Esti Hírlap, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
Fogarasi Béla A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának gyászjelentése adta hírül tegnap, hogy április 28-án, hatvannyolc éves korában meghalt Fogarasi Béla elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Kommunista Párt alapító tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a neves tudós, a magyar értelmiség egyik vezető képviselője. Fogarasi Béla több mint négy évtizedes filozófiai munkásságával gazdagította a tudomány fejlődését. Életét a marxista tudomány, a marxista filozófia terjesztésének szentelte. Még diák volt, amikor bekapcsolódott a haladó politikai mozgalmakba, egyik vezetője volt a Galilei-körnek. Az elsők között csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához, s tevékenyen vett részt a Magyar Tanácsköztársaság egyetemi ügyeinek intézésében. A Tanácsköztársaság bukása után az emigrációban folytatta tudományos munkáját, mellyel az egész haladó világban nagy tekintélyt vívott ki. A felszabadulás óta minden erejét a magyar tudományos élet újjászervezésére fordította. Nagy érdemei voltak a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezésében. Az 1956. évi ellenforradalom után bátran és megalkuvás nélkül vette fel a harcot a tudományban jelentkező revizionista jelenségek ellen, s döntő szerepe volt a marxista tudományos élet megszilárdításában. Élete utolsó szakaszában eredményes munkát folytatott a természettudományok marxista oktatásáért és fejlesztéséért. A VI. zenei fesztivál Milyen tanulságokkal szolgált az idei, a VI. vasas zenei fesztivál? Örvendetes jelenség a színvonal általános emelkedése. Becsvággyal, igényes műsorral készült fel a legtöbb csoport. Külföldi mesterek remekművei mellett megfelelő hely jutott a repertoárban a mi klasszikusainknak, s nem különben a magyar és nemzetközi munkásmozgalom harcait idéző legértékesebb műveknek. Hat estén át örülhettünk régi és nagymúltú együttesek jó színvonalának, fiatalabb testvéreik életrevalóságának. A győri Wilhelm Pieck-gyár vegyeskarának nagykultúrájú előadása — Pethő Kálmán vezetésével — töretlen vonalú fejlődést jelez, a Ganz—MÁVAG és az Elektromos Művek szimfonikus zenekarának kitűnő szereplése Kenessey Jenő évtizedes nevelőmunkásságát, Berg Ottó pedagógiai művészetét dicséri. A Klement Gottwaldgyár kisebb létszámú vegyeskara Fodor Lajos vezényletével a stílushű, kristályosan tiszta éneklésmódra, a székesfehérvári Vadásztölténygyár vegyeskara pedig Kneiffel Ferenc vezetésével — nyersebb hanganyagával is — friss és egészséges produkcióra nyújtott szívet-lelket gyönyörködtető példát. Megnyugtató az is, hogy vidéki együtteseink (helyes arányban voltak képviselve a programban) semmivel sem maradtak el a fővárosiak mögött. A diósgyőriek fúvószenekara (Rőt István), kórusa vasas tapasztalatai (Horváth Kiss László) és a Kertész Lajos vezette szegedi kórus jó szereplése is ezt mutatta. A fesztivál méltó módon adózott a Tanácsköztársaság emlékének. A munkásmozgalom lelkesítő dalai, magyar és szovjet szerzők művei hirdették a régi harcok dicsőségét, s szóltak új életünk szépségéről. Megemlékezett a fesztivál a Händel és Haydn évfordulókról is. A magas színvonalú Haydn-est élménye bizonyára sokáig emlékezetes marad. Megérdemelné a központi művészegyüttes, hogy kitűnő operaelőadása valamelyik fővárosi színházunkban is színpadot kapjon. Új magyar