Esti Hírlap, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

AZ ÚJ ÉVTIZED REGÉNYE­ sztendő forduláskor is kíváncsi rá min­den ember, hogy mit hoz az újév. Hát még ha az utolsó naptárlap fordítása évtized váltásával is egybeesik! így lesz ez ma éjfél­kor, s ezért mindenképpen indokolt a kíván­csiság: mit tartogathat számunkra a következő tíz esztendő? Mi a tudomány embereihez, a szakma kiváló művelőihez fordultunk kérdé­sünkkel: az atomkorszak hajnalán, az űrben száguldó szputnyikok és lunyikok után, a gyermekparalízis és más járványok legyőzése, a technika minden ágának kezdődő forradal­ma után, a tudomány mai állása alapján mit lehet várni századunk hetedik évtizedétől? A kérdésekre kapott nyilatkozatok közlését mai számunkban megkezdjük. Hátra van még a fúziós energianyerés megoldása, hogy hidrogén egyesítéséből héliu­mot nyerjünk. Sokkal több energia szabadul fel, mint az urán hasadásakor és a hid­rogén szinte korlátlan meny­­nyiségben áll rendelkezésre, tehát nyersanyag-probléma nincs. A szükséges több mil­lió fokos hőmérsékletet né­hány pillanatra már sikerült előállítani. Hátra van még, hogy ez hosszabb időre is si­kerüljön: ezt a megoldást is az évtizedtől várom. Végül hazai viszonylatokban két irányban várok nagy fejlő­dést: a kémiában és az auto­matizálásban, mert erre van leginkább szükség. / A FIZIKÁBAN Az atomenergia a gazdasági élet szolgálatába áll A tudomány és a technika várható évtizedes fejlődésé­ről dr. Novobátzky Károly kétszeres Kossuth-díjas pro­fesszort, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnökét kér­deztük meg. — A magyar „ fizikatudo­mány — mondotta — ellentét­ben a kapitalista korszak ma­gyarországi tudományos éle­tével, igen gyors fejlődésben van. Különösen a kísérleti fi­zika­ százával állnak rendel­kezésre a jól képzett kísérleti fizikusok. Ebben a fejlődésben a legfontosabb az egészséges vonás. Fel kell figyelnünk ar­ra is, hogy e nagy kísérleti fi­zikai előretörés mellett, mint­ha az elméleti fizika kissé hát­térbe szorulna. Én a kettő egyensúlyának helyreállását várom a következő évtized­től, mert csak ilyen módon fordulhat a tudományos élet mindinkább a gyakorlat felé. Világméretekben első helyen áll jelenleg az elemi részecs­kék kutatása. Célja az atom­energiát felszabadítani mi­nél hatásosabban az ipar számára, a békés fejlődés szolgálatában. A hasadásból származó energia feldolgozá­sa elméletileg már megol­dott, gazdaságossága pilla­natnyilag még alatta áll a szén és olaj felhasználásár­­ak. De az állandó fejlődés közben néhány év alatt vár­ható, hogy gazdaságosabbá válik, s akkor az atomreakto­rok egyszerre épülnek fel a világ legtöbb államában, hogy energiát szolgáltassanak. Kü­lönösen fontos ez olyan or­szágokban, ahol belátható idő alatt elfogy a szén. Mi ezek közé tartozun­k. A KÖZLEKEDÉSBEN: Kényelmesebb, gyorsabb utazás vonaton, autóbuszon, villamoson­­ és helikopteren Dr. Csanádi György, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja, miniszterhelyettes: — A legnagyobb optimizmus­sal tekintek hazai közlekedé­sünk következő tíz évben vár­ható fejlődése elé, s ezt ,az utóbbi években megindult fel­újítást, rekonstrukciót közleke­désünkben a tények kézzelfog­hatóan igazolják. Még csak az első lépések történtek meg a vasúti járatoknál a dieselesítés és a villamosítás kiterjesztésé­re, máris érezhető hatásuk. Gyorsabban történnek a pálya­felújítások, kényelmesebbé, gyorsabbá, kulturáltabbá vált a vonatközlekedés. Meggyőződé­sem: hazai iparunk dieselesíté­­si programja elegendő