Esti Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

Szeszélyes telek, eltévedt időjárás Januári virágzó fák, pünkösdi aratások, megfagyott borok, hófúvások Mit lehet kiolvasni a régi telekből és nyarakból „Majd, ha fagy!” Igen ám, de még nem fagy! És a Mecsekben tavasz: kinyílt a kankalin, az ibolya, a hu­nyor. A Bakonyban tavaszi vi­rágot szednek. A kertek fáit aggódva figyeljük: megduz­zadtak a rügyek, csak el ne fagyjanak! Mi ez? „Érdekesek a teleink” — mondja a kuriózumgyűjtő idő­járástörténész. Van mit gyűj­tenie, hisz hazánknak szélsősé­ges éghajlata van, 40—50 fo­kos kilengésekkel. Mínusz 30 fokos leghidegebb napokon ugyanazokon a helyeken más esztendőkben plusz 15 fokos meleg is előfordult már. Me­lyek azok az idők, amelyekre még a „legöregebb emberek” sem emlékeznek? Zsákban vitték a bort A század rekordhidegét az 1929-es esztendő állította fel. Február 11-én Kecskeméten például mínusz 32-t, a talaj mentén mínusz 35 fokot mér­tek. A Balaton menti hegyek pincéiben megfagyott a bor, a gazdák zsákokban vitték haza. A föld megrepedezett — Te­­rényben karvastagságú hasa­­dékokat vágott a fagy — a hó­­fúvásos fehér halál sok ember­életet követelt. Hiteles adat szerint 1882. ja­nuár 2-án Árvaváralján mí­nusz 36,7, Nagyszebenben 34,2 fokos volt a fagy. A leghide­gebb decemberek mind a múlt századra esnek. A legzordabb januárok pedig 1830-ban, 1838- ban, 1891-ben és 1893-ban for­dultak elő. 1893-ban még Fiu­mét is eltorlaszolta a hó. De a még régebbiek! A krónikák megírják, hogy 1557-ben a hu­nok a befagyott Al-Dunán kel­tek át Trácia és Görögország felé. 1485-ben a Bécs ellen vo­nuló Mátyás király katonáinak keze, lába elfagyott a nagy hi­degben. 1499-ben Bajazid szul­tán seregéből tízezer ember fa­gyott meg egyetlen éjszakán. 1529-ben Szüle­jmán azért hagyta abba Bécs ostromát, mert a hóvihar a sátrakat be­temette, s igen sok katonáját elpusztította. Lovak, katonák megfagytak 1623-ban Bethlen Gábor lo­vaskatonái közül sokan meg­fagytak lovastul. 1782-ben a kutak befagytak, a kocsmák­ban tüzet kellett raknia a csap­tárosnak a hordók mellett, hogy a fagyott bort kimérhes­sék. A legborzalmasabb január az 1816-os volt. Hiteles forrás­ból tudjuk, hogy január 28-án vagy 29-én olyan erős hóförge­teg tombolt a harmincfokos hi­degben, hogy egyes házakat úgy betemetett, hogy az embe­reknek a kéményen át kellett menekülniök, a karcagi, a püs­pökladányi és a gyomai temp­lom tornyát leberetválta a szél. A marha- és juhállomány fele odaveszett. Zord telek. De a krónikás ritka meleg telekről is beszá­mol. Májusi aratás, júliusi szüret 1327 januárjában már virá­goztak a fák és pünkösdkor arattak. S Jakab-napkor (jú­lius végén) szüreteltek! Régi kalendáriumok írják: 1436, 1497, 1498: már májusban le­aratták a gabonát! Egy más helyen pedig ezt olvashatjuk: 1793. február 11. A méhek ezen a napon sárga virágokra száll­tak, s az év Mátyás-napjára már minden szántást elvégez­tek, József-napra pedig — már­cius 19 — megjöttek a fecskék. 