Esti Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1958-06-15 / 139. szám
A két vándorló története Az a két vándorló, akiről IS ebben az elbeszélésben szó esik, nem volt éppen mindig vándorló, mert volt idő, amikor még becsületes mesterséget űztek a Felvidéken, Léván, később meg Besztercebányán, de e városokat porig pusztító tűz nemcsak szerszámaiktól, műhelyeiktől fosztotta meg őket, de világgá is hajtotta együtt annyi sok szegény mesterlegénnyel és kézműves mesterrel, akiket a városi magisztrátusok önkénye, pénzváltók, hitelezők, dézsmaszedő urak és papok kemény szigora és telhetetlen kapzsisága tett erdők és országutak űzött vadjaivá, cél nélkül bolyongó vándorlóivá. Mindez természetesen nagyon régen történt, több mint száz évvel ezelőtt, pontosan abban az időben, amidőn veszett nyavalyák, átkos betegségek, tífusz és kolera pusztítottak a szegény népség között, ezzel szinte betetőzvén mindazt a nyomorúságot, bajt és szenvedést, amely egyébként is és már szinte elrendeltetetten a pokolnál is elviselhetetlenebbé tette a szegénység életét. Éhség, tudatlanság, céltalanság és félelem uralta a lelkeket, és alig akadt valaki is az emberek között, aki bízott volna sorsában, vezérlő uraiban, istenben vagy embertársaiban. Nos hát, abban az időben, amelyről szól történetünk, éppen a Mátra hegyeiben bujkált ez a két szegény vándorló, meghúzódva minduntalan az erdőségekben és nagy óvatossággal törve maguknak utat az elvadult ösvényeken. Nem mintha lett volna sok féltenivalójuk, hiszen igen kopottak voltak, és égen-földön nem volt vékony rongyaiknál egyedük, de tudták jól, hogy még erre a szegényes tulajdonukra is leskelődhetnek útonállók, vad legények és kóborló cigányok. Attól is féltek természetesen, hogy zsandárok kezébe esnek, mert zsandárok is tisztogatták az erdőségeket, szökött katonák, vándorlók és útonállók után kajtatva füstölgő kegyetlenséggel. Egyszóval volt éppen mitől félniük szegényeknek. Óvatosan lopakodtak hát előre, minduntalan meg-megállva nagy elővigyázatosságukban, félelmükben és gyanakvásukban, nehogy zsandárnak, kóborló cigánynak, vagy útonálló szökött katonának áldozatul essenek. Éppen esteledett, így estefelé szokás szerint mindig kimerészkedtek az erdőségekből, hogy valami emberi lakhely, pajta vagy magános szalmakazal után nézzenek, ahol eltölthetik a hideg éjszakát. Nem messzire az erdőtől, a hegyoldal kopár hajlatában magános házacska állott, elkülönülve és bizonyos távolságban a völgyben meghúzódó településtől, szinte a falu végén, beágyazva kopár, lombjukat vesztett fák és nagy vörös sziklák közé. Világosság is derengett át a házacska ablakán, füst is bodrozódott kéményén fölfelé, egyszóval nem sokat teketóriázott a két vándorló legény, megindultak a házacska felé, annál is inkább, mert hideg köd szállott lassan alá, és nehéz, szürke hófelhők borították az éget mindenfelől. Szél is kerekedett és fújt, fújt végig az erdőkön, végig a hegyeken, igen kitartóan, fenyegetően és alattomosan. Rongyaikat magukon, úgy-ahogy egybefogva, nehogy ők maguk is rémületet keltsenek, tisztességgel és illendően, mint ahogy az már szegény vándorlók körében szokás volt akkoriban, bekopogtak a házacska ajtaján. Öregember nyitott ajtót, de csak félig, mert úgy látszott, benne is volt valami rettegés, valami bizalmatlanság. Mögötte állt egy öregasszony, kezében olajlámpással. Mindketten nagyon korosak voltak, és jó keményen fel voltak öltözködve, bundába és bekecsbe, pedig a kemencében magasan lobogott a rőzseláng. — Mit akartok, vándorok? — kérdezte