Esti Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-11 / 187. szám
GYŐZ A CALYPSO! Merre fejlődik a jazz? — Harmónia vagy tönkretett ritmus?—A rock and roll, dilettantizmus és hisztéria — 22 000 kilométeres út, 145 jazzhangverseny a Szovjetunióban — Milyen legyen a sajátosan magyar tánczene Mi lesz a jazz sorsa? Néhány évtizedes világhódító karrier után ellaposodik, elveszti dallamkincsét, s a rock and roll zűrzavarába torkollik? Megmarad-e muzsikának, vagy elpusztul a harmónia, és sírján csúf fattyúhajtásként kivirít az eltorzított ritmus? A ritmus mestere Illetékestől kértünk feleletet a legkönnyebb muzsika vajúdásáról: Chappyhez fordultunk, a táncoló karmesterhez. Éppen az idén lesz 35 éve, hogy szolgálja a ritmust; a hazai jazz megszületése és Chappy — azonos fogalom. Az első magyar jazz-zenekart 1929- ben ő szervezte a Jardim de Paris-mulatóban. Tanítványa volt Weisz Árpád — az „Api“ — a világhírű magyar dobos. Nála kezdte a muzsikus-pályát Kelényi György trombitaművész, s a mostani rádió-tánczenekarnak csupán egyetlen tagja van, aki nem játszott valaha is együtt Chappyvel. Ez a ritmusból és jókedvből gyúrt, táncoslábú, kis, kopaszodó ember ma éppen olyan fürge, muzsikája legalább anynyira friss, mint 15—20 évvel ezelőtt. S legalább annyira népszerű is, ha hosszú pálcájának intésére megszólal „a kicsi zenekar” — vastaps dübörög a nézőtéren. Ez a siker pedig semmi mással nem magyarázható, csupán azzal, hogy Chappy — igazi jazzt játszik. — A valódi jazz — mondja Chappy — dallam, ritmus és harmónia. Egyik sem maradhat el. A rock and roll nem muzsika, hanem zenei dilettantizmus és analfabétizmus. Hisztéria, amelyet elsöpör a zene. — Hogyan áll ma ez a verseny? Rokonság a mambóval és a csa-csa-csával .— Nyugaton már lépésről lépésre kiszorítja ezt az őrjöngést a calypso. Hozzáteszem mindjárt: a rock and rollt is lehet muzsikálni. De mértékkel és ízléssel! Az ízléstelenség a legjobb zenét is tönkreteheti, hát még a rock and rollt. — Mi jellemzi a calypsót? — Dallamgazdagság és pontás ritmus. Mint az argentin tangó, a rumba, a mambó, a csa-csa-csa, a calypso is délamerikai népi motívumokra épül. Ritmusa megegyezik a lassú rumbáéval, tehát lényegesen mérsékeltebb, mint a bugi-vugi vagy a rock and roll. És sokkal ízlésesebb. Éppen ezért tudja kiszorítani a silányabbat. — Mi ma a jazz fejlődésének iránya? — Visszatérés a régi, klasszikus formákhoz, a nagyzenekarhoz. A jó jazz túléli a divatokat. A tánczene legnagyobbjai ma is élnek, most is muzsikálnak, mégpedig igazi jazzt. Mást ne mondjak: Bartók Béla klarinét-hangversenyét a világon először Beny Goodmann mutatta be. Pedig Beny Goodmann jazz-zenész, a nagyok közt is a legjobb. Zenekara ma is páratlan sikerrel szerepel. Muzsikál a trombita királya, Louis Armstrong és a másik néger, Duke Ellington is. — Kik az újak? — Stan Kenton, Billy May, Les Elgard, Les Brown. Ma ők játsszák a legmodernebb tánczenét és az igazi jazzt képviseli Chat Backer, Jerry Mulligan, Dave Broubeck Oscar Petterson és Eroll Garner is. A Bartók-tanítvány — Stílusuk? — Rendkívül harmóniadús és kirobbanó ritmusú. Muzsikájuk színvonalát egy éppen most érkezett, de még meg nem erősített hír is jellemzi: legjobb hangszerelőjük, Peter Rugolov Bartók tanítványa volt. Chappy és zenekara nemrég a Szovjetunióban járt négyhónapos turnén. Ez alatt 27 városban 145 hangversenyt adtak, s beutaztak 22 ezer kilométert. A kitűnő együttesről a Pravda is írt. Melyek az út legfontosabb tapasztalatai? — Sok zenekart meghallgattunk. Mind közül kiválik Eddie Rosner és Utyaszov együttese. Mindkét zenekar 24 tagú. Szimfonikus jazzt játszanak, amelyhez hasonló Amerikában Paul Whitemann muzsikája. A két zenekarból a legjobban a rézfúvósok pompás technikája