Esti Budapest, 1955. június (4. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-14 / 138. szám
2 Herriot-nak átnyújtották a Nemzetközi Békedíjat (Folytatás az 1. oldalról) — A Béke-Világtanács, a Szovjet Békebizottság és az összes szovjet emberek legjobbkívánságait tolmácsolom önnek — mondotta. — A szovjet emberek ismerik és szeretik Önt és soha sem felejtik el, hogy ön már több mint 30 évvel ezelőtt síkraszállt Franciaország és a Szovjetunió népeinek egymáshoz való közeledése mellett. Anna Seghers emlékeztetett beszédében arra a harcra, amelyet Herriot a német fasizmus ellen és a német militarizmus feltámasztása ellen a németországi demokratikus erők diadaláért vívott. Pierre Cot nemzetgyűlési képviselő kiemelte beszédében,hogy a Franciaország és a Szovjetunió közötti egészséges kapcsolatok helyreállítása éppen Herriot érdeme. Herriot rövid válaszbeszédében köszönetet mondott a Béke-Világtanács magas kitüntetéséért, majd így folytatta: — Olyan országgal törekedtem helyreállítani az egészséges kapcsolatokat, amely országot saját szememmel láttam. Láttam ennek az országnak népét, s megfogadtam, hogy mindent elkövetek a francia és a szovjet nép egymáshoz való közeledésének előmozdítására. Ezt az 1924. évi elhatározásomat soha sem bántam meg. Mindig csak azt láttam, hogy az orosz nép jóindulatot tanúsít Franciaország iránt. Az orosz nép igen jószívű nép. Ismétlem, soha sem bántam meg a Szovjetunióval való egészséges kapcsolataink helyreállítására tett kezdeményezésemet. Mindig az volt a véleményem, hogy az orosz nép kész harcolni Franciaországért. Soha sem felejtem el, hogy az orosz nép a második világháborúban vérét ontotta Franciaország függetlenségének visszaállításáért. Mindig szerettem és továbbra is szeretem ezt a népet. Befejezésül Herriot ezeket mondotta: — Még nem teljesítettem életem minden feladatát. Tovább harcolok a népek egymáshoz való közeledéséért. Életem végéig az maradok, amilyennek önök ismertek és ismernek: francia és demokrata. A lyoni városházán ezután fogadást rendeztek Edouard Herriot-nak, a Nemzetközi Békedíjjal történt kitüntetése alkalmával. (TASZSZ) Birmingham város tanácsa küldöttséget indít Szverdlovszkba LONDON, június 14. Birmingham város tanácsa elhatározta, hogy küldöttséget indít Szverdlovszkba, e város vezetőségének távirati meghívására. Az öt tagból álló küldöttséget a város főpolgármestere fogja vezetni. A városi tanács az angol külügyminisztériumnál érdeklődik az utazási lehetőségek iránt. Az Evening News szerint London főpolgármestere meghívást kapott a moszkvai városi hatóságoktól, hogy látogasson Moszkvába. A meghívás most áll megfontolás alatt Londonban. Látogatása esetén ez lesz London főpolgármesterének első külföldi látogatása hivataloskodása idején. (MTI) Befejeződtek a jugoszláv-burmai tárgyalások BELGRÁD, június 14. A belgrádi rádió jelenti, hogy befejeződtek a Belgrádban és a Brioni-szigetén folytatott jugoszláv-burmai tárgyalások. Tito elnök és U Nu burmai miniszterelnök főleg gazdasági kérdésekkel, ezen belül a Jugoszlávia és Burma közötti árucsereforgalom kérdéseivel foglalkozott. A tárgyalásokról külön közleményt bocsátanak ki, s ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozzák majd a Jugoszlávia és Burma közötti gazdasági együttműködésről szóló jegyzőkönyvet is. (MTI) EGY DULLES-BESZÉD MARGÓJÁRA A népek szuverenitása — ahogyan Mr. Dulles elképzeli Hét nyugati kémet ítéltek el az NDK-ban BERLIN, június 14. Az NDK legfelsőbb bíróságán hétfőn elítéltek hét, nyugati kémszervezethez tartozó ügynököt. A két fővádlottat halálra, a többi vádlottat 12 évtől életfogytig terjedő fegyházra ítélték. Az ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy az elítéltek egy új háború előkészítésében vettek részt. A délkoreai kormány washingtoni nagykövetének provokatív felhívása PHENJAN, június 14. A Koreai Központi Távirati Iroda keszoni különtudósítójának jelentése beszámol arról, hogy a hszinmanista hatóságok az utóbbi időben hírverésbe kezdtek a koreai fegyverszünet felborítására. Mint a United Press hírügynökség jelentéséből kitűnik, Ju Csang Jang, a délkoreai kormány washingtoni nagykövete június 8-án egy sajtóértekezleten felszólította az Egyesült Államokat a koreai fegyverszüneti egyezmény hatálytalanítására. Kaol Hon Ki, a Li Szin Man-kormány tájékoztató irodájának vezetője, június 7-én szintén kijelentette, hogy „azonnal hatálytalanítani kell“ a koreai fegyverszüneti egyezményt. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a harcias hírverés időpontja egybeesik Pek Du Csin-nek, Li Szin Man gazdasági tanácsadójának és Szen Von Jrnek, Li Szin Man hadügyminiszterének washingtoni tartózkodásával. A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Operaház: Bohémélet (A. bérlet, 10. sz., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Faust (16. bérlet 8. sz., 7). — Nemzeti Színház: A senki városa (Abonyi- és Szacsvay-bérlet 9. sz., 7). — Katona József Színház: Pygmalion (7). — Madách Színház: Caesar és Cleopatra (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Liliomfi (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Topaze (7). — Déryné Színház: A néma levente (7). — Petőfi Színház: Szépek szépe (7). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operettszínház: Szabadság, szerelem (7). — Blaha Lujza Színház: Balkezes bajnok (fél 8). — Jászai Mari Színház: Dankó Pista (7). — József Attila Színház: Nincs előadás. — Vidám Színpad: Könnyű pesti sértés (7). — Kis Színpad, a Vidám Színpad Kamaraszínháza: Tavaszi ügyek (fél 8). — Bartók-terem: Az opera világa hanglemezbemutatásokkal („Z”-bérlet 7. sz., 7). — Kodály Zoltán Hanglemezterem: Händel: Judás Makkabeus (mikrohanglemez-előadás 7). — Állami Bábszínház: Szerelmes istenek (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: öt nemzet legkiválóbb artistái (4. 8). MOZIK MŰSORA 1955. június 14. 15: A HARAG NAPJA (kísérőműsor: Magyarország—Skócia 3:1): MŰVÉSZ (Lenin krt. 88 ) 3. nézre prof. 14. hó, 8. FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) 14. hó, 8. ZUGLÓI (Angol u. 36.) h6 RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV. Rózsavölgyi tér) 9. — PAPA, MAMA, D ÉSEN, DUNA (Fürst Sándor u. 7, nyitott tető) 15. hó, 9. — AKI SZERETI A FELESÉGÉT: URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4. n7, f9, DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) nő. f7. h9, TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) f4. h6, 8. — ZAVAROSAN FOLYNAK A VIZEK (13 éven felülieknek, kísérőműsor: Csók István) VÖRÖS CSILLAG (Lenin krt. 45.) prof. f5. h7, 9. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4. nyitott tető) prol. f16, f2, f2, f4, h6, 8.