Esti Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1958-06-01 / 127. szám

cAgl, DCatL, SpzsL, 3mt Mit hozott nekik érettségi után az elmúlt esztendő — Ábrándok és valóság „Tizenkilenc 18 éves érettségi előtt álló lány házasság céljából levelezne. IV/B jeligére.’1 Még 1957 kora tavaszán zöldévi e tréfának szánt üzenet a házassági rovatok dúslombú levelei közt Húszan jártak a IV/B-be, de egy közülük már menyasszony volt. írtam nekik: szeretném megismerni a mai tizennyolcéveseket, egyik délelőtt keressenek fel. De írtak nekik az ország minden tájáról. A szegedi egyetemi diákoktól egészen a pécsi tisztiiskolások „vidám századáig”. A válaszleveleket kisorsolták. Egy-egy lányra tíz-tizenöt fiú is jutott. Hozzám egy vörhenyes hajú, sportszatyros lány állított be. Az osztály küldetését teljesítette. Mert meg is feledkeztem: iskolások ezek, délelőtt hogy is adhatnának találkozót? Őt bízták meg: az osztály nevében lógott. Elnézést kért, hogy csak egyedül jött, dehát több lány nem hiányozhat fizikaóráról. Nem is tartóztattam. Délutánra, egy zenés étteremben (akkor még délután kezdődött az esti tánc) beszéltük meg a találkozót, öten jönnek majd. Velem is jöttek fiatalok, öt érettségi előtt álló lánnyal táncoltunk. De rég volt! Elballagtak már az ideiek is és már működnek a pályaválasztási tanácsadók. Mi lett velük, a tavalyi tizenkilenc 18 évessel? siettetem. Két hét óta már magam is csinálom! Ezüstből kalapálom. Ez nem tanmese, őszre felszabadulok, vésnök leszek és jelentkezem az Iparművészeti Főiskolára. Zsanérra már leveleket és virágokat tudok vésni.” Egy négylevelű lóherét kaptam tőle. Ezüstből. „Ezt azért adom, nehogy azt gondolja, hogy komolyan úgy siettetem azt a szerencsét...“ 'N Tanutipipakt visszaemlékezve a nyárra, a szigetre, egy sétára valakire, előkerül lassan majd ismét a szív- és lélekgyógyászatnak az a másik, muzsikáló irodalma is.) Hozzák a konyakot. Hozzákoccintja pohárkáját az enyémhez és szájához emeli. De látom, behunyja szemét és mintha gondolatban számolna, nekidarálná magát — egy, kettő, háárom — s csak úgy nyeli le azt italt, ami kis dózisban szedve, dilatálja ugyan az artériákat, de a 19 éves medikát azért csípi is. Könnyezik kicsit és már nyújtja is kezét — stopperórájára pillant — siet, valamilyen előadásra megy. Még megkérdem, hogy sikerült akkor az a cipővásár? „Ez az — mutatja lábát — ezt vettük akkor, még jól bírja az iramot. De most a nyárra kapok anyuéktól egy igazi, felnőtt, tűsarkú szandált.” Oloadsdyásy A negyedik és az ötödik lánnyal nem tudtam beszélni. Erzsi még nincs idehaza, ösztöndíjas, a Szovjetunióban tanul, agrármérnöknek készül. K. Irén pedig férjhez ment. Felhívtam lakásukat, vele szerettem volna beszélni. A férje vette fel a kagylót. Hiába magyaráztam, hogy riportról lenne szó, csak ennyit mondott: „Ismerjük ezt!” — és letette a kagylót. Irén is boldog, nagyon féltheti az ura. Kőbányai György Színtsznp okait Látni Kati volt akkor a Hamupipőke az öt tizennyolc éves közt. Mikor jött a pincér és megkérdezte: „Konyakot, vermutot vagy gint?”, ő a lányokhoz fordult: „Gyerekek, csíp az?” És alig táncoltunk, mikor érte jött az édesanyja és az öccse. Elvitték, cipőt venni mentek az érettségire. Az egyetemhez közel, egy eszpresszóban