Esti Hírlap, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-24 / 277. szám
II. évfolyam, 2*7. szám Ára 60 fillér 1961. november 24. péntek Amerikai flottatüntetés a dominikai vizeken a Tritillo-rendszer gyökeres felszámolásának megakadályozására Vita a Biztonsági Tanácsban New York, november 23. A Biztonsági Tanács szerdán este összeült, hogy megtárgyalja az Egyesült Államok dominikai beavatkozása tárgyában benyújtott kubai panaszt. Kuba a Biztonsági Tanács összehívását kérő levelében rámutatott, hogy a washingtoni kormány dominikai fegyveres beavatkozásának tulajdonképpeni célja a Trujillorendszer gyökeres felszámolásának megakadálya-Az ülésen felszólaló Mario Garcia-Inchaustegui kubai küldött — jelenti a TASZSZ — felhívta a Biztonsági Tanácsot, tegyen sürgős intézkedéseket az amerikai intervenció megszüntetésére. Az Egyesült Államok akciói veszélyeztetik a békét. Ezek az akciók — hangsúlyozta a kubai küldött — leplezetlen agressziót jelentenek és most a Dominikai Köztársaságot, valamint Kubát, holnap pedig más országokat fenyegetnek. Követelte, hogy a Biztonsági Tanács bélyegezze meg agresszorként az Egyesült Államokat és vessen véget az amerikai agressziónak. Stevenson amerikai küldött megpróbálta visszautasítani a vádakat. Kijelentette, hogy az amerikai hadiflotta egységei a Dominikai Köztársaság alkotmányos hatóságainak tudtával és beleegyezésével tartózkodnak a dominikai partok közelében, mégpedig — mint mondta — azért, hogy előmozdítsák „a demokratizálási folyamatot” a Dominikai Köztársaságban. Stevenson olyan nevetséges állításokkal is előhozakodott, mintha a Trujillorendszer maradványait „a Castro-kormány és a kommunista tömb támogatná”. Kuba képviselője — folytatódik a TASZSZ-tudósítás — visszautasította ezeket a képtelenségeket. A Biztonsági Tanács ülésére meghívott dominikai küldött felszólalásában kérte az ülés elnapolását, mert még nem tudta alaposan áttanulmányozni az ülés összehívását kérelmező kubai küldöttség levelét, valamint Stevenson nyilatkozatát és különben is újabb utasításokat vár kormányától. Zorin, a Szovjetunió képviselője rámutatott a kérdés halaszthatatlanságára és rendkívüli fontosságára, mert amerikai sajtójelentések szerint jelenleg 14 amerikai hadihajó, köztük repülőgép- s anyahajók és cirkálók tartózkodnak a dominikai partok közelében. A Szovjetunió képviselője magyarázatot kért az Egyesült Államoktól, miért vezényelte hadihajóit az említett térségbe. Talán a Dominikai Köztársaság támadással fenyegeti az Egyesült Államokat? Az Egyesült Államok küldötte ismételt felszólalásában azt állította, hogy az amerikai flottaegységeket a diktatúrától való felszabadulás előmozdítása céljából vezényelték a Dominikai Köztársaság közelébe. Ilyen egyoldalú intézkedéseik azonban a Biztonsági Tanácsnak, vagy akár az Amerikai Államok Szervezetének jóváhagyása nélkül az ENSZ-alapokmánynak, valamint az Amerikai Államok Szervezete alapokmányának közvetlen megsértését jelentik. Ezután Zorin újból felszólalt. Emlékeztetett Bush amerikai külügyminiszternek arra a november 18-i kijelentésére, hogy a washingtoni kormány a Dominikai Köztársaságban kialakult helyzet esetleges veszélyes fejleményei miatt megfelelő intézkedések hozatalát latolgatja. Milyen alapon tekinti magát feljogosítottnak az Egyesült Államok arra — tette fel a kérdést Zorin —, hogy döntsön más országok rendszerének sorsáról? Döntse el azt a szóban forgó ország népe. Zorin emlékeztette a tanácsot a kubai kormány levelének arra a fejezetére, amely kifejti, hogy a Dominikai Köztársaság ellen irányuló amerikai agreszszió veszedelmes precedenst teremt a más országok belügyeibe való közvetlen beavatkozás igazolására. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok képviselőjének annak idején Kuba kormánya ellen intézett heves támadásai ezt világosan bizonyítják. A Biztonsági Tanács tehát nem hagyhatja figyelmen kívül a Kuba által előterjesztett kérdést. Az elnök ezután helyt adott a dominikai küldött kérésének és a vitát péntekre napolta. Du Bois bátorsága „Legkülömb ember, aki bátor S csak egy külömb van, aki bátrabb.” Ady Endre szavai jutnak eszünkbe, amikor a hírt olvassuk: William Edward Burghardt Du Bois amerikai néger professzor, az USA művészeti és tudományos akadémiájának tagja, a tudós, a kitűnő író és igaz ember, 93 esztendős korában — belépett az Egyesült Államok Kommunista Pártjába. Erős hit, roppant személyes bátorság kellett ahhoz, hogy ebben a sokat próbált aggastyánban éppen akkor érjen meg ez az elhatározás, amikor a hivatalos Amerika legfőbb bírósága gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a pártot, s tagjait „idegen ügynökökként” nyilvántartásba kívánja vetetni. Tudjuk, hogy a bélyeg: ,,idegen ügynök”, mit jelent. Olvastuk, hány évi börtön és mennyi pénzbüntetés vár azokra, akik megtagadják a törvény végrehajtását, és nem vezetik a bírói ítélettel szentesített feketelistára magukat. Az amerikai kommunisták mégsem alkusznak. S most velük