Esti Budapest, 1955. június (4. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
2 A szovjet kormányküldöttség jugoszláviai tartózkodásáról (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet kormányküldöttséget a következők fogadták a rijekai kikötőben: Edo Jardasz, Rijeka város népi bizottságának elnöke, Ivo Bogdanovics, a horvát nemzetgyűlés termelők tanácsának képviselője, Vladimir Stare, a Május 3 hajógyár munkástanácsának elnöke, Juro Vukasovics hajógyári igazgató és Vladno Winkler főmérnök. A munkaruhába öltözött munkások közvetlenül munkahelyükről jöttek üdvözölni a vendégeket. Jardasz, Rijeka népi bizottságának elnöke üdvözölte a szovjet küldöttség tagjait és bemutatta a találkozón megjelent személyeket. Ezután a szovjet küldöttség tagjai a jugoszláv küldöttség tagjaival a hajógyár vezetői- nek kíséretében megtekintették a hajógyárat. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan beszélgettek a vállalat vezetőivel, megismerkedtek a termelés szervezésével és technikájával. N. Sz. Hruscsov a hajógyár vezetőinek, mérnökeinek és munkásainak sikereket kívánt az új technika és az új termelési módszerek bevezetéséhez. Ezután mindkét küldöttség tagjai gépkocsikon a Szlovén Népköztársaságba utaztak. A szovjet kormányküldöttség és a jugoszláv küldöttség tagjai Szlovéniába érkezésükkor megtekintették a híres postojnai cseppkőbarlangot. A Szlovén Népköztársaság vezetői üdvözölték a vendégeket. A vendégek tiszteletére a hatalmas földalatti teremben szlovén zeneszámokból hangversenyt adtak. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan beírták nevüket a látogatók könyvébe. A Szlovén Népköztársaságból mind a két küldöttség tagjai gépkocsikon Bledbe utaztak. A városok és a falvak lakói a gépkocsik fogadására siettek. Sok ezer polgár állt Szlovénia fővárosának, Ljubljanának utcáin, amelyeken keresztül a két küldöttség Bled felé haladt. Május 31-én este Borisz Kraiger, a Szlovén Népköztársaság végrehajtó tanácsának elnöke Bledben ebédet adott a szovjet kormányküldöttség tiszteletére. A Rijekába és Bledbe vezető úton mindkét kormányküldöttség tagjai a kölcsönös megértés légkörében eszmecserét folytattak a szovjet— jugoszláv tárgyalások tárgyát képező kérdéseket illetően. Londoni telefonjelentés (Folytatás az 1. oldalról) Egy dolog azonban bizonyos: a sztrájkolók idenek fegyveresöztetése ellenére sem fognak egy lépést sem hátrálni. A Daily Worker ma a nyugodt és komoly angol munkás nevében ír, aki távol áll attól, hogy pánikhangulatba essék. (Hiszen az 1926. évi általános sztrájk idején is hasonló kormányakciókkal fenyegették, s csak a munkáspárti vezetők árulása foszthatta meg győzelmétől.) „Ha a szükségállapot kihirdetése azt jelenti, hogy a kormány be akarja bizonyítani hatalmát és ily módon kiérdemelni hívei megelégedését, akik a kemény kéz politikáját követelik a sztrájkolókkal szemben — írja a Worker — gondoljon arra is, hogy a szakszervezeti mozgalom is meg tudja mutatni a maga hatalmát.“ Mind a sajtó, mind a rádió a 70 ezer sztrájkoló vasutast hibáztatja valamennyi nehézségért az iparban és a közlekedésben. Az angol szállításügyi bizottság öt perc alatt véget vethetne a sztrájknak és ezzel együtt valamennyi nehézségnek, ha hajlandó lenne megadni a kért béremelést. Csak a bizottság felelős a széntermelés csökkenéséért (a szén állandóan halmozódik az aknalejáratoknál, s a legtöbb aknát egy-két napon belül be kell zárni), a nyersanyag-tartalékok kifogyásáért és az acélművek esetleges leállásáért. Csupán a bizottság felelős a londoni százezrek közlekedési nehézségeiért, akik kénytelenek gyalog menni munkahelyükre. _______________Peter Fryer Az olasz nép nem tűri, hogy országába hozzák az ausztriai amerikai csapatokat RÓMA, június 1. (MTI) Olaszországban