vártam rá. Egy percet sem késett — ezt stoppermutatós karórájáról állapította meg és külön leszögezte. Ő pontos, minden percét beosztja. Jött a pincér és kérdezte: konyakot vagy fagylaltot? „Konyakot!” — adta ki az utasítást. — De az csíp, nem árt magának? — emlékeztetem. De arra — arra a Hamupipőke-világra már nem emlékezik, tudományosan válaszol, megnyugtat: „Mértékkel nem árt, sőt, dilatálja az artériákat.” Merthogy Kati medika és mert még csak elsőéves, közli is ezt: az alkohol mértékkel használ is, tágítja az ereket. Boldog? Nagyon — de ezt én mondom, ő ilyet nem mond, alig van ideje: talán hat-hét év múlva ő veszi tenyerébe gyereked és emeli majd füléhez, hallgatózni, mint egy finom órát. Gyermekorvos szeretne lenni. Mohón. Mit olvas? Csak szakirodalmat. Fanconi németnyelvű gyermekgyógyászatát, ami még a negyedéveseknek sem kötelező. (Ne szóljunk közbe: nem tarthat ez az iram oly soká, talán már idén ősszel is. Szőke volt, álmodó, filmszínésznő szeretett volna lenni. Ez az Ági akkor olyan finoman, előkelően ült a nagy szálló foteljében, mint akit már fáraszt a fotóriporterek pergőtüze, félig lehunyt pillával csak szívta magába a zenét. „A zenét nagyon szeretem” — sóhajtotta. — És milyen volt a félévi bizonyítványa? Gúnyosnak, bántónak tartotta a kérdést. Gyenge közepes tanuló volt. Ibsenről nem hallott, Shakespeare-ről csak anynyit, amennyit órák alatt megjegyzett. Mondották a lányok: szépen szaval. Rákosszentmihályon laknak, kertes házban, rózsái vannak, maga oltja őket. Mi lesz, ha nem veszik fel a főiskolára? „Vagy színésznő, vagy semmi!” Az egyik központi postahivatal előtt vártam meg. Postáskisasszony lett. Hivatali rangja is van már: előadó. Postatisztképző iskolát jár. Egy cukrászdában beszélgettünk. — Hogy ízlik a postásság? „Köszönöm, jól.” Halkan mondja. — Hogy telnek napjai? ■„Bejövök, dolgozom, hazamegyek Szentmihályra.” — De egész délután, vasárnap? „Nem is tudom. Nem csinálok semmit. Kint vagyok a kertben és ülök.” — És a fiúk? „Senki.” — Olvas? „Verseket, A Vallomást.” Vágyai, tervei — azt mondja — nincsenek. Azelőtt legkedvesebb szórakozása az ábrándozás volt. „Most, higgye el, nem is álmodom. Pedig oly szép álmokat álmodtam.” — Férjhezmenetel, gyerek, család? „Hát sikerül ez nekem?” Elbúcsúzunk s indul a HÉV- állomásra, el ne késsé a szent- mihályit. Megy a Rákóczi úti tömegben, szép szőkén, s ahogy | távolodik, én már úgy lá-tam ruganyos is a lépte, s | özvegy Jurekné az utolsó táoly könnyű most odaképzelni a nyért is szárazra törölte, s ezeléje egy gyermekkocsit, amit |gel a vacsora utáni mosogatás egész bizonyosan két év múlva, | csörömpölő hangversenye betehárom múlva kitol valamelyik ijeződött. Vette a sámlit, a két évre, sütkérezni — ez a szó- azi munkát és kiült az ajtó elé márkás tizenkilenc éves. i szórakozni. I — Baj van...? — érdeklődő atö CUbAt jóhírt Idött óvatosan a fiától. | — Semmi... GÁZOLAJKÁLYHA Csak egyszer kell egy évben tisztítani a Mechanikai Művek Metacor nevű újfajta kályháját. Tüzelőanyaga: gázolaj és öt perc alatt maximális hőfokot áraszt a szobában. A tartályba tíz liter olajat lehet tölteni és kapcsolással — tetszés szerint — hat fokozattal szabályozható. Divatolimpián a Margitszigeten — Mi az, kérem, itt