Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
Olcsóbb cikkek helyett, drágább áj áruk Egy év alatt 780 millió forint megtakarítási minőség Mi történt az árleszállítás óta Megvalósult-e a nagy öszszegű megtakarítás? Milyen a leszállított árú ruházati cikkek minősége és a választék? Mi történt a februári árintézkedés nyomán a ruhaiparban és a kereskedelemben? — erről készített összefoglaló jelentést a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az előzetes tervek szerint egyes ruházati cikkek árát 8—14 százalékkal kellett csökkenteni, s ez 700 millió forint megtakarítással járt volna. Az intézkedés nyomán azonban oly mértékben emelkedett a leszállított árú ruházati cikkek forgalma — elsősorban az olyan fontos cikkeké, mint a konfekcionált ágynemű, az alsóruházat, a nylonharisnya és a zokni, a kártolt női szövet- kabát —, hogy a múlt év végéig mintegy 780 millió forintot takarított meg a lakosság, 13 százalékkal többet a tervezettnél. Az intézkedés tehát elérte célját, de a végrehajtás során hibák is előfordultak. Időszakonként egyik-másik leszállított árú cikk rövidebb-hosszabb időre eltűnt. Előfordult az is, hogy a vállalatok megszüntették egyes olcsóbb cikkek gyártását, s a helyette forgalomba kerülő árukra aránytalanul magasabb Az ipar nem tudta a megnövekedett forgalomnak megfelelően egyenletesen ellátni a kereskedelmet, különösen ágyneműből, len- és pamutcikkekből, fehérneműselyemből, nylonméterárukból és nylonharisnyából. Jó néhányszor előfordult, hogy a nagykereskedelmi vállalatok a megrendelt cikkeket csak részben és nem a szükséges választékban szállították a boltokba. Furcsa ellentmondás, hogy egyes késztermékek árát leszállították, az alapanyag ára viszont változatlan maradt. A kész lepedő például az árleszállítás után 78,81 forintba került, bár az ehhez szükséges vászon ára méterenként 43,30 forint, az egy lepedőhöz szükséges anyag értéke tehát 86,60 forint. A bébi- és gyermekruhák hiányát az is okozta, hogy az ipar nem érdekelt kellően ezek gyártásában: egyes, csaknem azonos munkaigényességű fiú- és leány konfekcióruhánál a bérek sokkal alacsonyabbak, mint a felnőtt konfekciónál. Változatlanul sok a panasz a minőségre. Kifogásolták a pamut méteráruk színhagyóságát és a szálsűrűség hibáit, a habselyemféléknél az anyagzsugorodást, a nylonharisnyáknál szakítószilárdság-csökkentést, a kötöttáruknál kötéshibákat és grammsúlycsökkentést. A népi ellenőrzés vizsgálata során többször tapasztalták, hogy a keresett olcsóbb cikkek eltűnnek, vagy nem gyártják azokat megfelelő mennyiségben, helyettük drágább cikkeket hoznak forgalomba. A 170 forintos, Hódmezővásárhelyen készülő kardigán árát 153 forintra szállították le, azóta lényegesen kevesebbet készítenek belőle. Helyette ugyanolyan minőségű új kardigánt hoztak forgalomba, amelynek fogyasztói árát 170forintban állapították meg. A Zalaegerszegi Ruhagyár 205 forintos Láma fiúöltönyének árát 10 százalékkal emelték, mert az öltönyre drága Bombay-gombokat varrtak. Eltűntek a 46 forintos freskóingek, s helyettük 75 forintos áron mintás freskó kartoningek kerültek az üzletekbe. A Május 1. Ruhagyár 530 forintos „leszállított” árú Ciklon női kosztümét és a Csokor női télikabátot vállfával árusították, amelyért 11 forintot számítottak fel. A népi ellenőri jelentés elmondja, hogy a 11 forintos vállfát más üzletekben 6,80 forintért árulják. Ezért felhívták a belkereskedelem illetékeseinek figyelmét: az egyébként helyes, korszerű csomagolás nem sértheti a fogyasztók érdekeit. A népi ellenőrzés megküldte jelentését az illetékeseknek, a hibák kijavításáról már intézkedtek. (d. k.) Veszélyes maszek-KRESZ Újítók, sznobok, taktikusok ♦ Külföldi „példák" Az irányjelző nem divat — Nem értem, hogyan történhetett meg velem ez a szörttjyüSÍSg*■ mondta a rend-őrségen magába roskadtan a férfi, aki kocsijával a kijelölt átkelőhelyein ,halálra gázolt egy fiatal lányt. — Évek óta vezetek, ismerem a várost, megtartom a szabályokat, s most mégis itt vagyok ... Tragikus véletlen ? — Ez az ember — mondják a Közlekedésrendészeten — valóban évek óta vezetett, jól ismerte a várost, „a