egyre gyakoribbak azok a megnyilatkozások, amelyek az olasz külpolitika felülvizsgálását követelik. Ezek között a megnyilatkozások között különösen nagy jelentősége van annak a nagygyűlésnek, amelyet június 9-én tartanak az észak-olaszországi farjuliban azon a vidéken, ahol az Egyesült Államok ausztriai megszálló csapatait akarja elhelyezni a kormány. Ezt a nagygyűlést június 12-én országos jellegű kongreszszus követi, amelyet Pisában az Olasz Békebizottság és a szakszervezetek kezdeményezésére tartanak meg, hogy megvizsgálják idegen csapatoknak az ország területén való tartózkodása kérdését. A Keresztény-Demokrata Párt venetói szervezetének hivatalos lapja, az 1l Popolo Veneto is beismeri: ,,Úgy látjuk, hogy sem Ausztria semlegesítése, sem pedig a Szovjetunió és Jugoszlávia között jelenleg folyó tárgyalások nem teszik indokolttá katonai erőknek azt az átcsoportosítását, amely gyűlöletessé tenné azt a védelmi szövetséget, amelyért Olaszország már elég kötelezettséget vállalt magára."" Nálunk is vannak olyan családok, mint Zsurbinék... A Zsurbin-család vetítésénél állandóan beszélget a közönség. Kétszer láttam a filmet. Egyszer a Vörös Csillag moziban — gondoltam, ez egy ilyen filmszínház, ahová beszélgetős emberek járnak. A minap elmentem a Munkás moziba, ott is beszélgetett a közönségb én is. A Munkás moziban ilyeneket hallottam: — Igazad van, öreg! Törje a fejét az igazgató! ... — Ez Matvej apónak szólt. — ... Alekszej megkapta a lakást — nagyon helyes!... — Lida nem munkáscsaládból jött, azért ilyen... — Hja papa is megkapta a magáét! — Katya csalódásán megindulnak a könnyek. — Disznó alak!... — ezt a klubigazgatónak adresszálta valaki. S amikor Aljosa hazaviszi Kátyát a gyerekkel együtt, feltör a sóhaj: — Milyen rendes fiú! — A dédunokát mindenki megdicséri. — Aranyos gyerek! Igazi Zsurbin! Amikor a történet végén vízre bocsátják az új hajót, mindenki előre tudja: a hajó neve „Matvej ZsurbinAz ember rendszerint nem szereti, ha elmondják a film csattanóját vagy történetét. A Zsurbin-családnál más a helyzet. Éppen azért nézzük meg akár kétszer is, mert tudjuk: egy szovjet munkáscsalád gazdag, szép, izgalmas életéről szól a film... ... s a hajógyáriakról. — Ezt már az Óbudai Hajógyárban hallottam, ahol egy héttel ezelőtt mutatták be a Zsurbincsaládot a gyár dolgozóinak. Dobos Jenő gépmunkás szerint a film azért szép, mert olyan, mint az élet, s mert munkásokról szól. Az ember, ha szereti a gyárat, már pedig szereti .•„ akkor úgy csinál, mint Matvej apó, nem megy nyugdíjba. Dobos Jenő messze van még a nyugdíjazástól. S hogy mégis ez ragadt meg benne a legjobban, az csak a film erejét bizonyítja. Takács Katalin 23 éves, roppant kedves, ízesbeszédű ifjúmunkás. Egy éve dolgozik az Óbudai Hajógyárban, de máris úgy „beleszeretett“, mintha itt született volna. — A mi hajóink kisebbek, mint azok a szovjet hajók, a munka azonban egyforma itt is, ott is .Nekem csak az nem tetszett a filmben, hogy Viktor meg Lida nem békültek ki a végén. Igaz, az életben is történik ilyesmi, sajnos... — nyugszik meg Katalin. — De a többiek ... emlékszik? Matvej apó megbírálja még az igazgatót is! A minisztert meg letegezi! Igaz, nem tudja, kivel beszél telefonon. S Ilja bácsi, amikor találkozik fiával a mérnöklány lakásán, mert mindketten tanulnak... — Takács Kati nem fogy ki a szóból. Fújja a neveket, még véletlenül sem téveszti össze egyik családtagot a másikkal. — Az ilyen film mindenkinek tetszik, mert van tartalma, lehet belőle tanulni, Katya esetéből is, meg az öregekéből is, akik mégiscsak megtanulnak új módon dolgozni ... Nálunk is vannak olyan családok, mint Zsurbinék .. ? Itt, a hajógyárban is. Milyen érdekes, az ember nézi a filmet, s az jut eszébe: pont így történt velem