— KOSSUTH (Váci út 14. nyitott tető) prol. 4, n7, f9, RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) n6, f8, szerda szünnap. — A KULMI ÖKÖR: SZIKRA (Lenin krt. 120. nyitott tető) prol. 4, n7, f9, CORVIN (Kisfaludy köz) prol. f6, f7, 9, MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) 14. h6, 8, RÓZSA FERENC KULTÚRHÁZ (Gorkij fasor 50.) 14. 17 — KOMÉDIÁSOK: SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) 4. n7. 19. — A 3 LAMBERTI (kísérőműsor: Veszélyes lejtő): BEM (Mártírok útja 5/b.) 10. 12. 2, 4. n7. 19. — ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG (16 éven felülieknek): MÁJUS 1 (Mártírok útja 55.) 4. 17. f9. SZIGET (Margitsziget) 6 óra. — ELADÓ KÍSÉRTET (kísérőműsor: Szánkó)- SZIKRA (Lenin krt. 120. nyitott tető) csak délelőtt fl0. fl2. h2. SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.) csak délelőtt fl0. fl2. h2. — FIAM LET: UGOCSA (Ugocsa u. 10, nyitott tető) 13. 16. f9. ADY (Tanács krt 3.) 3. 6, 9 MOM KULTÚROTTHON (Csörsz u. 18.) 15-én 6. 9. — ISTEN HOZTA MISTER MARSHALL (16 éven felülieknek, kisérőműsor: Aggtelek): BÁSTYA (Lenin krt. 8.) hlO, 12. 13. f5. h7, 9 — ÉSZAKI ROBINSONOK: GORKIJ (Akácfa u 4.) 8 óra (orosznyelvű előadás). — 1. Magyar híradó, 2. Több fényt. 3. Magyarország— Skócia 3:1 (prol.), 4. Helyiipari vásár: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. — Harc a sinekért (kísérőműsor: Mindennapi történetek): TANÁCS (Szt István krt. 10.) prol 10. 12, 13. t6. h7, 9 — Díszelőadás: GORKIJ (Akácfa u. 4.) f4, h6. — Anna a férje nyakán: SPORT (Thököly út 56.) 4. n7, f9. — Taxi úr (kísérőműsor: Szivárványtól a csillagokig): BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 3. hétre prof . n7 f9. — Liliomfi: BÁNYÁSZ (József krt. 63.) prol .-terem 4. n7f9. • RÁKÓCZI (Rákóczi út 63.) prol. hlo. 12. n3. 15. h7.9. BÉKE (Mautner Sándor u. 48, nyitott tető) 4. 6. 8. — Császár pékje: BA.VYASZ (József krs 63.) B-terem 14. h6. 8. — Köszív: CSOKONAI (Népszínházi u. 13.) 10 12. 2. 4 . 8. — Jelzőtűz: VERSENY (Pataki István tér 14.) 16. h8. — Bátor emberek: MARX (Landler Jenő u. 39.) h4, 6, n9. HONVÉD (Rákóczi út 82.) fn, fl. 13. f6. f7. f9. — Tartalékjátékos (kísérőműsor: Az élet nyomában): MÁTRA (Lenin krt. 39.) 10. 12, 2, 4, 6, 8. — JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7. nyitott tető) f4. h6. 8. — Hűség próbája: ÓBUDA (Selmezi u. 14.) 4, n7. f9. HALADÁS (Bartók Béla út. 123.) f4. hó. 8. — Köpenicki kapitány: TINÓDI (Nagymező u. 8.) f4, hó, 8. — KULTÚR (Kinizsi u. 28.) f4. hó. 8. — Rigoletto: ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) fn. fi, f3, fo. fz, f9. — A bátorság iskolája: IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) 4. n7, f9. — Hintónjáró szerelem: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) f4, hó. 8. ÉVA (Erzsébet királynő útja 36/b.) f4. h6. 8. — Egy nyáron át táncolt (16 éven felülieknek): TÁTRA (Üllői út 63.) f4. hó. 8. — A tér: OTTHON (Beniczky u. 3—5.) f4. h6. 8. ALKOTÁS (Alkotás u. 11.) 10. 12. 2. 4. n7. f9. — Verdi: ELŐRE (Delej u. 41.) f6. h8. DIADAL (Krisztina krt. 155 ) prof. 4. n7, f9, VASVÁRI (Kerepesi út 44.) h4. hó. 8. — Egy évezred Mexikóban (16 éven felülieknek, kísérőműsor: Mi történt Marencsával): HAZÁM (Váci út 150.) 