Esti Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

Itt a megoldás A XIX. század közepétől kezdve általános fejfájást okoz, hogy az iskolák tanítá­si módszere sem az egyén, sem a társadalom szempont­jából nem jó, sőt — Chester­ton, H. G. Wells, Bernard Shaw mennyit írt erről! —, egyes országokban kétségbe­ejtő. Ma, amikor az ismeret­­anyag, az átadni való tudás­­halmaz szinte már mérhetet­len, nemcsak közíróknak, ha­nem a nevelőknek és a neve­léssel foglalkozó hatóságok­nak is gondot okoz az iskola ésszerűsítése. Ilyen körül­mények között szinte va­lószínűtlennek hangzott az a beszámoló, amelyet egy szovjet tudós tartott Novo­­szibirszkről, a tudományok fiatal szovjet városáról. A Külföldi tudósoké a szó cí­mű műsor általában mindig érdekes — ez azonban léleg­zetelállító volt. A csodálatos Novoszibirszk: diákparadi­csom. A tanuló azzal a tárgy­­gyal foglalkozhat, azt tanul­hatja, abból kell vizsgáznia, amihez érzéke van, és amit szeret. Kis matematikusokat gyűjtöttek össze, olyan gye­rekeket, akiknek érdeklődése túlnő a korosztályuk számára előírt ismereteken. Termé­szetesen, más tantárgyból is készülniük kell, de a vizsga­kényszer csak a matematiká­ra vonatkozik. Ha az előadott matematikai tananyagot a gyerek nem tudja jól, viszont van valamilyen saját elkép­zelése, egyéni, új elmélete, s ezt meg tudja védeni, a vizs­ga jeles. A diákokkal egyé­nenként foglalkoznak, egy­­egy osztályba csupán 14—15 gyerek jár. Van, lehet ennél az oktatási módszernél ideá­­lisabb? Az egyén és a társa­dalom számára hasznosabb? Szerettük volna a rádió mel­lé idézni mndazokat, akiket valaha is kétségbeejtett az európai iskolarendszer jövő­je. Heuréka! Itt a megoldás, s­ de ehhez szocialista társa­­­­dalomra van szükség. A mű­sor kitűnő volt. ★ A legnagyobb tapintattal és jóindulattal sem találunk más jelzőt a Húszas stúdió legutóbbi Ne játszd meg ma­gad! produkciójára, mint­ ízetlen. A jószándékot senki sem vitatja, a módszer azon­ban nem szerencsés. Az a bi­zonyos kisgyerek járt folyton ez eszünkben, akit szülei el­tiltanak egy obszcén kifeje­zés használatától, mire a gyerek egyfolytában fogad­­kozik, hogy soha többé nem mondja ezt a szót — és min­den alkalommal kimondja, melyikre gondol. Nem való­színű, hogy a kamaszok időt­lensége ellen az a legjobb vé­delem, ha ezt az időtlenséget negédesen tálalva, állandóan ismételgetjük. (nóti) Holnap délben nyílik MAGYAR THÁLIA­I Hamlet-plakát 1822-ből • Nestroy — kosztümben A budapesti művészeti he­tek keretében, holnap délben Magyar Színház — Világszín­ház címmel kiállítás nyílik a Színháztudományi Intézet Krisztina körúti helyiségei­ben. A fotók, az egykori szín­lapok, a színpadtervek, dísz­lettervek és a bábokkal re­konstruált jelenetek elsősor­ban arról adnak számot, hogy a felszabadulás után miként képviseltette magát a világ drámairodalma színpadjain­kon. Ott, ahol erre mód nyílt, a tárlat visszautal az 1945 előtti időkre is. DÉRYNÉ IFIASSZONY így például a Hamlet kap­csán Gábor Miklóstól vissza­felé egy sor magyar Hamle­tet láthattunk, s a végén egy 1822. január 26-ra előadást hirdető Hamlet-plakátot Pécsről, amin Opheliát Déry­né ifiasszony játssza. A múl­tat idéző emlékek közül ér­dekes kuriózum Nestroy Bu­dapesten készült kosztümös portréja, nálunk ugyanis nemcsak műveivel szerepelt, hanem személyesen is ját­szott egy darabjában. Sok más színháztörténeti érdekességgel is szolgál még ez a kiállítás. Például a ma­gyar Élektra 1558-as