Esti Hírlap, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Nevetni és nevettetni sokféleképpen lehet .Egy vidám regény születése „Nem voltam formában ... Vázlatkönyv a fürdőszobában A búcsúra készülődő óesztendő élményeit számba véve, kiki elidőz néhány vidám óránál, a mulatság, a kacagás emlékeinél. Szeretünk nevetni. Sokféleképpen nevetünk, s ezt a sokféleséget a nyelv termékeny hűséggel követi. Negyvenötven szót is tud az árnyalatok jelölésére: nevetünk, hahotázunk, mosolygunk, kacagunk, kuncogunk, vihogunk. A humor mesterei jól tudják: ezek a Szavak a neveltetés céljában és eszközeiben jelentkező műfaji sajátosságok különbségeit is kifejezik. Harsányabb, felszabadulta!)!) lett a nevetés — Nevetni és nevettetni — mondja Rideg Sándor Kossuthdíjas író — sokféleképpen lehet. Én a humornak azt a fajtáját kedvelem, amely az élet igaz történeteiben mutatja meg a mulattató tanulságot. Könyveim hőseit, s a legtöbb jóízű szituációt nem is én találtam ki, hanem az élet alakította és rendezte el. Mert az élet bőviben van a bizarr, komikus epizódoknak, s ezeket az író — ha nyitott szemmel jár — akkor isészreveszi, ha maga nem tréfacsináló, nevettető. Sokszor kérdezték már tőlem is, családom tagjaitól is, milyen vagyok én Valójában? Remélem, nem ábrándítom ki olvasóimat, ha elárulom, hogy keserű, sorspróbálta ember voltam. A felszabadulás előtt kegyetlenül fojtogatott az élet. Egyik legnépszerűbb, 1945 óta negyedmillió példányban megjelent könyvem, az Indul a bakterház megírásának körülményeit novellában is feldolgozhatnám. Ez a tréfás történet a legszörnyűbb nyomorban, harminc mosatlan, szennyes tányér között, egy konyhában készült, egyetlen éjszakán. Minden bajomról megfeledkeztem a munka hevében, együtt éltem hősömmel a tréfa kalandjait és írás közben bizony hangosan nevettem ... Tömegszálláson laktam akkoriban és lakótársaim, akik jól ismerték vigasztalan körülményeimet, gyanakodva méregettek. Azt hitték, hirtelen meghibbantam— ezért nevetek. — Nevetés mindig volt és lesz is. Csakhogy azelőtt halkabban, sok keserűséggel nevettek a szegény emberek, ma a szükség meghátrál az új élet elöl és az emberi nevetés harsány, felszabadult. Az írónak is könnyebb mulattatni, az olvasók szeretik a tréfát, éppen ezért kell a humoros műfajokban is olyat adni, ami szépre, jóra tanít és a vidámság színes, könnyű szálait a gondolatok szövedékébe fonja. A mi társadalmunk ügyének és embereinek hasznára lenni— ez a cél vezeti az írót a neveltetésben. Remélem, új regényem, a tegnap nyomdába adott Kristóf rózsafáj is megfelel ennek a célnak. Toncz Tibor nevét az újságolvasó közönség jól ismeri. Az élet tréfás epizódjait felvillantó rajzai vonzó, kedves színfoltok a lapok hasábjain. Más a szó és más a rajz — Ezek a rajzok — mondja Toncz Tibor — néhány egyszerű vonallal olyan gondolatokat, érzéseket, problémákat szeretnének kifejezni, amelyek sok tízezer embert foglalkoztatnak. A karikaturista két fő követelményt támaszt munkájával szemben. Olyan szemszögből kell látnia a világot, az élet eseményeit, hogy rajzai ne csak a mulattatás, hanem az igazság céltábláján is minél gyakrabban