Esti Budapest, 1955. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

4 Év­ezredek óta küzd az ember, hogy igájába hajtsa a természet erőit, s mindazt, amit nyújthat, a maga boldo­gulásának szolgálatába állítsa. Évszázadokon át a természet „vak erői“ az elnyomottakat sújtották elsősorban, s a kö­zös erőfeszítések gyümölcseit a kiváltságosak sajátították ki. Éhség, járvány, árvíz és föld­rengés csapás volt minden em­berre, de elsősorban és főként a dolgozó népre, azokra, akik újjáépítették a palotákat, újra termelték az élelmet, felállí­tották a gátakat, de maguk odúkban laktak, éheztek, s a dézsmát, robotot, adót, munka­erőt akkor is adniok kellett, ha mindenük odaveszett is a pusztító csapások alatt. Csak az emberi szabadság diadala a társadalomban, csak az elnyomás és a kizsákmányo­lás megszüntetése hozhatja meg az ember igazi diadalát a ter­mészet felett Olyan győzelmes harcot, amelyben a természeti erők bármily pusztító áradatá­val az egész társadalom veti szembe egyesített erejét, hogy győzelmével a közös jót szol­gálja és ezzel az egyén teljes boldogulásai. S az ilyen harc­ban nő az ember igazi ember­sége, veti le magáról mindazt e gátló tulajdonságot, amelyet az elnyomatás sivár éveiből örökölt. „Simon Menyhért szüle­­ tése”, Déry Tibor filmnovellá­jából készült, egy látszólag kivé­teles eseten mutatja be, hogy a szocializmust építő emberek egy kis csoportjának szolida­ritása hogyan küzd meg a ter­mészettel, hogyan veti szem­be egyesített erejét a hóvi­harral és biztosítja egy ember­­palánta világrajöttét. Kemény életet élő emberek csoportját látjuk, olyan emberekét, akik nehéz munkával élnek, s a természettel folytatott küzde­lemben lelküket páncéllal vé­dik — kiki a maga természete szerint. Van, aki káromkodik, van, aki könyörtelen egoizmus­ba burkolózik, van, aki kö­zömbös. De a páncél alatt em­beri lélek, érző szív dobog, a páncél alatt egyszerű, de szí­­vét simogató meleg érzéseik la­koznak.. S e kemény emberek lelkének páncélja feltörik, ha arra gondolnak, hogy egy új emberi élet születésének biz­tonságát segíthetik elő, egy olyan emberpalántáét, aki azt a harcot fogja folytatni, ame­lyet ma ők vívnak. A film érdeme, hogy új ol­daláról mutatja be az embe­rek érzéseit, tetteit. Sajnos a jelenetek nem adnak elég te­ret és időt arra, hogy kibonta­kozzék az emberek bensőjében, gondolkozásában végbemenő folyamat, inkább az ered­ményt, a hóviharral folytatott küzdelmet festik. De így is, egy-egy villanásra megmutat­ja a film a népben rejlő em­berség, szeretet, harcosság és szolidaritás minden akadályt legyőző erejét. Az, hogy a film többet mutat az emberek fizikai erőfeszítéséből, mint azokból az érzésekből és gon­dolatokból, amelyek fűtik őket és képessé teszik a nehézsé­gek legyőzésére — issmét arra figyelmezteti filmművészein­ket, hogy a külső hatások mel­lett, sokkal több figyelmet kel­lene fordítani az emberek bel­ső ábrázolására. A rendezés párkányi Zol­tán munkája­ kihasználja mindazt a lehetőséget, ame­lyet a téma és a helyszín egyébként nyújt. A csodálato­san szép bükki tájakon, a hó­viharral küzdő famunkások és erdészek harca változatos — bár nem eléggé pergő — je­lenetekben tárul a néző elé. Ezekben a jelenetekben sajnos elmosódnak az egyének, de