adatai­val, a Koldusopera 1932-es vígszínházi előadásának em­lékeivel. Gogol Revizorát 1874-ben Szigligeti mutatta be, 1903-ban pjedig Gorkij Éjjeli menedékhelye került magyar színpadra. ÉPEN MARADT DÍSZLET Megkérdeztük Czenner Mi­hályt, a kiállítás összeállító­ját, hogyan kikerült olyan ré­­'orgimdásokat '*'• ‘ díszletben, makettben, bábjelenetben re­konstruálni, mint az 1822-es Hamlet, vagy akár az 1890-es Élektra. — A színháztudomány kü­lön témája a rekonstrukció. Tudományos dolgozatok je­lentek meg itthon és külföl­dön e tárgykörben. A mód­szer lényege: mindenekelőtt a színházi szövegpéldányok jelzéseinek elemzése ad sok támpontot, másrészről pedig, ha egy-egy kor — vagy kü­lönösen egy-egy színház — bizonyos szokásait, gyakorla­tát egyéb leírásokból ismer­jük, akkor már eléggé kézen­fekvő következtetések adód­nak, hogy nézhetett ki az ere­deti előadás a vizsgált kor­ban. Az eredeti díszlet- és kosz­tümtervekkel persze egysze­rűbb a dolog, így például az 1887-es Faust-előadás épség­ben megmaradt díszlet- és kosztümterveivel. Érdekes azonban egy ügyvéd ajándé­ka: színes díszletfotó a Troi­­lus és Cressida 1900-as elő­adásából. Még kiderítetlen, hogyan készült, mert a kép nem kelti az utólag színezett­­ség benyomását. A felvétel egyszer már szerepelt tárla­ton, a százéves Nemzeti Szín­ház kiállításán, 1937-ben. Az intézet folyosóján egyébként rövid áttekintést láthatnak a vendégek a ma­gyar darabok külföldi bemu­tatóiról, Madách Az ember tragédiájának előadásaitól Darvas József, Mesterházi Lajos külföldi sikereiig. Bent, az egyik teremben viszont már a „régi” Nemzeti Szín­ház, tehát a Blaha Lujza té­ren állt épület egykori foga­dójából az egyik belső frízt használták fel dekorációul. Természetesen a Színháztu­dományi Intézet őrzi a fres­kókat és sok egyéb műtár­gyát is a régi Nemzetinek, ám ez az első alkalom, ami­kor már kiállításon szerepel a közelmúlt színházi emlé­kének ez a darabja. — bel — SZÍNES CINEMASCOPE MAGYAR FILMMUSICAL Írta: Hubay Miklós - Versek: Vas István - Zene: Bánki György - Kép: Somló Tamás - Rendezte: Révész György Főszereplők: Venczel Vera fh., Tóth Benedek, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre ÖRVÉNY A Madách Színház Lengyel György rendezésében mutatja be Slavin örvény című drámáját. Premier október végén lesz. Képünkön: Huszti Péter, Farkas Gabi és Kelemen Éva az örvény próbáján (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Szeptember 16. — szombat KOSSUTH 15.00: Hírek. — 15.15: Tánczene. — 16.00: Hétvége ... — Közben: 17.00: Hírek. — 17.35: Paródia­­parádé. Részletek Mikes Lilla előadóestjéből. — 18.00: Farkas Gyula: Cinka Panna kesergője és friss. — 18.09: Szvjatoszlav Rich­ter zongoraestje az Erkel Szín­házban. — Közben: 19.00: Esti Krónika. — 20.13: Hangképek az országos úszóbajnokságról. — 20.20: Táncdalfesztivál 67. Nem­zetközi gálaest. — A szünetben: kb. 21.20: Két jelenet. — kb. 22.35: Sporthírek. — kb. 22.40: Táncoljunk! — Közben: 24.00: Hí­rek. PETŐFI 14.57: Rossini, Ory grófja. Két­­felvonásos opera. — Közben: 16.00: Hírek. — 17.07: Alkotómű­helyben. Riport. — 17.22: Filmze­ne. — 17.30: Szovjet zeneszerzők portréi. - 18.00: Hírek. — 18.10: Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós eposzának rádióváltozata. III. rész. — 19.18: Orvosi tanácsok. A gyermekek nagyothallásáról. — 19.23: Cigánydalok, csárdások. — 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Bécsi Ünnepi Hetek 1967. — A Bécsi