Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)
1962-12-28 / 303. szám
A közlekedés Korlátozások a teherautók új szabályai forlmában MgBMmmmmmmamnmkSmmm Budapesten Hol nem járhatnak lovaskocsik, kézikocsik, kerékpárok A legtöbb helyen megszüntették a körforgalmat A január elsejével életbelépő új KRESZ kiegészítéseként ma megjelent a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetőjének rendelkezése Budapest közúti közlekedésének korlátozásáról. A rendelkezés figyelembe veszi a főváros különleges helyzetét és olyan újabb korlátozásokat vezet be, amelyeket a táblákkal nem lehet jelezni. Célja, hogy meggyorsítsa a főváros forgalmait és növelje a közlekedési biztonságot. Ismertetjük fontosabb pontjait. A közlekedési korlátozásokkal kapcsolatban a rendelet előírja, hogy a Nagykörúton — a Margit-híd pesti hídfőjétől a Petőfi-híd Boráros téri hídfőjéig — a József Attila utcáin, a Kossuth Lajos utcán, a Népköztársaság útján, a Rákóczi úton reggel 7 órától 21 óráig a három és fél tonnánál nagyobb összsúlyú tehergépkocsik átmenő forgalma tilos. A lovaskocsik, kézikocsik, triciklik közlekedése az alábbi területeken tilos: a főváros pesti oldalán: a Duna, a Róbert Károly körút, a Hungária körút, a Könyves Kálmán körút, a Máriássy utca, a Soroksári út, a Petőfi-híd pesti hídfője által határolt területeken, beleértve a felsorolt körutakat és az utcákat is. (A tilalom nem vonatkozik a Soroksári út területére.) A főváros budai oldalán: a Duna, a Petőfi-híd budai hídfője, a Karinthy Frigyes út, a Villányi út, az Alkotás utca, a Krisztina körút, a Vérmező út, a Mártírok útja, a Török utca, a Frankel Leó utca, a Bokor utca, a Corvin Ottó utca és az Árpád-híd által határolt területeken, beleértve a felsorolt körutakat és utakat is. Tilos kerékpárral (segédmotoros kerékpárral) közlekedni : a Szent István körúton, a Lenin körúton, a József körúton, a Ferenc körúton, a Petőfi Sándor utcában, a Károlyi utcában, a Kecskeméti utcában, a József Attila utcában, a Váci utcában, a Népköztársaság útján, a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában reggel 7 órától 21 óráig. A tilalom nem vonatkozik a közbiztonsági szervek és a posta kerékpárral közlekedő, szolgálatban levő alkalmazottaira. A várakozás szabályaival kapcsolatban : a rendelkezés megtiltja a tehergépjárműveknek a várakozást a főváros valamennyi főútvonalán. Főútvonalakon tehergépjárművek — forgalmi okok kivételével — csak a le- és felrakodás idejére állhatnak meg. Ez az idő csak a valóságos le-, illetve felrakodásra vonatkozik, az árurakodással kapcsolatos egyéb munkákat, beleértve az adminisztrációt is, már a mellékutcákban kell elvégezni. A rendelkezés negyedik paragrafusa a szállítással és a rakodással foglalkozik. Előírja, hogy rakodás alatt biztosítani kell a gyalogjárda zavartalan forgalmát, a gyalogosok biztonságáért meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Kivételes esetekben a Budapesti Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya a rakodásra engedélyt adhat azokon a helyeken is, ahol egyébként a megállás tilos. A Duna-hidakon való közlekedés: általános szabály, hogy a kijelölt átkelőhelyek és aluljárók kivételével a gyalogosoknak tilos áthaladni a híd egyik oldaláról a másik oldalra. Az újpesti vasúti híd északi oldalán csak kerékpárral és szóló motorkerékpárral lehet közlekedni. A Szabadság-hídon a 7 tonna összsúly feletti tehergépkocsik, valamint kerékpárok közlekedése tilos. A tehergépkocsik más járműveket, továbbá alacsonyabb csoportba tartozó jármű magasabb csoportba tartozó járművet nem előzhet. A Petőfi-hídon nincs közlekedési korlátozás, a híd egész hosszában párhuzamosan közlekedhetnek a járművek. A Vár alatti alapútban tehergépkocsik, lovaskocsik, kézikocsik, triciklik, kerékpárok közlekedése tilos. Az alagút egész hosszában tilos az előzés. A gyalogosok