némiképpen háttérbe szorul­nak az emberek csoportosan is, inkább a hó, a vihar domi­nál. S ez, az egyébként kiváló fényképezés (Pásztor István szép munkája) hibája. Több közelkép, több emberábrázo­lás módot nyújthatott volna arra, hogy bővebben megis­merkedjünk azokkal, akik a kis Simon Menyhért és édes­anyja életéért küzdenek. A szereplők tudásuk ja­vát adják. Elsősorban Mészá­ros Ági és Szirtes Ádár úé fiatal házaspárja ragadja meg a né­zőt közvetlenségével, életteli humorával, egyszerű, jól felé­pített játékával. Barsi Béla, a káromkodó Espersit szerepé­ben egyszerű eszközökkel, plasztikusan mutat be egy ke­mény, testi fájdalmakat le­győző, célratörő embert Pécsi Sándor Bonta párttitkárja ki­használja szerepe lehetőségeit. Nem az ő hibája, hogy „intéz­kedő“ párttitkárja nem elég meggyőző — s így a favágók szállásán végzett „agitációja“ amolyan „csodaagitáció“: egy­két szó és minden rendben van. Azt hiányoljuk, hogy az embe­rek legjobb érzéseinek és a szolidaritásnak felkeltését nem elég mélyen és meggyőzően ábrázolja a film. Solti Berta­lan az orvos szerepében jel­legzetesen formálja meg a gyógyításnak és segítésnek élő vidéki orvost. Kováts Terus­­sal (Pintér néni) sikeresen ol­dották meg azt a nehéz fel­­adatot, hogy bemutassák a hősiességnek azt a passzív formáját, amely a nehézségek és viszontagságok kiállásában rejlik. A többi szereplő, első­sorban Gózon Gyula, Bikádi György és a famunkásokat játszók, villanásnyi játékuk­ban egy-egy karakterfigurát formálnak meg igen jó. A „Simon Menyhért szüle­tése“ új szín filmművésze­tünkben és újabb jele film­gyártásunk erőfeszítéseinek, hogy mai, igaz, emberi filmek­kel járuljon a szocializm­ust építő ember formálásához. Lenkei Lajos SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE Új magyar film Jelenet a filmből. A régi újpesti munkáselőadások emlékére — Emlékezték, amikor egy­szerű „Krétakör“-t elő akartuk adni? A rendőrség nem tiltotta be, hanem az előadás napján — elvitte a főszereplőt... — mondja Takács elvtárs. Hogyne emlékeznének rá. Bő­­viben vannak az ilyesféle emlé­­keknek mindazok, akik a Hor­­thy-fasizmus idején arra vállal­koztak, hogy a párt szavát, mint kultúrmunkások juttatják el a tömegekhez. Sok kockázat­tal járt ez annak idején. Mert a nyilvános előadásokon ott álltak az ajtóban a rendőrlegé­nyek, az első sorban ott ter­peszkedett a rendőrtiszt é­s minél zajosabb sikere volt va­lakinek a színpadon, annál bi­zonyosabban felfigyelt rá a rendőrség. Egész sor letartózta­tás követett egy-egy jól sikerült munkáselőadást Újpesten, Kis­pesten, Erzsébeten. De ki tud­ná megszámlálni, hány, eddig közömbös nézőt ébresztettek a valóra, hány harcost erősítet­tek meg ügyünk diadalának hi­tével, hány embert hoztak kö­zelebb a párthoz az ilyen elő­adások. Egykori ifjúmunkások, diákok Néhány egykori újpesti kul­­túrmunkás találkozott a minap Máriássy Juditék Dózsa György úti lakásában. Akkor tanoncok, ifjúmunkások, diákok munka­­nélküliek voltak. A ma álla­mi és kulturális életünk fontos őrhelyein állnak: Aradi Vilmos elvtárs, a Lenin Intézet docen­se, Felcsuti László elvtárs, a Munkaerőtartalékok Hivatalá­nak főosztályvezetője, Halász Béla elvtárs, személyzeti elő­adó a Helyiipari Minisztérium­ban, Halász Kálmán