ragadott meg bennünket. A zenekarok megjelenése, felszerelése szinte bámulatos. Hiányzik a magyar íz —■ Mi a helyzet a magyar táncmuzsikával? — Vannak jó zenekaraink, a fejlődés nálunk is megkezdődött. A rádió tánczenekara — amióta Bágya András a művészeti vezetője — napról napra jobb. Martiny együttese európai színvonalú. De a magyar jazzt még csak ezután kell megteremteni. A francia, a német, az angol jazznek sajátos, világosan felismerhető vonásai vannak. A mi tánczenénknek nincs külön „magyar” íze, s ezt csak a hegedű adhatja meg. Elképzelek olyan zenekart, amely abszolút modern, de kellő aláfestéssel megszólal benne nyolc hegedű kórusa. Vagyis a magyar jazzt csak nagyzenekarra lehet felépíteni. Karel Vladh együttese ma az egyik legjobb a világon. Sajátos, eredeti, azt a stílust csak ő játssza. Kiszenekarral , erre nem lenne képes. Az igazi jazzt csak nagy együttesek fejleszthetik tovább! A magyar táncmuzsika sem kivétel ezalól. Jazz — magyarul — Ezek szerint terve? — Tervem egy 18 tagú együttes a Budapestben. Úgy érzem, meg tudom teremteni. — Stílusa? — Változatlan: a Chappystílus. Elővenni, ami jót eddig a táncmuzsikában alkottak, és kiválasztani mellé a legmodernebb jazz színe-javát. Mindezt nem másolva, hanem önálló hangszerelésben, magyarul. Mint Karel Vladh a maga hazájában. Nincs mitől tartani: zenészeink jók, utánpótlás van. Együttesemben is jónéhány fiatal muzsikál. S ha igazi jazzt játszunk, az képes lesz megjavítani a tánczenei ízlést, és különösen a fiatalságot a színvonalas muzsika szeretetére nevelni. Nem vitás, hogy a valódi jazz nálunk is elsöpri majd a hisztérikus, silány rock and rollt. Chappy és muzsikája világmárka. Működését 60—70 szerzeménye, slágerré vált táncdala is jelzi, ő hozta Pestre a jazz ritmusát, s talán ő lesz az is, aki megteremti a sajátos magyar jazzt. A jó tánczene százezernyi szerelmesének igaz örömére. Lantos László Nagy a szerelem Monroeéknál, mármint Arthur Millernek, a kiváló írónak, és Marilyn Monroe-nak, az ismert hollywoodi filmsztárnak sok vihart kavart frigyében. Nem akarok többet „sexbomba” lenni — mondja Marilyn Monroe, s új képein valóban természetes szépsége jut kifejezésre. Rajongói közül sokan lesznek majd, akiknek így még jobban tetszik. A szerencsés férjnek, Arthur Millernek, alighanem biztosan ... Tallózás szép könyvek között ECKERMANN majdnem tíz éven át volt szinte mindennapos vendége a kis weimari palotának. Szemben vele kényelmes karosszékében ült a már nemzeti ereklyeszámba menő Goethe és beszélt. Mindent, amit megörökítésre méltónak tartott önmagáról és koráról, elmondott, Eckermann pedig szorgalmasan jegyzett. Az utókor sokat köszönhet neki, ám erőfeszítése nincs arányban a hírnévvel, amellyel e munka eredménye megajándékozta. Eckermann esetét az ellenpélda idézi emlékezetünkbe: Hatvany Lajos munkája, Petőfiről egyberótt öt kötete, amelynek nem lehet a híre oly nagy és ország-világra szóló, mint amekkora a munka áldozata és elszántsága volt. Egy nagy élet legnagyobb teljesítménye ez az avatott hozzáértéssel jegyzetelt, kommentált és summázott dokumentum-sorozat, amelynek ötödik kötetét most böngésszük. Miközben a lapok peregnek, olyan érzés lesz úrrá az olvasón, hogy a szerző vizitbe kíséri ama hajdanvolt Magyarország sok-sok nagy és kis emberéhez, akik elcsevegnek velük Petőfiről, s az üstökös fénye olyan korképet is elénk villant, amely kiterjedésében és mélységében minden eddigi irodalmi ábrázolást felülmúl. Köszönet érte Hatvany Lajosnak és az Akadémiai Kiadónak. BENVENUTO CELLINI önéletírása egyike a műfaj klassszikus remekeinek. A vágyaiban lebírhatatlan, sokoldalú és nagy erejű reneszánsz egyéniség nyilatkozik meg benne képmutatás nélkül, a jövő felé forduló vallomás őszinteségével. A