nehézsúlyúak nem is indulnak? Külvárosi szerenád Zsizsi. Ő volt a legvidámabb I -■■■ mert, hogy úgy ülsz, az öt közül. A papírszalvétáral mint akit Orrán teremtettek, percek alatt mindenkit ler’aj- | “ Mondom, hogy semmi... volt. Iparművész szeretett vol- I Jurekné szeme az ingerült na lenni Az is lesz: a pénz- I kamra odahagyta a kézimunverdében művésnök i kat es a küszöbön ucsorgo, mo. ! gorva legényt vizsgálta. — Ur— Boldog? — „Azt kalapa- | ^en _ szaladt át rajta a meglom.” Elmagyarázza, hogyan, § lepetés —, hiszen maholnap Hát, ugye, azt én tudom, hogy | borotva kell ennek a kölyöke négy levelű lóherét gyűjt. A | nek. — És az apró, finom ránszerencse miatt. Hogy mi a | « mosolygás csokorba szerencse? Hogy mar masmi- | sze_ ^^tin a műhelyben ...? lyen fiukkal találkozzék az | próbálta feszegetni a rosszkedv életben, mint az eddigiek. Ko- | titkait, de a makacs némaság mollyal, megfontolttal. Akire minden kísérletet visszavert, számítani lehet, akinek komoly . Az izmos kamaszkezek átkusszándékai vannak. „Az érettségcsalták a térdet, s lazán lógatni óta gyűjtöm a lóherét. Már iták a néma szájharmonikát. 67 négylevelűm van. A száza-jgRSSISW/ Vagy diknal — es ez mar ni hányjak cigánykereket?! messze egész biztos megtala- | _ Mi van velelj, te gyerek?lom a szerencsét. Négylevelűt. _ Mi van veled, mi van vetalálni igen nehéz, egy év alatt éled!... Hát nem érti, hogy csak hatvan hetet találtam. Hat semmi! — Ezt meséld fiam, a sarki koldusnak. — Eh, mit...! — pattant fel a legény a küszöbről és dübörögve berohant a szobába. Szabóné, a szomszédasszony is ott ült s most részvéttel csóválta a fejét. A mozdulattól telt teste alatt aprókat vinnyogott a kisszék. — Hogy elkanászkodnak ezek a gyerekek... — mondta roszszállással. — Ki tudja... - vonogatta Jurekné a vállát, de az ujjak már ismét le-fel emelgették a tűt, végében a színes cérnával. Több szót nem is ejtettek erről, mert hiszen az élet anynyi eseményt görget napról napra, hogy jó, ha egy részével végeznek sötétedésig, így volt most is. Szabóné hangos ásítása, akár a takarodó kürtszava, a nap végét jelezte. Felkapta a kisszéket: — Eltesszük magunkat, holnapra. — Jó alvást’ — felelte Jurekné és perceken belül kinyújtózott az özvegyi ágyon. Talán a napi munka, talán a fiú szuszogása, rövidesen átsegítette a valószí-nűtlen világba. Szabóné ingaórája — mivel öreg volt szegény — nyikorogva adta hírül, hogy a környéken ilyenkor fél tizenegy van és most már igazán illik aludni. De a Jurek-gyerek, mintha csak erre várt volna, mezítláb osont az ajtó felé. Vékony gyerekhangon siránkozott a kilincs, a fiú szíve a torkában dobolt. Egy pillanatra megállt a küszöbön, majd a falon igyekvő árnyékkal versenyezve suhant a Kovács Tersék ablakához. Hátát megtámasztotta az akácfa törzsénél, szemét ráfüggesztette a fehér muszlinfüggönyre és szájához emelte a harmonikát. A lágy hangok hol sírtak, hol nevettek, s oly szívhezszóló volt, hogy a fehérvirágú jázminbokrok is lélegzetüket visszafogva füleltek. A csitri is hallgatózott, ábrándosan kémlelve a mennyezetet. Kovács bácsi meglökte élete párját: — Figyeled ...? — Persze hogy figyelem... Szerenád... — Öregszünk... — suttogta a pipafüsttől rekedten Kovács bácsi. Erre gondolt özvegy Jurekné