moz­donyt ad a MÁV-nak, megol­dódik a villanymozdonyellátás és mind kedvezőbbé válnak a dolgozók utazási körülményei, mind kielégítőbb a teherszállí­tás. Autóbuszközlekedésünk is oly gyors iramban fejlődik, hogy néhány év, s az ország minden települése bekapcso­lódhat az országos közlekedési hálózatba. Tíz év múlva nem­csak a fő közlekedési utak, ha­nem sok egyéb országút is sok­kal korszerűbb lesz, ez pedig elősegíti a gépkocsiforgalom rohamos fejlődését. Személy­gépkocsi-állományunk néhány éve megindult gyors gyarapo­dása, meggyőződésem szerint, évről évre hatványozottan erő­södik. Hajózásunknak a belforga­­lomban nagyobb hajóteret kell biztosítani a személyszállítás számára, s a Duna-tenger ha­józás egészséges fejlődésével mind több hajónk szántja majd a tengereket, hátán áru­val. Légiközlekedésünknek to­vább kell fejlesztenie a belföl­di légiforgalmat, s azt hiszem, hogy helikopterek alkalmazá­sára is sor kerülhet erre a cél­ra. Végül igen nehéz, de nem megoldhatatlan probléma Bu­dapest és többi nagyvárosunk helyi közlekedése. Az Erzsébet­­híd megépítése, a földalatti vasút építésének továbbfolyta­tása, az új villamoskocsik és autóbuszok százainak és százai­nak forgalomba állítása min­den bizonnyal enyhíti majd a ma még közismert nehézsége­ket. AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN. Ingyenes ellátásban részesül majd az ország egész lakossága nyeri, elsősorban a kórházak és a rendelőintézetek, a közegész­ségügyi-járványügyi intézmé­nyek hálózatát. A nehézipari dolgozók magasabb színvona­lú ellátását, a fejlesztés üteme­zésénél pedig az ipari mun­kásság ellátásának elsőbbsé­gét alapvető elvként kezeljük. Ugyanakkor nem tévesztjük szem elől azt a növekvő igényt, mely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével pár­huzamosan a termelőszövetke­zeti parasztság részéről már most is jelentkezik és a jövő­ben még fokozottabban jelent­kezik majd. A népbetegségek elleni küz­delmet széleskörű megelőző in­tézkedések alkalmazásával erő­teljesen fokozzuk. Az egészség­­ügyi viszonyok, a munka- és életfeltételek megjavításában arra törekszünk, hogy a tele­pülés, az élelmezés, a munka és az iskola egészségügyének vonatkozásaiban az intézmé­nyek és a hálózat szélesítésével javítsunk a jelenlegi állapoto­kon. A fertőző betegségek — ezek között is elsősorban a jár­ványos májgyulladás, a gyer­mekbénulás, a dizentéria és a hastífusz — további lényeges csökkentése és a veszélyességi arányszám leszorítása az első­rendű feladatok közé tartozik. A csecsemőkori megbetege­dések és a csecsemőhalandó­ság további csökkentéséért fontos feladatunk, hogy Bu­dapesten az ipari városokban és fokozatosan a többi város­ban is megszervezzük a kör­zeti gyermekorvosi ellátást és kiépítsük ennek az ellátási formának hálózatát. Arra is törekszünk, hogy az öregekről való gondoskodást szélesebb alapokra helyezzük és szélesít­sük az egészségügyi és szociá­lis gondoskodást. E célok megvalósítását az egészségügyi személyzet létszá­mának fokozatos emelésével, az orvos- és gyógyszerésztudo­mány, s a modern technika legújabb vívmányainak kiter­jedt alkalmazásával kívánjuk elérni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szocialista állam törekvései ebben az irányban csak akkor érvénye­sülhetnek, ha a dolgozó töme­gek egészségügyi ismeretei és kultúrájuk olyan fokú, hogy meggyőződéssel támogatják az erőfeszítéseket. Fejlődésünk ebben is úgy valósítható meg, ha a társadalom egésze ma­gáénak vallja az ügyet, s a ter­vek valóraváltásában tevéke­nyen közreműködik. Dr. Vilmon Gyula, az egész­ségügyi miniszter helyettese: — Azt remélem — mondta — hogy az egészségügy pers­pektivikus terve teljesül: ma­gas színvonalú, mindenki szá­mára hozzáférhető és ingyenes egészségügyi ellátásban része­sül majd országunk egész la­kossága, a szocialista egészség­­ügy alapelveinek megfelelően. A feladat önként adódik: gyors ütemben kell fejleszteni a gyógyító-megelőző intézmé­ AZ ŰRHAJÓZÁSBAN: Megjelenik a Holdon az ember Gauser Károly csillagász, a Nemzetközi Holdszövetség tag­ja. — Bár 1960-ban két nap- és holdfogyatkozás lesz, hazánk­ból, sajnos, egyik sem látható. Megfigyelhető lesz hazánk te­rületéről a Merkur elvonulása a Nap előtt. Az 1960-as évek­ben további két napfogyatko­zást és hat holdfogyatkozást láthatunk majd Közép-Európá­­ból. De mit vár az űrhajózás a következő évtizedtől? Elsősor­ban is azt, hogy a Szovjetunió tovább folytatja a Hold ostro­mát. Ezekben az években vár­ható a Hold újbóli körülrepü­­lése, sőt, talán megvalósul a Hold mesterséges holdja is, de mindenképpen végrehajtják a Hlebcevics-féle tervet, amely egy körülbelül másfél tonnás, tankszerű testet juttatna a Hold felszínére, és helyszíni közvetítést adna onnan televí­zión. Ugyanerre az évtizedre várható, hogy az ember végre személyesen is­ megjelenjék a Holdon, és felépítsék a Föld körül az annyit emlegetett űr­állomást. Várható az űrhajózás távo­labbi lépéseiből az első kettő megvalósítása, nevezetesen egy mesterséges bolygó indítása a Venus felé 1961 kora tavaszán. Ez közelről kikémlelné a Ve­nus fizikai adottságait, és al­kalmas időben az összegyűj­tött adatokat a Föld körzeté­ben ismét leadná. Hasonlókép­pen juthatunk el a Mars kör­zetébe. Várhatjuk, hogy a kö­vetkező évtizedben megteszi próbaútját az első atomhajtá­sú rakéta. A DIVATBAN: Világszerte előretörnek a műszálas anyagok Tauber Vilmosné, a Ruha­ipari Tervező Vállalat műszaki igazgatója: — Nehéz kérdés, mert a di­vatban éveket előre látni csaknem lehetetlen. Ahogy a közmondás is tartja, változnak az idők, változik a divat. De vannak már olyan jelenségek, amelyekből következtetni le­het, hogyan öltözködünk majd a következő évtizedben. Az már bizonyos, hogy a múlt évek szélsőséges divathullám­zásának következményei, a gyakran már fantasztikus női- és férfiruha-kreációk ideje le­járt. A következő tíz évben nyugodt, kiforrott divatvonal várható, amely azonban nem jelent egyhangúságot. _És még valami. Világszerte előretörnek a különböző műszálas anya­gok — most már a szövetáruk­ban is. Az éjszaka napszámosai Őrhelye százhúsz lépés — Napéjegyenlőség idején­­ Kecskemétig a vonat után A tolólétra tetejéről — Hajnali fél négytől hajnali háromig Az éjszaka napszámosai ők, a második félnap, a pihenő­órák munkásai. Lépten-nyo­­mon találkozni velük, ha szó­rakozásból hazafelé tartunk, s már föl sem tűnnek, észre sem venni őket Annyira természe­tessé vált, hogy akkor kezde­nek dolgozni, amikor mi pi­henni térünk. Taxit­a kiáltasz és a kocsi fékez, villamosra várs£ és messze kék fény szik­rázik, emberek dolgoznak ott. Sárga világ pislákol a sarkon: újságárus rendezgeti lapjait, földön is, így legutóbb Bécs­­ben, Berlinben, Zágrábban is éjszaka játszott. Hogyan bírja, és egyáltalán mikor él? Nevet. — Nem az éjszakázás teszi tönkre az embert, hanem az éjszakázással párosult ivás és dohányzás. Ami pedig az élet­rendemet illeti: hajnali fél 4- kor fekszem, még olvasok egy órácskát, aztán alvás déli 11- ig, majd könnyű reggeli. Dél­után 3-ig rádió, Filharmónia, lemezfelvétel, onnan