elvtárs, a győri Kisfaludy Színház igaz­gatója, Máriássy Judit újság­író, Oszkó Gyula elvtárs rend­őrezredes, Pánczél Pál elvtárs, a Vidám Színpad üzemigazga­tója, Takács Tibor elvtárs, a Budapesti Pártbizottság kul­­túrnevelési osztályának politi­kai munkatársa és Tóth Sán­dor elvtárs honvédszázados. Nemcsak azért találkoztak, hogy felemlegessék a régi har­cokat, a közös élményeket. El­határozták, hogy Újpest fel­­szabadulása tizedik évforduló­jának előestéjén , január 8- án, este 7-kor a régi gárda fel­lelhető tagjai adnak emlékmű­sort az újpesti munkásotthon­ban. A műsor első számként — ahogy ak­koriban mindig — a pengetős zenekar lép színpadra. A Vár­­savianka és a Vörös Csepel gyönyörű dallamai nemcsak a balalajkák, bendzsók, man­dolinok, hanem a szívek húr­ját is megzengetik majd. A legemlékezetesebb műsorszá­mok — Adytól az Álmodik a nyomor, József Attilától a Lebukott, Kiss József Knyár Potyemkin-ja, Móra Ferenc Kalcinált szódá­ja, a Krétakör híres Csu-monológja, a spanyol kis Pedro balladája, az allego­rikus állatmesék és a Vándor­­kórus munkásindulói mind­mind felelevenednek. Nem kuriózumképpen, hanem az újpesti munkásmozgalom tör­ténetének emlékeként. Hiszen Ady találkozott az újpesti nyomortanyák bús lakóival, s József Attila személyesen ismerte az újpesti forradal­mi ifjúságot. Az újpesti Andrássi-sejtbe járt ki sze­mináriumot tartani. Újpesti munkásköltő, Knopp Imre ön­tötte versbe a kis Pedro bal­ladáját és ez a megrázó vers bejárta az egész országot, s nem kis szerepe volt abban, hogy az elnyomott magyar munkásosz­tály anyagi támogatást nyújt­hatott a szabadságáért harcoló spanyol népnek. A sápadt, so­vány, örökké kialvatlan újpesti tanoncok saját életükre ismer­tek, amikor a Kab­inákt szóda színpadi változatát látták, s megértették, hogy van egy erő, amely az ő sorsukat is meg akarja változtatni. Külön fejezet a párt felsza­badulás előtti kulturális mun­kájában az imperialista háború ellen folytatott harc. Ennek az időszaknak néhány nevezetes száma is műsorra kerül, pél­­dául a „Nevető ember” című tragikomikus jelenet. Kisebb-nagyobb vita után si­került összeállítaniok a műsort az elvtársaknak. Régi műsor­számok — a régi szereplőkkel — de új viszonyok között. Bi­zonyára nagy élmény lesz ez az előadás mind a közönségnek, mind a szereplőknek. S a régi harcok emléke a párt szerete­­tére s szabad életünk megbe­csülésére tanít majd öreget­­fiatalt. (K. E.) Ismeretlen Széchenyi levelet találtak A kaposvári állami levéltár­ban az anyag rendezése közben eddig ismeretlen Széchenyi­­levél került elő. Amikor Széchenyi István egy évi jö­vedelmének megfelelő összeget az Akadémia céljaira felaján­lott, nemes példáját Somogy megye az elsők között követte. Az 1826 március 4-én kelt le­vélben Széchenyi megköszöni a megye hazafias ajánlatát. &Buoapost SZERDA, 1955 JANUÁR 5. Operaház: Cosi fan tutte (B- bérlet, 5. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Aida (12. bérlet, 4. sz., 7). — Nemzeti Színház: Uborkafa (7). — Katona József Színház: Velpone (7). — Madách Színház: Nincs előadás. — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: Nóra (7) — A Magyar Néphad­sereg Színháza: Cyrano de Ber­gerac (7). — Déryné Színház: Csalódások (7). — Petőfi Színház: A Pál utcai fiúk (4). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővá­rosi Operettszínház: Csárdáski­rálynő (7). — Blaha Lujza Szín­ház: Párisi vendég (7). — Jászai Mari Színház (Az Állami Falu­­színház előadásai. Kölcsey utca 2.): Ahogy tetszik (7). — Vidám Színpad: Hol szorít a cipő? (7). — Fővárosi Kis Színpad: Télita­­lálat (A Vidám Színpad vendég­játéka, fél 8). — Zeneakadémia:­­Magyar Állami Hangversenyze­nekar (Jubileumi bérlet, 1. est, 8). — Bartók-terem: Wagner, Tristan és Zsolda (mikrobarázdás hanglemezműsor, II. sorozat, 3., 7). — Kamara Varieté: Lepsény­nél még megvolt (6. fél 9). — Budapest Varieté: Le az álarccal (8). — Állami Bábszínház: Szigo­rúan bizalmas (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Aeros német cirkusz vendégjátéka (3­7) 1955. január 5. SVÉD GYUFA és ALJERO: URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4. f7. f9. SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE: (kísérőműsor: Operettalbum): VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) prol. 4. f7. 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) prol. f4. 6. f9 CORVIN (Kisfaludy köz) prol. f4. 6. f9. ZUGLÓI (Angol u. 26.) prol. f4. 6. f9. DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) prol. 4. . f7. 9 EGY NYÁRON ÁT TÁNCOLT: PUS­KIN (Kossuth Lajos u. 18.) 3. hétre prol. 9. 11. 12. f4. h6, 8. DUNA (Fürst Sándor u. 7.) 3. hétre prol. f5. h7. 9. SZABAD­SÁG (Bartók Béla u. 64.) 10. 12. 2. 4. 1f 7. f9 KAMÉLIÁS HÖLGY: KOSSUTH (Vá­ci út 14.) 4. hétre prol. f6. h7. 9. Vörösmarty (Üllői út 4.) 5. hétre prol. ft0. fl2. f2. f4. h6. 8. MUNKÁS (Kápolna u 3/b.) f4. h6. 8. MOM KULTÚROTTHON (Csörsz u. 18.) 5-én 3. n6. f8. FILMH­ÍREK A „Lilkmisi“ és a „Hintón­­járó szerelem“ című új magyar filmek forgatását befejezték. ★ „Díszelőadás“ címmel hang­­versenyfital készül. Kitűnő operaénekeseink, kiváló zene­karaink szerepelnek a „Dísz­előadásában. A napokban fényképezték az Állami Népi Együttes előadásában Kodály Zoltán „Kállai-kettős“ című művét. ★ A „Budapesti tavasz" című Karinthy-film külső felvételeit forgatják. (MTI) Egy szomorú „Víg özvegy“ előadás A Kossuth Akadémia Ül­lői úti óriási színháztermé­nek nézőtere zsúfolt volt , három karácsonyi előadás alkalmával. A közönség azt remélte, hogy a hirdetett „Víg özvegy“ előadás során zenei felüdülésben lesz ré­sze. A dolgozók, akik jegyü­ket vállalatuk útján szerez­ték be (6-tól 16 forintig ter­jedő áron), a legnagyobb il­lúzióval készültek családtag­jaikkal együtt az ünnepi elő­adásra, hiszen a plakáton elsőrangú művészek nevét olvashatták. Szilvássy Mar­­gitot, Angyal Nagy Gyulát, Galsai Ervint, Rab Erzsébe­tet, Koszó Istvánt és Csonka Endrét ígérte a plakát. „Közreműködik a , Stúdió, együttes“ — hirdette továb­bá a plakát; a zenei vezető: Virányi László. Rendező: Jób István. A jegyvásárlók gya­nútlanul átsiklottak a „ka­mara-változat“ megjelölés felett. A „Víg özvegy“ előadása díszletek és zenekar nélkül, fűtetlen teremben zajlott le. A nézők télikabátjukban is dideregtek. A zongorakíséret két hegedűssel még dermesz­­tőbben hatott rájuk, hiszen ők valami szép zenei él­ményt reméltek. A szereplők sem nyújtottak nevükhöz méltó teljesítményt. Rögtö­nözve, nevetgélve, a publi­kum nívóját semmibe véve töltötték