csak az alagút déli oldalán — a szélesebb gyalogjárdán — közlekedhetnek. A rendelkezés szabályozza a gépjárművezetés oktatását is. A főváros területén, főútvonalakon reggel 6 órától délelőtt 9 óráig, 11 órától 13 óráig, valamint délután 3 órától este 7 óráig a gépjárművezetés oktatása tilos. A hangjelzésekkel kapcsolatban nincs változás: Budapest területén a fővárosba bevezető közlekedési útvonalakon felállított, hangjelzést tiltó tábla határvonalán belül közlekedési figyelmeztető hangjelzések — kürt, duda, csengő — használata a nap minden szakában tilos. Az ismertetett korlátozó rendelkezések megszegése — amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb büntető rendelkezés hatálya alá — ezer, a gyalogosok esetében száz forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A rendelkezések az új KRESZ- szel egy időben, 1963. január hó 1-én lépnek hatályba. A forgalomn gyorsítására döntést hoztak a körforgalmakkal kapcsolatban is. Csak azokon a helyeken maradt meg, ahol a körforgalom forgalma nagyobb, mint a betorkolló utcáké. A Nagyvárad tér, a Baross tér, a Marx tér, a Calvin tér és a Flórián tér kivételével a körforgalmat Budapest egész területén megszüntették. Megállt a jég a Duna alsó szakaszán A Tisza és minden mellékfolyója jég alatt ♦ Elindult a vízügyi légiflotta ♦ Nagy hidegek Dunántúlon A múlt éjszaka a főváros belső részein is mínusz kilenc fokot, a külső kerületekben pedig mínusz 11 fokot mértek. A Dunántúlról még nagyobb hidegről kaptunk jelentéseket: Szombathelyen, Zalaegerszegen mínusz 17 fokos hidegben telt el az éjszaka, Sopron, Szentgotthárd mínusz 16, Székesfehérvár, Tatabánya mínusz 15 fokos hideget jelentett. Csak a Tiszántúlon nem süllyedt oly mélyre a hőmérő: Békéscsabán mínusz 7, Nyíregyházán mínusz hatfokos volt a hideg. A magasabb pontokon, még a Kékestetőn is — öszszehasonlítva a dunántúli 17 fokos hidegekkel — csak mínusz 12 fokot mértek. Jóval nagyobb volt a fagy azonban a talaj közelében, a hóréteg felett: Pápán, Sopronban, Zalaegerszegen, Nagykanizsán mínusz 19 fokos volt a hóréteg felett a fagy. A tegnap megindult havazások nem terítettek vastag hóbundát a földekre, kismértékű volt, de majd az egész országra kiterjedt. Jelenleg az országot átlag 3—5 centiméter vastag hóréteg borítja. A tegnap érkezett erős hideghullámot a meteorológus helyi folyamatnak nevezi. A hideg most nem messzi vidékekről, a sarkokról, Szibériából érkezett, csak a szomszédból, Csehszlovákiából, Ausztriából. A különösen erős éjszakai lehűlésnek pedig az volt, az oka, hogy tiszta, derült volt az ég, a felhőzet — amely mint egy takaró védi a földet a fagytól — eloszlott. — Nincs hóakadály az országban — mondják a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyeletén —, de a nyugati országrészen helyenként síkosak az utak, állandóan szórják a homokot. Futóhomokot hordott a szél a Nyíregyháza környéki utakra, ott ez okozott síkosságot — most megtisztítják ezeket az utakat. A MÁVAUT-járatok vezetőinek kiadták az utasítást, hogy óvatosan közlekedjenek, egyébként nincs semmi fennakadás. Szilveszterre készül a MÁVAUT is: december 30-án és 31-én a szükséglet szerint mentesítő járatokat indítanak. A vízi utak őreire nagyobb feladat hárul: kettőzött figyelemmel kísérik a folyókon a jégzajlást, az Országos Vízügyi Főigazgatóság két repülőgépe ma útnak indult, a légi felderítés megbízhatóbb adatokat nyújt. Mi hát a helyzet? A Tiszán és minden mellékfolyóján áll a jég, 15—20 centi vastagra nőtt már a Balaton jege, s alsó szakaszán megállt a Dunáé is. Gombosnál, Apatinnál — Jugoszláviában — rakodnak a már mozdulatlan jégre az újabb táblák, összeszorulnak, duzzad a víz, így — jön feljebb és feljebb a folyó megfagyott tükre. Budapestre mikorra ér? Az árvízvédelmi szolgálat tapasztalata szerint, ha továbbra is ilyen hideg marad az idő, hat-hét nap