elérjék a tizes találatot. Ennek természetes feltétele, hogy az ötlet eredeti, rajzi kivitelezése pedig eleven, hatásos, szellemes legyen. Az ötletek — jók vagy rosszak — kilencvenöt százalékát a rajzoló rögtönzi, s a karikaturista az idegen ötletből készített munkára — lehet az a legjobb — már csak megszokásból is mindig azt mondja: nem voltam formában ... a karikaturistának nincs munkaideje. Helyesebben: amikor és amíg ébren van, mindig dolgozik. Ötletei is a legkülönbözőbb helyeken és időpontokban villannak fel. Én például a reggeli borotválkozás perceit érzem a legtermékenyebb időnek. Ezért a borotva és a pamacs mellett noteszt és vázlatkönyvet is mindig magammal viszek a fürdőszobába. — A humorista dolga a magánéletben elég nehéz. Tőlem is, ha társaságba megyek, elvárják, hogy mulattassam barátaimat, ismerőseimet. Csakhogy a várakozásnak nem tudok megfelelni, a jó vicceket orvos, ügyvéd, pedagógus barátaim mondják, én pedig hallgatok. Más a szó és más a rajz. A karikaturista a tréfát vonalakban látja, s én is, ha már nagyon szorongatnak, a társaságban is csak rajzolok. — A karikatúra manapság reneszánszát éli. Újságokban, filmen, televízióban egyaránt kedveli a közönség a ceruza élőéit. A műfaj iránti érdeklődést tapasztalom abban is, hogy az olvasóktól hétről hétre magam is sok elismerő és bíráló levelet kapok. A személyes találkozások közül hadd említsem meg a számomra legkedvesebbet. Néhány hónappal ezelőtt — amikor még megjelentek „Ebadra”-sorozatom rajzai, egy gyerek csínylevéseiről, kalandjairól — Tapolcán a barlang előtt egy kisfiú, akinek leleplezték inkognitómat, így kiáltott fel: „A bácsi f eladta!...” Dersi Tamás Pesti Krónika A pancsoló kislány A papa: első kürtös a szegedi Nemzeti Színházban. A mama: szövőnő, a Kőbányai Textilműveknél. A nagymama: nyugdíjas. A kistestvér: Kati, ötéves. A pancsoló kislány: ötödik általános o. tan. a Rökk Szilárd utcai iskolában. Ez a család. A pancsoló kislány hangját sok százezer ember ismeri rádióból, lemezről. Amikor ezt énekli:jajj, úgy élvezem én a strandot. Ottan annyi a szép és jó. Mennyi vicceset látok, hallok. És még bambi is kapható, íjajj... Nem nagy zene, nem a legjobb szöveg, a kis dal mégis mindenkit megmosolyogtat. A siker titka: a hangocska, a kislány ezüstös hangja, humora. Ahogy az i-t elhúzza elragadtatásában a sajt előtt... — dicsérem. Azonnal leint: — Az i-t Berki bácsi tette bele a rádiónál... Vagyis rögtön meg kell tudnom, nem egy elkapatott gyerekkel beszélek, nem gyermekművésszel, vagy ha úgy tetszik, csodagyerekkel, akit megzavar a taps, a szereplés, hanem egy jól nevelt, illedelmes kislánnyal. Tehát például tegnap, amikor a nagymama még nem érkezett vissza vidékről, Eszter, a pancsoló kislány, krumplilevest főzött, sok zöldséggel, magának és a Kati húgának, mert a mama is dolgozott ebben az időben, a gyárban. Igaz, hogy eltett nekik töltött káposztát, de Eszter lusta volt felmelegíteni. Van két hajas babája, az egyik Rózsi, a másik Kati. Strandon, amelyről énekel, még sohasem volt, de nyáron Bogláron nyaralt a család, íyü, az a Balaton! Jeles tanuló és nagyon szereti az olyan