Esti Hírlap, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

es szovjet rakétakísérletek a világhírutazás megvalósításának újabb előhírnökei Moszkva, június 30. Kiss Csaba jelenti: Medaris tábornoknak, az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb rakétaszakértőjének szavára sokat lehet adni, ha a rakétakutatás kérdéseiről szól. Éppen Medaris jelentette kinemrégiben, hogy ha a Szovjetunió teljesen abbahagyná rakétakutatási programját, az USÁ-nak körülbelül 3—4 év alatt sikerülne utolérnie a jelenlegi szovjet színvonalat. Medarist és társait nyilván kellemetlenül érinti, hogy a Szovjetunió korántsem hagyja abba a kutatásokat. A nagy teljesítményű, több lépcsős hordozórakéták, amelyekkel jelenleg folynak a kísérletek, alkalmasak lesznek arra, hogy néhány mesterséges holdat juttassanak el a világűrbe, sőt, a rakétákat naprendszerünk más bolygóira is elküldjék. Ilyen rakétákat próbál ki július 5-e után a Szovjetunió a Csendes-óceán térségében. Érdemes összehasonlítani a jelenlegi kísérletsorozatot a januári sorozattal. A jelenlegi kísérletek célját nagyjából azonos módon jelölték ki. Jellemző azonban, hogy a jelenlegi célterület, amelyet a TASZSZ közleménye ismertet, mintegy két és félszer kisebb a januárinál, körülbelül 17 100 négyzetkilométer, szemben a legutóbb megállapított 43 ezer négyzetkilométerrel. Már ez a tény is mutatja, hogy milyen nagy pontossággal irányíthatók a szovjet rakéták. Emlékezetes, hogy januárban a rakéták mintegy 12 és félezer kilométeres röppályán rendkívül nagy pontossággal találtak célba: az eltérés alig két kilométer volt. A legutóbbi kísérletek során a rakéta óránként több mint 25 ezer kilométeres sebességet ért el. Minden valószínűség szerint a jelenlegi sorozatban is hasonló teljesítményű hordozórakétákat próbálnak ki. Ezek a rakéták már a gyakorlatban is bebizonyították képességüket. Ilyen rakéta röpítette fel pályájára a négy és fél tonnás első szovjet űrhajót. Nyilvánvaló, hogy az új rakéták még nagyobb pontossággal teljesíthetik majd feladataikat. Pokrovszkij professzor, a Szovjetszkij Flot című lap mai számában hangsúlyozza: a küszöbönálló kísérletsorozat a Világűrutazás megvalósításának újabb előhírnöke. A világ közvéleménye minden bizonnyal már rövidesen a júliusi kísérletsorozat után arról értesül majd, hogy a szovjet emberek újabb nagy eredményeket értek el a világűr meghódításában. A szovjet hivatalos szervek egyébként ismét nagy körültekintéssel választották ki a kísérlet célját szolgáló területet. A kijelölt négyzet a Csendesóceán egyik leginkább távoleső területe. A négyzethez legközelebb a Palmira-atoll (Korall-sziget) van, mintegy háromszáz tengeri mérföldre. A Johnston-atoll, ahol az USA- nak haditengerészeti támaszpontja van, s a Howland-atoll, ahol amerikai repülőteret építettek, mintegy 600 tengeri mérföldre fekszik. Ebben a térségben, ahol a tenger mélysége több mint 5000 méter, nem folytatnak halászatot, mivel a víz élővilága itt rendkívül szegényes. A kijelölt terület messze fekszik a fontosabb hajózási és légi útvonalaktól. A szovjet kísérletek senkit sem veszélyeztetnek. Egyetlen céljuk: a tudományos haladás szolgálata, a világűr meghódításának előkészítése. A szovjet közvélemény most nagy érdeklődéssel várja az első híreket a júliusi kísérletsorozatról. Az amerikai külügyminisztérium a rakétakísérletekről Washington, június 30. Az amerikai külügyminisztérium szerdán este kiadott nyilatkozatában hangoztatja, hogy a tervezett csendes-óceáni szovjet rakétakísérletek „a nyílt tengerek ésszerű kihasználását” jelentik. Hozzáfűzi: Az Egyesült Államok — miként a múltban — „a jövőben is” igénybe kívánja venni a nyílt tengereket katonai hadgyakorlatok és tudományos