Esti Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
Szeszélyes telek, eltévedt időjárás Januári virágzó fák, pünkösdi aratások, megfagyott borok, hófúvások Mit lehet kiolvasni a régi telekből és nyarakból „Majd, ha fagy!” Igen ám, de még nem fagy! És a Mecsekben tavasz: kinyílt a kankalin, az ibolya, a hunyor. A Bakonyban tavaszi virágot szednek. A kertek fáit aggódva figyeljük: megduzzadtak a rügyek, csak el ne fagyjanak! Mi ez? „Érdekesek a teleink” — mondja a kuriózumgyűjtő időjárástörténész. Van mit gyűjtenie, hisz hazánknak szélsőséges éghajlata van, 40—50 fokos kilengésekkel. Mínusz 30 fokos leghidegebb napokon ugyanazokon a helyeken más esztendőkben plusz 15 fokos meleg is előfordult már. Melyek azok az idők, amelyekre még a „legöregebb emberek” sem emlékeznek? Zsákban vitték a bort A század rekordhidegét az 1929-es esztendő állította fel. Február 11-én Kecskeméten például mínusz 32-t, a talaj mentén mínusz 35 fokot mértek. A Balaton menti hegyek pincéiben megfagyott a bor, a gazdák zsákokban vitték haza. A föld megrepedezett — Terényben karvastagságú hasadékokat vágott a fagy — a hófúvásos fehér halál sok emberéletet követelt. Hiteles adat szerint 1882. január 2-án Árvaváralján mínusz 36,7, Nagyszebenben 34,2 fokos volt a fagy. A leghidegebb decemberek mind a múlt századra esnek. A legzordabb januárok pedig 1830-ban, 1838- ban, 1891-ben és 1893-ban fordultak elő. 1893-ban még Fiumét is eltorlaszolta a hó. De a még régebbiek! A krónikák megírják, hogy 1557-ben a hunok a befagyott Al-Dunán keltek át Trácia és Görögország felé. 1485-ben a Bécs ellen vonuló Mátyás király katonáinak keze, lába elfagyott a nagy hidegben. 1499-ben Bajazid szultán seregéből tízezer ember fagyott meg egyetlen éjszakán. 1529-ben Szülejmán azért hagyta abba Bécs ostromát, mert a hóvihar a sátrakat betemette, s igen sok katonáját elpusztította. Lovak, katonák megfagytak 1623-ban Bethlen Gábor lovaskatonái közül sokan megfagytak lovastul. 1782-ben a kutak befagytak, a kocsmákban tüzet kellett raknia a csaptárosnak a hordók mellett, hogy a fagyott bort kimérhessék. A legborzalmasabb január az 1816-os volt. Hiteles forrásból tudjuk, hogy január 28-án vagy 29-én olyan erős hóförgeteg tombolt a harmincfokos hidegben, hogy egyes házakat úgy betemetett, hogy az embereknek a kéményen át kellett menekülniök, a karcagi, a püspökladányi és a gyomai templom tornyát leberetválta a szél. A marha- és juhállomány fele odaveszett. Zord telek. De a krónikás ritka meleg telekről is beszámol. Májusi aratás, júliusi szüret 1327 januárjában már virágoztak a fák és pünkösdkor arattak. S Jakab-napkor (július végén) szüreteltek! Régi kalendáriumok írják: 1436, 1497, 1498: már májusban learatták a gabonát! Egy más helyen pedig ezt olvashatjuk: 1793. február 11. A méhek ezen a napon sárga virágokra szálltak, s az év Mátyás-napjára már minden szántást elvégeztek, József-napra pedig — március 19 — megjöttek a fecskék. 