történeteket, mint a Botond, de van egy új könyve, a Koldus és a királyfi, azt is nagyon szereti, de még nem olvasta. Most a nagymama olvassa, de aztán majd ő, és más könyveket is, sokat. És énekelni, tyü! azt igen, és az úgy volt, hogy az iskolából átmentek a rádióba és akkor bekerült a gyerekkórusba és a próbáról kihívtak néhány gyereket és kétszer-háromszor lezongorázták a Pancsoló kislányt, akkor a dallam rögtön belement a fülébe, de a szöveget meg kellett tanulni, így, és akkor először levették magnószalagra, aztán hanglemezre, és akkor a bácsik és a nénik, még a takarító nénik is azt mondták, tgy, nagyon aranyos. És a magnóért kapott százötvenötöt és húsz fillért és a lemezért hétszázat és a hétszáz ott függ a mennyezeten, mert csillárt vettek belőle és a százötvenötért meg a húszért nylon ruhát kap a Kati, mert nagyon szereti a kishúgát. A krumplilevest nagyon elsózta, mert nevetgéltek a Katival és már a Kati is tudja a Pancsoló kislányt, de még csak ötéves és jövőre biztosan ő is énekel a gyerekkórusban, már az Eperfagyit is tudja, ez az új dal és úgy éneklik: Eperfagyi, sz, eperfagyi, de a sz-t szintén a rádiónál mondták, hogy tegye bele. Ja és amikor még próba volt, nagy volt az izgulás, de ő nem izgult, mert minek, nem? Esztikének kedves szeme van, lófarkfrizurája, előtte kötény, kezét az ölében tartja. Most tanul zongorázni és apuka kürtös és amikor nincs előadás, hazajön Szegedről és ő is tanítja. A bácsi biztosan azért írja, amit ő most mond, mert biztosan beleteszi könyvbe, ő nagyon szeret gyerekekről olvasni, tyü. Az általánosba fiúk is járnak, nemcsak lányok, de csak egy barátnője van, a Jutka, ő is jár a gyerekkórusba, de nagyon szereti őt és nem csúfolja. Mert a többiek eleinte csúfolták, a lányok, de főleg a fiúk, hogy így pancsoló, úgy pancsoló, meg hogy szerepel előadásokon, meg egyszer Szegeden is, igen, folyton csúfolták. De aztán anyuka bement az igazgatóhoz, azóta megszűnt, meg aztán ... Meg aztán a fiúk közt van két barátja, a Tamás, meg az András, tyy, nagyon rendesek, Tamásnak van tangóharmonikája és tizenegyéves és a tangóharmo-nikán kíséri, András meg az iskolából , is hazakíséri. Minek? Csak. És az András csapatjával verekedett a többiekkel, akik csúfolták, mert az András olyan, bizony. — Ha a bácsi nem hallotta az Eper- fagyit, szívesen eléneklem. És ha nagy leszek, vagy énekesnő leszek, vagy ma- egyar tanárnő. Mert még nem biztos, hogy lesz hangom, ha megnövök, ez attól függ. És azért húzok a Tamáshoz és az ‚ Andráshoz, mert ők rendesek. › Még valamit kérdezek: › — A mama szokott énekelni? A mama felel: ( Én csak műkedvelő vagyok, a láá nyaim mellett. › A nagymama felnéz a könyvből. Ülünk az asztal körül. Nevetünk. S Bodó Béla › □ TÁRGYALÁS indult meg arról, hogy a Columbia filmgyár Budapesten készíti el Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk“ című regényének filmváltozatát angol és magyar nyelven. A világhírű regény megfilmesítési jogát évekkel ezelőtt a Columbia filmgyár szerezte meg. □ YVES MONTAND tizennégyszer lép fel Tokióban, ötször Oszakában és Nagojában. Turnéjára felesége, Simone Signorét is elkíséri. □ ÚJABB „VÁROSMŰSORRA” készül a Televízió: Pécsre látogatnak el a kamerák, a tervek szerint még január folyamán. □ VERSEK, DALOK, jelenetek fejtetőre állított szereposztásban hangzanak el a Rádió most készülő, „Tótágas” című műsorában. Csak a szereposztás elejét idézzük: Hacsek — Tímár József, Sajó — Uray Tivadar, Lírai szavaló — Rátonyi Róbert... □ A „BIHARI NÓTÁJA” szilveszteri előadása az Erkel Színházban meglepetéseket tartogat a közönségnek. A balett-táncosok között ezúttal énekesek is lesznek, akik betétműsort adnak. Abaletttáncos énekesek között Házy Erzsébet, Melis György és Réti József is fellép. Kalandozások Hüvelyk Matyival H. M. bemutatkozik — Igazán sajnálom, minden jót kívánok, szívesen, bármikor — mondtam és letettem a telefonkagylót. — Miért hazudsz? — kérdezte akkor ő, kidugva fejét az íróasztal fiókjából és egyidejűleg belépve az életembe. Mivel járatos vagyok a filmgyárak, a színházak, a rádió és egyéb művészeti intézmények dramaturgiáinak dolgaiban, már semmin sem szoktam meglepődni, s ezért szemem se rebbent a különös kis legény láttán. Mindenesetre visszategeztem. „Kissé szemtelen vagy.” — „Igen? Lehet. Különben engedd meg: Hüvelyk Matyi. Szabad?” S ezzel már ott is állt előttem a kéziratpapíron. Ha nem mutatkozik be, nem ismertem volna rá. Semmi folklór — az egész jelenség rendkívül urbánus. „Engedelmeddel átmenetileg szeretnék veled maradni. Megvan rá az okom. Számítok a diszkréciódra. Engedd meg, hogy kivegyem albérletbe az egyik zsebedet.” „Kérlek” — vontam meg a vállam, így esett meg, hogy azóta, mint Szindbád kalandjaiban a Tenger öregje, Hüvelyk Matyi — nevezzük ezentúl H. M.-nek — lerázhatatlan útitársam. — Mikor viszel színházba? — támadt rám a minap, azzal az ellenállhatatlan, bájos erőszakossággal, amelyre a felelet sohasem lehet nemleges. — Kérlek — adtam kezébe a műsort — válassz! — H. M., mint általában mindig, ha engedékenységemet tapasztalhatja, kissé impertinens módon kezdte vizsgálgatni a műsort. — Szépen vagyunk ... Talán nézzem meg a Jókai Színházban a Betyárt?... Vagy a Katonában a Candidát? Nem, nem ... Várjunk csak: Madách: Lady Windermere legyezője, Petőfi: Vörös és fekete, József Attila: Szókimondó asszonyság ... Fővárosi Operett: Szép Heléna... Mondd, miért vagytok ilyen naftalinszagnak? Furcsa, furcsa ... Hát ti nem előre néztek, hanem visszafelé? Bocsáss meg, nem feltétlenül szükséges, hogy színházba menjünk. Jó nekem a mozi is. Szabad? Most mit csináljak? Adjam parányi kezébe a moziműsort? Hiszen tudom, hogy mániákus ... Sem megértés, sem belátás, sem méltányosság nincs kis szívében. Elegem van a megjegyzéseiből, nem kívánom hallani kommentárjait a Szegény gazdagok, a Robin Hood, A nagy Caruso, A dzsungel könyve és a moziműsor egyéb slágereit illetően. Tulajdonképpen miért is ilyen hepciás? Ha az ember nagyon akar, sikerülhet bátornak lennie, különösen ha ilyen pici emberrel áll szemben. Mi történhet? — Nem értelek — adtam a tudatlant, s úgy tettem, mint aki valóban fel van háborodva. — Tulajdonképpen mit akarsz? Mióta biztosítottalak jóindulatomról, s rendelkezésedre bocsátottam az általad kívánt bal zsebemet, egyebet sem teszel, mint állandóan kritizálsz. Légy szíves, fejezd be kellemetlenkedéseidet. Elfogult vagy, szeretetlen, igazságtalan. H. M. egyik különös tulajdonsága, hogy sohasem jön zavarba. Mert tudom hogy származását illetően részint a népmesékből, részint a fantázia gazdag humuszából, részint a mindennél parancsolóbb szükségből született — általában elnéző vagyok iránta. De nem mindig. Idegesít, hogy tegez. S ha szemtelen — valahányszor igazságot vagdos a fejemhez, nagyon szemtelennek érzem — nem tudok egykönnyen megbocsátani. Éreztem a helyzetet. „Az a gyanúm, igen nagy lehetőségeket érzek magamban a gondolat elfogadására, hogy téged azonnali hatállyal kilakoltassalak. Eredj vissza a meséskönyvekbe, nem tartozunk egymásnak semmivel!” „Tudod mit? Nem megyek el a zsebedből! Igenis, elkísérlek minden színházi előadásra, jelen leszek minden filmvetítésen, ahol te ott vagy! És egyáltalán: majd én bebizonyítom neked, hogy nem vagyok potya fráter, hanem jó ízlésű, magas szellemiségű, kulturált tünemény, akit igenis, vedd tudomásul, a Végzet rendelt melléd — nagy V-vel —, hogy szellemi önteltségedet megnyirbálja. Nna! Ja, valamit elfelejtettem... Mint a könyvjelző, hasalok bele minden könyvbe, amit a kezedbe veszel és akár tetszik, akár nem, az általad oly sokszor kifogásolt fejhangon elmondom, mi a véleményem az olvasmányaidról, íróitokról, s minden betűről, amit elolvasol. Most pedig tégy, ami jólesik.” Hát így állunk. Úgy indulok neki az új esztendőnek, hogy egy miniatűr árnyék rávetődik minden gondolatomra. Kellemetlen , mert ellenőriz. Nem dobom ki, mert hátha mond okosat is. Meglátjuk ... (nóti) FORTISSZIMO Fortisszimo. Szijjártó Pál felvétele a most megnyílt „Emberábrázolás a fotóművészetben'' című nemzetközi fényképkiállításon. ♦ | Megjelent! *♦ | | Szovjet irodalom ► ► | Szerkesztette és a bevezetőt írta Kardos László. > | Kötve 32.—Ft. ► ► | A tanulmánykötet mintegy 500 oldal terjedelemben ► | mutatja a szovjet irodalom nagyjait. A 22 portré 22 magyar író tollából származik. A szovjet irodalomról | | magyar nyelven eddig ilyen alapos, sokrétű tanulmány még nem jelent meg. Kapható a könyvesboltokban és az üzemi könyvterjesztőknél! • 4 A * * A ^ A A A. A A. A A A. « » ._. __ _ _ Meghalt Gáspár Antal Hosszú betegség után, hetvenesztendős korában elhunyt Gáspár Antal, aki több mint fél évszázadon át népszerű és megbecsült művésze volt a politikai karikatúrának. Hosszú működése során Gáspár Antal stílust teremtett, egyaránt gondot fordított a rajz kompozíciójára és a figurák karakterére. Élete utolsó esztendeiben az idős mester a „Ludas Matyi” szerkesztő bizottságának tagja volt, ahol — a magyar politikai karikatúra legjobb hagyományaival - a magyar nép haladásáért, békéjéért, jövendőjéért küzdött rajzonjával is. színházak ünnepi műsora: Operabál cs.: Denevér (7); p.: Turandot (D-bérlet, 4. előadás, 7); sz.: Diótörő (de. 11), Othello (N- bérlet, 4. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza cs.: Bihari nótája (7); éjjel: Vidám Szilveszter (11); p.: Rigoletto (10. bérlet, 5. előadás, 7); sz.: János vitéz (de. 11), Traviata (Fleischer-bérlet, 4. előadás, 7) . .