Szimfonikus zenekar hang­versenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Künneke melódiáiból. — 22.24: Lakberendezés az állatvilágban, I. rész. — 22.39: Nagy költők megzenésített versei — Goethe. Schubert-dalok. — 22.56: Ügető­­verseny-eredmények. — 23.00: Hírek. URH-18.00: Hírek. — 18.05: Hangle­mezparádé. — 19.00: Az álarcos­bál. — Seribe drámája — Verdi operája. — 20.32: Jazz. — 20.44: Beethoven-művek. — 22.08: Köz­vetítés Baden-Badenből. — 23.00: Hírek. Szeptember 17. — vasárnap KOSSUTH 6.00: Hírek. — 6.10—7.30: Kelle­mes vasárnapot! Zenés műsor. — Közben: 6.25: Hirdetőoszlop. — 6.55: Műsorismertetés. — 7.30: Tessék a mikrofon! — 8.00: Hí­rek. — 8.10: Fanrico Caruso éne­kel. — 8.30: Édes anyanyelvűnk. — 8.35: Csaló az üveghegyen. Mesejáték. — 9.34: Kemény Egon —Endrődy János: Játszótéren. Szvit gyermekkarra. — 9.45: Pil­lantás a nagyvilágba. Stockholm. — 10.05: Vasárnapi koktél. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.10: Jó ebédhez szól a nóta... — 12.50: Beszél­getünk egyszerűen. — 13.00: Új lemezeinkből. — 13.57: Zár a vá­sár — 14.17: Világhírű basszusok. — 15.00: Iilrek. — 15.05: Időjárás­­jelentés. — 15.08: A Stúdió 11 játszik. — 15.25: Családi körben. Mélyvízben. Dokumentumműsor. — 16.25: Egri hangok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Simándy József a Marica grófnő című operettből énekel. — 17.18: Ernest Anser­­met vezényel. — Közben: 17.51: A magyar költészet századai. — 18.06: Ernest Ansermet műsorá­nak folytatása. — 18.45: Hírek. — 18.55: Közvetítés az FTC—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. — 19.45: Az ember tragédiája. Madách Imre drámai költeménye három részben. — Közben: 22.07: Hírek. Sporthírek. Időjárásjelentés. — 23.22: A De­nevér. Részletek Strauss operett­jéből. — 24.00: Hírek. PETŐFI 7.30: A Magyar Ortodox egyház vallásos órája. — 8.30: Operaka­lauz. — 9.30: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 9.45: Virágénekek. — 10.00: Miska bácsi lemezesládája. — 10.30: Százados szenzációk. — 11.00: Er­nest Ansermet vezényel. — 12.16: Vendégkönyv. Jegyzetek kiállí­tásokról. — 12.31: Mit hallunk a jövő héten■? — 13.04: Matyi ka­pitány úr. Rádiójáték. — 13.47: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.03: Táskarádió. — 15.03: Hang­verseny a Fültörő megfejtőinek. — 16.00: Ez is, az is 120 percben! — 18.00: Közvetítés az FTC—Va­sas bajnoki labdarúgó-mérkőzés I. félidejéről. — 18.45: Színes né­pi muzsika. — 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: Budapesti ze­nei hetek 1967. — Közvetítés a Zeneakadémia nagyterméből. Msztyiszlav Rosztropovics gor­donkaestje. — Közben: kb. 20.30: Hirek. — kb. 20.40: Világszínház — egy asztal körül. kb. 21.30: Ecsetvonás „A walesi bárdok” költőjének arcképéhez. — kb. 21.45: Táncmelódiák. — 22.36: Brahms: Mária-dalok. — 22.56: Galopp verseny-eredmények. — 23.00: Hírek. — 23.22: A denevér. — 24.00: Hírek. — 0.10: Haydn: F-dúr fúvósötös. URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Hangle­mezparádé. — 19.00: Ernest An­sermet vezényel. — 20.27: Jazz. — 20.41: Otto Klemperer opera­­felvételeiből. — 21.34: Jiri Rein­­berger Bach-műveket orgonál. — 22.11: zágrábi Zenei Biennálé 1967. — 23.00: Hírek. A TV MŰSORA SZOMBATON: 14.28: Atlétikai Európa Kupa. A női döntő közvetítése Kijevi­ből, felvételről. — 15.30: Atléti­kai Európa Kupa. A férfi döntő közvetítése Kijevből. — 17.20: Nemzetközi Mezőgazdasági Ma­gazin. — 17.40: Szól a kantele . .. Hét nap Finnországban. Kisfilm. — 18.10: Hírek. — 18.15: Mire ke­res választ a biokibernetika? — 18.45: A Tv jelenti. Aktuális ri­portműsor. — 19.30: Cicavízió . . . — 19.40: Cirkusz mindenhol. Filmösszeállítás. 