Esti Hírlap, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

V. évfolyam, 284. szám­­ra 60 fillér 1960. december 2. péntek KÉT KUTYÁVAL A FEDÉLZETÉN fellőtték a harmadik szputnyik-ű­rhajót a Szovjetunióban Moszkva, december 1. Ma fellőtték a Szovjetunióban földkörüli pályára a harmadik szputnyik-űrhaj­ót. A harmadik szovjet szputnyik­­űrhajó súlya a hordozórakéta utolsó lépcsője nélkül, 4563 kilo­gramm. Az űrhajón kísérleti állatokat helyeztek el, köztük két kutyát, a Pcsolkát és a Muskát. Kabinjuk­ban egyéb állatok, rovarok és növények is vannak. Az állatokat rádió-televíziós készülékek és telemetrikus rend­szerek segítségével figyelik. Ezek továbbítják a Földre az ál­latok állapotát jellemző élettani adatokat. Lapzártakor érkezett a­­ TASZSZ-közlemény teljes szö­vege, amely a következőkép­pen hangzik: A tudományos kutatás ter­veivel összhangban 1960. de­cember elsején,a Szovjetunió­ban földszörüli pályára fellőt­ték a harmadik szputnyik-űr­­hajót. A kozmikus repülés viszo­nyai között végzendő orvosi és biológiai kutatások céljaira a sz­putnyik-űrhajó fülkéjében kísérleti állatokat helyeztek el, köztük két kutyát, Pcsolkát és a Muskát. A fülkében ezenkí­vül más állatok, rovarok és növények is vannak. A kísérleti állatokat rádió­­televíziós berendezés és tele­metrikus rendszerek segítségé­vel figyelik meg. Ezek a föld­re továbbítják az állatok álla­potát jellemző élettani adato­kat. A szputnyik­ űrhajón elhe­lyezett tudományos mérő­berendezések segítségével a tervek szerint egy sor tudományos kutatást vé­geznek a kozmikus tér fi­zikája körében. A harmadik szovjet szput­­nyik-űrhajó súlya a hordozó­­rakéta utolsó lépcsője nélkül 4563 kilogramm. Ellipszis ala­­j­kú pályán halad, a rendelke­zésre álló előzetes adatok sze­­­­rint a szputnyik-űrhajó kezde­ti keringési ideje 88.6 perc, a röppálya legközelebbi és legtá­volabbi pontja 187.3, illetőleg 265 kilométer. A pályának az Egyenlítővel bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik-űrhajón „Szig­­­­nál” mintájú rádió adóállo­­­­mást helyeztek el, amely 19995 megaherz frekvenciával működik és váltakozó időtar­tamú távirati közleményeket továbbít. A szputnyik­ űrhajón el­helyezett berendezéseket vegyi- és napelemek táp­lálják. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik­­űrhajón elhelyezett valameny­­nyi berendezés zavartalanul működik.­­ A földi rádiótechnikai állo­mások rendszeresen figyelik a harmadik szputnyik-űrhajót. Az alábbiakban következik azoknak a városoknak a fel­sorolása, amelyek felett a szputnyik-űrhajó elrepül: Ró­ma (magyar idő szerint) 11 óra 31 perc, Leningrád 11 óra 36 perc, Párizs 13 óra 01 perc, Peking 13 óra 20 perc, London 14 óra 32 perc, Hanoi 14 óra 55 perc, Moszkva 16 óra 10 perc. Lumumba közeledésének hírére menekülnek a belgák Stanleyville-ből Leopoldville, december 1. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Stanleyville­­ben, miután elterjedt annak a híre, hogy Lumumba oda­indult, a belga lakosság el­hagyta a várost. Mobutu államcsínye után — mint ismeretes — a belgák egy része visszaszivárgott, most azonban tömegesen távoznak. Stanleyville-ben Lundula, a kongói hadsereg Lumumba ál­tal kinevezett főparancsnoka vette át a parancsnokságot. Kedden a helyőrség katonái felvonultak Lundula előtt. Csembe Brazzaville-ből, a volt Francia-Kongó fővárosá­ból, repülőgépen visszaérke­zett Elisabethville-be. A repü­lőtéren tett nyilatkozatában ismét kétségessé tette a kerek­asztal értekezlet megtartását. Kijelentette ugyanis, hogy nem vesz részt azon, ha Lumumba is jelen lesz. Azzal fenyegetőzött, hogy min­den kapcsolatot megszakít a kongói központi hatóságokkal, „ha nem találnak kiutat a jelenlegi zűrzavarból”. Az Egyesült Államok nyilat­kozott Nkrumah ghanai elnök­nek Hammarskjöldhöz intézett leveléről, amelyben a ghanai államfő rámutatott, hogy az amerikaiak a belga hatalom visszaállítására szőnek össze­esküvést Kongóban. Az ameri­kai külügyminisztérium meg­próbálta tagadni a tényeket. Magnetofon-üzenet Izsevszkbe Nem mindennapi az a kap­csolat, melyet szegedi dolgo­zók létesítettek az Udmurt Autonóm Szocialista Köztársa­ság izsevszki nyomdájával. A több ezer kilométerre lakó ud­­murt (votják) nép rokon a ma­gyarral. A Szegedi Ecsetgyár dolgozói elhatározták, hogy érintkezésbe lépnek távoli ro­konainkkal. A gyakori levél­váltás, ajándékozás megerősí­tette a két üzem dolgozóinak kapcsolatát. Új­abban baráta­ikhoz magnetofonszalagon jut­tatják el üdvözletüket, melye­ket rövid kultúrműsorral tesz­nek színessé. Az izsevszki rá­dió ezeket már több esetben­­ közvetítette. Képünkön­ készül a hangfelvétel.