ki a Lu­kácsba és úszás 5-ig. Fél 6-kor ebéd, utána mozi, színház, kis szerzői munka, és fél 11-kor be a grillbe. Ha megkérdezné, változtatnék-e ezen az élet­formán, azt feleném: nem. Persze, házasember számára nem éppen eszményi, csakhogy én nőtlen vagyok. És jobb keze végigszalad a hangszeren, elhintve egy köny­­nyű dalocska vidám kezdőfuta­mát. Túri András Az éjjeliőr őrhelye százhúsz lépés. Idő­ben három és fél perc, míg egyik végétől a másikig ér. Éjjelenként 160-szor rója oda­­vissza ezt a távolságot Kecskés Sándor éjjeliőr a Stróbl Alajos utcában. — Napéjegyenlőség idején — mondja oktatón —, mert ilyen­kor, félidőben több is kitelik az éjszakából. A háborúban rokkant meg, így lett éjjeliőr. — Nem rossz mesterség ez, higgye el. Különösen nyáron, amikor az éjszaka telis tele van tücsökciripeléssel és jó illatok­kal. Ilyenkor a szerelmesek is meg-megállnak a közelemben csókolózni. Néha meg leülök itt a deszkákon, az árnyékban, s azon gondolkozom: talán nem lenne ilyen békés, csön­des az életem, ha meg nem rokkanok. — Melyik volt a legrosszabb éjszakája? — Az, amelyiken otthonhagy­tam a dohányomat, és hajnalig nem tudtam rágyújtani. A taxisofőr Tíz éve éjszakás egyfolytá­ban Kenesei Pál taxisofőr. Hétköznapon este fél 9-től haj­nali 5-ig, szombaton meg ün­nepeken fél 8-tól reggel há­romnegyed 6-ig. Maga kérte az éjszakai beosztást, rájött, hogy a folyamatos éjjeli munkához jobban alkalmazkodik a szer­vezet, mint a váltott műszak­hoz. Négy-öt órát alszik nap­pal. Megszokta, és sohasem ál­mos. — Mit lát a pesti éjszaká­ból? — Azt, hogy mindegyre élén­kebbé, forgalmasabbá lesz. Ta­lán a nagyobb fényesség, a több neon- és fénycső miatt. És mennyi különös ember, kedves eset! Nemrég Kecske­métig vittem egy utast, aki le­késte vonatát a Keletiben és mindenáron el akarta csípni. — Volt-e már komoly ve­szélyben? — Az ellenforradalom után. Három huligán Budaörsre vi­tette magát és ott nekem tá­­madt. Sikerült kiugranom a kocsiból, csavarkulccsal a ke­zemben, mire háromfelé sza­ladtak. Azóta se fordult elő ilyesmi. A felsővezetékes Petrányi József harminc­­nyolc éve javítja a villamosok és trolibuszok elromlott felső­vezetékét. Harmincnyolc év! Majd harminckétezer éjszakai munkaóra. Négy kocsival, ugyanannyi kerekes létrával járják a felsővezetékes csopor­tok a várost, az éjszakát, szü­net nélkül ellenőrzik, javítják a vezetékeket. »— A trolibusz- vagy a villa­mosvezetékkel van több baj? — Az előbbivel. A troliveze­ték sokkalta érzékenyebb, itt könnyebben fordul elő hiba. Legsúlyosabb a kábelégés és a kereszttartó sodronyok szaka­dása. Az előbbit eső, hó, ziva­tar, az utóbbit az áramszedő szerencsétlen kiugrása okozza. — Mit szeret a legjobban? — Egy pillanatra megállni a munkában odafönn a létra te­tején, és lenézni a pesti éjsza­kára. A jazz-zenész Szól a dzsessz a Duna Szálló grilljében. Elegáns párok tán­colnak, kacagás vegyül az ösz­­szecsendülő poharak üveg­hangjával. Nők, férfiak szóra­koznak a bársonyosan tompa világításban, s tán egyiküknek sem jut eszébe, hogy a zenész, Beamter Jenő dolgozik. Hu­szonkilenc éve szünet nélkül éjszakai szórakozóhelyeken szerepel Budapest egyik leg­népszerűbb zenésze. Még kül­ Sok sikert a kereskedelem dolgozóinak B Budapest 1959. évi karácsonyi áruforgalma mennyiségben­­ és összetételében egyaránt visszatükrözte a dolgozók életszínvonalának tartós és egyenletes emelkedését. Előzetes adatok alapján az ezüst és aranyvasárnap közötti két héten az iparcikk forgalom 29 százalékkal, az élelmiszer forgalom 