ki az időt. A kö­zönség becsapottnak érezte magát, s kiábrándultan tá­vozott. A Kossuth Aka­démia színháztermének ki­bérlése és a „Víg özvegy“ kamaraelőadása azonban ki­­tűnő üzletnek bizonyulhatott­­ annak a néhány művésznek,­­ s azoknak az üzletemberek- k­nek, akik erre vállalkoztak. Varjú Imre, Fehér Rudolf­­né és Montay Emma (a MASPED dolgozói) A levélhez csak annyi a megjegyzésünk: valóban a rendezőség lelkiismeretlenségére vall, hogy a drága je­gyekért nemcsak, hogy nívós műsort, hanem még fűtött termet sem biztosított. A „kamaraváltozat“ megjelölés azonban már előre sejtethette, hogy nem a teljes, nagy­operettet látják — hiba volt efölött gondolkodás nélkül át­siklani. Minden­esetre a kulturális ellenőrzőszervek és a közönség ébersége megakadályozhatja, hogy a jövőben hasonló „vállalkozó szellemű“ rendezőség az ígértnél is jó­val kevesebbet nyújtson, a mind igényesebb közönségnek. Hasznosan és vidáman töltik a téli szünidőt a fővárosi diákok Javában tart még az iskolá­sok téli szünideje. A Váci út 57. szám alatti leányiskola­­nap­közi otthonában 56 gyermek ta­lált második otthonára a szün­időben, míg szüleik végzik mindennapi munkájukat. Lo­vas András, az egyik II. osz­tályos édesapja nagy örömet szerzett a gyermekeknek: ed­dig kétszer is rendezett kes­­kenyfikavetítést. A kicsinyek boldogan emlegetik az „Arany­­almafácska“ című orosz mese­­filmet, a nagyobbak pedig a gemenci erdőről készített fil­met. Színházban is voltak a ta­nulók, sokat tapsoltak „A Pál utcai fiúk“ kitűnő szereplői­nek. Nemsokára a Jókai Szín-, házban „A kérők“ előadását tekintik meg. Az otthon nö­vendékei beneveztek a Rákosi Mátyás Kultúrházban lezajló és a kerület által rendezésre kerülő szavalóversenyre és ugyancsak részt vesznek a ke­rületi rajzversenyen is. Az iro­dalom iránti érdeklődők könyvankétra készülődnek. A Váci út 57. szám alatti általá­nos leányiskola tanulóinak téli szünetét még rejtvényver­senyek, üzemlátogatások, me­sedélutánok, különböző szak­köri foglalkozások teszik még változatosabbá. A Május­­ úti fiúiskola szün­tepetést hozott eddig és tarto­gat a jövőben is a diákok szá­mára. A kisebbek szorgalma­san látogatják a kerületi út­­törősház mesedélelőttjeit, a VII. és a VIII. osztályosok pedig örömmel tanulnak táncolni. Serény munka folyik a bioló­giai szakkörben. A napokban tekintik meg „A kékvércsék erdejében“ című filmet. A nap­közi otthont mintegy 120 gyer­mek veszi igénybe és igen so­kan keresik fel a tanulószobá­kat, különösen a VIII. osztá­lyosok. A kerületi helyesírási versenyre 12-en neveztek be. Az Eötvös-gimnáziumban az egyik tantermet klubszobának alakították át. Itt ping pong, gorr,bfutball, sakk játék várja a fiatalokat. A sportolók testne­velő-tanáraikkal szánkózni, síelni járnak. Sok látogatója van az egy-egy osztály által rendezett kultúrdélutánoknak is, amelyeken a szülők közül is sokan részt vesznek. A Ill/b. osztályos tanulók, neve­lőik vezetésével történelemből, matematikától, irodalomból, kémiától és fizikából „szellemi öttusa“-versenyen vesznek részt. Nagy érdeklődés kíséri a rádió-szakkör munkáját. A diákok az ünnepet a szertárak rendezésére is felhasználják. (MTI) ­SZÍNHÁZAK!