kor képe friss, eleven színekkel süt át a betűk feketéjén. A túlérett, erőiben mármár megrokkanó Cinquecento hőseivel és atmoszférájával ismerkedünk. Cellini ötvös volt és szobrász, az írás csak kedvtelés számára. Unja is a tollforgatást, egy kis fiúcskát fogad fel, s miközben ötvösmunkáin dolgozik, tollba mondja neki művét. Nem sejti, hogy nevét az utókor emlékezetében nem a véső, hanem a félkézről papírra szalajtott önéletrajz őrzi meg. Cellini művét a világirodalom számára nem kisebb ember fedezte fel, mint — Goethe, ő volt első fordítója, emberi dokumentumnak és kellemes, szórakoztató olvasmánynak tartotta. Az új magyar fordítás — Füst József munkája — még meggyőzőbben bizonyítja ezt, mint a régi, Szana-féle tolmácsolás. A kiadás méltó a nagymúltú könyvhöz. Molnár C. Pál illusztrációi Cellini korának pompás színgazdagságát idézik. (Képzőművészeti Kiadó.) ADY újságírói életének minden eddigi életrajznál részletesebb és hitelesebb krónikája: Lengyel Géza „Ady a műhelyben” című könyve. Ez a munka egy emlékeit szívén melengető kortárs színes eredetiségét és a filológus kutató szenvedélyének eredményeit egyesíti. Rendkívül hasznos hozzájárulás a mozgásba lendülő Ady-kutatáshoz, s mivel hivatott író tolla vetette papírra, olvasmánynak is kitűnő. Csak lelkesedni lehet érte. Tartalmából e kurta jegyzet ízelítőt, sem adhat, hiszen a szerző szinte hétről hétre nyomon követi és — ahol ezt az eddigi kutatások még el nem végezték — feltárja Ady magánéletének és újságírói tevékenységének eseményeit, kisebb-nagyobb fordulatait. Leltárszerű felsorolás helyett inkább csak az eddig ismeretlen dokumentumokról teszünk említést. Arról például, hogy Bíró Lajos Londonban élő özvegye és Vera leánya a birtokukban levő kiadatlan Ady-levelek átengedésével — ahogyan az előszóban a szerző is írja — megbecsülhetetlen szolgálatot tettek a magyar irodalomtörténet írásnak. Vészi József leánya (New York) is rendelkezésre bocsátotta édesapja Adyval kapcsolatos feljegyzéseinek és levelezéseinek kiadatlan részét. Figyelemre méltó az 1929-es Ady-vita megdöbbentő Kosztolányi-cikkének előzményeire fényt derítő, 1906-os keltezésű levél is, amelyben Kosztolányi durván támadja Adyt. (Szépirodalmi Kiadó.) A VILÁGIRODALOM klaszszikusai sorozatban, az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Dante Isteni színjátéka. A mű híre — Babits szavával — „örök dolgok közé beszőtt“, méltatást nem kíván. Dicséretet érdemel azonban a kiadó, amely a kötet illusztrációit példás gonddal válogatta öszsze. Három változatban is láthatjuk Dante arcmását. Giotto a szent rajongástól áthatott, ifjút, egy ismeretlen szerzőtől fennmaradt miniatúra a sorscsapásoktól megedzett férfit, Rafael híres Disputájának részlete pedig a már legendává stilizált költő aszkézist hirdető, babérkoszorús alakját idézi elénk. Charon, az alvilági hajós és a pokolra szánt lelkek víziója nemcsak Dante tercináiban kísért: látjuk Michelangelo Charonát, az Utolsó ítélet egyik részletét. Leonardo da Vinci és Botticelli több rajzát is megtaláljuk, annak bizonyságául, hogy az eget-földet-poklot egybeölelő dantei látomás a legnagyobbakat ihlette alkotásra. Amilyen örvendetes a gazdag kiállítás, annyira bosszantó, hogy a kiadó Kardos Tibor hasznos bevezetője mellett nem szorított helyet Babits gyönyörű Dante-tanulmányának, amelyet nyelvének szárnyaló szépsége és az értelmezés mélysége nem enged át a feledésnek. Dersi Tamás Heltai Jenő holnap, augusztus 11-én nyolcvanhat esztendős. Ritka és szép életmű áll mögötte, azóta, hogy a Hét közölte első verseit, hogy sajátosan egyéni ízű, újszerű írásai jelentek meg a pesti lapokban. Emlékezetes írások követték az első verseket, a városról és lakóiról, emberekről és érzelmekről. Már akkor éppoly bölcs volt Heltai, mint ma,s ma is oly fiatal, mint akkor, örökifjúságát még két éve tartó, súlyos betegsége sem tudja legyőzni. Szeretettel köszönti őt nyolcvanhatodik születésnapján néző és olvasó, aki ma éppúgy, mint félszázaddal ezelőtt, költészetet és szépséget lelt a Heltai-versekben, dalokban, regényeikben, színjátékokban. Kívánjuk, mielőbb gyógyuljon meg, hogy újra alkothasson, bölcsen, ifjan. □ EGY SVÁJCI könyvtártulajdonos, dr. Peter Sagar mikrofilmet készített Európában meg nem vásárolható könyveiről. A 60 ezer könyvoldalt kitevő filmre vett szöveg hossza másfél kilométer. Könyvtárában 25 ezer cikk-kivágás és 40 ezer szerző műve szerepel. Színházak szombati és vasárnapi műsora: Operaház Szabadtéri Színpada a Margitszigeten szombaton és vasárnap: A hattyúk tava (8). — Majakovszkij Színpad szombaton (8), vasárnap (fél 5 és 8). Maya, szombaton éjjel: A tánczene Kékszalagjáért (Harry Williams felléptével, fél 12). — Fasor Színpad (Gorkij Fasor 41.) szombaton: Jazzkarnevál (8). vasárnap: Strauss—Puccini est (8). — Vasas Teniszstadion (Pasaréti út 11 —13.) szombaton és vasárnap: A Belgrádi Rádió tánczeneklara (8). — Budai Park Színpad szombaton és vasárnap: Akiknek a világ tapsolt (Harry Williams felléptével, 8). — Központi Tiszti Ház szombaton: Döntsd a tökét... (az MNKTH és az Egressy Klub rendezésében, fél 9). — Állatkerti Színpad szombaton és vasárnap: Gül Baba (fél 9). — Vörösmarty Színpad (Margitsziget) szombaton és vasárnap: Csókos asszony (8). — Kulich Gyula Színpad (Kálvária tér) szombaton: Falu rossza (Rózsahegyi Kálmán felléptével, 8). — Erkel Ferenc Szabadtéri Színpad (I. Kosciuszko Tádé u. 3.) szombaton: Az utolsó Verebély-lány (fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz szombaton és vasárnap: Randevú a porondon (4 és 8). Itta hallottk □ AZ OPERAHÁZBAN meg kezdték az „Éjfélkor” című film forgatását. A látványos szép balettfelvételek középpontjában Ruttkay Éva áll, aki ebben a produkcióban nagyhírű balerinát alakít. A mai tárgyú történet, amely a közelmúlt legfájdalmasabb kérdését, a disszidálási lázt érinti, egy művészházaspár szerelmének krónikája. A főszerepeket Bánki Zsuzsa és Gábor Miklós játssza. A forgatókönyvet Révész György, Bánk László és Boldizsár Iván írta. Rendező: Révész György. □ TŐKÉS ANNA, a Nemzeti Színház művésznője és Marton Endre főrendező tegnap Moszkvába utazott. □ SZÍNÉSZNAP lesz szeptember elején Budapesten, a Vidám Parkban. Az ünnepség előkészítő bizottsága e héten ült össze, hogy megbeszélje mindazt a sok szép műsorszámot, amellyel a jótékony cél érdekében kedveskedni óhajtanak a közönségnek. A színészeknek nincs alkotóházuk. Szeretnének az írókhoz zeneszerzőkhöz hasonló épületet szerezni. □ TÓTH EDE „A falu roszsza” című híres népszínművét játssza ma este egy társulat a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon. Gonosz Pista szerepét, mint egykor ifjúkorában, most is Rózsahegyi Kálmán alakítja. „PANASZKODNAK A MŰEMLÉKVÉDŐK” címmel szót emeltünk annak a jogos kívánságnak érdekében, hogy folyóiratot kapjanak a műemlékvédők. Tegnap közölték: a posta kézbesítette a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának lapengedélyét, így szeptemberben üdvözölhetjük új laptársunkat □ KOGAN szovjet író és színházi kritikus tollából hoszszabb tanulmány jelent meg a szverdlovszki „Uralszkije Rabocsi” című lapban a „Valahol Délen” ottani bemutatójáról, illetve előadásairól, valamint Szinetár Miklós rendezői munkájáról. □ LUKÁCS MARGIT, a Nemzeti Színház művésznője Ausztriába utazott. Színházi előadásokat néz meg Bécsben és Salzburgban. □ KÉT-HÁROM héttel ezelőtt még láttuk a Körúton a fenyőegyenes Pataki József bácsit. Hatvan esztendőt töltött Thália szolgálatában Pataki József, aki még