művek bemutatása érdekében ez a fesztivál tette a legtöbbet. Kilenc kórusmű, öt tánchoz készített zene hangzott fel, először a fesztivál során. Külön is ki kell emelni a központi művészegyüttest,, amely — akárcsak a múltban — most is a legtöbb bemutatóra vállalkozott. Hét estén át sok ezer ember volt kíváncsi a 2500 vasasszereplőre. Ilyen nagy közönséggel egyik előző fesztivál sem dicsekedhetett. Biztató jel ez a jövőre is. Csizmadia György A Magyar Állami Operaház művészei tegnap délután ellátogattak a Ganz-Mávag műhelyeibe, majd színes műsorral szórakoztatták a munkásokat. Képünkön: Huszár László kovács, Bódy József és Komlósi Erzsi művészekkel beszélget. (MTI foto Friedmann fer.) Regények, elbeszélések, drámák egész sora kereste a választ: hogyan és miért inogtak meg, váltak árulók kiszolgálóivá az 1956. őszi ellenforradalomban becsületes emberek? Az ellenforradalomról szóló írásművek zömének gyújtópontjában ez a problémakör áll — az írók lelkiismerettel és felelősségtudattal igyekeztek magyarázatot találni az úttévesztésekre, tévelygésekre, olykor már bűnbe torkolló hibákra. Zalka Miklós — világosan és tudatosan — nem a félrevezetett úttévesztőkre építi regényének problematikáját, az ő hősei: a helytállók. Azokat az embereket mutatja meg, akiket minden ködön, káoszon, tévelyítő demagógián is tisztán vezetett át hitük, emberségük, hűségük a néphez és a nép hazájához. Nagy szükség van arra, hogy irodalmunk ezeket az embereket is ábrázolja, s méghozzá nem egysíkúan formált mellékalakokként, hanem a konfliktus középpontjába állítva. Szükség van annak a hamis elméletnek a cáfolatára, hogy az ellenforradalom napjaiban senki sem láthatott tisztán — amitől már csak egy lépés választja el azt az elméletet, hogy pusztán véletlenen, szerencsés, vagy szerencsétlen körülményeken múlott, ki állott helyt és ki csúszott félre. Az Aknamező írója nem téveszti szem elől a jóhiszemű tévedőket sem, ám írói érdeklődése mégis azok felé fordul, akik — szilárdak maradva — szembe tudtak szállni a körülményekkel. A kérdés, amit tisztázni akar: hogyan következhetett be bomlás a hadseregben? Tisztáz is olyan moz- Aknamező Zalka Miklós regényéről zonatokat, melyek rejtve voltak az olvasók ezrei elől, feltár olyan jelenségeket, melyeknek megismerése nemcsak érdekes, hanem múlhatatlanul fontos is. A cáfolhatatlan valósággal bizonyítja be Zalka, hogy a pártosság, a nép hatalmának feltétlen szolgálata a legbonyolultabbnak látszó szituációkban is biztos iránytű marad. Az ő hősei, Gara százados, Földes vezérőrnagy, Gulyás hadnagy, Barta honvéd és a „civilek”, Barta bácsi és a többiek is csak egy részét látják az eseményeknek, mégis világos előttük, hol a helyük. Október 30 tragikus pillanataiban fejeződik be a könyv. Ám, azzal, hogy Zalka meg tudta teremteni — helyesebben: az életből újjá tudta teremteni — pozitív hőseit, nem csüggeszt a tragikus befejezés, érezzük, hogy él az az erő, mely megtalálja a kibontakozást. Tízezreknek arcából, államférfiak, munkások és katonák, parasztok és értelmiségiek arcából formálta meg az író azt a néhány arcot, amelyek élesen, kitörülhetetlenül vésődnek az olvasóba. Azokat ismerjük meg, azokat látjuk viszont, akiknek történelmi érdemeit sohasem szabad elfeledni. Irodalmunkban eddig Zalka örökítette meg őket a legtisztább szenvedéllyel. S ha csak enynyit adna a könyv, már ez sem lenne kevés. Ad azonban mást is: lebilincselően érdekes történeteket, melyek együtt történelemmé állnak össze. Az Aknamező egy készülő regénytrilógia első része. A várható folytatás megköveteli, hogy őszintén szóljunk ennek a nagyon tiszta szándékú és nagyon érdekes könyvnek a hibáiról is. Katonai környezetben, s jórészt harcban játszódik a cselekmény. Vitathatatlan, hogy ez bizonyos fokig indokolja egyes szereplők — enyhén szólva — kemény beszédmódját. Mégis elkerülhető lett volna, hogy a regény átvegye egyes „modern” írásművek trágárságba hajló naturalizmusát. Ez azonban csupán formai kérdés. Fontosabb ennél, hogy míg Zalka megrendítően ábrázolja pozitív hőseit, a regény más szereplői kidolgozatlanok , vagy éppen túlságos kidolgozottságukban nem eléggé élőek. Az ellenforradalmárrá lett Sarbó hadnagy vad gyűlöletét alig-alig indokolhatja személyes tragédiája, teljes erkölcsi zülléséből fontos láncszemek hiányoznak. A falusi tanítónő jellemzésében pedig éppen ellenkezőleg: túl sok a felesleges előzmény, a sok epizód már eltereli a figyelmet ábrázolásának lényegéről.Pedig Zalka tud ábrázolni és nemcsak a pozitív hősöket. A Szliács-család és más szereplők jellemzése tömörségében kiváló.) Nem közömbös, hogy az író levonja-e a hibák tanulságait, hogy a kitűnő kezdetet még jobb folytatás követhesse. Hajdú Ferenc * Ágota lemaradt... Frölich tanár úr nevét következetesen Főnixnek mondja. De azért nagyon szépen adja elő Karinthy Megmagyarázom a bizonyítványom című írását. Sajnos, nem tudom a nevét. A verseny már javában állt, amikor belopakodtam a terembe. Sok kisfiú és kislány ült körbe a fal mellett, feltűnően egyformán pirosodtak a fülek. Érthető. Az úttörők budapesti kultúrversenyének egyik selejtezője zajlott itt le a Mányoki úti Úttörő Házban. Ezen a versenyen dőlt el, ki az első, ki nyeri az ezüstérmet, s ezzel együtt a kéthetes csillebérci táborozást. Az országos döntő ugyanis Csillebércen lesz. — Te közönség vagy? — kérdezem a szomszédomtól. A kislány visszasúgja: — Nem. De az én számom már lement. — Mit adtál elő? — Várnai Zseni Eredj, fiam című versét. Súgdolózva megtudom, hogy Bogár Ágota, a Lajos utcai iskolából jött ide a Mányoki útra. Panaszkodik, hogy az iskolai versenyen harmadik helyezést ért el, a kerületin pedig másodikat. Nem érti. S, noha ebből a sorrendből az következnék, hogy most első helyezett legyen , férfiasan bevallja: nem reméli... Közben sor került az énekes hangszer szólók versenyére. Hegedűszó száll végig a termen, aztán egy kisfiú énekel. És jönnek sorba az éneklő, muzsikáló gyerekek. Minden szám nagy tapsot kap — de a zsűri titokzatos. Arcukról nem olvasható le semmi. Az első forduló után: eredményhirdetés. A zsűri felolvasta a neveket. Bogár Ágota fülembe súgta: — Még helyezést sem értem el. — Szomorú vagy? — Én? Eszembe sincs. Nmajd jövőre. Szemem az Ágota ölében nyugvó füzetre siklik. A KISZ kiadványa. Anyag a szavalóversenyhez. Címe: Legyen tiétek a világ, gyerekek! És mert tudom, hogy így lesz — cseppet sem fáj a szívem Ágotáért. Majd jövőre első lesz. (n) □ MA DÉLELŐTT volt az Állami Operaház Erkel Színházában Eugen Suchon csehszlovák zeneszerző „Örvény“’ című zenedrámájának nyilvános főpróbája. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt sikert aratott a dalmű, melynek főszerepeit Mátyás Mária, Udvardy Tibor és Fodor János énekelte. A 80. SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepli május elsején Farkas Imre. Első darabját még a Népszínházban mutatták be. „Iglói diákok”, „A nótáskapitány”, „Repülj fecském’“ című operettjeit sok ezerszer játszották szerte az országban. □ SZABÓ FERENC befejezte új kompozícióját, amelynek címe: „Balatoni notturnók". A művet május 5-én mutatják be a Semmelweis utcai kamarateremben. G BABITS MIHÁLY „Laodameia” c. drámai költeményéből kantátát komponált Kása György. Az új művet a Bartók Béla Kamarazenekar próbálja, Fodor Lajos kórusával. Kemény Endre vezényletével május 21-én lesz az első előadás. □ BORISZ CSIRKOV a Krasznaja Zvjezda című lap szerdai számában hosszabb cikkben számol be magyarországi tapasztalatairól. MÁJUS 4-TŐL megváltozik a rádióhírek eddigi műsorrendje. A Kossuth-rádió az eddigi 16.00 óra helyett 15.00-kor, 18.00 óra helyett pedig 17.00- kor ad híreket. A Petőfi-rádión elmarad a 14.00 órai híradás, viszont a jövőben 23.00 órakor is lesznek hírek, s az adó ezzel fejezi be napi műsorát. A CSEHSZLOVÁK ZENEI HÉT kezdődik a rádióban május 4-én. A megnyitó hangversenyen Karel Ancerl vezényli a Cseh Filharmonikus Zenekart. Ő VÉRTES MARCEL festőművésznek, akinek a Magyar Tanácsköztársaság idején készített plakátjait most újból láthatta a közönség, kiállítása nyílt meg New Yorkban. □ GINA LOLLOBRIGIDA új oldaláról mutatkozott be: részt vett az olasz filmművészek első képzőművészeti kiállításán. A kiállítás más, nevezetes részvevői: Isa Miranda, Lea Massari, Cesare Zavattini és Federico Pellini. A PROKOFJEV új operája, az „Eljegyzés a kolostorban” nagy sikert aratott a moszkvai bemutatón. Szövegkönyve Richard Sheridan angol drámaíró színműve alapján készült. A darab 1940-ben íródott, de még sohasem adták elő. Hacsaturján szerint az új Prokofjev-opera csupa líra és humor, finomság és jókedv. □ FIATAL RENDEZŐ: Makai Péter vezetésével folynak a Petőfi Színházban Blazek prágai író „Mesébe illik” című darabjának próbái. A bemutató napját május 30-ra tűzték ki. RÁDIÓMŰSOR Április 30, csütörtök KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.15: Szív küldi. — 18.55: Soha ilyen május. Irodalmi összeállítás. — 19.25: Mesés, dalos faluműsor. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Tarka-barka. — 21.30: Tánczene. Közben: 22.00: Hírek. — 22.15: Ügetőversenyeredmények. — 24.00: Hírek. PETŐFI: 18.15: Egy könyvtáros levele az olvasóról. — 18.25: Népszerű egyvelegek. — 18.45: Előadás. — 19.00: Hírek. — 19.05: Tánczene. — 19.30: Falurádió. — 19.50: Mese. — 20.00: Szórakoztató fúvószene. — 20.10: Kozma: A lyoni selyemszövők — oratórium. — 21.00: Hírek. — 21.05: Hangversenynaptár. — 21.20: Vers. — 2023: Schumann: Esz-dúr zongoraötös. — 21.58: Szép élet a házasélet. Verses, dalos összeállítás. — 22.20: Zenekari hangverseny. Május 1, péntek KOSSUTH: 6.00— 7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 8.10: Május 1-i köszöntés. — 8.30: Népdalcsokor. — 9.10: Fúvósindulók. — 9.30: A munkásosztály nemzetközi ünnepén. — 13.10: Hírek. — 13.20: Szív küldi ... — 14.10: Az első szabad május elseje. — 14.30: ünnepi hangverseny. — 15.30: Tánczene. — 16.00: Helyszíni közvetítés Drezdából. — 16.45: Hírek. — 17.50: A műsort összeállította Dávid Ojsztrah. — 18.55: Kincses Kalendárium. — 20.00: Ünnepi krónika. — 20.30: Helyszíni szemle május 1-én, este. — 22.00: Hírek. — 22.10: Hangképek a Magyarország—Szovjetunió válogatott férfi kosárlabdamérkőzésről. — 