is, meg arra, hogy ez a mogorva csibész még ilyen szépen nem muzsikált. Kibújt az ágyból, s gyengéden megigazgatta a gyerek gyűrött párnáját. Resold Ferenc Megvenni — Kölcsönvenni ? Drága a mosás saját géppel? — Házhoz viszik a kölcsöngépet, csak telefonálni kell — Csónak, gumitutaj, pavilon, sátor Ha önnek mosógépre van szüksége és hozzá is tud jutni, megvásárolja 1800 forintért. Megéri, sokat takarít meg vele. De hallgassa meg a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat valamelyik vezetőjét és kiderül, hogy: — Egyszerűen nem érdemes mosógépet venni! Ha kéthetenkénti mosást számítunk, ami pedig túl gyakori, és négyéves amortizációt (márpedig a technika mai szédületes irama mellett hamarabb is elavul egy ilyen háztartási géptípus), egy mosásra 18 Ft esik. Ha viszont valaki fél napra kölcsönvesz tőlünk egy másfél kiló teljesítményű mosógépet, 12 forint bérleti díjat fizet érte. Ha az illető lakása nem esik túl messze a kölcsönző fióktól, 12 forint szállítási költség jön ehhez az összeghez. A szállítással együtt is alig kerül többe a mosás, mint ha megvásárolja valaki a gépet, viszont nem kell befektetni az 1800 forintot. Arról nem is beszélve, hogy a mosógépek „életük” legnagyobb részét tétlenségben kénytelenek eltölteni. Nagyjából ugyanez a helyzet a többi háztartási géppel is. A centrifuga, amely a legnehezebb munkát, a facsarást teszi feleslegessé, fél napra 10, egy napra 16 forintért kapható és ha több háziasszony együtt veszi bérbe, akkor a szállítási költség is megtérül, nemcsak a közeli 12, de a távolabbi 20, illetve a még távolabbi szállítás esetén fizetendő 30 forint is. Pénzkereset szórakozáshoz A bel- és külföldi gyártmányú mosó-, porszívó-, padlókefélő gépeken kívül különféle nagyságú és rendeltetésű, lábbal és motorral hajtott varrógépeket is kölcsönöz a vállalat 80—250 forint havi díj fejében. A kisgyerekes anyák, akik néhány évig nem tudnak munkába eljárni, ennek révén bedolgozást vállalhatnak és háztartási munkájuk mellett keresethez juthatnak. Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Balaton mellett és más üdülőhelyeken fiókokat létesít a kölcsönző vállalat és csónakot, kerékpárt, úszó gumipárnákat és gumitutajokat, különféle nyugágyakat kölcsönöznek a nyaralóknak. Ma már mind többen veszik igénybe az egyébként csak több ezer forintért megvásárolható kölcsönsátrakat és víkendházakat, mert ezek segítségével viszonylag olcsón lehet „maszek” alapon megoldani a családi nyaralást. A kölcsönző vállalattól egyébként garázst, permetezőgépet, falfestő-hengert és ródlit is lehet kölcsönkapni. Gyakran feltűnnek a városok utcáin néhány napos akciók alkalmával, vagy egy-egy meghatározott idényben pavilonok, sátrak, triciklire szerelt árusító alkalmatosságok és így tovább. Ezeket a kereskedelem is a kölcsönző vállalattól szerzi be. írógép — Van egy problémánk, amelyet üzletfeleink érdekében szeretnénk igen gyorsan megoldani. A bolthálózatunk fejlesztése. Egy-egy boltnak jelenleg túl nagy körzetet kell ellátnia és ezért a szállítás sokba kerül a rendelőseinek. A közeli jövőben egyébként Kőbányán, Óbudán, Angyalföldön és a nagyobb vidéki városokban nyílik kölcsönző bolt. De tervbe vették, hogy minden kisebb városban is megszervezik a