a régi nagyokkal játszott együtt az ország első színpadán. Nagyszerű színésztörténész volt, és pompás könyvet írt a magyar színészet történetéről, amely ma is a legjobb forrásművek egyike. Amikor megalapította a Nemzeti Színház múzeumát, hangyaszorgalommal gyűjtötte a könyveket, képeket, kéziratokat, szerepeket, kellékeket, hogy minél teljesebb és szebb legyen ez a gyűjtemény. Nyolcvanhárom éves volt. Temetése hétfőn délután fél három órakor lesz a farkasréti temetőben. Ma reggel nyolc óráig nem láttuk a fekete zászlót a Nemzeti Színház épületén. □ NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzi meg ma este a Vasas Teniszstadionban a belgrádi rádió tánczenekarának hangversenyét. A műsorban természetesen szerepel a rock and roll is, s néhány, a jazzkedvelők előtt nem ismeretlen világszám. □ POLITIKAI KARRIER előtt áll egy világhírű filmszínésznő — írja a Daily Express. Eisenhower felkérte Irene Dunne amerikai filmsztárt, hogy az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán az amerikai küldöttség póttagjaiként vegyen részt. A magyar közönség még emlékezhet a most 52 éves filmszínésznőre. Annak idején „Mellékutca“ című filmjét nálunk is játszották. Irene Dunne egy hollywoodi fogorvos felesége. □ A TÁTRAI VONÓSNÉGYES két hangversenyt adott a nyugat-németországi Hitzacker nyári zenei ünnepségén. □ A PANNÓNIA FILMSTUDIO bábfilmesei olyan kétórás rajz- és bábfilm készítését javasolják a népi demokratikus országokban dolgozó kollégáiknak, amelynek keretében a világirodalom legszebb gyermekmeséit vennék közösen szalagra. Tervükkel egyelőre még csak a magyar Filmfőigazgatóság foglalkozik. □ DEMETRIUS LUCIA román író „Három nemzedék” című darabja ősbemutatóként kerül színre ősszel Szegeden. □ OLIVER HARDY filmszínész 65 éves korában meghalt. Hardy, Stan Laurellel együtt — több mint kétszáz „Stan és Pan“ burleszkfilmben játszott. Még a múlt szeptemberben szélütés érte, azóta nem tudott beszélni sem. □ DR. NYÁRY LÁSZLÓ, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának gazdasági vezetője a Bolgár Népköztársaságba utazik. □ HALÁSZ LÁSZLÓ, a magyar származású kiváló karmester vezényletével ünnepi játékok kezdődtek a New York állambeli Ellenville-ben. Strauss „Elektrá“-ját vezényelte Halász, majd július 26- án Bartók Béla „A csodálatos mandarin“-ját hozta színre. Ez idő szerint Montrealban vendégszerepel. Hangversenyének műsorán szerepel Liszt Les Préludes-je is. Fővárosi mozik matinéműsora 1957. augusztus 11. Mese a 12 találatról (magyar) | FÉNY (Újpest) 110. f 12. — Danikó Pista (magyar) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Csuk és Ge'a (szovjet) HAZÁM (Váci út 150.) 10. — Halálugrás (nyugatnémet) IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.)10. — Aranyalmafácska (csehszlovák) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Elrontott játékok, Hurvinek cirkusz, Vidám bábszínház, Pixi-Mixi, Költözik a hivatal, Sportolj velünk, HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 1l. — Milliomos úr szerelmes (csehszlovák) MIKSZÁTH (Sashalom) 2. — Csavargó (indiai) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. őserdő foglyai (szovjet) OTTHON (Soroksár) 10. — Varázsbolt (szovjet) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Eladó kísértet (angol) REGE (Széchenyihegy) 11. — Gonosz favágó (Jugoszláv) TERV (Pestújhely) 10. AIDA VERDI OPERÁJA Színes olasz film. Főszerepben: SOPHIA LOREN. URANIA SZIKRA (de) Pasaréti VASAS KERTMOZI ALKOTMÁNY MARGITSZIGETI Vörösmarty színpad augusztus 9-10—11-én este 8 órai kezdettel Csókos asszony Zerkovitz—Szilágyi operett 3 felvonásban. Rafael Márta. Csikós Rózsi. Fónay Márta. Gozmány György. Gálcsiki János. Fekete Pál. Képessy József stb. felléptével. (Magyar Játékszín)