múlva. Ma lemegy a déli szakaszra az utolsó jégtörő is, Mohácsnál és Bajánál — itt van most az árvízvédekezés gyakorlati központja — dolgozik a hat jégtörő, rombolják az úgynevezett „karéj-jegeket”, késleltetik, igyekeznek megakadályozni a jég megállását. De, ha ez megtörténik, fokozzák a felkészülést — árvizet az okoz, ha megindul a jég. A hideg és a síkos úttest az Autóbuszüzem dolgozóitól sok óvatosságot és figyelmet követel. A hidegben nehezen működnek az ajtók, a légvezetékekben megfagy a levegő. A síkos utakon lassabban vezetnek a gépkocsivezetők, ezért kéri az Autóbuszüzem az utazóközönséget, hogy legyen türelmesebb, s álljanak beljebb a megállóknál a járdaszegélytől, mert a kocsik megcsúszhatnak még a legkisebb sebességnél is és a tükör, vagy az ajtó megütheti a várakozókat. A MAHART-nál az ünnepek alatt pihenőre vitték a hajókat. Budapesten a lágymányosi és az újpesti kikötőben várják az uszályok a nagy hideg végét Komárom fölött és lent, az Aldunán is bevontatták az uszályokat a téli kikötőkbe. A magyar és a külföldi uszályok jégolvadás után jelennek meg újra a vízen. A tél sem akadály Az esős, havas, hideg idő sem akadályozhatja az Erzsébet-híd építését. A munkások az előírt ütemben végzik feladataikat (MTI fotó: Bara-felv.) A híd pillére. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése szombat estig: kevés felhő, legfeljebb néhány helyen hószállingózással. Mérsékelt változó irányú szél, helyenként hajnali és délelőtti köd. Az éjszakai lehűlés főleg keleten fokozódik. Budapesten pénteken délelőtt a hőmérséklet mínusz 7 fok. A gázfűtésről, a családi ünnepségekről tárgyalt mai ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága Ma délelőtt ülést tartott a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Egyebek között a családi események és ünnepségek szervezéséről tárgyaltak. A kerületi tanácsok igazgatási állandó bizottságai megalakították a családi ünnepségeket előkészítő és szervező albizottságokat. Egyes kerületekben nem egy, hanem több állandó bizottságot is szerveztek. A XIV. és a XX. kerületben például külön állandó bizottság alakult az ünnepélyes házasságkötések, névadó ünnepségek és a polgári temetések rendezésének elősegítésére. A kerületi tanácsok 1961— 1962-ben sok gondot fordítottak a kerületi házasságkötőtermek korszerűsítésére, sőt, új házasságkötő-termeket is építettek. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a kerületekben az ünnepélyes házasságkötések és névadó ünnepségek száma is. A végrehajtó bizottság felkérte a társadalmi szervezeteket, hogy nyújtsanak minél nagyobb segítséget a családi események bensőségesebb megünnepléséhez. Tárgyalt a végrehajtó bizottság a gázfűtés problémáiról. Budapesten a múlt években sok lakóházban és lakásban tértek át a gázfűtésre. A gázfűtés csökkenti a főváros levegőjének szennyezettségét. A készülékek és kazánok hiánya miatt a Gázművek korlátozni kénytelen a gázfűtési igényeket. Ez a korlátozás azonban nem tart hosszú ideig. Az illetékes hatóságok már foglalkoztak a gázkészülékek gyártásának fokozásával és a fűtéshez szükséges gázmenynyiség biztosításával. A gáztüzelést 1963—1965-ben csak a főváros belső kerületeiben engedélyezik, a külső kerületekben, ahol a levegő tisztább, korlátozzák a felhasználást. 1963—1964-ben először a pesti oldalon, a Nagykörút és a Duna által határolt részen, 1965-től pedig a budai Körút és a Duna által határolt területen engedik meg a gázfűtést. 1966-tól remélhetőleg már nem lesz akadálya, hogy e területeken kívül is bevezethessék a gázfűtést. Az alföldi földgáz Budapestre vezetése is megkönynyíti majd a fővárosban a gázfűtés további terjedését. A gázfűtés megoldja a főváros zsúfoltabb belső kerületeinek fűtési problémáit is. A pesti oldalon ugyanis a sűrű beépítettség miatt műszaki akadályokba ütközne a távfűtési vezetékek megépítése.