Esti Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1958-10-18 / 245. szám

Aubrey Pankey ária- és dalestje Harsogó hangfitogtatáshoz szokott fülünk először meghök­­ken: a Handel-áriák szélesen kitartott hangjai nem reszket­nek kétkedőn, nem lepnek meg gyöngyhalászhoz illő, hosszú lélegzetvételek, nyoma sincs a s­ néger művészről lévén szó — várt, valamiféle primitív ős­erőnek ... Az első taktusok né­hány pillanata elég, hogy a mo­­solygó művész szerényen hát­térbe vonuljon, és maga elé engedje azt, mit szolgál, a mű­vészetet. Négyszáz éves orató­riumok és operák hősei köré korhű levegőt varázsol, gond­dal válogatott Schubert-dalok­­ban végigéli a magányos gyöt­rődés és a jókedvű feloldódás változó élménysorát, s aztán Csajkovszkij, Ri­nszkij-Korza­­kov, Berlioz és Ireland da­locskáiban ugyanezt megismét­li­k más, új színekkel. Végül hazaérkezik: a néger spirituá­lékban feloldódik minden tar­tózkodása, szerény hangjának minden szokatlan regisztere is megszépül, egy-egy pillanatra feledteti, hogy másfajta ének­lés is létezik. Aubrey Pankey azok közé a művészek közé tartozik, akik semmit sem bíznak a véletlen­re, a pillanatnyi ihlettől csak apró rezdüléseket fogad el. A hangja nem rendkívüli, önma­gában nem is szép, de árad be­lőle az érzelmek tisztasága és mélysége. Bálint Ágnes zongo­rajátéka több volt egyszerű kí­séretnél, egyenrangú partner szerepét töltötte be, akár egy szonátában. Szendrey-Karper László hangulatos gitárdara­bokkal, Fáy Erzsi bravúrosan megszólaltatott, de nem elég gonddal válogatott dalokkal működött közre. Fodor Lajos A Magyar Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Házában ma este nyitják meg ünnepélyesen a művészeti akadémiát, amelyen a néphadsereg tisztjei és tiszt­­helyettesei vesznek részt. Az akadémia három — irodalmi, zenei és képzőművészeti — ta­gozattal indul. Olasz színmű az ifjúság problémáiról a Néphadsereg Színházában Erőteljes ütemben dolgozik a Magyar Néphadsereg Színháza társulata az évad első újdon­ságán, ezt követő premierjén és felújításokon. Az első ese­mény Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabjának be­mutató előadása Upor Tibor egészen újszerű díszleteiben. Az első külföldi újdonság Eduardo de Filippo A millio­mos Nápoly, és más darabok­ból már jól ismert, olasz író Az én családom című színműve lesz. A darab szereplői a kö­vetkezők: Páger Antal, Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Sütő Irén, Deák Sándor, Nagy­ Ist­ván, Pándi Lajos, Schubert Éva, Sándor Iza, Lászlóffy Ka­talin, Pethes Sándor, Pécsi Blanka és Keres Emil. Az elő­adást Kazán István rendezi. Az én családom Gábor György fordításában kerül színre. Mai tárgyú darab Az én csa­ládom s Nápolyban játszódik. Egy rádióbemondó (Páger) csa­ládjában játszódik a történet. A feleségével (Sulyok) és gyer­mekeivel (Bitskey, Sütő), él, de a fiatalság teljesen eltávolodik a szülőktől s a más fiúktól-lá­­nyoktól látott életmódot foly­tatják. Rossz társaságba keve­rednek. A darab azt bizonyítja, hogy a gyerekek­ alapjában vé­ve jók, de könnyen veszik át a rossz példát... A magatar­tás problémájára mutat rá. Rosaria, a leány (Sütő), hazud­ni kénytelen a züllöttségét, hogy „méltó” legyen a „társa­sághoz”. November elsején újítják fel a Néphadsereg Színházában Shakespeare vígjátékát. A makrancos hölgyet, amelyben több művész vesz át másoktól szerepet. Petrucchio ezúttal Bitskey Tibor, Gremio — Pe­thes Sándor, Hortensio — Ve­rebes Károly, Tranio — Győrffy György, Iskolamester — Keres Emil, Bianca — Újváry Viktó­ria, Szabó — Gáti