1894 telén sem havat, sem fagyot nem láttak az emberek. Olyan nagy volt a szárazság, hogy utána a Tisza kiszáradt, s térdig érő vízben lábalhattak át rajta. A századforduló telén pedig ezt írták az újságok: a természet bizonyára megtévedt, azt hiszi a tél, hogy Magyarország néhány fokkal délebbre fekszik, nem a Kárpátok medencéjében. Eltévedt tél tehát az idei telünk? A meteorológus szerint nem, csak nálunk is lehetnek olyan telek, mint Velencében, s Firenzében, de olyanokig, mint Kijevben vagy akár Leningrádban. Kőbányai György 7400 budapesti és 200 vidéki öröklakást tervez az idén az OTP 1959-re 1400 budapesti és 300 vidéki öröklakást tervez az OTP. Az új otthonokban a szobák alapterülete 16—20 négyzetméter, a hálófülkéké 8—10 négyzetméter lesz. Sok lakáshoz a konyha mellett elhelyezkedő 5—7 négyzetméteres étkezőhelyiséget is építenek. Népszerűek a beépített szekrények is. A jövő esztendőben az eddiginél több lesz a kislakás — egyszobás, egy szoba, hallos, egy szoba, hálófülkés. Harminc helyen épül Budapesten az elkövetkezendő esztendőkben három-hatemeletes OTP-ház, így a többi között az Attila utcában, a Lógodi utcában, a Frankel Leó utcában, a Mártírok útján, a Böszörményi úton, a Villányi úton, az Alpári Gyula utcában,a Múzeum körúton, a LisztFerenc téren, a Rákóczi úton, a Sallai Imre utcában épülnek társasházak. Az OTP-öröklakásokra január elejétől lehet jelentkezni. Ára — az építési költségektől, a helyiségek számától, méretétől, emeleti elhelyezésétől, fekvésétől és felszerelési tárgyaitól függően — változik. Az egyes lakástípusok irányárai — az állami engedmény levonása után — a következők: garzon 95—110 ezer forint; egyszobás 115—130 ezer forint; egyszoba, hallos 135—150 ezer forint; kétszobás 155—170 ezer forint; két szoba, hallos 175—190 ezer forint; háromszobás 195—210 ezer forint. A vételárból csupán 20—30 százalékot kell a szerződés aláírásakor készpénzben kifizetni. A hátralék 20—30 év alatt, évi háromszázalékos kamattal, havi részletekben törleszthető. Az öröklakásokat 15 évig teljes adómentesség illeti. Az öröklakások eladhatók, azonban amíg hátralék áll fenn, ehhez a takarékpénztár hozzájárulása szükséges. KÉP A JÖVŐBŐL (Zenévé változtatja az írógép kopogását egy új szerkezet) — Azt a szállítási szerződést diktáld, amire olyan jól lehet mambózni!.. . Változatos bélyegek kiadására készül a posta A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium postafőosztályán kidolgozták az 1959. évi bélyegkibocsátási programot. A tervezet elkészítésébe bevonták a bélyeggyűjtőket is, akiket a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének delegáltjai képviseltek. Bélyegeken is kívánnak megemlékezni a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójáról, a Magyar Szocialista Munkáspárt kongreszszusáról, a közlekedési múzeumról, a geofizikai évről, a Balatonról, a bélyegnapról és a levelezőhétről. Külön sort szentelnek Haydn és Schiller emlékének. A gyűjtők bizonyára örömmel értesülnek arról, hogy a programban különböző sportágakat, magyar táncokat és meséket bemutató, továbbá madarakat, lepkéket ábrázoló színpompás repelnek, bélyegek is sze VIDÁM SZÍNPAD A helyzet a következő UTOLSÓ ELŐADÁSAi január 8-ig bezárólag. Január 9-én, pénteken BEMUTATÓ ELŐADÁS 120 ÉVEN ALULIAK"! Zenés kabaré két részben. Jegyek az első tíz előadásra már válthatók. Enyhe idő, ma délelőtt plusz 3 fok A Meteorológiai Intézet jelenti: járható időjárás: tovább tart az évszakhoz képest enyhe idő, esőkkel, havas esőkkel. A hőmérséklet Budapesten ma délelőtt plusz 3 fok. Malátort, klinikai szívvizsgálót, új vivó-talántjelzőt, prímbémérőt, bizsucikkeket exportálnak a kisiparosok Felkutatják a régi export piacokat A magyar kisipari export az utóbbi években lendületesen fejlődött. Az elért sikerekben nagy szerepe van a Kisipari Exportra Termeltető Irodának. 