az öregember, ha nem is ellenségesen, de bizalmatlanul. — Hideg éjszaka készül, szállást keresnénk — válaszolták a vándorlók, szorosan egybefogva testükön rongyaikat. — Az isten nevére kérünk, adjatok egy kis zugot, ahol éjszakára meghúzódhatunk. Kinn az erdőn eltemet a hó, a hegyek között felfalnak az állatok. Szegény vándorlók vagyunk ... Az öregember hátratekintett és pillantást váltott az öregasszonnyal. Majd fogatlan száját kissé félrehúzva, szemében valami különös, felvillanó fénnyel, sarkig nyitotta az ajtót a vándorlók előtt. — Hát akkor tértek be és melegedjetek. A kamrában meg majd elfekhettek éjszakára — mondotta szívélyesen. Majd még hozzátette: — Úgyis régen várakozunk már, hogy valaki erre vetődjék ... A vándorlók szépen a tűz mellé telepedtek, helyet foglalva a kemence padkáján, hogy megpihenjenek, melegedjenek. Az öregasszony vacsorát főzött, majd miután megettek, behúzódtak a kamrába, és úgy, ahogy voltak, lefeküdtek egymás mellé, és el is nyomta őket hamarosan az álom. Kinn sűrű pelyhekben hullott a hó, és fák, bokrok, hegyek rövidesen fehér takarót vontak magukra. Az erdők felől sovány farkasok vonítása volt hallható. Késő éjszaka egyszerre csak ír gyanús neszre ébredtek a vándorok. Először arra figyeltek fel, hogy nagy sustorgás folyik a szomszédos konyhában. Lassan felkeltek és az ajtóhoz lopakodtak elővigyázatosan. Szívük hevesen dobogott, mert valami rossz előérzetük volt, amikor pedig kikémleltek az ajtóhasadékon, meghűlt bennük a vér. Megrettenve látták az ajtó repedésén át, hogy az öregember meg az öregasszony késeket élesítenek, hosszú, kemény késeket meg nehéz, taglónyi bárdokat, a kemence padkáján szorosan egymás mellé szorulva, a kicsapódó láng vörös izzásában. A tűzhelyen nagy kondérban víz forrott, és az asztal is tele volt sárga meg kék vas- és agyagedényekkel. Közben állandóan sustorogtak, tanakodtak gondokba merülten, kezükben az élesre fent szerszámokkal. — Melyikkel végezzünk előbb? A kisebbel-e vagy a nagyobbal? — ezen tanakodtak, ezt suttogták gondterhesen egymásnak, meg hogy: — Nem fognak-e lármát csapni, amitől felriad a falu és egybesereglenek az emberek? — Meghát hogy: — Mibe eresszük a vért? És hogy hát egyáltalán elbírunk-e velük? — ezen tanakodtak nagy sustorgással, állandóan az ajtó felé pislogva, amely mögött a két szegény vándorló lapult, a rémület nehéz verítékével fáradt testükön. Míg egyszerre csak az öregember felemelkedett. A kamraajtóhoz ment, és óvatosan, nehogy nagy zajt csapjon, nehogy roppanjon vagy csikorduljon a zár, a kilincs ne tette a kezét. A vándorlók erre már maguk is látták, hogy nem hallgathatnak tovább. Elkiáltották magukat, hogy szinte beléremegett a ház: — Mit akartok belünk? Ti gyilkosok! Hát nem látjátok, hogy szegények vagyunk? Meg akartok gyilkolni talán? Vagy annyira megtetszettek a rongyaink? — Segítségteket akarjuk kérni, jó emberek — mondotta az öregember, és kezében a késsel kinyitotta a kis kamra ajtaját. — Van két kis disznónk, egyiket le akarjuk vágni, mert ahogy magatok is meggyőzödkedtetek róla, beköszöntött a tél. De mi már öregek vagyunk, és félünk, hogy nem bírunk el vele. Meg el is lophatják tőlünk egy éjszaka, annyi most errefelé a haramia, meg az erdőkben bújkáló, vándorlókat kergető zsandár. Jóllaktok ti is, gyertek és segítsetek!... / Úgy történt meg, hogy mire kihajnalodott, négyen szépen el is készültek a nagyobbik disznóval. Mire kihajnalodott és mire a ködöt is szétszaggatta a szél, már megint a konyhában ültek a terített nagy asztal körül. A