György. Ka­talin természetesen továbbra is Ruttkay Éva. Ukrán nyelvű könyv Magyarországról Kijev, október 17. (Tudósítónktól.) Magyarországról eddig csak­nem kizárólag magyar nyelv­ről fordított művek jelentek meg Szovjet-Ukrajnában. A kijevi Politikai Irodalom Ki­adója gondozásában érdekes könyv jelent meg. A riport­könyvet Ivan Podanyuk írta, a Radjanszka Ukraine című fo­lyóirat főszerkesztőhelyettese, aki a közeli múltban csaknem egy hónapot töltött. Magyaror­szágon­ beszélgetett az ország vezetőivel, köztük Kádár Já­nossal is, s ellátogatott, gyárak­ba, intézményekbe, termelő­­szövetkezetekbe. Könyve — amelynek címe: Magyarországi találkozások — néhány nappal ezelőtt jelent meg, s igen nagy érdeklődés mutatkozik iránta. Sokan foglalkoznak a népművészeti tárgyak exportjával, de nem használják ki a lehetőségeket A budapesti népművészeti boltok állandóan visszatérő vevői a külföldi turisták, nyu­gati és demokratikus országok kereskedelmi szervei. Szőtte­sekért, térítőkért, fafaragáso­kért érdeklődnek. S mégis, a népművészet exportjának ügye mostohagyermek a külkeres­kedelmi szerveknél. A Népművészeti és Háziipa­ri Vállalat megalakulásakor foglalkozott a népművészeti tárgyak exportjával is. Hama­rosan megalakult az ARTEX, s kivette a vállalat kezéből az irányítást. Ez évben a kereskedelem át­szervezése miatt a Népművé­szeti Vállalat újra közvetlenül vehetett át exportmegrendelé­seket. Hogy szakemberek ke­zébe került az ügy, bizonyítja: rövid idő alatt egymillió forint értékű árut exportál­tak, másfélszer többet az eddig elért legmagasabb eredménynél. A kereskedelemben megosz­tották a feladatokat. Az AE­­TEX exportálja a mázas cserepeket; a mázatlan cse­répárut már a Hungaro­­fruct viszi külföldre; a fafara­gásokat az Artizania adja el; a szőtteseket és a hímzéseket a MODEX, de a méterárut már a HUNGAROTEX... Míg a népi hímzéssel díszített könyv­borítókat a kultúra értékesíti, addig, ha ugyanezeket bőr­díszműves készíti — már a TANNIMPEX az illetékes. A kis népművészeti exportot te­hát annyian pártfogolják most már, hogy mint mondani szok­ták, sok bába közt elvész a gyerek, vagyis a népművészeti export kibontakozását egyik sem tudja elérni. Pedig nagy népgazdasági érdek, hiszen anyag nincs benne, s így csak a munkát exportálják. A világ minden tájáról­ ér­keznek megrendelések. Bécs a palóc szőtteseket és a recski hímzéseket kedve­li, az olaszok fadobozok és népi babák iránt érdeklőd­nek, míg Mongóliába hím­­­­zéseket kérnek. Az NDK több mint egymillió­­forintos exportmegrendelést tett szőttesekben és hímzések­ben, Koppenhága pedig szin­tén recski hímzéseket vár. S végül, Lengyelországtól az Egyesült Államokig, minden ország a szegedi papucsok iránt mutat állandó érdeklő­dést. Még nagyobb eredménye­ket lehetne elérni. Meg lehet­ne valósítani népművészeti boltok nyitását külföldi váro­sokban. Ha majd egyszer hoz­záértő és egy kézbe kerül a magyar népművészet ügye , valóra válhatnak a tervek és lehetőségek. B. ZS. KÖNYVEK KÖZÖTT KARDOS LÁSZLÓ kötete­­ a „Művek és mesterek” — nagy­hagyományú műfaj gazdag le­hetőségeinek meggyőző, szép példája. Ez a műfaj az esszé, az írásművészet csillogó ele­e­gand­ájával és egyéni látásmód merészségével vonzóvá tett tu­dós értekezés. A két világhá­ború között az esszé a mellébeszélés, az áltudományos torzítás eszköze volt. Hátat fordított az igazi tudomány­nak, végletes szubjektivizmus és leplezetlen, sőt büszkén vál­lalt öncélúság jellemezte. Ilyen előzmények után a marxista tudomány a felszabadulás és a fordulat éve után átmenetileg