kísérletek céljaira”. Az AP londoni tudósítója szerint az angol fővárosban nagy figyelmet keltett a szovjet tudósoknak az a bejelentése, hogy a júliusra tervezett rakétakísérletek az új szovjet rakéták minden eddigit felülmúló pontosságát hivatottak bizonyítani. Sikertelen amerit Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az amerikai légierő a kaliforniai Vandenberg támaszpontról szerdán a késő esti órákban kétlépcsős „Thorn Agena” rakétát bocsátott fel. A rakéta orrában 136 kilogramm súlyú műszertartályt helyeztek el. A kísérletnek az lett volna a célja, hogy a rakéta második lépcsője a műszertartállyal együtt a sarkok, fölötti pályán keringjen a föld körül, majd 17 forduló után — a tervek szerint csütörtök délután —, különleges szerkezet leválasztotta volna a műszertartályt a rakéta második lépcsőjéről. Az így leválasztott műszertár cai rakétakísérlet tály visszajutott volna a föld légkörébe. Néhány órával a rakéta kilövése után bejelentették, hogy a „Discoverer 12” nem kezdte meg keringését a föld körül, mert a hordozórakéta nem érte el a szükséges sebességet és nem jutott ki a föld körüli pályájára. A rakéta és vele együtt a műszertartály a Csendes-óceán déli térsége fölött visszahullott a föld légkörébe és elégett. A tegnap esti kísérletet megelőzően az amerikai légierő tíz sikertelen kísérletet végzett rakétával felbocsátott műszertartályoknak a földre való visszajuttatására. Öt év alatt hárommilliárdos beruházással fejlesztik az ország víz- és csatornahálózatát Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon elkészültek a víz- és csatornahálózat távlati fejlesztésének irányelvei. Ezek szerint 1980-ig a vízvezeték-hálózat a jelenleginek körülbelül kétszeresére, a csatornahálózat szintén csaknem kétszeresére bővül. Erre a célra csupán az ötéves tervben majdnem hárommilliárd forintot fordítanál, évi átlagban éppen kétszer nagyobb összeget, mint az 1951— 1960. közötti esztendőkben. A nagyarányú fejlesztéshez — amely húsz év alatt több mint hárommillió lakoshoz juttatja el az ivóvizet — részben már megkezdődtek az építkezések. Budapesten már épül, és 1962-re elkészül az ország legnagyobb, napi 200 000 köbméteres kapacitásű felszíni vízkivételi műve, amely a Duna vízállásától függetlenül működik majd. A Balaton keleti medencéjének ivóvíz-ellátására hivatott regionális vízmű első egysége az idén már üzembe is lépett Balatonfüreden; a teljes vízmű 1967-ig készül el. Miskolc nyugati — diósgyőri — része számára új felszíni vízkivételi mű épül a második és a harmadik ötéves tervben. Pécs víztisztítót, Békéscsaba és több más vidéki városunk vízművet kap. A lakosság részére szolgáló vízművek tehermentesítésével közvetve ugyancsak az ivóvízellátás javítását segítik az új ipari vízművek. Kétszázhúszmillió forintos költséggel 1963-ra épül meg a délpesti ipari vízmű, amely Pesterzsébet és Kőbánya üzemeit látja majd el. Hasonló jellegű, de ennél kisebb ipari vízművet kap Győr és Buda déli része is. Az ötéves terv végére épül fel Borsodban az ország első komplex regionális vízműve, hogy biztosítsa a Sajó völgyi ipar és mintegy 30 000 lakos zavartalan vízellátását. A négyszázmillió forintos beruházást igénylő építkezés első szakasza, az ötmillió köbméteres rakacai víztároló még az idén elkészül. A hasonló méretű lázbérci tároló és a napi 30 000 köbméteres kapacitású vízvezetékhálózat megépülése után teljesen megoldódik az ózdi vízellátás most még sok gondot okozó problémája is. Rakacánál egyébként a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet kutató állomást is létesít, hogy az első nagy hegyvidéki víztároló működésének tapasztalatait, hasznosítsák majd a később épülőknél. A távlati terv tartalmazza a borsodihoz hasonló, közép-nógrádi regionális vízmű építését Salgótarján, Nagybátony-környék és a Mátra-vidék ellátására. A csatornahálózat fejlesztésének legjelentősebb beruházása az ország legnagyobb szennyvíztisztító-telepének építkezése Pesterzsébeten. Üzembehelyezése után, 1963- tól, biztosítja majd, hogy a Dél-Pestről kikerülő szennyvíz tisztítva jusson a soroksári Duna-ágba. Itt olyan tisztítási módszereket alkalmaznak majd, amelyek egyúttal tudományos vizsgálatokra és kíséretekre is lehetőséget nyújtannak. Kezdeményezések országszerte a családi ünnepségek új formáira Pesten, Szegeden, Csongrádban, Szabolcs-Szatmár megyében és az ország sok más vidékén sorra alakulnak a társadalmi bizottságok, amelyek a családi ünnepek új formáit keresik. Általános tapasztalat, hogy az új tartalmú és szellemű családi ünnepségek elsősorban a nagy városokban és az ipari munkásság körében terjednek. Budapesten például, ahol a múlt évben a Népművelési Intézet segédkezett az első névadó ünnepség megrendezésében, mind több helyen válik gyakorlattá az első példa. A XI. kerületben például kéthetenként tartanak névadó ün- szépségeket, s öt hónap alatt 32 ilyen eseményre került sor. Országszerte jelentősen emelkedett az olyan házasságkötések száma, amelyek fölött a KISZ-szervezetek, vagy a termelőszövetkezetek vállalnak védnökséget. Ózdon már a hetvenedik, Borsodnádasdon az ötvenedik ICISZ-esküvőnél tartanak. A Népművelési Intézet a kialakult szokások összegyűjtése után megjelenteti a szerzett tapasztalatokat, összeállítottták a Családi ünnepek és szertartások című kézikönyvet, amelyet eljuttatnak a tanácsok, tömegszervezetek veze- ttőihez és a kultúra munkásai-hoz. 1 A dolgozók kívánságának megfelelően Változások a BHÉV menetrendjében Balogh József budapesti lakos panaszára a következő választ adjuk: A gyors motorvonat bevezetése előtt hosszú időn át végeztünk közvélemény kutatást. Megállapítható, hogy a távol lakó dolgozók közül azok, akik a most nyújtott lehetőségek kihasználásával hozzájutottak kultúrigényeik kielégítéséhez, örömmel veszik igénybe a gyors-motorvonatot. A ráckevei tanácselnök nyilatkozata szerint is nagy örömmel és közmegelégedéssel veszik a gyors-motorvonat közlekedését a dolgozók. Bizonyítja ezt az is, hogy a ráckevei állomásfőnökünk jelentése szerint a dolgozók további gyors motorvonatok beállítását kérik. Vasútunkat több esetben keresték fel a dolgozók személyesen, vagy távbeszélőn, hogy a 22.50 órakor induló vonat indulási idejét kb. 10 perccel későbbre tegyük, mert mikor színházba mennek, a 22,50 perces vonatot csak a legritkábban érik el és egy teljes órát kell várniuk a ráckevei vonat indulására. A kívánságnak eleget téve a vonat menetrendszerinti indulási idejét 8 perccel későbbre 22,58 percre módosítottuk. A módosítás az utasok kívánságának megfelelően, a gyorsmotorvonattól függetlenül is, megtörtént volna. A dolgozók kívánságainak megfelelően vonataink menetrendjét már több esetben módosítottuk és szükség esetén újabb vonatokat állítunk be, így közlekedtetünk egy újabb vonatot 22.10 perces vágóhídi indulással. Ezt az intézkedést az érdekelt dolgozók megelégedéssel fogadták. Vizsgálat alapján a forgalmi lehetőségektől függően a Budapest— Vágóhíd állomásról 22.20-kor induló vonatot folyó hó 27-től kezdődőleg 22.25 órás indulással fogjuk közlekedtetni. Ugyancsak ezzel egyidejűleg Soroksár-Hősök tere állomásról Budapest-Vágóhíd állomásra egy helyi vonatot állítunk be reggel 0,02 órás indulással. Budapesti Helyi Érdekű Vasút Weil Sándor igazgató Felújítjuk, rendbehozzuk A XI. kerületi Karinthy Frigyes utca végén az 1191. számú Újhíd italboltunk működik. Vállalatunknak tudomása van arról, hogy a jelenlegi adottságok és feltételek mellett az italbolt a követelményeknek neves megfelelően működik, és éppen ezért az italbolt modernebb üzemtípussá való átalakításával, és felújítási terveivel már régebben foglalkozunk. A végrehajtást eddig az akadályozta, hogy a környéken folyamatban levő igen komoly lakásépítkezések során különböző új kereskedelmi egységek is kialakításra kerülnek, és utána lehet csak a szóban forgó italbolthoz hozzáfogni. A Karinthy Frigyes és Budafoki út találkozásánál levő felépített ingatlanban ugyanis egy cukrászda és egy KÖZÉRT-bolt működik majd, amelyek megnyitása után az italbolt szomszédságában levő, jelenleg KÖZÉRT-üzlet céljait szolgáló helyiség felszabadul, és a helyiségeknek az italbolthoz való kapcsolásával együtt kerül az egész vendéglátóipari egység felújításra. Az italbolt túlzsúfolt, mert nemcsak a helyiségek igen kis alapméretűek, hanem a Móricz Zsigmond körtérig italbolt vagy más vendéglátóipari egység egyáltalán nincs. XI.—XXII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat, Nagy Gyula igazgató. Szúnyogháló Budai, kis földszintes házban lakom. A hideg spejz egyúttal a pincém, illetve a hűtőszekrényem is. Igen ám, de ha az ablakot nyitva akarom hagyni, hogy az ott tartott ételek meg ne romoljanak, szúnyoghálót kell kifeszítenem, mert különben a kis helyiséget ellepik a kerti bogarak. Figyelmembe ajánlották, hogy a legjobb a műanyag-háló. Mintegy nyolc-tíz ilyen szakboltot kerestem fel, ahol a kiszolgálók nagy derültséggel fogadtak. A műanyag-hálót — mondották — a szúnyogok elől elvitték Budapest leányai, asszonyai, akik az újabban divatos, színes, mintás rokolyájukat támasztják alá a műanyaghálóval. Ez adja a „keretet”, a „ringást”, ami nélkül nem sokat érne a divatos szoknya. Ejnye! Milyen találékonyak a nők. Rájöttek arra, hogy a vaskereskedésből kell öltözködniök! A vaskereskedelmi dolgozók azt is elárulták, hogy a hálóval együtt a vékony műanyagcsöveket is összevásárolták, mert ezt varrják keretként a szoknya aljába. Az ősz már csak arra vagyok kiváncsi, honnan vegyek háztartási és nem öltözködési célra műanyag hálót? És a szúnyogok távoltartása céljából meg kell-e várnom az őszt, amikor a nők félredobják színes szoknyáikat, s valamelyiküktől „féláron” megvásárolhatom a műanyag hálót, amely akkor már felesleges lesz!? Karsai Balázsné Három éve már Az V. kerületi Kossuth Lajos utca 2/A sz. alatti négyemeletes ház valamenynyi lakója azzal a kéréssel fordulunk az illetékesekhez, hogy a már három esztendővel ezelőtt megrongálódott mosókonyhánkat végre javítsák meg. A mosókonyha ebben a nagy házban igen nehezen nélkülözhető, a lakók már három éve kénytelenek a lakások konyhájában mosni, ami a bútoroknak és a lakásnak egyaránt csak ártalmára van. V. Kossuth Lajos utca 2 A sz. ház valamennyi lakója Helyes? Helytelen! Folyó hó 18-án reggel rendeltem egy 7 tonnás kocsit, 1000 darab tégla elszállítására a Kőbányai Téglagyárból Rákoshegyre. A kocsi rendes időben meg is érkezett, és hozzáfogtunk a rakodáshoz. A gépkocsivezető megkérdezte, segíthet-e, és majd elszámoljuk. Beleegyeztem és a fuvar rakodással együtt két és egynegyed órát vett igénybe, a fuvar végeztével a gépkocsivezető 4 órás időt és 27 kilométer utat számlázott, 245 forintos összeggel. A számla rendezésére 300 forintot adtam át, és 30 forintot kértem vissza, mire ő kijelentette, hogy mivel ő segített, a többi fennmaradó öszszeget magánál tartja, mert nem tud visszaadni sem. Kérdésem: a vállalat hogyan számlázza az órát és a kilométert a garázstól garázsig, és helyénvalónak találja-e a gépkocsivezető viselkedését? Varga Béla, Rákoshegy, Jókai utca 26. Vásárlás Virágos nyári ruhát akartam venni. Lehet vászonból, kartonból vagy