleségemnek és nekem is legnagyobb vágyunk, kijutni a Szovjetunióba, hogy a szovjet balettmesterek irányítása mellett fejlesszük tudásunkat. Kiderült tehát, hogy a balettművészet kérdésében nincsen ellentét a fiatal művészházaspár között. Meg is mondom ezt. — De szerep közben — ha a feleségem a partnerem, bizony nem ritka a vita közöttünk. De azért tisztázódnak a dolgok. — Persze, hogy tisztázódnak, — szólt közbe halkan, de határozottan Kun Zsuzsa. — ,a művészetben ugyanis kölcsönösen nem ismerünk engedményt. — Aztán hozzáteszi: Ha már mindenáron engedményt kell tenni, akkor inkább a házasságban... Csapó György A Magyar Filmgyártó Vállalat úttörő filmhez keres 11—13 éves korig szép külsejű kövér kislányt filmszereplésre. Jelentkezés szeptember 1-én, kedden d. e. 10—12 óra között XIV., Gyarmat u. 39. alatt a filmgyárban. Az Operaház Szabadtéri Színpada (Margitsziget): A DISZ előadása (5). — Fővárosi Víg Színház: Egy marék boldogság (7). — Károlyi-kert: Állami Hangversenyzenekar (B-bérlet, 4. est, 8). — A győri Kisfaludy Színház vendégjátéka a pesterzsébeti Kossuth Filmszínházban: Kőszívű ember fiai (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Humor a porondon (4, 8.) 1953 augusztus 31—szeptember 2. TŰZ A MARKA PARTJÁN: SZIKRA (Leninkrt. 120.) 10, 12, negyed 3, fél 5, háromn. 7, 0. ANNA: URÁNIA (Rákóczi-út 21.) 4, negyed 7, fél 9. AZ ÓCEÁN JEGÉN: FÁKLYA (Leninkrt. 88.) prof. negyed 5, negyed 7, negyed 9, FÉNY (Újpest) prol. 6, 8. RÓMA, 11 ÓRA: PUSKIN (Kossuth Lajos-u. 18.) prol fél 10. fél 12, fél 2, fél 4, háromn. 6, 8, SZABADSÁG (Bartók Béla-út 64.) prol 11, háromn. 2, 4, negyed 7, fél 9, FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) 3. hétre prol. fél 4, háromn. 6, 8, MUNKÁS (Kápolka-u. 3/b.) prol. negyed 6, fél 8. ZUGLÓI (Angol-u. 26.) prol. fél 4, háromn. 6. negyed 9. ELVESZETT MELÓDIÁK: DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) prol. fél 5, háromn. 7, 9. CORVIN (Kisfaludybn) 3, hétre prol. háromn. 4, 6, fél 9!1. TÉLI REGE, 2. SZÍNES SZŐTTES, 3. 1. sz. SZÍNES, PLASZTIKUS HÍRADÓ: TOLDI, plasztikus mozi (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) 5, negyed 7, fél 8. EXPRESSZSZERELEM: (Magyar felirattal) GORKIJ (Orosznyelvű mozi) háromn. 6, 8. 1. Magyar híradó, 2. Szovjet híradó, 3. Béke és barátság III. rész, 4. Repülőnap, 5. Mese a halott cárleányról: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9-től, este 11-ig folytatólag. Nevess velünk: BÁSTYA (Lenin-krt. 8. ) prol. 11. 1, 3, 5, 7, 9. KULTÚR (Kinizsi-u. 28, kertmozi) prol. fél 4, háromn. 6, 8. Twist Olivér: SPORT (Thököly-út 56.) fél 4, háromn. 6, 8. BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) 7. hétre prof. 4, negyed 7, fél 6. JÓZSEF ATTILAKálvária tér 7.) fél 4, három. 5, 6, 1 Koreai művészek Budapesten A Budapesten vendégszereplő Koreai Néphadsereg Ének-es táncegyüttesének egyik tagja Ra-Szu-Hi kardtáncot ad elő. aiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiHiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimumiiimuiiu Táncmester: ADY (Somogyi Béla-út 3. ) 3. hétre prol. 4, 7. VERSENY (Szt. László-tér 14.) 5. háromn. 8. Díszmagyar: VÖRÖSMARTY (Üllői Út 4. ) prol. 4, negyed 7, fél 9. Rejtelmes sziget: TANÁCS (Szt. István-krt. 10.) prol. negyed 5, fél 7, 9. Emberrablók: UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) prol. fél 4, háromn. 6, 8. TINÓDI (Nagymező-u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. HAZÁM (Váci út 150.) 4. negyed 7, fél 9. Angyallal nyaraltam: ÓBUDA (Selmeci-u. 14.) 4. negyed 7, fél 9. CSOKONAI (Népszínház-u. 13.) prof. 10, 12. 2, 4. 6, 8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila-tér 4.) negyed 6, fél 8, szerda szünnap. Zűrzavaros éjszaka: PARTIZÁN (Üllői út 101.) 