9,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszaká­ban. December 21-től 24-ig pedig az iparcikk fogalom napon­ként 6,8 millió forinttal volt több, mint tavaly hasonló napo­kon. A vásárlók különösen érdeklődtek a jó minőségű rádiók, televíziók, férfi-, női-, gyermekkonfekciók, a híradástechnikai cikkek, háztartási kisgépek és a mechanikai játékok iránt. A fővárosi kereskedelmi dolgozók a legnagyobb forgalom idején is a vásárlókat gondosan, előzékenyen szolgálták ki — ezzel nagyban hozzájárultak, hogy Budapest dolgozói ünnepi vásárlásaikat megelégedéssel végezzék. A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága elismerését fejezi ki a kereskedelem minden dol­gozójának a jól végzett munkáért, s egyben annak a reményé­nek ad kifejezést, hogy a kereskedelmi dolgozók nemcsak ünne­pek előtt, hanem a szürke hétköznapokon is szorgalommal, oda­adással fogják a vásárlók igényeit kielégíteni, s ehhez sok si­kert, jó eredményt, és boldog új esztendőt kíván Budapest, 1959. dec. 31. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BUDAPESTI BIZOTTSÁGA ÉS A FŐVÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Huszonhat orvos kilenc körzeti rendelőben A XVIII. kerületben évről évre magasabb színvonalon gondoskodnak a lakosság egész­­ségügyi ellátásáról. Pestlőrin­­cen és Pestimrén, ahol a köz­ponti nagy rendelőintézeteken kívül kilenc körzeti rendelőben 26 orvos gyógyítja a betegeket, úgyszólván minden egészség­­ügyi intézményt tataroztak, rendbehoztak és több rendelő környékét a szomszédos utcák lakói parkosították az elmúlt két év folyamán. A központi rendelőintézetekben állandó orvosi felügyeletről gondoskod­­t­ak, nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is. Jö­vőre több mint 9 millió forin­tot költenek a kerületben egészségügyi célokra. HAZUG TÁBLA (Toncz Tibor rajza) Napfényes esztendőtől búcsúzunk 2040 órás napsütés — Milyen kora tavasz követi a decemberi „őszt"? — Szeles, enyhe újév Idei decemberünk sem volt „rendbontó”: felsorakozott az elmúlt kilenc enyhe év végé­hez, hogy felállíthassa az év­század egyik hazai meteoroló­giai rekordját. Tíz év decembere őszi hó­nap lett! A Meteorológiai Intézet 170 éves feljegyzései közt ha­sonlóval nem találkozhatunk. Távprognózist a jövő évre ma nem a Meteorológiai Inté­zet információja nyomán köz­lünk, hanem egy régi népi megfigyelés alapján. „Fekete karácsony, fehér húsvét”. A régi évszázadokban előfordul­tak hasonló őszi decemberek, s a megfigyelések szerint az ilyen enyhe évvégeket kemény kora tavasz kö­veti. A kutya nem eszi meg a telet — s ha nem is szó szerint kell érteni a fehér húsvétot, de március, április — ha igaz a néphit — csikorgó lehet. Év végén az időjárás krónik s­kása számadást készít. Szép, napfényes esztendőnk volt. 1959-ben 2040 órát sütött a nap­ ötven órával többet a sok évi átlagnál. A csapadék mennyi­sége 530 milliméter körül volt, s így körülbelül 100 millimé­terrel maradtak adósak az ég csatornái. Reméljük, a jövő esztendőben törlesztik tartozá­sukat. A hőmérsékleti közép­átlag — mert sok napfényes óránk volt —, 11 fokon melegí­tett. Ez egy fél fokkal több az átlagosnál. Tehát napfényes, meleg, de száraz esztendőtől bú­csúzunk. Az új év szeles, de enyhe idő­vel köszönt majd ránk. — k. gy. — * A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése péntek es­tig: változó felhőzet, több he­lyen kisebb eső, a szél mérsék­lődik, helyenként reggeli köd­képződés. Az évszakhoz ké­pest enyhe idő. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 6 fok.

Next