kölcsönzést. Szívesen bevezetnék az írógépkölcsönzést is, mert kölcsön-írógép iránt nagy az érdeklődés; ez az OFOTÉRT-en áll, amely egyelőre a rendelkezésre álló valamennyi írógépet magánosoknak és irodáknak adja el. (teknős) Karambol a Dunán A motorcsónak veszélyes üzem - mondta ki a bíróság Egy szép júliusi napon a Rómaipartról egy fiatal karmester másodmagával motorcsónak-kirándulásra indult. A motor begyújtása csak többszöri próbálkozásra sikerült, de ekkor is olyan szerencsétlenül, hogy a gyújtózsinór a csónakban ülő nő szemébe vágódott. A karmester útitársnője gyógykezelésével volt elfoglalva, nem ügyelt arra, hogy közben már a Dunán járnak, nem törődött a kormánnyal és így történt, hogy összeütköztek egy szembejövő kisbóttal. A kisbót orra belefúródott a motorcsónak jobb alsó részébe és a két jármű annyira egymásba ékelődött, hogy csak a partra vontatás után lehetett szétválasztani. Természetesen, mind a kisbót, mind a motorcsónak súlyosan megsérült, s kijavításuk nagy költséggel járt. A dunai karambol ügye az I—III. kerületi bíróságon folytatódott. Ugyanis a kisbertulajdonos, az egyik fővárosi vállalat, a javítási költségekért beperelte a karmestert. A kerületi bíróság a kármegosztás elvét alkalmazva, a karmestert a javítási költségek 70 százalékának megfizetésére kötelezte. Fellebbezés folytán az ügy a Fővárosi Bíróság elé került, amely a kerületi bíróság ítéletét megváltoztatva, a kárfelelősséget 50—50 százalék arányban állapította meg. — A motorcsónak olyan vízijármű, amelynek üzemben tartóját a veszélyes üzem tulajdonosának tárgyi felelőssége terheli — mondotta ki a bíróság. A karmester hibás, mert a csónak kormányzás nélkül haladt, ő pedig útitársnőjével volt elfoglalva. De kiderült, hogy a kisbót utasai szabálytalanul, ferde irányban kormányoztak a part felé és ezzel megsértették a fennálló rendeletet. Hallaniuk kellett a motorcsónak zúgását, a kormányos a motorcsónakot látta is, a kisbót evezősei kellő jártassággal és ügyességgel irányt változtathattak volna és akkor a baleset nem következik be. Ez annál is inkább terhükre szól, mert a fennálló rendelet értelmében a csónak vezetője minden más vízijárműnek idejekorán köteles kitérni. Súlyosbítja felelősségüket, hogy a kisbót kormányosának nem volt vízijártassági engedélye és — bevallása szerint — életében másodszor ült csónakban. Az összegszerűség megállapítására a Fővárosi Bíróság az iratokat visszaküldte a kerületi bíróságnak. Koppenhágából kerékpáron Bécsbe indult Dánia 83 éves „acélos nagyapója" Koppenhága egyik elővárosából a 83 éves Kari Andersen — akit mindenki csak „Dánia acélos nagyapójának” hív — a napokban kerékpáron elindult Bécsbe és az utat visszafelé is ezen a járművön szándékozik megtenni, úgyhogy éppen kétezer kilométert biciklizik. Útjára magával viszi a 68 éves Marius Eskildsen. JÚNIUS 5/ »ff«® ijjiuúRjm Szovjet bűnügyi film. A MÁSODIK ASSZONY Színes csehszlovák film. mumm Nyugatnémet filmdráma az anyai szeretetről. lEVil Miman Rövid magyar játékfilm a helyes táplálkozásról Színes kínai rövid mesefilm. JÚNIUSI RÖVIDFIlM BiMumún. flfMffSföff Színes szovjet dokumentumfilm. Ilodophe építészete Színes bolgár dokumentumfilm. Magyar film az Obrazcov-együttes magyarországi vendégszerepléséről.