­-MrOkS­­ MŰSORA ÉN ÉS A NAGYAPÁM (kísérőmű­­sor: Ami megérthetetlen:) FEL­SZABADULÁS (Flórián tér 3.) prol. f4, h6, 8, UGOCSA (Ugo­­csa u. 10.) prol. 4, n7, f9. ZŰRZAVAR A CIRKUSZBAN: SZIK­RA (Lenin krt. 120.) 4. hétre prol. fl0, f 12, h2, 4, n7. f9. REPÜLÉS A HOLDBA: MŰVÉSZ (Lenin­ krt. 88.) prol. f4. h6. 8. RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ: (József Attila tér 4.) n6. 18. szerda szünnap. HÁROM TESTŐR: TOLDI (Bajcsy Zsilinszky út 36.) 3. hétre prol. f4. h6. 3. 1. Magyar híradó, 2. Ne engedjé­­tek, 3. Lammermoori Lucia, 4. Erdei színpad: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Ne engedjétek: kísérőműsor a SZIKRA, PUSKIN. DUNA. SZA­BADSÁG, UGOCSA. FELSZABA­DULÁS, BÁSTYA, HALADÁS. PARTIZÁN. MARX. VERSENY mozikban. A kék vércsék erdejében: (kísérő­­műsor: Pixi és Mixi a cirkusz­ban): BETHLEN (Bethlen Gá­bor tér 3.) 4: 17, 19. BEM (Már­tírok útja 5/b.) fnl. f1. f3. f5, f7,.f9. Senki nem tud semmit: BÁSTY­A (Lenin krt. 8.) 4 hétre prol. 11. 1, 3, 5, 7, 9. MARX (Land­ler Jenő u. 39.) h4, 6, n9. Rokonok: (kísérőműsor: Vadak az árban): SPORT (Thököly út 56.) prol. 4. n7. f9. TATRA (Ül­lői út 63.) prol. f4. h6, 8. HA­ZAM (Váci út 150.) 4. n7, f9. MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚR­OTTHON (Jókai u. 2.) 5-én f6. h8. örökség a ketrecben (kísérőműsor: Az elektronok nyomában): CSO­KONAI (Népszínház u. 13.) 10, 12, 2, 4, 6, 8. ÓBUDA (Selmeci út 14.) 4. n7, f9. VERSENY (Pa­taki István tér 14.) prof. f6, h8. Fel a fejjel: TANÁCS (Szt. István krt. 10.) 10, 12, n3, f5, h7, 9, BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A-te­­rem 4. n7. f9. Két úr szolgája: BÁNYÁSZ (Jó­zsef krt. 63.) B-terem f4, h6, 8, ÉVA (Erzsébet kir­né út 36/b.) f4, h6. 8. Bíróság előtt: GORKIJ (Akácfa u. 4.) f4, h6. 8. Északi kikötő: JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7.) f4, h6, 8. HA­LADÁS (Bartók Béla út 123.) f4, h6, 8. Milliomos úr szerelmes: RÁKÓCZI (Rákóczi út 63.) prol. fil, 1. f4, 6, f9 Egy éj Velencében (kísérőműsor: Sportoló falu): MATRA (Lenin­krt. 39.) prol. 10. 12. 2. 4, 6, 8. VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4, h6, 8. Bajazzók: ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) з. hétre prol. fii, fi. f3. f5. f7. f9. Törvényenkívüli lovag: ELŐRE (Delej u. 41.) f6. h8. PARTIZÁN (Üllői út 101.) prol. 4. f7, f9. Titokzatos hajóroncs: HONVÉD (Rákóczi út 82.) fii, fi, f3. f5,­­ f7, f9. Fiúk, lányok, kutyák: TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4, h6, 8. Kalózok kincse: ALKOTÁS (Al­kotás u. 11.) 10. 12. 2. 4. n7. f9. Kémek a vonaton (kísérőműsor: Harmadik találkozás): IPOLY (Csáky u. 65.) 4. n7. f9. Puccini: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4. h6, 8. DIADAL (Krisztina krt. 155.) 4. n7. f9. Az ezred lánya: KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4. h6, 8. Kis karmester: BÉKE (Mauthner Sándor u. 48.) 4, 6, 8. Halhatatlan melódiák: NAP (Nép­színház u. 31.) prof. f4, h6, 8. Luxustutajon: SZABADSÁGHEGYI (Evetke u. 2.) 5-én 6, 8. Szökik a menyasszony: OTTHON (Beniczky u. 3­5.) f4, h6, 8. Szerelem engedély nélkül: PETŐ­FI (Pongrác u. 9.) f6. h8. Fekete ház, ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 16. 18. Az 1954. évi cannes-i filmfesztiválon díjat nyert színes, izgalmas, drámai lengyel film Rendezte: ALEKSANDER FORD

Next