1894 telén sem havat, sem fa­gyot nem láttak az emberek. Olyan nagy volt a szárazság, hogy utána a Tisza kiszáradt, s térdig érő vízben lábalhattak át rajta. A századforduló telén pedig ezt írták az újságok: a természet bizonyára megté­vedt, azt hiszi a tél, hogy Ma­gyarország néhány fokkal dé­lebbre fekszik, nem a Kárpá­tok medencéjében. Eltévedt tél tehát az idei telünk? A meteorológus sze­rint nem, csak nálunk is le­hetnek olyan telek, mint Ve­lencében, s Firenzében, de olyanokig, mint Kijevben vagy akár Leningrádban. Kőbányai György ­7400 budapesti és 200 vidéki öröklakást tervez az idén az OTP 1959-re 1400 budapesti és 300 vidéki öröklakást tervez az OTP. Az új otthonokban a szo­bák alapterülete 16—20 négy­zetméter, a hálófülkéké 8—10 négyzetméter lesz. Sok lakás­hoz a konyha mellett elhe­lyezkedő 5—7 négyzetméteres étkezőhelyiséget is építenek. Népszerűek a beépített szekré­nyek is. A jövő esztendőben az eddiginél több lesz a kis­lakás — egyszobás, egy szoba, hallos, egy szoba, hálófülkés. Harminc helyen épül Buda­pesten az elkövetkezendő esz­tendőkben három-hatemeletes OTP-ház, így­­ a többi között az Attila utcában, a Lógodi utcában, a Frankel Leó utcá­ban, a Mártírok útján, a Bö­szörményi úton, a Villányi úton, az Alpári Gyula utcában,­­a Múzeum körúton, a Liszt­­Ferenc téren, a Rákóczi úton, a Sallai Imre utcában épülnek társasházak. Az OTP-öröklakásokra ja­nuár elejétől lehet jelentkezni. Ára — az építési költségektől, a helyiségek számától, méreté­től, emeleti elhelyezésétől, fek­vésétől és felszerelési tárgyai­tól függően — változik. Az egyes lakástípusok irányárai — az állami engedmény levonása után — a következők: garzon 95—110 ezer forint; egyszobás 115—130 ezer forint; egyszoba, hallos 135—150 ezer forint; kétszobás 155—170 ezer forint; két szoba, hallos 175—190 ezer forint; háromszobás 195—210 ezer forint. A vé­telárból csupán 20—30 szá­zalékot kell a szerződés aláírá­sakor készpénzben kifizetni. A hátralék 20—30 év alatt, évi háromszázalékos kamattal, ha­vi részletekben törleszthető. Az öröklakásokat 15 évig teljes adómentesség illeti. Az örökla­kások eladhatók, azonban amíg hátralék áll fenn, ehhez a takarékpénztár hozzájárulása szükséges. KÉP A JÖVŐBŐL (Zenévé változtatja az írógép kopogását egy új szerkezet) — Azt a szállítási szerződést diktáld, amire olyan jól lehet mambózni!.. . Változatos bélyegek kiadására készül a posta A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium postafőosz­tályán kidolgozták az 1959. évi bélyegkibocsátási programot. A tervezet elkészítésébe be­vonták a bélyeggyűjtőket is, akiket a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetségének delegáltjai képviseltek. Bélye­geken is kívánnak megemlé­kezni a Magyar Tanácsköztár­saság megalakulásának 40. évfordulójáról, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kongresz­­szusáról, a közlekedési mú­zeumról, a geofizikai évről, a Balatonról, a bélyegnapról és a levelezőhétről. Külön sort szentelnek Haydn és Schiller emlékének. A gyűjtők bizonyá­ra örömmel értesülnek arról, hogy a programban különböző sportágakat, magyar táncokat és meséket bemutató, továbbá madarakat, lepkéket ábrázoló színpompás repelnek, bélyegek is sze­ VIDÁM SZÍNPAD A helyzet a következő UTOLSÓ ELŐADÁSAi január 8-ig bezárólag. Január 9-én, pénteken BEMUTATÓ ELŐADÁS 120 ÉVEN ALULIAK"! Zenés kabaré két részben. Jegyek az első tíz előadásra már válthatók. Enyhe idő, ma délelőtt plusz 3 fok A Meteorológiai Intézet je­lenti: járható időjárás: tovább tart az évszakhoz képest eny­he idő, esőkkel, havas esőkkel. A hőmérséklet Budapesten ma délelőtt plusz 3 fok. Malátort, klinikai szívvizsgálót, új vivó-talántjelzőt, prímb­émérőt, bizsucikkeket exportálnak a kisiparosok Felkutatják a régi export piacokat A magyar kisipari export az utóbbi években lendületesen fejlődött. Az elért sikerekben nagy szerepe van a Kisipari Exportra Termeltető Irodának. 