nyitott nagy kemence szájánál melegedtek, pihentek és ettek, ittak rendületlenül. Különösen a két szegény vándorló, akik ezt bizony meg is érdemelték a sok szenvedés, küszködés, nyomorúságos vándorlás, és főképp az elmúlt éjszaka istentelen rémülete után. Nem is kellett őket nagyon biztatni, mert úgy ettek, mintha sohasem ettek volna, szinte kidagadt a szemük. Talán még ma is esznek, ha jól nem laktak ... Remenyik Zsigmond Automata üzem lesz a Szombathelyi Pamutgyár Ezer új gép, 46 000 fontorsó Elkészült a Szombathelyi Pamutgyár 15 éves fejlesztési terve. Ez idő alatt az üzemet teljesen automatizálják, a modernizálásra 160 millió forintot költenek. A tervek szerint ezer automata gépet szerelnek fel, s ezek segítségével a termelés a jelenleginek négyszerese lesz. Hamarosan átadják az új 250 gépes szövőcsarnokot, amelyben a Kínai Népköztársaságból importált gépekkel dolgoznak. Jövőre megkezdődik a 46 ezer orsós új fonoda építése, itt először 26 ezer orsót állítanak munkába. A szombathelyi gyár fejlesztése után minden dunántúli textilüzem innen kapja majd a munkájához szükséges fonalat. Kalló Viktor Derkovits-díjas szobrászművész nyerte meg a Köztársaság téri mártíremlékmű-pályázatot. Képünkön a művész díjnyertes szobrával (MTI Fotó: Molnár felv.) Vasbab A Nagyvásártelepre ma reggel 48 vagon és 18 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 20 vagon vegyes zöldáru, 2 vagon újburgonya, 10 vagon káposzta és 6 vagon tojás. A környékbeli árufelhozatal kissé emelkedett. Több mint 1600 őstermelő érkezett a csarnokokba és a piacokra. Az állami boltokban a cukor- és a velőborsót 7.40—8.40, a fejeskáposztát 3.80, a kelkáposztát 4.60, a főzőtököt 3.60 forintért árusították. A darabos újburgonyaijl.40, a parázsburgonya 4.80 forint. A csomózott karalábé 4—5 forint. A nagytétényi primőrüzemek vajbabot szállítottak a Tolbuhin körúti nagycsarnokba, kilónként 16—18 forintért árusították. A germersdorfi cseresznyét 9.60, a karmazsint 6.40, az egyéb fajtájú cseresznyét 4—5 forintért adták, az osztályozott szamóca 9.60—15 forint. Az 5000. szakmunkás! A diósgyőr-vasgyári Pataki István Ipari tanuló Intézetben az idén hét szakmában mintegy háromszáz fiatal tesz szakmunkásvizsgát. Az intézet alapításától eltelt kilenc évben az idei végzősökkel az ötezredik szakmunkás kerül ki az intézetből. Egy nap a bíróságon A Markó utcai nagy törvényházban, ahol a központi kerületi bíróság tárgyalótermei vannak, nap nap után mozgalmas, nyüzsgő élet uralkodik. A folyosókon tárgyalásra váró, hevesen gesztikuláló, izgatottan vitatkozó csoportok előre vetítik a tárgyalások izgalmas képét. Érthető is ez, hiszen emberi sorsok dőlnek itt el minden percben. A bírák nemcsak igazságot osztanak, de tanítani, nevelni is igyekeznek az eléjük kerülőket. Mert nincs olyan jelentéktelen ügy, amely ne lenne tanulságos bárki számára. Utcai ismeretség Három fiatal lányt vezetnek a fegyőrök a bírák elé. Kettő közülük alig 19 éves, a harmadik 26. Mind a hármat azonos bűncselekménnyel vádolják: nem dolgoztak és utcai ismeretségek kötésével tartották fenn magukat, amikor pedig alkalom nyílott, új ismerősüket meg is lopták. Az egyiket lovagja a kéményseprő vendéglőbe vitte és a dús vacsorát azzal hálálta meg, hogy amíg a férfi rövid ideig távol volt, aktatáskájából 400 forintot kiemelt. De rajtavesztett és az előhívott rendőr a lány cipője orrában megtalálta a négy darab összegyűrt százast. Négyhónapi börtönt kapott, tekintettel arra, hogy eddig nem volt büntetve. A másik lány a Híradó moziban a