szinte szükségszerűen kihasz­nálatlanul hagyta a népszerű esszé­formát. De csakhamar világossá lett, hogy az irodalom marxista­­leninista szemlélete sokkal vonzóbb, ha eredményeit nem bonyodalmas érvelésű, nehéz­kes nyelvezetű tanulmányok, hanem szellemes, frissen pezs­gő írások közvetítik az olvasó­hoz. Be kellett bizonyítani, hogy a vonzó forma nem zárja ki, sőt hatásos kifejezési esz­közökhöz segíti az eszmei igé­nyességet. Kardos László mű­vekkel mutatott példát. Mint egyetemi tanár, hallgatóinak koszorújában győződött meg a művészi formaadás kérdéseit is elemző, írók és művek, kor­szakok és irányzatok atmosz­féráját felidéző, árnyalatokig kimunkált előadások hatásos­ságáról. Ez a felismerés vezet­te tollát, amikor új kötetén dolgozott. Kardos László a legigénye­sebb esszéírók közül való. Köl­tőkről ír legtöbbet. Shakes­peare, Gribojedov, Shelley, Lermontov, Rimbaud, Maja­kovszkij és a műfordító Tóth Árpád költői és emberi port­réját idézi elénk. Érezzük, hogy nemcsak az irodalomtör­ténész, hanem a versek lelkét is értő, kifinomult hallású mű­fordító szól hozzánk ezekben a tanulmányokban. „A bátor ideológia egy végsőkig fino­mult szóművészet gyöngéd szí­nein egy mesterien, leheletsze­­rűen kimunkált nyelvi zenén dereng át” — írja Shelley-ről. Az esszéista Kardost sem jel­lemezhetnénk találóbb szavak­­kal. Regényekkel és általános irodalmi kérdésekkel is foglal­kozik. Különösen jelentős 1956- ban írt „Gondolatok a szovjet irodalom és a magyar kritika viszonyáról” című tanulmá­nya, amely a kibontakozó re­vizionista támadás idején, ne­­héz körülmények között szilár­dan pártos, ma is aktuális ál­lásfoglalás volt. (Magvető Könyvkiadó) NEMES LÁSZLÓ regénye­­ az „Eltűnt Európa” — a má­sodik világháború éveit és egy fiatalember közel-keleti emig­rációjának történetét beszéli el. Új témát és új világrészt hódít meg irodalmunknak, be­szédes példája a merész uta­kat nyitó alkotási szabadság­nak. Az „Eltűnt Európa” érdekes könyv, hősének sorsát együtt­érzéssel követjük. Csakhogy szolidaritásunkat nem annyira az elbeszélés művészi ereje, in­kább az ifjú Kósa Péter iránti érdeklődésünk táplálja. Ez is az író érdeme, a témaválasztás és az élményanyag eredetisé­gét dicsér. Legjobban az első fejezetek sikerültek. Szófia, a tengerparti kényszerpihenő, Péter első kalandja, az illegá­lis tengeri út és partraszállás leírása érzékletes, jó ritmusú regényindítás. A folytatás azonban túlzsúfolt. A Péter kö­rül feltűnő alakok ábrázolása vázlatos, s ahogy a fejezetek sokasodnak, figyelmünk tom­pul. A túlzott alapossággal részletező életrajz kacskarin­góinál jobban érdekelne a ne­héz sorspróba örvényébe zu­hant lélek rajza. Ha az író élne az epikai sűrítés módszerével, Péter világné­zeti fejlődése is élesebben kirajzolódna. Hibái levonnak az „Eltűnt Európa” irodalmi értékéből, de — jót és rosszat összegezve — nem fosztják meg érdekességétől. Nemes László regénye érdekes olvasmány. (Szépirodalmi Ki­adó) Dersi Tamás Taskentben az ázsiai és az afrikai országok íróinak érte­kezletén felszólalt Uszman Szemben szenegáli drámaíró. Ma­gyarorszá­gon is hallhatjuk az egyesült nemzetek napja díszhangversenyét Az egyesült nemzetek napja alkalmából október 24-én es­te világraszóló koncertet ren­deznek New Yorkban, az Egye­­sült Nemzetek Szervezete szék­helyén, ugyanakkor Párizsban és Genfben is. Ezt a koncertet a Magyar Rádió is közvetíti aznap este a Kossuth-adón. Öt műsorszámból áll a dísz­­hangverseny. Előadják Artur Honegger V. szimfóniáját A bostoni filharmonikusokat Charles Münch vezényli. A