4. n7, f9 — Senki nem tud semmit: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) n6, f8. — Három testőr: NAP (Népszínház u. 18.) f4. hó. 8. — Milliomos úr szerelmes: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) f6. h8. — Költemény a szerelemről: MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jókai u. 2.) f6. h8. Terrorper a német—Szovjet Baráti Társaság vezetői ellen BERLIN, június 14. A Karlsruhei szövetségi bíróság 6. számú büntetőtanácsa megkezdte Georg Gampfer, a nyugat-németországi Német— Szovjet Baráti Társaság főtitkára és két vádlott-társa ügyének tárgyalását. Az ügyészség a német és a szovjet nép közötti barátság propagálása miatt „államellenes összeesküvés előkészítésének“ bűntettével vádolja Gampfert és társait. (MTI) KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK Használt bútorokat, (irodait is), kombinált szekrényt, hálószobát, egyes és páros szekrényt, ágyat, rekamiét, sezlont, matracot stb. Lev.-lap vagy telefonhívásra házhoz megyünk. TELEFON: 341-746 Használtcikk KTSZ. Központ: IX. Üllői út 113/B. Cím fiókboltjainkban is leadható: VI. Aradi u. 16. VI. Bajcsy-Zsilinszky út 33. VII. Tanács krt. 11. VII. Landler J. u. 47. VIII. Kun u. 12. VIII. József krt. 59—61. VIII. Népszínház u. 20. VIII. Teleki tér 7. IX. Üllői út 107. „Nekem jólesik, ha kapok egy dalt...*' A kultúragitáció problémái a Magyar Acélárugyárban Legyen vagy ne legyen kultúragitáció? S ha kell, milyen legyen az? Sok üzemben vitatkoznak erről, bár lényegében mindenütt elismerik: az üzemi kultúrmunkának a dolgozók művelődését, politikai fejlődését kell segítenie. A ..hogyan“ "kérdés azonban még nyitva van. A Magyar Acélárugyár kultúrmunkásai is ezzel a kérdéssel vesződnek. Hogyan agitáljanak a termelés, a művelődés és a politikai nevelés frontján egyszerre, amikor „a dolgozókat csak a szórakozás érdekli“. Ez a felfogás helytelen, mert szembeállítja a szórakoztatást a politikai tartalommal. Ez a „csik szórakoztatni“ a dolgozók igényeit és érdekeit támadó nézet a jóhiszeműek között is elburjánzott. Ez a nézet uralkodik a csasztuska-brigád körüli felfogásban is. A Magyar Acélárugyárban így „magyarázzák“ a brigád felbomlásának „elvi“ okát: „számtalanszor előfordult, hogy a csasztuska-brigád annak idején lement a műhelybe, s ott köszöntötte a jól dolgozókat. A brigád megállt a kijelölt gép mellett, az ünnepelt meg sehol, mintha a föld nyelte volna el. Nem kell a köszöntő a kutyának sem, s ami nem kell, az ne is legyen“. Valóban, nincs szükség a kultúragitáció e fajtájára az üzemben? Forduljunk felvilágosításért a legilletékesebb személyekhez. Radics István kétszeres sztahanovista préskovács már jónéhány köszöntőt kapott a gyárban. A „nyughatatlan“ fiatalember mindig valami újításon töri a fejét. Elve, ésszel dolgozik az ember. Eddig ötven újítását fogadták el. Mi az ő véleménye, hasznos-e, vagy haszontalan a verses köszöntő? — Nekem jólesik, ha kapok egy dalt... — no, nem itt, a műhelyben munka közben, mert az zavaró, utána megnő az emberben a buzgalom. Minél többen hallják a nekem szóló köszöntőt, annál büszkébb vagyok. Hogy mit érez a másik, amikor az én fülembe húzzák, azt én nem tudom ... Radics István saját érzéseiről, véleményéről beszél. De így érez, így gondolkodik minden dolgozó. Szeretik és megbecsülik a rigmus-brigádot, ha szép és magvas műsorral kedveskedik. Az is természetes, hogy az unalmas, agyoncsépelt verklidal elől mindenki menekül. Egyetlen dalos se kedvetlenedjék el, ha valaki netán mégis szégyellős, vagy éppen