páholyban használta fel az alkalmat, hogy ismerősét meglopja. A férfi később mégis észrevette, hogy pénztárcája eltűnt és a leánynál meg is találták. A bíróság előtt a lány sírva ismerte be bűnét és fogadkozott, visszamegy vidékre szüleihez, mert a pesti élet elzüllesztette. A bíróság háromhónapi börtönre ítélte, de mert bízott abban, hogy megjavul, a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. A harmadik lány már otthonosan mozgott a tárgyalóteremben, ahol nem először volt vádlott Nemcsak lopásért, de közveszélyes munkakerülésért és erkölcstelen életmódja miatt is egyévi börtönre ítélték, ezenkívül négy évre kitiltották Budapestről. Egy csecsemő halála Amíg a három lány sorsa eldőlt, a szomszéd tárgyalóteremben talpig feketébe öltözött fiatal nő zokog a vádlottak padján. Gondatlansággal okozott emberöléssel vádolja az ügyészség. Bűne annál súlyosabb, mert saját gyermeke lett gondatlansága áldozata. Mosott, a lúgos edényt a konyhaasztalon felejtette, ugyanott volt a hathónapos beteg csecsecsemője részére készített teáscsésze is és éjszaka, amikor a sötétben meg akarta itatni a gyereket, elcserélte a két edényt. Hiába vitték azonnal a gyermeket az I. számú gyermekgyógyászati klinikára, a lúgkő olyan súlyos roncsolást végzett, hogy a gyors beavatkozás ellenére fél óra múlva meghalt. Az asszony sírva ismert be mindent. Vesztesége annál fájdalmasabb, mert mint tüdőbeteg, nagy kockázatot vállalt a gyermek szülésével, az anyai ösztön azonban olyan erős volt benne, hogy mindenáron gyermeket akart. A bíróság egyévi börtönre és kétezer forint pénzbírságra ítélte, de a börtönbüntetés végrehajtását felfüggesztette. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette azt is, hogy egyetlen gyermekét vesztette el. Eszpresszószerelem Harminckét éves műszerész a következő vádlott. Mögötte fegyőr áll. A Budavár eszpresszóban megismerkedett egy középkorú özveggyel. A beszélgetés során kiderült, hogy mindketten magányosok (ez ugyan a férfi esetében nem volt igaz, mert élettársa volt), továbbá, hogy otthonra vágynak, gyermekeik vannak, akiket közös erővel jobban tudnának felnevelni. Rendszeresen találkoztak és megegyeztek később, hogy összeházasodnak. Az asszony megbízta vőlegényét értékek eladásával és a férfi a kapott 3800 forintot megtartotta. A rendőri eljárás során kiderült, hogy a műszerész nemcsak házasságszédelgéssel, de lakásüzérkedéssel is foglalkozott, és egyik hiszékeny áldozatát 9500, egy másikat pedig 7500 forinttal károsított meg. Háromrendbeli csalás és egyrendbeli sikkasztás bűntette címén háromévi börtönnel sújtották. Amikor elvezették, a hoppon maradt özvegy könnyezve nézett utána. Nem lehetett tudni, hogy az elúszott pénzt vagy az elúszott szerelmet siratja-e. A rossz diák anyja közben egy másik teremben rágalmazási ügyben hirdet ítéletet egy bíróság. Egy anya az egyik VII. kerületi általános iskolában távozási bizonyítványt kért fia számára. Amikor meglátta, hogy gyermeke több tárgyból elégtelent kapott, kiabálni kezdett: — Azért kap a fiam egyeseket meg intőt, mert nincs pénzem, hogy a tanítókat megfizessem! A kijelentések miatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és becsületsértés miatt háromhónapi börtönre ítélték, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették. A bíróság kioktatta az anyát, hogy többet törődjék gyermeke nevelésével és tanulásával, ezenkívül pedig a fiát vegye elő, s ne a tanárokat hibáztassa. Két százas öregasszony csoszog a bírói emelvény elé. Ki hinné róla, hogy a Lehel téri piacon fürgén