is ... — Takács Katalinnak igaza van: ez a Zsurbin-család sikerének a titka és a közbeszólások magyarázata is. A Zsurbin-család történetét nem lehet szótlanul nézni. Egyszerűen azért, mert az első jelenetek után a nézőtérről észrevétlenül a Zsurbinokhoz költözködünk, velük élünk, dolgozunk, örülünk és szomorkodunk. Otthon vagyunk, nem tartjuk illetlenségnek a közbeszólást. B. A. Barlanglakások Róma mellett Miközben az Egyesült Államok azon mesterkedik, hogy a semlegessé vált Ausztriából Olaszországba helyezze át csapatait, s ezzel újabb terheket zúdítson az itáliai félsziget népének nyakéba, az olasz dolgozók tömegei súlyoskörülmények között élnek. Képünkön a Róma melletti hírhedt ,.barlangtelep“ egyik „lakása" látható, így élnek az olasz dolgozók jelentős tömegei a Scerba-kormány uralma alatt. Az Indonéz Kommunista Párt fennállása 35. évfordulójának ünneplése DZSAKARTA, június 1. A Harian Rakiat május 31-i száma közli, hogy az Indonéz Kommunista Párt fennállásának 35. évfordulóját ünneplik az indonéz dolgozók. A kommunista párt fennállásának 35. évfordulója alkalmából tartott gyűlések és nagygyűlések a dolgozók egységének és a parlamenti választások előkészületeinek jegyében zajlottak le. A 4 dzsakartai nagygyűlésen több mint 400 ezren, a szurabájai nagygyűlésen pedig körülbelül 400 ezren vettek részt. Nagygyűléseket tartottak Bandungban, Szurakartában, Makasszárban és Indonézia más városaiban is. (TASZSZ) HiiiiiiiiiHRiiiiiiíiiiiiiHimiitiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiHiiín'itiiiiiiHiiHiiiHitiiHiiifiititiiHHiMimummimmnimHmiiiiiiiimiiimiiimmiiiimümiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiüiiiiimiiiiiiiimifi Ausztria öröme — az imperialisták bánata Az osztrák államszerződés 22. cikkelye fontos rendelkezéseket tartalmaz az Ausztriában található német vagyontárgyakról. Kimondja, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek az 1945. augusztus 2-i berlini értekezlet jegyzőkönyvének értelmében minden ausztriai német vagyontárggyal rendelkeznek — ezeket átadják Ausztriának. Az államszerződésben említett vagyontárgyak német tőkések és földbirtokosok kezén voltak. A szövetséges hatalmak ezeket a háborús károk jóvátételének részeként vették birtokukba. E vagyontárgyak visszaadása az osztrák állam birtokába most hatalmas gazdasági előnyökkel jár Ausztria számára. Ausztriában összesen 454 üzemet vett át 1945-ben jóvátételként a Szovjetunió. Ezeknek az üzemeknek, amelyek most osztrák tulajdonba mennek át, majdnem 63 ezer munkása és alkalmazottja van. Az österreichische Volksstimme beszámol arról, hogy e vállalatokat a szovjet igazgatóságnak sok milliós költséggel kellett helyreállítania és korszerűsítenie, mert ezek az üzemek a háború alatt részben elpusztultak, részben megrongálódtak. Az egész osztrák sajtó nagy elismeréssel állapítja meg, hogy a szovjet kezelésben tartott üzemek erősen növelik is osztrák ipar teljesítőképes- ségét, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. A Szovjetuniónak Ausztria iránti jóakaratát bizonyítja, hogy az átvett vállalatok ellenszolgáltatásaként Ausztriának hat év alatt mindössze 3900 millió schilling értékű árut kell szállítania, vagyis az üzemek értékének mintegy egyharmadát. I elég kedvezőbbek a szerződésben foglalt megállapodások az osztrák olajkutak és olajfinomítók átadásáról. Ez esetben az átadott érték egyhatodát kell letörlesztenie Ausztriának, mégpedig nem is pénzben, hanem nyersolaj szállításokkal. Nem kétséges tehát, hogy az államszerződés rendkívül kedvező Ausztria számára, s az ország gazdagabbá válik. Az osztrák államszerződés aláírása természetesen kellemetlen az angol, az amerikai és a francia tőkések számára, mivel ezeknek az országoknak is le kellett mondaniok a kezelésükbe vett hajdani német javakról. De aggaszt jónéhány nyugati diplomatát és tábornokot is, hiszen elrontja a háborús kalandok kedvelőinek „játékát“. Vessünk egy pillantást a mellékelt térképre. Azonnal látható, hogy Ausztria semlegességével megszakadt az a stratégiai vonal, amely az Északi-tengertől az Adriai-tengerig húzódott, a NATO-hoz tartozó országok határán. Ez súlyos csapást jelent az atlanti stratégia kiagyalóira, mert az Ausztrián át vezető útvonalat az osztrák államszerződés és semlegességi nyilatkozat következtében már nem használhatják katonai célokra. Ezért Nyugat-Németországból Olaszországba és viszsza ezentúl sokkal hosszabb és körülményesebb úton kell eljuttatni rendeltetési helyükre a katonai jellegű szállítmányokat. Ugyanakkor elvesztették a sok milliós költséggel felépített és berendezett tiroli és nyugat-ausztriai amerikai— angol támaszpontokat is, az úgynevezett „alpesi erődöt“. Az angol—amerikai imperialisták és nyugati propagandistáik most hát siránkoznak, hogy „katonailag légüres tér“ keletkezett támadó terveik első vonalában. A békét szerető milliók azonban elégedetten fogadták az osztrák államszerződés ilyen irányú rendelkezéseit. Mátray Ferenc Pedagógusnapra készül a főváros Június 5-én, a pedagógusok napján valamennyi budapesti fiatal a hála és köszönet érzésével fordul a pedagógusok felé. Az általános és középiskolák tanulói sok ötlettel adnak kifejezést tanítóik iránti szeretetüknek. A XXI. kerületben vasárnap reggel a fiatalok virágcsokrokkal keresik fel otthonukban a pedagógusokat. Az iskolai ünnepélyek után délután 5 órai kezdettel nagyszabású összejövetelt rendeznek a nevelők, a szülők és a tanulók részvételével az MTV 1. számú tanintézetében, ahol szórakoztató műsor után este baráti vacsorán vesznek részt a meghívottak. AT. kerületi Fehérvári úti Általános Leányiskolában is serényen készülődnek a fiatalok az ünnepre. Elhatározták, hogy egész kis virágudvarral — 90 cserép muskátlival — kedveskednek a nevelőknek. Vasárnap délután a József Attila Gimnáziumban folytatódnak a kerületi ünnepségek. Hat órai kezdettel ünnepi összejövetelt rendeznek valamennyi kerületi pedagógus részvételével. Hét órakor a József Attila Színház művészei Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című színdarabját adják elő. A XIV. kerületi Tanács népművelési osztálya június 5-én este 8 órakor a Rózsavölgyi Szabadtéri Színpadon műsoros estet ad a kerület pedagógusainak tiszteletére. Közreműködik a Zeneművészeti Főiskola több hallgatója. (MTI) ÚJ MŰSOR A HUNGÁRIA SZALONBAN Fellépnek KARDOS MAGDA és CSONKA ENDRE Zene: KUNSZENTI SIKLÓS- duó Énekel: KISIVÁN ERZSÉBET Reggel 5-ig tánc HASZNÁLT FÉRFI, NŐI, GYERMEK. RUHÁKAT és KABÁTOKAT OLCSÓN VÁSÁROLHAT teljesen megjavítva: VII. Tanács kft 11 VI. Bajcsy-Zsilinszky út 33 Vili. Népszínház u. 20 sz. alatt a HMÁVCikk KISboltjaiban SZERDA, 1955. JÚNIUS 1. ESTI BUDAPEST Az MDP Budapesti Pártbizottságának és Budapest Főváros Tanácsának Vpje. Szerkeszti a szerkesztőbizottsági. Kiadja a Budapesti Lapkiadó Vállalat Budapest, VIII. Blaha Lujza tér 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII. Blaha Lujza tér 3. Tel. 343—104, 343—105, 343—107, 343—108. Terjeszti: a Budapesti Főposta Hírlapterjesztő Üzeme, Budapest, V. Váci utca 34. Telefon: 386—187. SZIKRA Lapnyomda. Eredeti színes amatőr nagyítások ! FŐVÁROSI FOTO VÁLLALAT Szent István kft 20 11... ........................ ....... Használt bútorokat hálószobát, kombináltszekrényt, KONYHABÚTORT, REKAMIÉT, SEZLONT, egyes és páros szekrényt, ágyat, kerti és vasbútort stb. teljesen megjavítva OLCSÓN VÁSÁROLHAT VII. Landler Jenő u. 47. VIII. Teleki tér 7. sz. alatt a HASZNÁLTCIKK KTSZ boltjaiban. KÖZÜLETI GUTŐR ELADÁS (irodai is) csak IX. Ecseri út 4. sz. alatt.