20.00: Tv-híra­dó. — 20.20: Táncdalfesztivál 67. Nemzetközi gálaest. Helyszíni adás az Erkel Színházból. — 21.30: Palinosz gyémántjai. Ma­gyarul beszélő francia filmsoro­zat (II. rész.) — 22.30: Tv­híradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA VASÁRNAP: 9.00: Iskola-tv. Angol nyelvtan­­folyam haladóknak. Esti kiruc­canás (Walter és Connie soro­zat). — 9.15: Hétmérföldes ka­mera. Úttörőhíradó (ism.) — 9.30: Csak gyerekeknek. 1. Ho­gyan ették a kását? (Kis medve, nagy medve c. csehszlovák filmsorozatból). 2. Francis a nagyvadak országában. Francia ifjúsági filmsorozat 9. rész: Francis és barátai. — 10.00: Köz­vetítés az Aquincumi Múzeum­ból. — 11.00: Hatan a világ kö­rül. NDK rajzfilm (ism.) — 11.25: A néphadsereg kulturális­ sereg­­­­szemléje. Részletek a magyar néphadsereg műkedvelő együtte­seinek és szólistáinak V. 20-i díszbemutatójából, a Központi Tisztiházból, felvételről. — 14.30: Atlétikai Európa Kupa. A férfi döntő közvetítése Kijevből. — 16.30: Kisfilm. — 16.40: Ivanhoe. Magyarul beszélő angol film­sorozat (ism.) 1. A taká­csok. 8. Asszonyok a bás­tyán. — 17.30: Óbudától az Al- Dunáig. A tv kisfilmje. — 17.55: FTC—Vasas bajnoki labdarúgó­­mérkőzés. Közvetítés a Népsta­dionból. A szünetben: A Magyar Hirdető műsora. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Palinosz gyémántjai. Ma­gyarul beszélő francia filmso­rozat II. (befejező) rész. — 21.15: Parabola. — 21.35: Száza­dok dalban, táncban. A barokk és a rokokó művészete. — 22.15: Sporthírek. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK SZOMBAT— VASÁRNAPI MŰSORA: Operaház sz.: Hovanscsina (7); v.: Ivajlo (7. — a Szófiai Nem­zeti Opera előadásai.) — Opera­ház Erkel Színháza sz.: Táncdal­­fesztivál 67 (gálaest, 8, ORI ren­dezésében) ; v.: Bánk bán (12. béb­, 1. előadása, 7) — Nemzeti Színház sz.: Czillei és a Hunya­diak (7); v.: Az Edent bezárták (7) — Katona József Színház sz.: A fösvény (7); v.: Az Ifjúság édes madara (7) — Madách Színház sz.: Az áruló (7); v.: Kaviár és lencse (7) — Madách Kamaraszínház sz.: Négykezes (8) ; v.: Ha elmondod, letagadom (8) — Vígszínház sz.: Macska a forró tetőn (7); v.: Egy hölgy a Maximból (komb. bérl., 7. soro­zat, 1. el., 7) — József Attila Színház sz.: Egy nő, akinek lel­ke van (Premier, bér­, 1. el., 7); v.: Lulu (fél 3); Egy nő, akinek lelke van (A­ bérlet, 1. előadás, 7) — Fővárosi Ope­­rettszínház sz.: Nagymama (7); v.: Marica grófnő (fél 3); Egy éj Velencében (7) — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban szombaton (nyilvános főpróba (3-kor) és v.: (de­ fél 11-kor): Mátyás király juhásza. — Vidám Színpad sz.: (fél 8) és v. (fél 4 és fél 8): Nyugalom, a helyzet változatlan. — Kis Színpad sz. (7) és v. (3 és 7): Bolond vasárnap. — Esz­presszó Színpad (Petőfi S. u. 5.) v.: A tükörben homályosan és Julia kisasszony (8) — Állami Bábszínház v.: Gulliver Liliput­­ban (11), A három kismalac (3), János vitéz (5) — Zeneakadémia v.: Msztyiszlav Rosztropovics gordonkaestje (fél 8) — Kamara Varieté sz. (6 és fél 9) és v. (fél 3, 6 és fél 9), Helló, Dolcsi. — Mezőgazdasági Kiállítás Szabad­téri Színpada sz. (fél 12, fél 3 és 5) és v. (11, 2 és 5): Nevető vendégszolgálat. Symphonia Ungarorum Ma kezdődnek a budapesti művészeti hetek