­­ (MTI fotó : Tormai foly.) Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka A nehézipari miniszter beterjesztette a bányatörvény tervezetét Ma délelőtt megkezdte mun­káját az országgyűlés üléssza­ka. Az ülésszakon megjelen­tek: dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, valamint a kormány tagjai. Je­len volt a diplomáciai testület több vezetője és tagja, az üze­mek, intézmények sok dolgo­­zó­ja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kor­mány elnöke benyújtotta hoz­zá a bányászatról szóló tör­vényjavaslat, valamint a hon­védelemről szóló törvényjavas­lat szövegét. A­ javaslatokat az országgyűlés elnöke kiadta az országgyűlés állandó bizottsá­gainak, amelyek megtárgyal­ták azokat s kiosztotta a kép­viselők között. Az országgyű­lés elnöke ugyancsak kiosztot­ta a képviselők között a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését azokról a törvény­­erejű rendeletekről, amelyeket az elnöki tanács az országgyű­lés augusztus 5-én berekesztett legutóbbi ülése óta alkotott. Az országgyűlés az elnöki tanács jelentését jóváhagyólag tudo­másul vette. Az országgyűlés — az elnök­lő Rónai Sándor javaslatára — a jelen ülésszak tárgysoroza­tául a következő napirendet fogadta el: 1. A bányászatról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 2. A honvédelemről szóló törvény­­javaslat tárgyalása; 3. A leg­felsőbb bíróság népi ülnökei­nek megválasztása; 4. A nem­zetközi helyzetről szóló beszá­moló; 5. A mezőgazdaság hely­zetéről és az előttünk álló fel­adatokról szóló beszámoló. Ezután Czottner Sándor ne­hézipari miniszter tartotta meg beszédét a bányászatról szóló törvényjavaslatról. t íteeti tudásuk korszerűbb bőví­­tését. A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Az, hogy a bányászat törvényben meghatározott keretek között teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben na­gyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munka­idő megrövidítésére, a nehéz bányamunka gépesítéssel való megkönnyítésére, a termelé­kenység emelésére, a munka­­és az üzemszervezés megjaví­tására, a beruházások kon­centrálására és más — a bá­nyászat egészéhez mérve — részfeladatokra. — Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály — hangsúlyozta az előadó —, amely a megszilárdult gazdasági alapokon nyugodva egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza. Ez a tény is biztosítékát ké­pezi annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat meg­oldja és a népgazdaságot el­látja a szükséges ásványi nyersanyagokkal. Befejezésül Czottner Sándor a törvénytervezet elfogadását ajánlotta az országgyűlésnek. A tárgyalásra kerülő törvényjavaslatok kinyomtatott példányát átveszik a képviselők ma délelőtt a parlament folyosóján (Bozsán felv.) Czottner Sándor beszéde Bevezetésül elmondta Czott-­­­ner Sándor: A ma beterjesz-­­ tett törvénytervezet az első­­ magyar bányatörvény lesz. Ezután méltatta a törvényter­vezet politikai jelentőségét. Minden rendelkezésén végig­vonulnak a biztonság és gaz­daságosság elven Megtestesül a tervezetben az az elv, hogy legfőbb érték az ember, hogy az ásványi nyersanyag és a bányavagyon társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenkinek kötelessége. Az új jogszabályok érvényesítésé­vel a bányászat alkalmassá válik a népgazdaság szükség­leteinek kielégítésére, s ugyan­akkor a törvény védelmet nyújt minden rabló bánya­gazdálkodással szemben. A jövőben — folytatta az előadó — a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasá­gi szervei egyaránt pontosab­ban ismerik majd hatáskörü­ket és feladataikat, s azt, hogy milyen körben felelősek a bányászat működéséért. Meg­­­határozott munkakörökben­­ magasabb képesítést követel­i meg, ezzel elősegíti a bányá­szatban dolgozók műveltségi­­ színvonalának emelését, szak­­j­ ­a kora hajnalban beszállították a Vár-hegy mélyébe a két hatalmas ventillátort, amelyek óránként 80 ezer köb­méter friss levegőt juttatnak a benzingőzökkel teli alagút­ba. Képünkön: a két hatalmas ventillátor a szellőző vágat­ban. (MTI fotó : Fényes felv.)

Next