22.20: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 6.00— 13.10: Azonos a Kossuth-rádió műsorával. — 13-10: Művészlemezek. — 14.15: Ki, mit szeret? — 16.45: Gyermekrádió. — 17.30: Tánczene. — 18.05: Versek. — 18.15: Dallal, tánccal a világ körül. — 18.50: Operarészletek. — 19.50: Mese. — 20.00: Chopin-művek. — 20.30: Ének a barátságról. — 21.05: Csárdások. — 21.25: Zenekari hangverseny. — 22.45: Albán költők versei. A MEDOSZ Móricz Zsigmond Művelődésházban (VI., Jókai u. 2— 4.) május 2-án, fél 11-kor és minden vasárnap délelőtt a „Róka, medve és a favágó” című mesejáték kerül előadásra. Az előadás keretén belül lép fel Nóra mackó, az Állatkert kedvence. (x Könyvújdonságok A Kossuth Kiadó közreadta az NDK külügyminisztériumának Fehér Könyvét, mely leleplezi a Német Szövetségi Köztársaság agreszszív politikáját. A Magvetőnél jelent meg Móricz Miklós irodalomtörténeti szempontból jelentős könyve, Móricz Zsigmond indulása. Nevető magyar dekameron címmel gyűjtemény látott napvilágot az utóbbi 100 esztendő legjobb humoros írásaiból. A Világirodalmi Kiskönyvtár új kötete Corneille Crnnája, Nemes Nagy Ágnes fordításában. A Modern Könyvtárban jelent meg Ginzburg olasz írónő Baktérítő című regénye. Utolsó alkalom a címe F. Rácz Kálmán új regényének. Gádor Béla újabb humoros írásait tartalmazza a Sót vegyenek című kötet. Előjáték címmel jelent meg fiatal magyar írók novellagyűjteménye. Hess Andrásról, az első magyar könyvnyomtatóról szól Erdődy János regényes írása, az András mester krónikája. A Móricz Zsigmond-sorozat új kötete a Míg új a szerelem című, egy művészházasság kudarcáról szóló regénye. A vidám könyvek új kötete Jeroma K. Jerome mulatságos regénye, a Három ember kerékpáron. „KÁRPÁTOK“ címmel Ungváron megjelent a helyi magyar szerzők almanachja. Az almanachot egy Bakó nevű fiatal költő versei nyitják meg. A fiatal ungvári költő, a helyi magyar irodalmár-csoport vezetője az utóbbi években több versgyűjteményt adott ki. Szovjet valóság, új élet — ez határozza meg költészetének tematikáját Igen érdekesek Kovács Viktor versei is. A költő sokat foglalkozik a keserves múlttal, de újszerűen, pártos szemmel fel tudja dolgozni a mai kort is. Az almanach prózai része több érdekes elbeszélést tartalmaz a mai kolhozparasztság életéről és a vidék történelméről. Az almanach magyar népdalokat és meséket is közöl. Mai magyar költők estje A könyvesboltok kirakataiban és polcain mind több magyar költő frissen kiadott kötetével találkozunk. A magyar líra iránt növekedik az érdeklődés. Ezt éreztük tegnap este a Könyv Klubban rendezett „Mai magyar költők estjén“ is, ahol a zsúfolásig telt előadóteremben nagy sikerrel adta elő Egressy István, Keres Emil, Mikes Lilla, Pásztor János, Szentpál Mónika és Szenterő Mária az új költőnemzedék legszebb verseit. A versekből Berkes Péter, Pákolitz István, Csepeli Szabó Béla, Földeák János, Rákos Sándor, Hárs György, Ladányi Mihály, Garai Gábor, Jankovich Ferenc, Simon István, Simon Lajos és Demény Ottó portréjával ismerkedtünk. Szemléletük, hangjuk, formáik sokféleségével hatottak ránk a versek. Pártos, nyíltan politikus világnézete mellett a sokszínűség jellemzi mai költészetünket. d. t. Ma kezdődik a cannes-i fesztivál Ma kezdődik a 12 nemzetközi filmfesztivál Cannes-ban. A filmbemutatók május 8-ig tartanak. Mint ismeretes, a magyar filmgyártást az „Édes Anna” képviseli. Az Édes Annát május 5-én mutatják be. A magyar filmművészeket Törőcsik Mari képviseli Cannes-ban. Dósai István, a Hungarofilm Vállalat igazgatóhelyettese már szerdán elutazott. SZÍNHÁZAK MŰSORA: Operafiáz cs.: Orfeusz (Vencellbérlet, 8. előadás, 7); p.: Kádár Kata; furfangos diákok (Környei-bérlet, 8. előadás, 7); sz.: Rigoletto (ifj. előadás, 11); este: Figaro házassága (G. Sebastian felléptével, Rékaibérlet, 9. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza cs.: Fra Diavolo (Ney-bérlet, 8. előadás, 7); p.: Trubadúr (4. bérlet, 9. előadás, 7); sz.: Hunyadi László (de. 11); du.: Bartók jazz-zenekar (3); este: Gajane (Fleischer-bérlet, 8. előadás, 7). — Nemzeti Színház cs., p. és sz.: Windsori vig nők (7). — Katona József Színház cs. (Pethes-bérlet, 7. előadása) és sz.: (Császár-bérlet, 6. előadása): Idegen nő a szigeten (7); p.: Lyuk az életrajzon (7). — Madách Színház cs.: Hosszú út (7); p.: Puntila (7); sz.: Hosszú út (du. fél 3), este: A medikus (fél 8). — Madách Színház Kamaraszínháza cs.: (7) és sz. (fél 3): Névtelen csillag: p. (7) és sz. (fél 8): Nem az én fejem. — A Magyar Néphadsereg Színháza cs.: Lysistraté (7); p. és sz. este: Az esőcsináló (7); sz. du.: Ilyen nagy szerelem (fél 3). — Petőfi Színház cs. és sz.: Vörös és fekete (7); p. (7) és sz. (3): Tizenkét szék. — Jókai Színház cs. (J- bérlet, 7) és sz.: örök szerelem (fél 8); p.: A teremtés koronája (7); sz de.: Trisztán (fél 1). — József Attila Színház cs.: Honvágy (7); p.: Hazudj igazat! (7); sz.: A kertész kutyája (7). — Irodalmi Színpad: cs.: Victor Hugoest (Örök Barátaink, II. sorozat, 8); p.: Komlós Juci.15 Ráday Imre előadóestje (Szólj költemény, B. II. sorozat, 8). sz.: A csókot gyakorold és ne magyarázd (8). — Ódry Színpad cs. és sz.: A Színművészeti Főiskola hallgatóinak vers-, próza- és sanzonestje (7). p.: A csodálatos vargáné (7). — Egyetemi Színpad cs.: Korunk nagy énekesei (mikrolemezekről, 7): p.: Műsoros délután (fél 3). — Fővárosi Operettszínház cs. és sz.: Három tavasz (7); p. (7) és sz. (negyed 3): Kard és szerelem. — Blaha Lujza Színház cs. és sz.: Narancshéj (7); p. (7) és sz. (fél 3): Bástyasétány 77. — vidám Színpad cs. (fél 8), p. (7), sz. (fél 4 és fél 8): 120 éven aluliaknak. — Kis Színpad cs. (7), p.: (fél 7), sz. (7 és 7): Helénke boldog. — Állami Bábszínház cs.: Csalavári (3), Ezüstfurulya (5), Szőke ciklon (fél 8), p.: János vitéz (3). — Ezüstfurulya (3), Szarvaskirály (fél 8), sz.: Ezüstfurulya (11), Csalavári (3), János vitéz (5), Szőke ciklon (fél 8). — Zeneakadémia cs.: Versenyműveksorozat (8). p.: MÁV-Szimfonikusok 15. bérleti hangv. (3). sz.: „Klasszikusok” Ált. isk. bérl., II. sorozat, 7. előadás (Debussy, Kodály, du. 4); Pécsi Sebestyén orgonaestje (8). — Bartók-terem cs. és sz.: Ilyen vagyok (fél 8); cs., p. és sz.: 12 dühös ember (éjjel fél 11); sz. de.: Csinn-Bumm Cirkusz (n)! — Jégszínház cs. (fél 8), p. és sz. (4 és fél 8): Ujjé, a Ligetben! — Kamara Varieté cs. (8), p. és sz. (4 és 8): Különleges vidám nap. — Budapest Varieté cs., p. és sz.: Nem gyerekjáték (4 és 7). — Fővárosi Nagycirkusz p. és sz.: Attrakciók randevúja (4 és 8). ÉLJEN MÁJUS 1! A Margitszigeti Nagyszálló újonnan berendezett kerthelyisége ismét megnyílt A dolgozók nagy ünnepétől kezdődően minden este a Berlinből visszatért sorosikata ? 5 énekel is ! A közismert KÖRMENDI szalon- és tánczenekarai 1 kíséretével 5 OOOOÖC OOOOOCö-O'OOO-OOOOOOOOO-GOOOOOOOOöOOOO-OO-OÁ