— Nemzeti Színház cs.: Windsori víg nők (7); p.: Az ülnök halála (Csortos—Rátkai-bérlet, 3. előadás, 7); sz.: Az ember tragédiája (de. 10), Két úr szolgája (7). — Katona József Színház cs.: Lyuk az életrajzon (7). p.: Candida (7); sz.: Pygmalion (7). — Madách Színház cs. és p.: Donna Diana (7); sz.: Csendháborító (fél 3), Varjú doktor (fél 8); cs. éjjel: Vidám Szilveszter (11). — Madách Színház Kamaraszínháza cs.: Tudós nők, Scapin furfangjai (7), p.: Lady Windermere (7); sz.: Harmadik csengetés (fél 3), Lady Windermere (fél 8). — A Magyar Néphadsereg Színháza cs.: Lysistraté (7); p.: Ilyen nagy szerelem (7); sz.: Lysistraté (fél 3). Hivatalnok urak (7). — Petőfi Színház cs.: Mesébe illik (7), éjjel: Vidám Szilveszter (11); p.: Svejk (7); sz.: Svejk (3), A királyért (7). — Jókai Színház cs. (7), p. (7) és sz. (3): A teremtés koronája; sz. este: Sárga liliom (7). — József Attila Színház cs.: Hazudj igazat! (7); éjjel: Vidám Szilveszter (11); p.: Szókimondó asszonyság (7); sz.: Érdekházasság (fél 3), Felnőnek a gyerekek (7). — Fővárosi Operettszínház cs.: Nyugtalan boldogság (7), éjjel: Vidám Szilveszter (11); p.: Három tavasz (7); sz.: Három tavasz (negyed 3), Nyugtalan boldogság (7). — Blaha Lujza Színház cs.: Bástyasétány 77. (7), éjjel: Vidám Szilveszter (11); p. (7) és sz. (fél 3, 7): Nebántsvirág. — Vidám Színpad cs.: (fél 8, fél 12); p.: (fél 8); sz.: (fél 4, fél 8): Pest az Pest. — Kis Színpad cs.: Aki jól fekszik (7), éjjel: Szilveszteri kabaré (11): P (7) és sz. (3, 7): Aki jól fekszik. — Állami Bábszínház cs.: Fajankó (5), Szőke ciklon (fél 8) , p.: Csalavári (3), Hófehérke (5), Potyautazás (fél 8); sz.: Ezüstfurulya 11), Árgyilus (3), Jancsi és Juliska (3), Szőke ciklon (fél 8). — Egyetemi Színpad cs.: Szilveszteri tarka est (fél 8 és 11). — Zeneakadémia est: Vidám Szilveszter (8 és 11). p.: MÁV Szimfonikusok VII. bérleti est (8). sz.: Állami Hangversenyzenekar (Egyetemibérlet, I. sor., 6. előadás, de. 11). — Bartók-terem cs.: Vidám Szilveszter (8 és 11); p.: Jégeső sem akadály (fél 8), 12 dühös ember (81); sz.: Csinn-Bumm Cirkusz (de. 11), A hosszú búcsú és ők tudják (este 9) . — Jégszínház cs. (4 és f. 8); p. (fél 8); sz. (4 és fél 8): Konfetti. — Budapest Varieté cs. (7), p. és sz. (fél 4 és 7): Humorban önkiszolgáljuk. — Fővárosi Nagycirkusz cs., p. é. sz.: Benneweis dán cirkusz (fél 4 és fél 8). — Sportcsarnok cs.: Vidám szilveszteri műsor (fél 8, 11). A TELEVÍZIÓ MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: 19.30. 53. sz. Magyar Híradó. Utána: A jövő hét műsora. Műsorismertetés; 19.45: Az történt 1959- ben. Filmösszeállítás az év eseményeiből; 21.00: Szilveszter, 1959: A Televízió vidám műsora. PÉNTEKEN: 18.00: Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mond újévi köszöntőt; 18.05: Ez történt 1959-ben. Filmösszeállítás az év eseményeiből. (Ismétlés.); 19.00: 1959 sportja. Sportfilmösszeállítás; 19.20: Boldog új évet! Külföldi televíziók üdvözletei; 20.00: Petőfi születésnapján. Irodalmi műsor; 20.30: Komédiások. Kabajevszkij balettje; Kb. 20.50: Romeo és Júlia. Shakespeare drámájából készült angol film.