4, negyed 7, fél 9, Az asszony állja a szavát: BEM (Mártírok útja 5/b.) fél 11. fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9, OTTHON (Beniczky u. 3—5.) fél 4, háromn. 6. 8. Ifjú szívvel: PENTELE (Lenin krt. 39.) prof. 10, 12, 2. 4, 6. 8, Első hangverseny: BÁNYÁSZ (Józsefkrt. 63.) prol. 4, negyed 7, fél 9. Mágnás Miska: RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) 11, 1, 3, 5, 7. 9. Csak a papa meg ne tudja: HONVÉD (Rákóczi-út 83.) prol. fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Különös házasság: ÉVA (Erzsébet királyné-út 36/b.) fél 4. háromn. 6.3. Gőgös hercegnő: NAP (Népszínház u. 31.) prof. fél 4, háromn. 6. 8. óceán vándora: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) negyed 6, fél 8. Tövis és borostyán: DIADAL (Krisztina-krt. 155.) 4, negyed 7, fél 9. Két krajcár reménység: IPOLY (Csáky u. 65.) fél 4, háromn. 6. 8. Halálraítélt hajó: ALKOTÁS (Alkotás, u. 11.) 10, 12, 2, 4, negyed 7, fél 9. Pilótaszerelem: HALADÁS (Bartók Béla út 128.) fél 4, háromn. 6, 8. Tengeri karvaly: BÉKE (Szt. Lászlóút 48.) 6, 8. Kőszív: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) fél 4, háromn. 6, 8 Nyugati övezet: VASVÁRI (Kerepesiút 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. Budapesti szabadtéri mozik: SZIGET (Margitsziget): Elveszett melódiák 3. hétre prof. 8 óra RÓZSAVÖLGYI (XIV., Rózsavölgyitér) : Elveszett melódiák 8 óra. KELETI, MAGYAR és mindenféle SZŐNYEGEKET VÁSÁROL a BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Felszabadulás-tér 5. Telefon: 184—407. Lenin-krt. 43. (Vörös Csillag mozi mellett) Tel.: 426—724. HÉTFŐ, 1953. AUGUSZTUS 31. Új kulturális létesítmények az üzemi dolgozók számára Szocializmust építő társadalmunkban az életszínvonal emelkedésével szorosan összefügg a dolgozók művelődési igényeinek kielésgítése. E célkitűzés elérését kormányzatunk az üzemi dolgozók számára új kultúrházak építésével, s a meglévők korszerűsítésével biztosítja. Az Ikarus-gyár bejáratával szemben napról napra magasabbra nyúlnak a 3,5 milliós költséggel épülő, 1200 személy befogadóképességű kultúrház falai. Az üzemi tánc-, ének- és színjátszócsoportok régóta várják már új otthonuk megnyitását. Az eddigi két helyiség nem biztosította további fejlődésüket. A nagy kultúrotthonban szélesebben bontakozhat ki a csoportok munkája, bőven jut hely szakmai előadások rendezésére, keskenyfilmvetítésekre, s külön helyiséget kapnak a tömegszervezetek is. Ugyanakkor több dolgozó kapcsolódhat be a kultúrmunkába. Tervbe vették fotószakosztály és bábjátszócsoport alakítását is. A 600 ülőhelyes színházterem nagyobb sisakás új szinielőadásokra is alkalmas lesz, a nyári idényben pedig a kultúrotthon mellett szabadtéri színpadon szerepelhetnek színes műsorszámaikkal a kut hírcsoport tagjai. A Beloiannisz-gyár dolgozói örömmel fogadták a hírt, hogy másfélmillió forintos költséggel megkezdték a kultúrterem építését. A gyár 200 tagú, lelkes kultúrgárdája eddig csak nagy nehézségek között dolgozhatott, mert az eddigi, ebédlőnek is használt helyiség szűk volt a sokirányú munkát végző csoportok számára. Próbáikat a Pamuttextilművek kultúrházában tartották. KUPOLA: kezdete 9 órakor Galambos Erzsi Ilidvégi Lajos Kátai-táncospár Német László Seregély-fivérek Tóth-énekhármas Zene: Béke Szálló Tánczenekara SZALON: kezdete 11 órakor Komlás Vilmos Ludmilla Korzakowa Mikola Pál Vayllus Zene: Wolf—Darvas—Bódi-trió Sörözőben Dani Gyurka és népi zenekara ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK BOSTONSÜLTEK ÁLLAMI GAZDASÁGI BOROK! A Béke Szálló szeptember 1-től ÚJ KOMI VÁRJA AZ HOZÓKAT! MŰSOR: