Esti Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
Ezer családi ház építésére alkalmas telket osztanak szét Budapesten Csepel, Óbuda, Békásmegyer, Rákospalota — Az országban 30000 telek vár gazdára — Építkezés a Balaton partján és a Dunakanyarban — Másfél év alatt 830 házhelyet vettek meg az OTP-től — Az ingatlanvásárlók 46 százaléka munkás A magánépítkezések iránt országszerte nagy az érdeklődés. A lendületesebb fejlődést azonban akadályozza az a körülmény, hogy elsősorban a városok területén kevés a parcellázott, közművekkel ellátott, beépíthető telek. A fővárosi tanács most elhatározta, hogy részben a meglevő állami területek felhasználásával családi házhelyeket alakít, amelyeket kedvezményes feltételek mellett bocsát a dolgozók rendelkezésére. Egyelőre mintegy 1000 családi ház építésére alkalmas telket osztanak fel, amelyeket ellátnak utakkal, csatornázással, vízvezetékkel, világítással. A közművesítés költségeire a fővárosi tanács rövid lejáratra 17,5 millió forint kölcsönt vesz fel az Országos Takarékpénztártól, amit majd a telkek befolyó vételárából fizetnek vissza. Óbudán, a régi temető egy részén, valamint Békásmegyeren, a csillaghegyi településhez csatlakozó 30 hektárnyi területen, Rákospalotán, a Bessenyey György utca és a Gazdálkodók útja környékén fekvő 12 hektárnyi területen, Csepelen pedig a királyerdői település mellett húzódó 45 hektárnyi területen alakítják ki a házhelyeket. A legtöbb házhely, mintegy 600 Csepelen, több mint 200, Békásmegyeren áll majd a vásárlók rendelkezésére, Rákospalotán is mintegy 120 házhelyet parcelláznak. A fővárosi tanács a közművesítési költség figyelembevételével állapítja meg a házhelyek árát. Az értékesítés lebonyolítását az Országos Takarékpénztárra bízták. Az OTP ingatlanosztálya, amely másfél év óta, az 1957. évikormányrendelet felhatalmazása alapján intézi az állami telkek eladását, elég tekintélyes forgalmat bonyolított le. A helyi tanácsok megbízása alapján az OTP bocsátja áruba Budapesten és vidéken a házhelyeket. Másfél év alatt Budapesten 830 állami telket adott el az OTP, ezek közül 200 budai telek volt. A telkek területe 145 000 négyszögöl, a befolyt vételár pedig 13,3 millió forint volt. A legolcsóbb telkek Újpesten keltek el, ahol a 130—150 négyszögöles házhelyek átlagos egységára 28—30 forint volt. A legdrágább telek a Pasaréten kelt el 450—500 forintos négyszögölenkénti áron. Ezen a területen már 350—100 négyszögöles villatelkek találtak vevőre. A pesti oldalon a telkek zöme négyszögölenként 30—90 forint között cserélt gazdát. Vidéken mintegy 1700 helységben történtek az OTP közbejöttével telekeladások. A múlt év végéig 6533 vidéki állami telket értékesített az OTP 1 925 000 négyszögöl kiterjedésben. Ezeket a telkeket 40,9 millió forintért adták el. A vidéki városi telkek nagy része 38—60 forintért vásárolható, egyes helyeken azonban, főleg a belterületen ennél jóval magasabb árat is fizetnek. Győrött például egy belvárosi telek négyszögöle 200 forint, Egerben, Székesfehérvárott a belterületi foghíjtelkeket négyszögölenként 150—200 forintért vették meg. Budapesten és vidéken egyaránt az ingatlanvásárlók 46,5 százaléka munkás, 9 százaléka műszaki dolgozó, 26,5 százaléka egyéb alkalmazott,12,7 százaléka kisiparos vagy kiskereskedő, 7,5 százaléka egyénileg dolgozó paraszt, 3,9 százaléka tsz-tag és 3,9 százaléka egyéb foglalkozású. A fővárosban azzal a kötelezettséggel adták el az állami telkeket, hogy a vevő tartozik 2 éven belül beépíteni. Vidéken ez a kötelezettség csak a városokban vagy üdülőhelyeken áll fenn. A telkeket a vevők igen kedvezményes áron kapták, és bizonyos előleg lefizetése után egyesek — ha a szociális körülmények azt indokolták — a vételár hátralékát 2 év alatt törleszthetik. A vevők nagyobb része azonban nem vette igénybe a részletfizetési kedvezményt, hanem vagy egy összegben megfizette a vételárat vagy az összeg nagyobbik felét adta előlegül. Élénk volt a múlt hónapokban a Balaton környékén, a Velencei tó körzetében és a Dunakanyarnál is a telekforgalom. Ezeken az üdülőhelyeken 20— 60, illetve 25—100 forint között fizették a telkek négyszögölét. A Balaton környékén mintegy 300 nyaralóház építésére alkalmas telket adott el az OTP, többségét a déli parton. A Dunakanyarnál és a Velencei-tó mellett is sok telket értékesítettek. * Most az ország különböző részein mintegy 30 000 állami telek vár értékesítésre. Ezek nagy része falusi ingatlan, kevés a városi házhely. Különösen az iparosított vidékeken mutatkozik élénk érdeklődés családi házhelyek iránt. A városok nehezen határozzák el magukat parcellázásra, pedig az OTP szívesen támogatná hitellel a telekfelosztásokat. Legutóbb Nagykanizsa és Ózd kapott kölcsönt ilyen célra. G. J. Húszmillió értékű áru feleslegesen hevert a raktárban A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság feljelentette társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ gondatlan vezetőit Február elején a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságot értesítette a SZÖVOSZ, hogy a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központnál, a VOSZK-nál lefolytatott vizsgálat eredményeképpen a VOSZK egyik főosztályvezetőjét írásbeli megrováson kívül hatheti munkabérének — 4300 forintnak — kártérítésképpen történő megfizetésére kötelezték, továbbá megvonták prémiumát. A volt igazgató hasonló büntetésben részesült, egy vidéki telepvezető pedig négyheti bért köteles fizetni kártérítésként. Több más alkalmazottat is megbüntettek. Mi történt a VOSZK-nál? Még a múlt év nyarán a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ raktáraiban. Megállapították, hogy azokban csaknem húszmillió forint értékű heverő árut és anyagot tárolnak. Fagylaltadagolókból például 447 ezer forint értékű készlet volt a raktárban, ami tíz évre elegendő mennyiség. Evőeszközökből 603 ezer forint értékű a készlet. Tizenháromezer darab abroszt találtak, holott az évi szükséglet négyezer abrosz. Torta-papírtálcából 13 évi szükségletet halmoztak fel. A jelentősebb elfekvő készletek a vizsgálat megállapítása szerint még a következők voltak: Rex-biliárdasztal 433 ezer forint értékben, gombaernyős asztal 464 ezer forint, csősátorváz 367 ezer, sátorponyva 630 ezer, szikvíz-keverőgép 1 millió 732 ezer, szikvíztöltőgép 612 ezer, kávéőrlő-adagoló 195 ezer, petróleumadagoló 1 millió 680 ezer forint értékben. A söröspultokhoz vízoszlop 366 ezer forint értékben, hordókhoz szúrócsap pedig 280 ezer forint értékben volt raktáron. Teljesen tervszerűtlenül vásároltak árukat, anyagokat. Például csaknem egymillió forint értékben aromát vettek fagylaltkészítéshez, noha a rendeletek értelmében aromát fagylaltkészítésre felhasználni nem szabad. 1957-ben, amikor kakaóban hiány volt, a vállalat kanizsai telepvezetője a központi raktár részére kiskereskedelmi áron, kilónként 152 forintért csaknem 80 mázsa kakaót vásárolt, ez is több évi szükséglet A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a szakszerűtlenül összeállított áruválaszték okozta a felhalmozódást, s ugyanakkor, amikor ilyen gazdálkodást folytattak a VOSZK-nál, az ottani kereskedelmi osztály beosztottjainak 1957 első-harmadik negyedévében 65 392 forint prémiumot fizettek ki. Felvetődik az a kérdés, hogy a vállalat felügyeleti szerve, a SZÖVOSZ hogyan járulhatott ehhez hozzá? A vizsgálat szerint az áruhalmozással más szervektől vontak el árut, az árucikkek árát feleslegesen kifizetett kamatokkal emelték, és elmulasztották az illetékesek ellenőrző kötelességük teljesítését. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatát követően a SZÖVOSZ vizsgálata is érdekes megállapításokat tett. Egyes árukat, például szikvíztöltőgépet és habkeverőgépet a VOSZK azért szerzett be a normakészleteket meghaladó mennyiségben, mert a gyártó üzemek kisebb mennyiségű gép gyártására nem fogadtak el rendelést. A keverő készletek keletkezésének megakadályozására ezentúl a VOSZK csak olyan árut tarthat raktáron, amelynek beszerzése a földművesszövetkezetek részéről az állami nagykereskedelmi vállalatoknál nehézségekbe ütközik. A felesleges raktári anyagokat pedig igyekeztek értékesíteni. Ez persze nem ment könnyen, mert a hosszú tárolási idő alatt egyes áruk értéke csökkent. Voltak olyan holmik, amelyeket ki kellett selejtezni, vagy meg kellett javítani, így sikerült elérni, hogy a múlt év végéig az elfekvő készletek értékét leszorították. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságot nem elégítette ki az, hogy a SZÖVOSZ fegyelmi büntetéseket rótt ki. Éppen ezért a VOSZK volt igazgatója, továbbá néhány vezető tisztviselője ellen a társadalmi tulajdonban levő vagyon hanyag kezelése által elkövetett bűntett miatt feljelentést tett. Az ügy a VI. kerületi ügyészség előtt van. Pakots György „Elegancia*I V., Váci u. 30/b.; IV., Árpád út 70.; VI. Lenin krt. 48. ; VII., Thököly út 7.; VIII., Üllői út XI., Bartók Béla út 49. Új ólom-, cink-és rézlelőhelyek Magyarország ércvagyona két év alatt megkétszereződött. A két évvel ezelőtt megindult kutatások nyomán számos érclelőhelyre bukkantak a mérnökök. Elsősorban a Mátrában dolgoztak sikerrel, ahol ólmot, cinket és kis mennyiségű aranyat találtak. Gyöngyösoroszin a meglevő bányából altárókat építenek, s ezekkel közelítik majd meg a föld felszínéről kutatófúrással a felfedezett ércvonulatokat. Kétezer méter hosszú föld alatti folyosót kell vágni. Nemrégiben aranyat tartalmazó telérre akadtak. A Székesfehérvár melletti Pátkán talált kiváló minőségű ólmot 1959-ben már kibányászszák. Szűzváron a kohászat számára nélkülözhetetlen florit feldolgozására a bánya szomszédságában üzemet létesítenek. Folytatódik a kutatás a Velence-hegységben is, ahol már kisebb mennyiségű ólmot, cinket és floritot találtak. Tolnai Béla, a Ganz Daru- és Kazángyár telepvezetője 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a Ganz Hajógyár 11. zászlóaljának fegyvermestere volt. Képünkön: Az ötvenhét éves férfi az üzem KISZ-tagjaival beszélget a régi küzdelmekről. (MTI Fotó: Friedmann Endre fehr Napsütés a mérlegen Az ibolyántúli sugarak és a D-vitamin • Az inger-klímáról - Budapest fényei Néhány napja tavaszi langyosságú napsugár ragyog kora délelőttől késő délutánig, mintha e február végi napok a tavaszt ígérgetnék. Esztendők óta nem volt február végén ennyi napsütés, mint most. Ezt bizonyítják a Meteorológiai Intézet pestlőrinci obszervatóriumának napsugárzást mérő műszerei is. Jelent-e valamit az időjárás alakulására és az ember szervezetére ez a szokatlanul erős február végi napsütés? Ezzel a kérdéssel kerestük meg az obszervatórium szakértőjét. — Az utolsó napokban átlag napi öt-hatórás, sőt az ország egyes vidékein hét-nyolcórás napsütést mértünk — mondotta. — Ez valóban több az egyébként szokásos február végi négyórás napsütési átlagnál. Február végén szinte törvényszerűen napsütéses idő köszönt be, amelyet március elején borús időjárás követ. Mivel mérik a napsugarat ? — Mivel mérik a napsütést? — Úgynevezett napfénytartammérő műszerrel. Ez a szellemes kis készülék gyűjtőlencsével egy pontra gyűjti a napsugarakat, s a lencse fókusztávolságába helyezett színes papiros a Nap erőssége nyomán megpörkölődik. A mércével ellátott papír a pörkölődés erőssége alapján méri a napsugárzás erejét. — Van-e a mostani rendkívüli téli napsütésnek különleges ibolyántúli sugárzása? — Nincs. A legerősebb ibolyántúli sugárzás a májusi és a szeptemberi napfényből árad, mely a nagyobb tömegben hozzánk érkező sarkvidéki levegőtömegen át jut le a földre. Az ilyen levegőrétegek ugyanis a szokásosnál bővebben engedik át az ibolyántúli sugarakat, melyek bőrünkben nélkülözhetetlen D-vitamint hoznak létre. A mostanihoz hasonló bőséggel jelentkező februári napfény persze károsnak sem mondható, hiszen hosszú napfénytelen hónapok után ez a napsütés serkentő hatással van a szervezetre. A leggazdagabb és a legszegényebb nap A mi éghajlatunk sajátossága, hogy úgynevezett ingerklíma, változatossága fölkorbácsolja a szervezet működését. Az év napfényben leggazdagabb és legszegényebb napja között nagy mennyiségi, eltérés van. Az év napsütésben leggazdagabb napja július 15, legszegényebb december 29. Sem az előbbi, sem az utóbbi nem egyezik az év leghosszabb, illetve legrövidebb nappalával. Július 15-én 11 óra 6 perc, december 29-én 1 óra 6 perc a napsugárzás, a két nap között tehát kereken tíz óra a különbség. A napsütés hirtelen emelkedése április végétől május közepéig következik be. A pestlőrinci obszervatórium most Budapest napsütési statisztikáját készíti az utolsó tíz esztendő megfigyelései alapján. Vajon mi a különbség Budapest és az ország más vidékeinek napsütése között? — Budapesten a napsugárzás intenzitását erősen csökkenti a levegő szennyeződése. Ugyanabban az időpontban óriási a különbség napsütésben a város és a felette fekvő Szabadság-hegy között. A városi fátyolos napsütéssel egyidőben a hegy valósággal fénypászták tüzében ragyog. Ami pedig a február végi különleges naperősséget illeti: csak legyen belőle minél több! Néhány nap múlva úgyis bekövetkezik a borúsabb idő. Túri András Üvegszövet-karosszériát kapnak a Panni robogók A műanyag-karosszéria hazai gyártására kísérletek kezdődtek a Csepel Kerékpárgyárban. Az ehhez szükséges üvegszövetet a Kispesti Selyemszövő új műhelyében készítik, amely egy évvel ezelőtt kezdte meg működését. A Csepel Kerékpárgyárban a több réteges üvegszövetet műanyaggal vonják be, és ezzel nagy szilárdságúvá válik. A műanyag-karosszéria olcsóbb, könnyebb, rugalmasabb, s kevésbé törik, rongálódik, mint a fémből készült. A Csepel Kerékpárgyár szakemberei tíz robogón próbálják ki, s ha a további kísérletek, az elévülési vizsgálatok is kedvező eredménnyel zárulnak, akkor az év második felében már újfajta karosszériával készülhetnek a Panni robogók. Kétezer csíkos vadmalac a Bakony és a Nyugat-Dunántúl erdeiben Veszprém megye nagy kiterjedésű erdeiben a kelleténél is több vaddisznó tanyázik, s ezért egész éven át folyamatosan vadászhatnak rájuk. Az elmúlt hónapokban szervezett nagy hajtóvadászatokon tucatszám ejtették el a dúvadnak számító vaddisznókat. Az utóbbi hetekben azonban mind több vadász engedi le célzásra emelt fegyverét, amint malacokat szoptató anyadisznó kerül útjukba. Az idei enyhe télen a szokottnál jóval korábban, már decemberben láttak vadmalacokat, s mostanában gyakorta előfordul, hogy egy-egy anyadisznó 5—6 csíkos hátú malac kíséretében tűnik elő a sűrű bozótból. Az erdészek megfigyelései szerint az erdők újszülötteinek mintegy kilencen százaléka áttelelt, megerősödött. Az idei ötös fiatált átlagot számítva, mintegy 2000 vadmalaccal szaporodott a Bakony és a Nyugat-Dunántúl erdeinek vadállománya. Vasárnap du. 2 órakor ÜGETŐVERSENY „TAVASZI HANDICAP” Március 2-án megnyílik a Ruhaipari Szövetkezet méretes konfekció üzlete a Tanács krt. 4. sz. alatt. Férfiruhát méret után 6 nap alatt készítenek 1 próbával konfekció minőségben és árban. Ha kövér, ha sovány, már 480.0 Ft-tal kap saját méretére divatos ruhát. Március 2-án megnyílik a Lenin körút 42 szám alatt a Ruhaipari Szövetkezet fiú- és leánykaruha-szalonja. Maradékból készít gyermekeinek modern és praktikus ruhákat. Bőséges választék maradékokban. Készíttessen nálunk gyermekeinek Somaiadéiból ruhát, mert az olcsóbb.