nyakkendőselyemből. Tekintettel arra, hogy nem vagyok „szabályos alakú”, aki bármelyik áruházban potom olcsón (140— 160, selymet pedig 240 forintért) vásárolhat, sokfelé kellett próbálkoznom. Végül is a Különleges Méretek Áruházát ajánlották, ahol kicsinyek és túlméretezettek egyaránt beszerezhetik holmijaikat. Valóban, a készlet oly bőséges, hogy száz és száz szebbnél szebb ruhadarabból válogathattam jómagam, ugyanígy asszonytársaim is. Igen ám, de valami hiba mégiscsak van. Lehet, hogy túlzsúfolt az üzlet, egyszerre túl sokan rohamozzák a pultokat és a fogasokon lógó, csábos ruhatömegeket, s ez az oka annak, hogy az eladók alig tudnak foglalkozni a vásárolni szándékozókkal. Az asszonyok, leányok maguk matatnak, válogatnak a ruhahalmokban, természetesen fogalmuk sem lévén arról, hogy a megfelelő méretű ruha hol található? Alig akad valaki, aki útbaigazítást adna, aki tanácsokkal szolgálna: ez ajánlható kis alakra, ez pedig nem. Ez egyenest alkalmas kövéreknek, ez pedig semmiképpen sem, mert még jobban „ke* vérűt”. De ennél nagyobb probléma, amit az egyszerűbb ízlésű, szolidabb igényű és a feltűnést kerülni akaró asszonyok valamennyien megállapítottak, hogy azért nem tudnak választani, mert 1. a ruhák derekát túl karcsúra szabták, 2. a fazonok túl komplikáltak és túl díszesek, 3. rengeteg a „hós”, ránc és egyéb mütyürke, 4. túl nagy a kivágás, mely a dekoltázs és így az erősebbek ezt általános használatra nem viselhetik. (Legfeljebb estélyi ruhának volna jó, ha járnának „estélyre”.) Nem lehetnének az ilyesféle ruhák szerényebbek, szolídabbak, hogy inkább megfeleljenek a nagy többség vagy a nem egészen fiatal rétegek igényének, ízlésének"? Dolgozó asszony Nem szép látvány Mindennap eljárok a Dohány utca és a Klauzál utca kereszteződésénél és állandóan csóválom a fejem a látottakon. Egy félig lebontott ház romos udvara tátong az utcára, nem messze a Continentál Szállodától, örvendetesen megnövekedett idegenforgalmunk eredményeképpen hetenként igen nagy számú külföldi fordul meg ezen az útszakaszon és gondolom, hogy igen kíváncsiak, hogy miféle idegenforgalmi nevezetesség lehet ez a romház és az udvarán tornyosuló szeméthalmaz. Fencsi István nyugdíjas VII., Klauzál u. 17. A szobor előtt Most, amikor az Ady-szobor már fél éve díszíti a Liszt Ferenc teret, kénytelen vagyok a szobor előterével foglalkozni. A szobrot eredetileg a Jókai-szoborhoz hasonló parkírozott előtérre tervezték, azonban a szobor elhelyezése előtt, nyilván sok költséggel* a parkírozott részt lebetonozták és drága lapokkal fedték be. Az alapzat tövében van ugyan egy füvesített rész, de a fű letaposva, elszáradva csúfítja az Adyszobrot. Lehet, hogy a szobor előtere így modern, azonban szerény véleményem, s bizonyára másoknak a véleménye szerint impozánsabb lett volna, ha a Jókaiszobor gyönyörű virágos parkjához hasonlóan oldották volna meg az Ady-szobor előterének kiképzését. Örkény Lajos XIII., Fürst Sándor u. 52. Ne vegyünk mindent egy kalap alá A tüzelőszállítás minden évben gondot okoz mindenkinek. Különösen akkor, ha valaki magányos és beteges. Már előre féltem, hogy milyen szállítóemberek hozzák a szenet, mert több helyről hallottam, hogy előre kiszabják a borravalót és a méréstől irtóznak. Kellemes meglepetés ért. Három férfi, egy lanátolt és ketten hordták a szenet Kérésemet* hogy a szenet jól lapátolják hátra, nehogy kiszóródjon ajtón* a legnagyobb udvariassággal intézték. A próbamérést is készséggel végezték el. Vannak tehát még rendes szállítóemberek. Ezúton köszönöm meg még egyszer a tüzelőszállító embereknek, hogy hamar és mérgelődés nélkül estem át a szénszállítás nehézségein. A szén a józsefvárosból jött. Dr. Szentpéteri Györgyné Bp., XIV., Hungária körút 39.