következő műsorszám Bach D- dúr szonátája Pablo Casals és Mieczislaw Horszowszki tol­mácsolásában. Ezt követi az indiai Ram Shankar műsora. David Ojsztrah és Yehudi Me­nuhin Bach d-moll „Doppel­­konzert”-jét, tehát kettős ver­senyművét játsszák a párizsi rádió zenekarával, Pierre Co­lombo vezénylete alatt. A mű­sor befejező száma Génfből Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele Ernest Ansermet ve­zényletével, a Suisse Romande ének- és zenekarának közre­működésével. A Német Demokratikus Köztársaságban vendégszerepel a KISZ rajkózenekara és a művészegyüttes szólistái. Képünkön: Neppor Nóra és Szirmai Béla, a két szólótáncos, a Cigánytáncot táncolják. ­ A SZEGEDI KENDER­­GYÁRBAN nagysikerű cseh­szlovák műsoros délutánt ren­deztek a budapesti Csehszlo­vák Kultúra és a TIT Csong­­rád megyei szervezete. Jelen volt a csehszlovák nagykövet­ség két munkatársa is. A kon­certen Mátyás Mária áriát énekelt Smetana „Az eladott menyasszony” című operájából, s fellépett több helyi művészen kívül a budapesti Nemzeti Színház három tagja is. A mű­sor befejeztével az üzem veze­tősége és a dolgozók köszönetet mondtak a vendég Babiak-trió­­nak, a pesti vendégeknek a magas színvonalú műsorért. □ GODA GÁBOR, a Magyar Néphadsereg Színháza igaz­gatója megbetegedett. A Kút­völgyi úti Kórházban ápolják. □ A BUDAPESTI vietnami nagykövetség is képviseltette magát azon a vietnami estén, amelyet a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat rendezett csütörtökön este Kiskundorozs­­mán, a Petőfi Sándor Film­színházban. □ NAGYAJTAY TERÉZT kérte fel a Fővárosi Operett­­színház a „Három tavasz” cí­mű soron következő újdonság jelmezterveinek elkészítésére. □ A FAUST felújítása új rendezésben, új szereplőkkel október 24-én lesz a szegedi Nemzeti színházban. □ SZAKÁCSMŰVÉSZETI fesztivált rendeztek San Fran­ciscóban. A fesztivál nagydí­ját Paul Debes szakács nyerte, aki negyvennégy négyzetláb méretben birkafaggyúból és méhviaszból elkészítette Leo­nardo da Vinci: „Az utolsó vacsora”, című művének má­sát. □ A NEMRÉGIBEN EL­HUNYT Francis Carco helyébe a Goncourt Akadémia most Hervé Bazint választotta meg. □ JOSEPHINE BAKER, s nemrégiben hazánkban is ven­dégszerepelt néger énekes- és táncosnő Stockholmba utazása előtt a repülőtéren közölte a sajtó tudósítóival, hogy világ­körüli turnéra indul: 1959 ja­nuárjában Peruba megy, ahol egy perui árvát akar örökbe­fogadni. Ez lesz Josephine Ba­ker tizedik fogadott gyermeke. □ ELVIS PRESTLEY, a rock and roll nagymesterének „Kreol-király” című zenés filmjét vetítették egy londoni moziba. Miközben a vásznon felhangzott ,,a bálvány” rock and roll száma, a közönség kö­rében néhány jampec teljesen megvadult, széttörték az ülé­seket és dobálózni kezdtek ve­le, a kárpitokat zsilettpengé­vel felhasították és porfelhőbe borították a termet. Közben hisztériásan rángatózva együtt üvöltöztek Elvis Prestleyvel. A rendőrségnek kellett eltávolí­tani a rendzavarokat. □ MÁRK TIVADAR Kos­suth-díjas jelmeztervező mond­ja: „Három következő mun­kám közül az első Caragiale darabjának, Az elveszett levél­nek kosztümsorozata a Petőfi Színházban. Ez a feladat egé­szen újszerű volt számomra, mert a darab a rendezői utasí­tás szerint fekete körfüggöny előtt, fehér dekorációban ke­rül színre, s a jelmezeket »szín nélkül«, a fekete és fehér va­riációiban kellett elkészítenem. Tehát vagy fehér vagy fekete ruha lesz a színészeken és szí­nésznőkön, s természetesen a szürkék többféle árnyalata is érvényesülhet majd. Az Ope­raházban a Salome és a Tu­­randot jelmezterveit készí­tem.’’ □ SZÁZ HIBA EGY SOR­BAN címmel mutatta be új műsorát a debreceni Dongó­társulat. RÁDIÓMŰSOR­­UWVWAMMMAVW/VrtVAWrtM 1958. október 17. — pontok KOSSUTH: 18,00: Hírek. — 18,15: Francia dalok. — 18,40: Ifjú Figyelő. — 19,00: Mese. — 19,05: Verses, ze­nés összeállítás. — 20,00: Esti krónika. — 20,30: Suppé: Boc­caccio — nyitány. — 20,40: Rá­dió irodalmi hetilapja. — 21,40: Hangverseny. Közben: 22,00: Hí­rek. — 22,45: Könnyű zene Ber­linből. — 23,38: Mjaszkovszkij: XIII. vonósnégyes. — 24,00: Hí­rek. — 0,10: éjfél után. PETŐFI: 18,10: Orosz operákból. — 19,00: Hírek. — 19,05: Német nyelvlecke. — 19,15: Szimfonikus zene. — 19,40: Falurádió. — 20,00: Hangversenykalauz. — 20,45: Sporthíradó. — 21,00: Hí­rek. — 21,05: Operet­tm­uzsika. — 21,40: Riportműsor. — 22,00: Tánczene. — 22,25: Oda a nyugati szélhez. 1958. október 18. — szombat KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40—7,59: Ze­ne. — 8,10: Lányok, asszonyok. — 8,25: Népi muzsika. — 9,00: Úttörő-híradó. — 9,25: Gyermek­­rádió. — 9,40: Zenekari hang­verseny. — 10,00: Hírek. — 10,10: Gyári sziréna. — 10,30: Opere ittrészletek. — 11,00: Re­gényrészlet. — 11,20: Kamara­zene. — 12,00: Hírek. — 12,10: Népi zene. — 12,45: Mi újság a könyvesboltokban? — 13,00: Ope­rarészletek. — 13,40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,50: Szív küldi. — 14,20: Ifjúsági műsor. — 15,00: Hird­etőoszlop. — 15,10: Kórusok. — 15,30: Fórum. — 15,45: Tánczene. — 16,00: Hírek. — 16,10: Élő­szóval — muzsiká­val. PETŐFI: 6,00—8,00: Zene. — 14,00: Hí­rek. — 14,20: Puccini: A Nyugat lánya. — 15,20: Horgászok öt perce. — 15,25: Fúvóstáncok. — 15,45: Zenekari hangverseny. — 16,35: Zene- és előadóművészet. — 17,15: Illemkódex. — 17,30: Riportműsor. — 17,50: Walter Gieseking zongorázik. _ A Magyar Néphadsereg Szín­háza: Ilyen nag­y szerelem (7). — Petőfi Színház: Svejk (7). — Jó­kai Színház: Szélvihar (fél 8). — József Attila Színház: Megperzselt lányok (7). — Irodalmi Színpad: Urák­ és Betyárok (8). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) . — Blaha Lujza Színház: Bá­styasétány 77. (7). — Vidám Színpad: A helyzet a következő (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa . .. (7) — Állami Bábszín­ház: Hófehérke (3), János vitéz (5). Elhajolni tilos (fél 8). — Ze­neakadémia: MÁV Szimfoniku­sok (2. bérleti est. 8). — Bartók­­terem: Három egyfelvonásos (8). — Kamara Varieté: A jövő szá­zad legénye (6 és fél 9). — Buda­pest Varieté: Vannak még csodák (8) . — Fővárosi Nagycirkusz: Kí­nai cirkusz (fél 8). Színházak pénteki műsora Operaház: Sába királynője (7). — Operaház Erkel .Színháza: Far­sangi lakodalom. (4 bérlet, 2. előadás, 7). — Nemzeti Színház: A tojás (7). — Katona József Színház: A komédiás (7). — Madách Színház: Figaro házassá­ga (7). — Madách Színház Kama­raszínháza: Névtelen csillag (7). Az Országos Rendező Iroda közli: A VILÁGSIKER előadását a nagy sikerre való tekintettel október 18-án, szombat éjjel 11 órakor megismétlik. Jegyek kap­hatók: Tanács körút 10. pénztár­nál és az Erkel Színház pénztá­ránál. Az október X1-i elmaradt előadás jegyei becserélendők. V.. Tanács krt. 10. pénztárnál, (x) ÚJ MŰSOR a BUDAPEST KÁVÉHÁZBAN (Nagymező u. 17.) Egy vidám vasárnap a régi vurstliban. KARDOS MAGDA NÉMET MARICA Szegő Tamás Mike Rózsi Lemér Gusztáv Sárossi Katalin Aszódi László Balogh Edina Balogh Éva Quick Felföldi Anikó Dévényi Cecília Telekes Györgyi Kékessi Edit Koppány Ani __ V ■ »» \ M SZÍ N­P­A­D A HELYZET A KÖVETKEZŐ... Csak 16 éven felülieknek! Konferál: KELLÉR DEZSŐ

Next