1955-ben 450 ezer, 1956-ben 6 millió, 1957-ben 21 millió, 1958-ban pedig 36 millió forint értékű árut küldtek a világ minden részébe, Kínától Kana­dáig. Jelentős munkát végeznek még a kisiparosok olyan áru­cikkek gyártásával, melyeket eddig importálni kellett. 1958- ban 63,7 millió forint értékű deviza­kiadást takarított meg ezzel az ország. Az irodán át lebonyolódó kisipari termelés értéke ebben az esztendőben 147 millió forint volt. A KETI eddig 1200 kisiparossal szerző­dött. Az idén ezt a létszámot emelni fogják. 1959-ben bővül az ex­portra kerülő kisipari cikkek listája, elsősorban műbútorok­kal. Kiküldik ötvösművészeink alkotása­it, bizsucikkeket is. A tervek szerint megvizsgálják a kisiparo­sok valamikori exportpia­cait és azokkal igyekeznek ismét felvenni az üzleti kapcsolatokat. A KETI 1959-ben 40 millió fo­rint értékű kisipari exportot bonyolít le. Az export-renta­bilitásra az eddiginél nagyobb gondot fordítanak és biztosítják a kisiparosok számára a megfelelő mun­kafeltételeket. Ugyanakkor az eddiginél job­ban ellenőrzik majd a termé­kek minőségét és arra is ügyel­nek, hogy mindenki betartsa az erre vonatkozó törvényes intézkedéseket. A kisipari export elsősorban műszaki cikkekre terjed ki. Sok találmányt már eddig is értékesítettünk. Ilyen volt a többi között a háromféle típu­sú Biotherm-hőmérő, amely egyszerű ráhelyezés útján pillanatok alatt pontosan mutatja a test hőmérsékle­tét és változásait. Sokan érdek­lődnek külföldön az Erden­­sohn-féle szűrőgép iránt. Ez az alkoholipar, a bortermelés, a gyógyszer- és vegyészeti gyá­rak nélkülözhetetlen segédesz­köze; a folyadékból szűri ki a baktériumokat. Sikert aratott az új vívó-találatjelző be­rendezés is. A tér hegyébe épített elektro­mos vezeték útján mutatja a tust. Modern műanyag-hegesz­tő gépet is készítettünk, amely élelmiszerek és más ömlesztett áruk csomagolására jól hasz­nálható. A brüsszeli világkiál­lításon kitüntették az első­sorban klinikai szívvizsgálatokra alkalmas, négycsatornás nyomásregiszt­ráló készüléket. A KETI kapcsolatot tart több amerikai, angliai, svájci céggel. 1959-ben több külföldi vásáron és kiállításon akarnak részt venni a magyar kisipar termé­keivel. Gárdonyi Jenő A két legifjabb pumakölyök a budapesti Állatkertben. (MTI foto-­-* Zínner Erzsébet felv.) Ki felel az elveszett pénzestáskáért A posta bezárt, az alkalmazott magával vitte és elvesztette a vállalat pénzét a postahivatalhoz ért, már zár­va találta. Erre egy közeli bankfióknál kísérletezett, de már az is becsukott, mire, ahe­lyett, hogy a pénzt a vállalat központjába vitte volna, kisie­tett a vonathoz, mert a környé­ken lakott. A vonat zsúfolva volt, csak a lépcsőn kapott he­lyet és útközben az aktatáska kicsúszott a kezéből és a sínek közé esett. A legközelebbi megállónál visszament, de már hiába ke­reste a pénzestáskát, nem