siklott egyik bódétól a másikig, úgyhogy feltűnt a zsebtolvajokat figyelő két detektívnek és nyomon követték. Nem lopott, ellenben a következőket csinálta: kiválasztott egy 140 forintos libát, majd kezében lobogtatott két darab százast, hogy fizetni akar. Miközben az árus másoktól vette el a pénzt, a két százast eltette, azután hangosan követelte a visszajáró hatvan forintot. A kereskedő a nagy tumultusban elhitte, hogy a kétszáz forintot megkapta és az asszony elégedetten rakta szatyrába a szép hízott libát és a ráadásul kapott hatvan forintot. Ekkor léptek közbe a nyomozók és vissza kellettadni a zsákmányt. A bíróság előtt arra hivatkozott, hogy magas vérnyomása van és elfelejtette, hogy nem fizetett. Ezt a védekezést azonban a bíróság nem fogadta el és kéthónapi börtönt kapott. Hajdú Endre Importált penészgombákkal próbálták ki a trópusokra készülő berendezéseket A trópusi viszonyok között is megfelelőek a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár új, különleges készítményei. Kínában, Indonéziában, Egyiptomban és más meleg égöv alatti országokban szívesen fogadják ezeket a cikkeket. Az üzem még 1955-ben Hollandiából penészgombákat importált, mert az akkor szállított berendeléseket Kínában ilyen kis kártevők támadták meg. A különleges bacilusokkal 1700 vizsgálatot végeztek és tapasztalták, hogy elsősorban a gumit, fát és a textilanyagokat pusztítják. Megrongálják a fényképezőgép objektívjének ragasztóanyagát is. A penészgombák 30 Celsius fok hőmérséklet és 95—100 százalékos relatív nedvességtartalom mellett „élnek”. A mérnökök számos penészálló anyagot és olyan más vegyi készítményeket állítottak elő, amelyeket lakkba vagy festékbe keverve kennek a berendezésekre. RÁDIÓMŰSOR Szombat, június 14. KOSSUTH; 18.00 : Híresm. — 18.15: Wladimir Horowitz zongorázik. — 18.45: Népi zóna. — 19.00: A háromszögletű kalap. Rádiójáték. — 19.44: Hawai dalok. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Jóéjszakát gyerekek. — 20.30: Találkozás háromnegyed ütemben. Közvetítés Marianske Lazneból. — 22.30; Hírek. — 22.45; Sporthíradó. — 23.00; Hanglemezek. — 2440; Hírek. — 0.10; Tánczene. PETŐFI; 18.10; Lányok, asszonyok. — 18.25; Charles Trenet dalai. — 18.45; Történetek Puccini fiatalkorából. — 19.00; Hírek. — 19.05; Mozart és Bartók művek. — Közben 19.40: Láttuk, hallottuk. — 20.40: Falurádió. — 21.00: Hírek. — 21.05: Operarészletek. Vasárnap, június 15. KOSSUTH; 6.00— 7.59: Zene.* 8.00: Hírek. — 8.10: Trautmann Rezső építésügyi miniszter köszöntője. — 8.20 Egy falu, egy nóta. — 8.55: Édes anyanyelvünk.. — 9.00: Figyeljük a zenét. — 10.00: Vasárnapi vers. — 10.07: Tavaszodig Rádiójáték. — 11.00: Könynyűzenei értekezlet. — 11.30: Magyar tájak. — 12.00: Hírek. — 12.15: Népi zene. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Szív küldi. — 13.30: Rádiólexikon. — 14.00: Szigeti József hegedül. — 14.55: Külpolitika. — 15.10 Hanglemez bemutató. — 15.45: A József Attila kiállításon. — 16.00: Leonid Lavrovszkij műsora. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kincses Kalendárium. — 18.00: Köznapi dolgokról. — 18.10: Támezane. — 19.00: Közvetítés a Magyarország—Mexikó labdarúgómérkőzésről. — Közben: 19.45: Hírek. — 20.45: Hanglemezparádé. — 22.00: Hírek. — 22.10: A vasárnap sportja. — 22.35: Beethoven; A-moll vonósnégyes. — 23.20: Magyar nóták. — 24.00: Hírek. PETŐFI; 8.00: Bach orgonaművek. — 8.30: Unitárius egyházi félóra. — 9.00: Szórakoztató zene. — 9.30: Miska bácsi. — 10.10: Szív küldi. — 11.05: Közvetítés a Bécsi ünnepi