1955-ben 450 ezer, 1956-ben 6 millió, 1957-ben 21 millió, 1958-ban pedig 36 millió forint értékű árut küldtek a világ minden részébe, Kínától Kanadáig. Jelentős munkát végeznek még a kisiparosok olyan árucikkek gyártásával, melyeket eddig importálni kellett. 1958- ban 63,7 millió forint értékű devizakiadást takarított meg ezzel az ország. Az irodán át lebonyolódó kisipari termelés értéke ebben az esztendőben 147 millió forint volt. A KETI eddig 1200 kisiparossal szerződött. Az idén ezt a létszámot emelni fogják. 1959-ben bővül az exportra kerülő kisipari cikkek listája, elsősorban műbútorokkal. Kiküldik ötvösművészeink alkotásait, bizsucikkeket is. A tervek szerint megvizsgálják a kisiparosok valamikori exportpiacait és azokkal igyekeznek ismét felvenni az üzleti kapcsolatokat. A KETI 1959-ben 40 millió forint értékű kisipari exportot bonyolít le. Az export-rentabilitásra az eddiginél nagyobb gondot fordítanak és biztosítják a kisiparosok számára a megfelelő munkafeltételeket. Ugyanakkor az eddiginél jobban ellenőrzik majd a termékek minőségét és arra is ügyelnek, hogy mindenki betartsa az erre vonatkozó törvényes intézkedéseket. A kisipari export elsősorban műszaki cikkekre terjed ki. Sok találmányt már eddig is értékesítettünk. Ilyen volt a többi között a háromféle típusú Biotherm-hőmérő, amely egyszerű ráhelyezés útján pillanatok alatt pontosan mutatja a test hőmérsékletét és változásait. Sokan érdeklődnek külföldön az Erdensohn-féle szűrőgép iránt. Ez az alkoholipar, a bortermelés, a gyógyszer- és vegyészeti gyárak nélkülözhetetlen segédeszköze; a folyadékból szűri ki a baktériumokat. Sikert aratott az új vívó-találatjelző berendezés is. A tér hegyébe épített elektromos vezeték útján mutatja a tust. Modern műanyag-hegesztő gépet is készítettünk, amely élelmiszerek és más ömlesztett áruk csomagolására jól használható. A brüsszeli világkiállításon kitüntették az elsősorban klinikai szívvizsgálatokra alkalmas, négycsatornás nyomásregisztráló készüléket. A KETI kapcsolatot tart több amerikai, angliai, svájci céggel. 1959-ben több külföldi vásáron és kiállításon akarnak részt venni a magyar kisipar termékeivel. Gárdonyi Jenő A két legifjabb pumakölyök a budapesti Állatkertben. (MTI foto--* Zínner Erzsébet felv.) Ki felel az elveszett pénzestáskáért A posta bezárt, az alkalmazott magával vitte és elvesztette a vállalat pénzét a postahivatalhoz ért, már zárva találta. Erre egy közeli bankfióknál kísérletezett, de már az is becsukott, mire, ahelyett, hogy a pénzt a vállalat központjába vitte volna, kisietett a vonathoz, mert a környéken lakott. A vonat zsúfolva volt, csak a lépcsőn kapott helyet és útközben az aktatáska kicsúszott a kezéből és a sínek közé esett. A legközelebbi megállónál visszament, de már hiába kereste a pénzestáskát, nem