ta­lálta. A történtekről jelentést tett a vállalatnál, majd a hiányból 11 ezer forintot meg­térített. A fennmaradó 13 ezer forint megfizetése iránt a vál­lalat pert indított ellene. A Központi Kerületi Bíróság kö­telezte a 13 ezer forint megfi­zetésére, azzal az indokolással, hogy mint pénztárkezelő, a tel­jes kárért felelt Fellebbezés folytán az ügy a Fővárosi Bíróság elé került. A bíróság véleménye az volt, hogy az alkalmazott nem járt el körültekintően és előre­látóan, amikor a pénz postai feladását vállalta, mert tudnia kellett volna, hogy a késői idő­pontban nem talál gyorsan postahivatalt, ha még el akar­ja érni a vonatot. De nem kevésbé volt gondat­lan a rendelkező boltveze­tő sem, aki ahelyett, hogy Budapesten lakó beosztottat keresett volna, vagy maga adta volna fel a pénzt, a messze lakó árusítót bízta meg a feladással. Viszont tény az is, hogy az alperes vál­lalta a pénz feladását, ezzel a kár elhárításának minden ve­szélyét. A körülményeket mér­legelve azt kellett megállapí­tani, hogy a bekövetkezett ká­rért a felelősség túlnyomórészt az elárusítót terheli, ezért a bíróság a kármegosztás elvét alkalmazva az elárusítót a kár 75 százalé­kának, a vállalatot a kár 25 százalékának viselésére köte­lezte. Egy fővárosi nagyvállalat egyik üzletének vezetője meg­bízta az elárusítóját, hogy a napi bevételt, 24 ezer forintot, adja fel postán. Az alkalmazott a pénzt táskába tette, de mire Ismerkedés a jégen 'E­zen a verőfényes vasárnap !-7 délelőtt két óvodai hallga­tó barátkozott a városligeti jégpálya sima tükrén. Tisztes távolból mamák beszélgettek és figyelték az apróságok vi­dám szórakozását. Modern vi­lágban élünk, ne tessék csodál­kozni: egy ötéves copfos kis­lány „leszólított” egy hasonló korú fiúcskát. — Téged hogy hívnak? — kérdezte csendesen. A kölyök összeráncolta a homlokát és megfontolt hangon a következő értekezésbe fogott: — Hadd beszéljek végre őszintén erről a kérdésről. Ma­gas kort értem el, jövőre be­iratkozom az első általánosba, ahol nyilván megkérdezik a nevemet, de még eddig nem sikerült megállapítanom, hogy hívnak. Legrégibb emlékeim szerint szeretett édesanyám, aki most a büfébe ment kávéz­ni, a kiskocsim fölé borult és folyton azt hajtogatta: „Tyü­­tyüke, pütyüke.” Joggal hihet­tem akkor, hogy vagy Tyütyü­­kének, vagy Pütyükének ke­reszteltek. Aztán a család álta­lánosan Mucikának becézett, kivéve nagypapát, aki Zsi­­ványnak nevezett. Nemsokára új nevet kaptam: öcsi. — Később felcseperedtem, ví­gan mászkáltam a bútorokon, amikor anyám váratlanul így kiáltott felém: „Vigyázz, gyöngyvirágom, le ne essél!” Megdöbbentem. Lehetséges, hogy engem fiú létemre Gyöngy­virág néven anyakönyveztek, mint egy hindu hercegnőt? Et­t­­ől kezdve vesszőfutás volt az életem. Naponta új és és új ne­vet kaptam. Mamám ötletsze­­­­rűen „bogárkámnak” nevezett,­­ majd minden átmenet nélkül azt mondta: „bazsarózsám”. Hát most mi vagyok — töp­rengtem — növény, vagy állat­ka? De a tűnődésem sem tar­tott sokáig, mert a drága asz­­szony most már az ásványok világából talált új nevet. Mit gondolsz, minek nevezett? — Nem tudom. — Kérlek szépen, azt mond­ta: ,,rubintom”. Meghökken­tem. De a java ezután jött. Fel­sorolta az egész Brehmet. Elne­vezett