tart az ősz professzor is. Azt mondták, nagy hit kellett ehhez. Du Bois profeszszorban, aki már a század elején a gazdaságtan és a történelem tanára volt az atlantai egyetemen, egy, a társadalmi igazságtalanság ellen vívott harcban eltöltött élet érlelte bizonyossággá a hitet: „A kapitalizmus nem képes átalakulni... a kommunizmus győzni fog.” Du Bois professzor éppen a legnehezebb időszakban áll ki a párt mellett, s a tilosnak nyilvánított eszmék mellett, amelyeket az Egyesült Államok Kommunista Pártja képvisel. A köztiszteletben álló, hajlott korú férfi cselekedete a legmarkánsabb tiltakozás az amerikai legfelsőbb bíróság határozata ellen, amely jogot, szabadságot, demokráciát egyaránt sért. De egyszersmind újabb jele e kis létszámú és üldözött párt erejének is. ... „Legkülömb ember, aki bátor”. William Du Bois, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának új tagja — ilyen. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának tagjai bátor emberek. Serény Péter A TUDOMÁNY TORNYA Az első budapesti alumínium palota az Üllői úti, tízemeletes, negyvenöt méter magas Orvostudományi Kutató Intézet lesz- Az összes klinikákról ide hozzák a különböző laboratóriumokat. Az I—VIII. emeleteken rendezik be a kísérleti helyiségeket, a kilencediken az állatistállót, a tizediken, helyezik el a modern szellőzőgépeket. Az épület két személy-, egy teher-, s egy állatliftet kap. A ház külseje a hagyománytól eltérő: egynegyede alumínium, háromnegyede pedig üveglap. Az építkezéshez négy tonna alumíniumot, 1300 négyzetméter színes üveget használnak fel. (Az üveg szí,néről még vitáznak: világoskék vagy fekete legyen.) A beruházásra az állam 56 millió forintot fordít, ebből az építés költsége 46 millió, a berendezésé tíz. Az épülethez külön nyolcszintes,32 méter magas, rezgésmentes , toronyrész is tartozik. Ide kerülnek a mér I főszobák. Az intézetet olajjal fűtik. A tervek szerint az ötéves terv e jelentős létesítménye 1963. május 30-ra készül el (Bozsán felv.) Egymillió kilotrailos turbina, acélgyártás - kohsi ... A szovjet tudósok kutatási törtéiből Milyen fontos műszaki kérdéseket kívánnak megoldani a szovjet tudósok a legközelebbi húsz évben? — erről beszélt Blagomarov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia technikai tagozatának közgyűlésén. AZ ENERGETIKÁBAN: Egymillió kilowatt kapacitású turbinákat , akarnak szerkeszteni. Több nehéz feladatot kell megoldani az egymillió volt feszültségű váltóáram és a kétmillió volt feszültségű egyenáram továbbításával kapcsolatban. Új berendezéseket kell készíteni a mammut villamosenergetikai rendszerek automatikus irányítására. A KOHÁSZATBAN: Ki kell dolgozni a nyersvas és az acél koksz nélküli előállításának technológiáját, valamint a folyamatos acélolvasztás módszerét. A kutatásokat már megkezdték. Vauls olyan távlati elképzelés is hogy az ércekből közvetlenül, folyamatos eljárással készítsenek hengerelt árukat. A BÁNYÁSZATBAN: A termelést teljesen automatizálni kell a hasznos ásványokat úgy hozzák a felszínre, hogy az emberek állandó föld alatti tartózkodása feleslegessé váljék. Új ércdúsító módszerek után kutatnak, lehetővé akarják tenni, hogy a vastartalmat 65—68 százalékra növeljék. A RÁDIÓELEKTRONIKÁBAN: Új hullámsávokat kívánnak meghódítani, különösen a legrövidebbeket. A tudósoknak műszereket kell szerkeszteniük az atomokban és amolekulákban végbemenő rezgések felhasználása alapján. A földi rádióösszeköttetés fejlesztésével kapcsolatos tervek pedig kiterjednek a szputnyikok felhasználására is. Az ecuadori elnök üdvözli a kubai népet Quito, november 23. Arosemena ecuadori elnök nyilatkozatot adott a Hoy című lap tudósítójának és ebben üdvözli Kuba népét. Arosemena kijelentette: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ismét üdvözletemet küldhetem a kubai népnek, amely a demokrácia és az emberi haladás felé vezető utat választotta.” Hozzáfűzte: Ecuador számára Kuba mindig olyan példa volt, amely számos követőre talált. Arosemena hangsúlyozta, hogy az ecuadori nép sikeresen viszszaverte a reakciósok támadását, akik el akarták fojtani a nép szabadságvágyát. Az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, s ebben felszólítja az ország demokratikus és hazafias erőit, hozzanak létre nemzeti felszabadítási frontot. A kommunista párt hangsúlyozza, hogy a washingtoni támogatást élvező hazaárulók novemberi kudarca az imperializmus ellen küzdők hatalmas győzelme. E siker a brazil események nyomában példát mutat a nemzeti átalakításért harcoló latin-amerikai népeknek. Kekkonen Moszkvában Moszkva, november 23. Urho Kekkonen finn elnök ma Moszkvába érkezett. A Leningrádi pályaudvaron Kozlov, Koszigin, Mikojan és más hivatalos személyek üdvözölték. A finn és szovjet zászlókká díszített pályaudvaron díszszázad sorakozott fel, eljátszották a két ország állami himnuszát. Rekkonen elnök kremli szállásán rövid ideig pihent, majd repülőgépen folytatta útját Novoszibirszkbe, ahol találkozik Hruscsovval.