Hetekről. — Kb. 12.20: Washington Irving elbeszélése. — 12.50: Művészlemezek. — 14.15 A mérges hal. Mesejáték. — 14.50: Mezei csokor. — 15.15: Előadás. — 15.30: Operettrészletek. — 15.55: Fúvószene. — 16.15: Néprajzi összeállítás. — 17.00: Tánczene. — 18.00: Zenekari hangverseny. — 19.00: Riport — 19.10: Népdalok. — 19.48: Kamarazene. — 20.40: Mese. — 20.50: Az életmentő zöld penész. Eseményjáték. Színházak szombati és vasárnapi műsora: Operaház. szombat: Furfangos diákok, Az arany, meg az aszszony, A csodálatos mandarin. Rókai-bérlet, 10. előadás (7); vasárnap: Otelló. Hasi Sides-bérlet, 10. előadás (7). — Erkel Színház; szombat: Cigánybáró (7), vasárnap; Farsangi lakodalom (11). — Nemzeti Színház; szombat: A Glemibay Ltd (7), vasárnap; Az ember tragédiája (10). A tojás (7). — Katona József Színház; szombat; Mandragora (7), vasárnap; Pygmalion (7). — Madách Színház, szombat; Királyasszony lovagja (7), vasárnap; Lomb ezredes mennybemenetele (7). — Madách Kamaraszínház, szombat; Nem vagyunk angyalok (7), vasárnap; Családi ágy (7). — Néphadsereg Színház, szombat; Földindulás (7), vasárnap; Robin Hood (fél 3), Érettségi után (7). — József Attila Színház, szombat; Megperzselt lányok (7), vasárnap; Bekötött szemmel (7). — Petőfi Színház, szombat; Felkelő nap (7). vasárnap; Optimista tragédia (7). — Jókai Színház; szombat: Trisztán (7), vasárnap; Györgyike, drága gyermek (7) — Fővárosi Operettszínház; szombat: Vők iskolája (7), vasárnap; Kard és szerelem (negyed 3). Vők iskolája (fél 8). — Blaha Lujza Színház; szombat; Bástyasétány 77 (7), vasárnap; Tavaszi keringő (fél 3); Bástyasétány 77 (7). — Vidám Színpad, szombatvasárnap; A helyzet a következő (fél 8, vas; fél 4 is) — Kis színpad; szombatvasárnap; Majd a papa (7), vas. 3-kor is). — Állami Bábszínház; szombat; Elhajolni tilos (fél 8), vasárnap; Csintalan bocsok (5), Elhajolni tilos (fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz, szombat-vasárnap; Vizárevo (4 és 8). Fővárosi mozik matinéműsora: Hópelyhecske (szovjet) VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 10 — Luxustutajon (szovjet) JÓKAI (Rákoshegy) 10. — Volt egyszer egy király (csehszlovák) IPOLY (Hegedűs Gyula u.) 110. — Kegyetlen tenger (angol) OTTHON (Soroksár) 10. — A kikötő gyermekei (szovjet) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Utazás az őskorban (csehszlovák) MADÁCH (Pestlőrinc) 10. — A 45-ös körzet nem válaszol (szovjet) AKADÉMIA (Üllői út) 10. — Csuk és Geri (szovjet) TERV (Pestújhely) 10. — Gyöngyvirágtól lombhullásig (magyar) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Cár és ács (német) VILÁG (Rákosszentmihály) 10. — Balkezes újonc (szovjet) KOSSUTH (P.erzsébet) 10. — Kis karmester (francia) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Cirkusz (szovjet) KÖLCSEI (Kisprest) 10. — Ha a világon mindenki ilyen volna (francia) PETŐFI (Nagytétény) 10. — Bűvös szék (magyar) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Útban a karaván (kínai) ÁRPÁD (Kerepesi u. 146.) 10. — Tigriskölyök (kínai) BALASSA (Pestimre) 10. — Atlanti történet (lengyel) TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) 10. — Első szó (angol) KOSSUTH (Cirvkota) 10. — Megtalált kincs (szovjet) ÉVA (Erzsébet királyné útja 36.) 10. — Buksi megkerül (csehszlovák) TINÓDI (Nagymező u. 8.) 10. — Jónapot elefánt (olasz) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Kis Muck története (német) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) ill. — Légből kapott zenekar (csehszlovák) RÁKÓCZI (Csepel) 10.