találta. A történtekről jelentést tett a vállalatnál, majd a hiányból 11 ezer forintot megtérített. A fennmaradó 13 ezer forint megfizetése iránt a vállalat pert indított ellene. A Központi Kerületi Bíróság kötelezte a 13 ezer forint megfizetésére, azzal az indokolással, hogy mint pénztárkezelő, a teljes kárért felelt Fellebbezés folytán az ügy a Fővárosi Bíróság elé került. A bíróság véleménye az volt, hogy az alkalmazott nem járt el körültekintően és előrelátóan, amikor a pénz postai feladását vállalta, mert tudnia kellett volna, hogy a késői időpontban nem talál gyorsan postahivatalt, ha még el akarja érni a vonatot. De nem kevésbé volt gondatlan a rendelkező boltvezető sem, aki ahelyett, hogy Budapesten lakó beosztottat keresett volna, vagy maga adta volna fel a pénzt, a messze lakó árusítót bízta meg a feladással. Viszont tény az is, hogy az alperes vállalta a pénz feladását, ezzel a kár elhárításának minden veszélyét. A körülményeket mérlegelve azt kellett megállapítani, hogy a bekövetkezett kárért a felelősség túlnyomórészt az elárusítót terheli, ezért a bíróság a kármegosztás elvét alkalmazva az elárusítót a kár 75 százalékának, a vállalatot a kár 25 százalékának viselésére kötelezte. Egy fővárosi nagyvállalat egyik üzletének vezetője megbízta az elárusítóját, hogy a napi bevételt, 24 ezer forintot, adja fel postán. Az alkalmazott a pénzt táskába tette, de mire Ismerkedés a jégen 'Ezen a verőfényes vasárnap !-7 délelőtt két óvodai hallgató barátkozott a városligeti jégpálya sima tükrén. Tisztes távolból mamák beszélgettek és figyelték az apróságok vidám szórakozását. Modern világban élünk, ne tessék csodálkozni: egy ötéves copfos kislány „leszólított” egy hasonló korú fiúcskát. — Téged hogy hívnak? — kérdezte csendesen. A kölyök összeráncolta a homlokát és megfontolt hangon a következő értekezésbe fogott: — Hadd beszéljek végre őszintén erről a kérdésről. Magas kort értem el, jövőre beiratkozom az első általánosba, ahol nyilván megkérdezik a nevemet, de még eddig nem sikerült megállapítanom, hogy hívnak. Legrégibb emlékeim szerint szeretett édesanyám, aki most a büfébe ment kávézni, a kiskocsim fölé borult és folyton azt hajtogatta: „Tyütyüke, pütyüke.” Joggal hihettem akkor, hogy vagy Tyütyükének, vagy Pütyükének kereszteltek. Aztán a család általánosan Mucikának becézett, kivéve nagypapát, aki Zsiványnak nevezett. Nemsokára új nevet kaptam: öcsi. — Később felcseperedtem, vígan mászkáltam a bútorokon, amikor anyám váratlanul így kiáltott felém: „Vigyázz, gyöngyvirágom, le ne essél!” Megdöbbentem. Lehetséges, hogy engem fiú létemre Gyöngyvirág néven anyakönyveztek, mint egy hindu hercegnőt? Ettől kezdve vesszőfutás volt az életem. Naponta új és és új nevet kaptam. Mamám ötletszerűen „bogárkámnak” nevezett, majd minden átmenet nélkül azt mondta: „bazsarózsám”. Hát most mi vagyok — töprengtem — növény, vagy állatka? De a tűnődésem sem tartott sokáig, mert a drága aszszony most már az ásványok világából talált új nevet. Mit gondolsz, minek nevezett? — Nem tudom. — Kérlek szépen, azt mondta: ,,rubintom”. Meghökkentem. De a java ezután jött. Felsorolta az egész Brehmet. Elnevezett