szabályokat is megtartotta” — mégis egy másik ember halálát okozta. Tragikus véletlen? Nem! Amikor megvizsgáltuk az esetet, kiderült, hogy tulajdonképpen igazat mondott: megtartotta a szabályokat, csak éppen nem a KRESZ-t, hanem a maga által elfogadott, átformált „egyéni KRESZ” szabályait. Egy sajátos és nagyon veszélyes gépkocsivezetői típus megszemélyesítője: „a közlekedési újítóké”. Sajnos, többen vannak, mint gondolnánk. Ők azok, akik a helyismeretben, a szakmai rutinban bízva, indokolatlanul és aránytalanul felértékelik sa-~* MttM$esi mé.gdiket,'amelyeket : — ugymoh'd„&ori3 Mznak* az „elavult, korszerűtlen” közlekedési rendeletek. Ez a típus a közlekedési szabályok módosítására, megváltoztatására vonatkozó javaslataival elárasztja a napilapok levelezési rovatait és a közlekedésrendészeti szerveket: kifogásol, bírál, „újít”. Kétségtelen, hogy egyik-másik közlekedési szabály esetleg valóban változtatásra, módosításra szorul, de mindent cáfolni és elvetni: közlekedési anarchiát jelenítene. Márpedig a „közlekedési újítók” gyakorlatilag ezt teremtik meg, amikor a gyalogosokkal, a többi járművezetőkkel, a rendőrökkel mindig és mindenhol szembemállva, a maguk külön „szabályai”, törvényei szerint közlekednek. Nem értenek egyet a KRESZ-szel — tehát nem tartják meg. Ez a felfogás természetszerűen előbb-utóbb tragédiához vezet — mint ebben az esetben is. Sajátos taktika — Nem kevésbé gyakori és veszélyes típus: a „közlekedési sznob”. Többnyire olyan úrvezetők, akik már néhányszor megjárták a „hetest”, a balatoni országutat, sőt, egykét külföldi nagyváros főútvonalait is. Önbizalmuk ezután önteltséggé változik, s hazatérve már jóval fölényesebbek, lezserebbek, mint ami veszély nélkül megengedhető lenne. Ők azok, akik a belvárost autósztrádának nézik, s a csúcsforgalomban is „brillíroznak”. Veszélyesebbnél veszélyesebb, külföldön látott közlekedési szabálysértések itthoni követői ők. Előzéskor nem használják az irányjelzőt, mert „az már kint sem szokás”, és így tovább. A külföldi nagyvárosok jobb közlekedési lehetőségeit itthon bravúrral akarja pótolni, természetesen sikertelenül, illetve, a közlekedési statisztikai adatok szerint gyakran túl nagy „sikerrel”... Tapasztalataink szerint a közlekedési újítókon és a közlekedési sznobokon kívül a fővárosban megjelent a legújabb típus: a „taktikus” gépkocsivezető. Azt hirdeti és vallja, hogy a KRESZ-re tuljadonképpen semmi szükség nincs, a vizsga után már el lehet felejteni. Jelszava: „Ismerd a kocsit, a forgalomban légy udvarias, ne vitázz a rendőrrel! — akkor nem érhet baj.” Ideig-óráig be is válik a taktika, de ezért — törvényszerűen — egyszer fizetni kell! Különbség és azonosság Az említett három típus, bár módszereiben különbözik egymástól, egyben azonos : kényelemszeretetből vagy túlzott önbizalomból, mind a szabályok ellen van. Mostanában sok szó esett a közlekedési erkölcsről, amely egyaránt érvényes járművezetőkre és gyalogosra, mindenkire, aki az utcára lép. Sajnos, a statisztikai adatok azt jelzik, hogy a közlekedési morállal az utóbbi időkben baj van. „Laza a közlekedési fegyelem” — mondják a szakemberek, mert mind több járművezető és gyalogos közlekedik öntörvényűen, semmibe véve azokat a közlekedési szabályokat és rendeleteket, amelyek mindig életeket védenek. Mindaddig szomorú számadatokat közölnek a havi vagy az évi baleseti statisztikák, míg nem lépünk fel erélyesebben az „újítók”, a „sznobok”, a „taktikusok” és társaik ellen. Balogh László Jánossy professzor válaszol Januári első számában izgalmas kérdést tett fel a Polgári Védelem című képeslap: lehet-e védekezni az atomfegyverek ellen? Most megjelent második számában válaszol a kérdésre: lehet. Interjút közöl a lap .Jánossy Lajos professzorral az atombomba történetéről, hatásáról, s érdekes riportokban számol be a rakétaelhárítás legújabb eredményeiről. Első ízben megjelent melléklete a polgári lakosság számára ismerteti a korszerű védekezés tudományos módszereit. BAL UTÁN — Te jó isten, most veszem észre, hogy ez nem is a férjem! (Endrődi rajza.) Helyet követel a forgalom JAVASLAT AZ UTAK SZÉLESÍTÉSÉRE HOL, MIT KELL MAJD