A vándor magyarok lete­lepedtek Európa közepén, s hogy békében teremthesse­nek állandó hazát, alkalmaz­kodtak a környező népek szokásaihoz. István behozta a pápa küldötteit, velük a középkor zsolozsmás éne­keit — így találkozott a ma­gyar nép az európai kultú­rával ... Aztán, a Legenda szerint, Gellért püspök meg Walter az énekrmester-pap, egy éjjel megszálltak vala­melyik pusztán, ahol a gaz­da szolgálólánya munka köz­ben különös dallamot éne­kelt, mely megragadja a vendégek figyelmét, s melyet a püspök — tréfásan vagy komolyan — symphonia Un­­garorum -nak nevezett. Így találkoztak Európa küldöt­tei azzal az ősi, évezredeken át őrzött kultúrával, mely­nek valóságos értékét csak a közelmúlt írás- és zenetudói ismerték fel Ma már tudjuk: a két kultúra, ha észrevétlenül is, hosszú századokon át hatott itt egymásra. Mint a termé­szetben a fajták keresztező­déséből, e termékeny talál­kozásból is nemes fejlődés bontakozott ki. Budapest több mint egy évezrede szel­lemi gócpontja ennek a fo­lyamatos kölcsönhatásnak. Művészete és művészélete kifejezi: mit fogadtunk be az idegen értékekből, mivé alakult mindaz, amikor érintkezett saját hagyo­mánykincsünkkel, s aztán a nemes ötvözetet hogyan jut­tatjuk rendszeresen vissza a világkultúra áramlatába. A ma kezdődő budapesti művészeti hetek reflektor­­fénybe állítják a magyar fő­város művészéletét, ünnepi hangsúlyt adnak a színházak és koncerttermek eseményei­nek, a most nyíló kiállítá­soknak. A fesztiválok átte­kinthetetlenné­ növekedett kultuszának korában nem árt nyomatékkal kimondani: nem a nemzetközi divat puszta követését jelentik ezek az események. Akkor sem, ha ezúttal jó divatról van szó. A fesztiválkultusz számunkra csak megvilágí­totta a művészet ünnepeinek lehetőségét. Az ünnep ott ünnep iga­zán, ahol eredményes hét­köznapokat koronáz meg. Nálunk a művészet hétköz­napjai azóta eredményesek, mióta nemcsak tehetséges művészeink, de művészettel élő, azt értő és szerető kö­zönségünk is van. Felesleges felsorakoztatni azokat a sta­tisztikai számadatokat, me­lyek kifejezik a különbséget múlt és jelen között, s ame­lyek bizonyítják: Budapest fesztiválja nem a művészet áruinak alkalmi kiárusítása, nem közönségtoborzó rek­lám, hanem éppen annak de­monstrálása, hogy a nemes művészet itt megbecsült, ke­lendő érték. Október végéig érkeznek hozzánk más nemzetek mű­vészei és együttesei. Az al­kotások, melyeket bemutat­nak, csak részben idegenéit. A világkultúra még a szóhoz kötött műfajokban sem is­mer merev határokat. A múlt az érintkezés meg­számlálhatatlan út­ját-mód­­ját feltárta már. De mindig marad minden nemzet mű­vészetében valami sajátos, eredeti, mely az újdonság varázsával hat és további újak keresésére ösztönöz. És a vendégek jelenléte arra serkent, hogy keressük a magunk produkcióiban az egyetemes, nemzetközi érvé­nyűt, hogy fokozottan akar­juk megértetni magunkat. Mert alak értenek, azok könnyebben­­ megértenek. S éppen, mert itt nincsenek komoly nyelvi korlátok, eh­hez a megértetéshez nem kell „idegenül” kifejeznünk magunkat, sőt, minél tisztáb­ban őrizzük a magyar mű­vészet sajátos kifejezését, annál jobban értenek, annál többet mondunk a világnak. A budapesti művészeti hetek eseményei azonban el­sősorban m a sitárjunk ünnepei. Talán hamarosan olyan al­kalmakká válnak, mint az aratás és szüret záró aktu­sai: számot vetünk egy-egy időszak termésével és erőt merítünk az eredményekből az újult munkához. Fodor Lajos

Next