kutyuskámnak, mókuskámnak, kismajmomnak, báránykámnak, galambomnak. Egy szép napon hirtelen így szólt: „Edd meg a spenótot, napsugaram!” Rajtam kívül más nem volt a szobában, tehát nyilván engem nézett napsugárnak. — Én hogy szólítsalak? Szólíts ifjabb Borkai Tamásnak, mint ahogy én is méltó neveden foglak nevezni. Hogy hívnak? — Jerabek Magdolna, de a mamám „Sulykónak” becéz. Ebben a pillanatban feléjük közeledett a fiúcska mamája. Már messziről kiáltott: — Halló! Ifjabb Borkai Tamás megrezzent: — Ez is én vagyok. Néha Hallónak szólít. A mama még tett néhány lépést, aztán leggyöngédebb anyai hangján folytatta: — Mozogjál apám, nehogy megfázzál! A kisfiú sóhajtva mondta kis barátnőjének: — Látod. Jerabek Magdolna, azaz Sulykó! Ha nem tudnám egész határozottan, hogy ő a mamám, most azt kellene hinnem, hogy az apja vagyok. Stella Adorján RÁDIÓMŰSOR AAAAAAAAA\AAÁWAA\AVVVV\A\AVAAA Január 3. szombat KOSSUTH: 18,00: Hírek. — 18,05: A hétév történt. — 18,15: Szív küldi. — 18,50: Moszkvai jegyzetek. — 19,00: Tánczene. — 19,10: A kertész kutyája. Közvetítés a József Attila Színházból. — 20,00: Esti krónika. — 22,00: Hírek. — 22,15: Sport. — 22,30: Hanglemezek. Közben: 24,00: Hírek. PETŐFI: 18,15: Színházi levél. — 18,25: Gitárzene. — 18,45: Zenei anekdoták. — 19,00: Hírek. — 19,05: Lengyel tánczene. — 19,30: Falurádió. — 19,50: Mese. — 20,00: Hangszerszólók. — 20,10: Horusitzky Zoltán, Báthory Zsigmond. Dalmű 3 felv. Közben: 21,00: Hírek. — 22,45: Ajándékfelvételek. Január 4, vasárnap KOSSUTH: 6,00—7,59: Zene. — 8,00: Hírek. — 8,10: Falusi életképek. — 8,20: Egy falu — egy nóta. — 8,55: Édes anyanyelvünk. — 9,00: Új Zenei Újság. — 10,00: Vasárnapi versek. — 10,10: Honthy Hanna énekel. — 10,30: Ismerkedés a Kossuth-rádióban. — 11,0: Közvetítés az aldeburgi fesztiválról. — 12,00: Hírek. — 12,15: Népi zene. — 12,50: Hétvégi jegyzetek. — 13,00: Szív küldi. — 13,30: Százados szenzációk. — 14,00: Hanglemez-parádé. — 15,00: Riportműsor. — 15,15: Csirkefogók galériája. — 16,25: Hangszerszólók. — 16,45: Sipos Tamás riportja. — 17,00: Hírek. — 17,10: Goethe verse. — 17,16: Részletek Puccini „Bohémélet” c. operájából. — 18,10: Kincses Kalendárium. — 19,00: Földes György jegyzete. — 19,10: Tánczene. — 19,35: A vasárnap sportja. — 19,50: Mese. — 20,00: Hírek. — 20,10: Veres Péter irodalmi levele. — 20,20: Strauss-operettrészletek. — 21,29: A gonosz kölyök. Rádiójáték. — 22,00: Hírek. — 22,10: A vasárnap sportja. — 22,20: Lóversenyeredmények. — 22,23: Szimfonikus zene. — 23,30: Éji zene. Közben: 24,00: Hírek. PETŐFI: 8,00: Orgonaművek. — 8,30: Evangélikus egyházi félóra. — 9,00: Könnyű dalok. — 9,30: Miska bácsi. — 10,10: Szív küldi. — 10,20: Séta a Várban. — 11,40: Könnyű zene. — 12,20: Irodalmi műsor. — 12,50: Művészlemezek. — 14,15: Mesejáték. — 15,00: Spielhaus: Emlékezés Prágára. — 15,26: Magyar operettekből. — 16,00: Zenés irodalmi összeállítás. — 17,00: Tánczene. — 17,40: Jókai Mór elbeszélése. — 18,00: Város peremén. — 18,10: A budapesti madrigálkórus hangversenyéből. — 19,00: Fúvószene. — 19,15: Könyvismertetés. — 20,00: Schubert: F-dúr oktett. — 20,55: A malom. Elbeszélés. — 21,15: Filmzene. — 21,40: Népi zene. — 22,25: Operettmuzsika. A vezető fyílzfilla» B. N. É. K.