kutyuskámnak, mókus­­kámnak, kismajmomnak, bá­­ránykámnak, galambomnak. Egy szép napon hirtelen így szólt: „Edd meg a spenótot, napsugaram!” Rajtam kívül más nem volt a szobában, te­hát nyilván engem nézett nap­sugárnak. — Én hogy szólítsalak? Szólíts ifjabb Borkai Tamás­nak, mint ahogy én is méltó neveden foglak nevezni. Hogy hívnak? — Jerabek Magdolna, de a mamám „Sulykónak” becéz. Ebben a pillanatban feléjük közeledett a fiúcska mamája. Már messziről kiáltott: — Halló! Ifjabb Borkai Tamás meg­rezzent: — Ez is én vagyok. Néha Hal­lónak szólít. A mama még tett néhány lé­pést, aztán leggyöngédebb anyai hangján folytatta: — Mozogjál apám, ne­hogy megfázzál! A kisfiú sóhajtva mondta kis barátnőjének: — Látod. Jerabek Magdolna, azaz Sulykó! Ha nem tudnám egész határozottan, hogy ő a mamám, most azt kellene hin­nem, hogy az apja vagyok. Stella Adorján RÁDIÓMŰSOR AAAAAAAAA\AAÁWAA\AVVVV\A\AVAAA Január 3. szombat KOSSUTH: 18,00: Hírek. — 18,05: A hétév történt. — 18,15: Szív küldi. — 18,50: Moszkvai jegyzetek. — 19,00: Tánczene. — 19,10: A kertész ku­tyája. Közvetítés a József Attila Színházból. — 20,00: Esti krónika. — 22,00: Hírek. — 22,15: Sport. — 22,30: Hanglemezek. Közben: 24,00: Hírek. PETŐFI: 18,15: Színházi levél. — 18,25: Gi­tárzene. — 18,45: Zenei anekdoták. — 19,00: Hírek. — 19,05: Lengyel tánczene. — 19,30: Falurádió. — 19,50: Mese. — 20,00: Hangszerszó­lók. — 20,10: Horusitzky Zoltán, Báthory Zsigmond. Dalmű 3 felv. Közben: 21,00: Hírek. — 22,45: Ajándékfelvételek. Január 4, vasárnap KOSSUTH: 6,00—7,59: Zene. — 8,00: Hírek. — 8,10: Falusi életképek. — 8,20: Egy falu — egy nóta. — 8,55: Édes anyanyelvünk. — 9,00: Új Zenei Újság. — 10,00: Vasárnapi versek. — 10,10: Honthy Hanna énekel. — 10,30: Ismerkedés a Kossuth-rádió­­ban. — 11,0­­: Közvetítés az alde­­burgi fesztiválról. — 12,00: Hírek. — 12,15: Népi zene. — 12,50: Hétvégi jegyzetek. — 13,00: Szív küldi. — 13,30: Százados szenzációk. — 14,00: Hanglemez-parádé. — 15,00: Riport­­műsor. — 15,15: Csirkefogók galé­riája. — 16,25: Hangszerszólók. — 16,45: Sipos Tamás riportja. — 17,00: Hírek. — 17,10: Goethe ver­se. — 17,16: Részletek Puccini „Bo­hémélet” c. operájából.­ — 18,10: Kincses Kalendárium. — 19,00: Föl­des György jegyzete. — 19,10: Tánczene. — 19,35: A vasárnap sportja. — 19,50: Mese. — 20,00: Hí­rek. — 20,10: Veres Péter irodalmi levele. — 20,20: Strauss-operettrész­­letek. — 21,29: A gonosz kölyök. Rádiójáték. — 22,00: Hírek. — 22,10: A vasárnap sportja. — 22,20: Ló­versenyeredmények. — 22,23: Szim­fonikus zene. — 23,30: Éji zene. Közben: 24,00: Hírek. PETŐFI: 8,00: Orgonaművek. — 8,30: Evan­gélikus egyházi félóra. — 9,00: Könnyű dalok. — 9,30: Miska bá­csi. — 10,10: Szív küldi. — 10,20: Sé­ta a Várban. — 11,40: Könnyű ze­ne. — 12,20: Irodalmi műsor. — 12,50: Művészlemezek. — 14,15: Me­sejáték. — 15,00: Spielhaus: Emlé­kezés Prágára. — 15,26: Magyar operettekből. — 16,00: Zenés iro­dalmi összeállítás. — 17,00: Tánc­zene. — 17,40: Jókai Mór elbeszé­lése. — 18,00: Város peremén. — 18,10: A budapesti madrigálkórus hangversenyéből. — 19,00: Fúvós­zene. — 19,15: Könyvismertetés. — 20,00: Schubert: F-dúr oktett. — 20,55: A malom. Elbeszélés. — 21,15: Filmzene. — 21,40: Népi zene. — 22,25: Operettmuzsika. A­ vezető fyílzfilla» B. N­. É. K.

Next