nem esik jól az a rigmus, amely bírál. A háromfelvonásos, látványos operettek vagy a klaszszikus vígjátékok előadása minden alkalommal óriási siker. A színjátszók örömmel vállalják a szerepet a Figaro házasságában, az Úrhatnám polgárban, mert a dolgozók kitörő tapssal jutalmazzák a játékot. De nem lehet állandóan csak operettet, csak klasszikus darabot játszani, nemcsak azért, mert költséges, politikailag is helytelen. A termelésre serkentő, a mi életünkről szóló darabok azonban unalmasak, sematikusak. A színjátszó kínlódik a próbákon, s a bemutatón taps nélkül hullik le a függöny. Nem csoda, ha lohad a lelkesedés — így beszélnek erről a gyárban. Pedig ha valahol, hát a Magyar Acélárugyárban szeretik a kultúrmunkát. Volt idő, amikor nem ismertek fáradságot, egész heti munka után vidékre is mentek. Játszottak tűzzelnévvel, az első előadás színhelyét olykor maguk hozták rendbe , söpörtek, takarítottak, barkácsoltak, székeket cipeltek, csakhogy sikerrel járjon útjuk. Most meg a kultúrmunka már nem forradalmi hőstett, „kötelező szagú“ lett... Nem mondhatjuk, hogy a kultúrfelelős, Jákli Ferenc, Takács Károly művészeti felelős, vagy Buzgó Sándor, a kultúrcsoport gazdasági felelőse és a többi aktivista nem csügg teljes szívével a kultúrmunkán. Szeretik és csinálják is dolgukat becsülettel. Csak a bizonytalanság elveszi kedvüket. A bizonytalanság egyik okát Takács Károly magyarázza meg: — Nem tudjuk, mikor játszunk megfelelő darabot. Minden műsorunkat közvetlen feletteseink vizsgálják meg, s csak az engedélyezés után fogunk munkához. Néhány hónap múlva azonban kiderült, nem voltunk politikusok, s megrónak bennünket. Jó lenne, ha végre tisztáznák, mi a helyes és mi nem. A párt és az állam erős kézzel fogott ehhez a tisztázáshoz, amit Takács Károly jogosan követel. De ehhez a munkához az üzemi aktivistáknak is segíteniük kell. Harcolniuk kell azok ellen a jobboldali nézetek ellen, amelyek szerint csak a könnyű műfaj elégíti ki az üzemieket, az operett, a kabaré, a kispolgári giccsek és így tovább. Az „eszi, nem eszi —■ neon kap mást“ alapon a dolgozók valóban megnézték, s meg is tapsolták az előadásokat. De jól emlékeznek a kultúraaktivisták arra az időre jó, amikor a fordulatos, izgalmas egyfelvonásos üzemi tárgyú darabok a tartalmas, művészi igényű művek még nagyobb sikert arattak. A dolgozók szívesen elmentek a rendezvényekre, mert újat láttak, hallottak, nem agyoncsépelt tréfákat, kabaréjeleneteket, amelyek már az ember könyökén nőnek ki. Takács elvtárs is elismeréssel nyilatkozik azokról az előadásokról. Véleménye szerint, ha a műsorfüzetekben hasznos és szép darabokat találnak, akkor nincs szükségük az agyonjátszott, agyonnyúzott darabokra, vagy kabarétréfákra. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Népművelési Minisztérium nemrég ismételten felhívta az írókat: segítsenek az üzemi színjátszó csoportokon. Reméljük, az eredmény nem késik. Az üzemi kultúrmunka jelentőségét és fontosságát tíz év tapasztalatai bizonyítják. Építő munkánk további szakaszaiban is szükségünk van erre a munkára. Mert a művelődés, az új ember kovácsolása nemcsak az üzemen kívül történik — munka közben is, a műhelyekben, a gépek mellett, B. A. Meg csalt Boross Géza Sajátos humorú, sajátos ízű művészt veszített el a pesti kabaré június 13-án: a 69 éves Boross Géza, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze meghalt. Halálával a magyar kabaré hőskorának egyik legjellegzetesebb alakja távozott közülünk. A felszabadulás után a Kamara Varieté, majd később a Vidám Színpad tagjaként fáradhatatlanul mulattatta, szórakoztatta a közönséget. MEGNYÍLT A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT LAKBÉREMHÍSZ VÁSÁRA A VÁROSIIG!I ROMÁN KIÁLLÍTÁSI PAVILONBAN Eladásra kerülnek: bútorok, festmények, szőnyegek, faragványok, porcelánkészletek és figurák, valamint egyéb lakberendezési tárgyak. Felvilágosítás és címfelvétel: 187—940 telefonon a Bizományi Áruház V. központjában 8—fél 5 óráig minden munkanapon. Eladó bútorait lakásáról közvetlenül a vásárra szállítjuk! KEDD, 1955. JÚNIUS 14. ,,Príma, békebeli áru“ Találkoztak-e már mozgó könyvkereskedővel? Jellegzetessége: üzletét állandóan magával hordja, helyét szüntelenül változtatja. Engem a sors egy eszpresszóban hozott össze vele. Ez történetesen kistermetű, szürkehajú, sovány és foghíjas ember volt, s barna lódenkabátot viselt. De bizonyára akadnak közöttük magasak, kövérek és épfogúak is. Látva „intelligens“ arckifejezésemet — ezt ő mondta, — olcsó áron „régi, jó könyveket“ kínált. Mindjárt mellém is ült, s kipakolta a raktárt. Óvatosan előhúzva táskájából Bettauer: Asszonyfaló, Földi Mihály: A viszony, A lázadó szűz, Machard: Az álmok asszonya című kötetét stb. — És jók ezek? — kérdeztem gyanakodva. — Uram, ezek a legjobb írók! Márkásak, s mind príma, békebeli áru! Különösen ezt a Machardot ajánlom, mert nagyon kedves, szívbemarkoló történet, — duruzsolta a fülembe titokzatosan. Rekedt hangja volt. — Már hallottam róla — mondtam az üzlet reményében lelkesen előrehajló emberkének, s belelapoztam a regénybe. Az álmok asszonya Jean nevű főhőse belefárad a szerelembe, s elhatározza, hogy öngyilkos lesz egy párizskörnyéki hotelszobában. Már javában készülődik, smirglizi a revolverét, fogat mos, amikor belép az ajtón az álmok asszonya, akivel néhány mámoros órát tölt együtt. — Valóban kedves történet lehet — jegyeztem meg. — Uram! Tudja maga, hogy állandóan milyen mozgalmas ez? (Mi az, hogy mozgalmas? És mi mozog állandóan? Az író, vagy olvasás közben a könyv?) — És szüntelenül mélyen jár a regényben!... — kapacitált tovább. (Ez mégis csak az íróról beszélhet). Úgy látszik, észrevette, hogy érvelése nem győzött meg túlságosan, s újult erővel folytatta: — És tele van bonyodalommal, izgalommal, megoldással! És gyönyörű kifejezései vannak, amelyekkel bereflektorozza az egész könyvet... — hadarta. Szerettem volna még megkérdezni tőle azt a reflektorozást ... Vajon ez azt jelenti-e, hogy éjjel, lámpa nélkül is olvashatja az ember a könyvet? De nem akartam túlfeszíteni az idegeit. 28 forintról úgyis már 25-re engedte le „csak nekem“ a könyv árát. — Még gondolkozom rajta, hogy megvegyem-e —, mondtam neki, s kezdtem feljegyezni az asztalra kirakott többi remekmű címét és íróját: Fayard: Szeretni gyötrelem, Bozzay Margit: Tizenötéves feleség, Pinkerton: Asszony a vadonban, Zane Grey: A végvidék légiója, Pitigrilli: Kokain, Dekobra: Seliman herceg. Gyanakodva pislogott felém. — Felírom magamnak az írók neveit — mondtam —, hogy ha visszajövök, tudjak választani közülük. — Akkor írja fel ezt a Norrist is. Egyszer mindenért fizetni kell. Nagy író, remek könyv! — biztatott. Felírta«*. Hátha lesz valami eredménye. Kemény György