LEBONTANI ÉS UTCÁT NYITNAK lebontani az útban álló házakat. Hol van erre szükség a következő években Budapesten? — ezt vizsgálták a Budapesti Városépítési Tervező Intézet szakemberei. A lebontandó házak jegyzékét az utóbbi évek városrendezési és közlekedésfejlesztési terveinek figyelembevételével állították össze. A budapesti főközlekedési, főforgalmi és forgalmi utakat, valamint a jelentősebb csomópontokat vizsgálták meg, és a feladatokat három csoportba sorolták. Az első csoportba kerültek azok a házak, amelyek bontása sürgős, néhány éven belül szükséges és viszonylag kis áldozattal jár. A második csoportba azokat a bontásokat sorolták, amelyek a közeli jövőben még nem válnak időszerűvé, a harmadik csoportba pedig azok a területek tartoznak, ahol építési tilalmat kell elrendelni. A BUVÁTI most készítette el, s adta át az első csoportra vonatkozó tanulmányt. A Marx térről megállapították, hogy ott a körforgalom jelenlegi rendszere alkalmatlan a közlekedés lebonyolítására. Az észak-déli földalatti egyik állomása a Marx téren lesz, s éppen ezért szükséges a tér felszíni rendezése. Le kell majd bontani a Nyugati pályaudvar mellett levő volt Westend-szállót, esetleg a Lenin körút 122. szárító MÁV irodaépületet iS. A. Kálvin téren újabb rendezési tervet készítenek, mert a térbe torkolló utak rövidebb szakaszán egyirányú forgalmat terveznek, a Baross utca és az Üllői út között néhány ház feláldozásával új utcát kell nyitni. Szükség lesz a Királyi Pál utca és a Szerb utca sarkán álló épület lebontására. Ugyancsak le kell majd bontani az Üllői út és Baross utca között levő egyemeletes épületet, egy nagyobb, de a háborúban elpusztult ház maradványát. A Belvárosban, az Aranykéz utcában időszerű egy földszintes garázs lebontása. Helyén és a mellette levő üres telken többszintes garázst kell majd építeni. Ugyancsak útszélesítési okból lebontják a Petőfi Sándor utca—Martinéni tér sarkán levő földszintes üzletsort. Két évvel ezelőtt elkészült a Hungária körúti autópályakörgyűrű terve. E terv az út szélesítését írja elő, s most a BUVÁTI jegyzéke felsorolja, hogy melyik házakat kell lebontani. Az 1. számú autópálya folytatásaként a Hegyalja utat osztott pályás autóúttá építik át. Megállapították, hogy ez bontások nélkül is megoldható. Az utcák szélesítése miatt a közeli években 1943 lakást kell majd lebontani. Pakots György A nagyvárosok sajátsága, hogy az egykor tágas, széles utcák szűkké válnak, nem férnek el az autók, megnehezül a közlekedés. A mind több járműnek hely, út kell, s erre sokszor egyetlen megoldás: szélesíteni az utcákat. KGST-palota magyar berendezéssel A moszkvai KGST-palota építésében hazánk is részt vesz. A 35 emeletes palota sok berendezési tár©át. Szállítják a magyar külkereskedelmi vállalatok...A tervezés összehangolását a KÖZTI végzi. A toronyépület bútorainak nagy részét az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat szállítja, mi szállítjuk a közös helyiségek összes bútorait. Csaknem 400 szoba csővázas fém- és műanyag kombinációjú berendezési tárgyait a gyulai Fa- és Fémbútor Ktsz készíti. Az ülőbútorok huzata magyar gyártmányú műbőr lesz, amelyet Győrben készítenek. Az ELEKTROIMPEX szállítja a kongresszusi terem székeit, minden ülőhelyet külön hangszóróval szerelnek fel, s így sajátos térhangosító hatást érnek el. A KGST- palota könyvtárainak, ruhatárainak berendezéseit is magyar vállalatok gyártják. Az első szállítmányokat áprilisban indítják útnak. TÜKRÖSLEVES Hosszú kísérletezés eredményeképpen kidolgozták a Szegedi Fűszerpaprika Vállalatnál a teljesen tiszta, úgynevezett tükrös levest adó húsleveskocka gyártástechnológiáját. A tudományos számítások és elemzések alapján készülő húslevest sűrítés előtt ultracentrifugával kezelik, és különböző szűrőkön engedik át. A 14 grammos húsleveskockát forrásban levő vízbe kell tenni és másodpercek alatt elkészül a fél liter húsleves. MA J IJ S I KÉP A UKCIÓNKRA neves magyar és külföldi festők képeit ÁTVESSZÜK, naponta 10-től 15 óráig! Budapest V., Szent István körút 3. Budapest V., Kossuth Lajos utca 3. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT