Esti Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
Itt a megoldás A XIX. század közepétől kezdve általános fejfájást okoz, hogy az iskolák tanítási módszere sem az egyén, sem a társadalom szempontjából nem jó, sőt — Chesterton, H. G. Wells, Bernard Shaw mennyit írt erről! —, egyes országokban kétségbeejtő. Ma, amikor az ismeretanyag, az átadni való tudáshalmaz szinte már mérhetetlen, nemcsak közíróknak, hanem a nevelőknek és a neveléssel foglalkozó hatóságoknak is gondot okoz az iskola ésszerűsítése. Ilyen körülmények között szinte valószínűtlennek hangzott az a beszámoló, amelyet egy szovjet tudós tartott Novoszibirszkről, a tudományok fiatal szovjet városáról. A Külföldi tudósoké a szó című műsor általában mindig érdekes — ez azonban lélegzetelállító volt. A csodálatos Novoszibirszk: diákparadicsom. A tanuló azzal a tárgygyal foglalkozhat, azt tanulhatja, abból kell vizsgáznia, amihez érzéke van, és amit szeret. Kis matematikusokat gyűjtöttek össze, olyan gyerekeket, akiknek érdeklődése túlnő a korosztályuk számára előírt ismereteken. Természetesen, más tantárgyból is készülniük kell, de a vizsgakényszer csak a matematikára vonatkozik. Ha az előadott matematikai tananyagot a gyerek nem tudja jól, viszont van valamilyen saját elképzelése, egyéni, új elmélete, s ezt meg tudja védeni, a vizsga jeles. A diákokkal egyénenként foglalkoznak, egyegy osztályba csupán 14—15 gyerek jár. Van, lehet ennél az oktatási módszernél ideálisabb? Az egyén és a társadalom számára hasznosabb? Szerettük volna a rádió mellé idézni mndazokat, akiket valaha is kétségbeejtett az európai iskolarendszer jövője. Heuréka! Itt a megoldás, s de ehhez szocialista társadalomra van szükség. A műsor kitűnő volt. ★ A legnagyobb tapintattal és jóindulattal sem találunk más jelzőt a Húszas stúdió legutóbbi Ne játszd meg magad! produkciójára, mint ízetlen. A jószándékot senki sem vitatja, a módszer azonban nem szerencsés. Az a bizonyos kisgyerek járt folyton ez eszünkben, akit szülei eltiltanak egy obszcén kifejezés használatától, mire a gyerek egyfolytában fogadkozik, hogy soha többé nem mondja ezt a szót — és minden alkalommal kimondja, melyikre gondol. Nem valószínű, hogy a kamaszok időtlensége ellen az a legjobb védelem, ha ezt az időtlenséget negédesen tálalva, állandóan ismételgetjük. (nóti) Holnap délben nyílik MAGYAR THÁLIAI Hamlet-plakát 1822-ből • Nestroy — kosztümben A budapesti művészeti hetek keretében, holnap délben Magyar Színház — Világszínház címmel kiállítás nyílik a Színháztudományi Intézet Krisztina körúti helyiségeiben. A fotók, az egykori színlapok, a színpadtervek, díszlettervek és a bábokkal rekonstruált jelenetek elsősorban arról adnak számot, hogy a felszabadulás után miként képviseltette magát a világ drámairodalma színpadjainkon. Ott, ahol erre mód nyílt, a tárlat visszautal az 1945 előtti időkre is. DÉRYNÉ IFIASSZONY így például a Hamlet kapcsán Gábor Miklóstól visszafelé egy sor magyar Hamletet láthattunk, s a végén egy 1822. január 26-ra előadást hirdető Hamlet-plakátot Pécsről, amin Opheliát Déryné ifiasszony játssza. A múltat idéző emlékek közül érdekes kuriózum Nestroy Budapesten készült kosztümös portréja, nálunk ugyanis nemcsak műveivel szerepelt, hanem személyesen is játszott egy darabjában. Sok más színháztörténeti érdekességgel is szolgál még ez a kiállítás. Például a magyar Élektra 1558-as adataival, a Koldusopera 1932-es vígszínházi előadásának emlékeivel. Gogol Revizorát 1874-ben Szigligeti mutatta be, 1903-ban pjedig Gorkij Éjjeli menedékhelye került magyar színpadra. ÉPEN MARADT DÍSZLET Megkérdeztük Czenner Mihályt, a kiállítás összeállítóját, hogyan kikerült olyan ré'orgimdásokat '*'• ‘ díszletben, makettben, bábjelenetben rekonstruálni, mint az 1822-es Hamlet, vagy akár az 1890-es Élektra. — A színháztudomány külön témája a rekonstrukció. Tudományos dolgozatok jelentek meg itthon és külföldön e tárgykörben. A módszer lényege: mindenekelőtt a színházi szövegpéldányok jelzéseinek elemzése ad sok támpontot, másrészről pedig, ha egy-egy kor — vagy különösen egy-egy színház — bizonyos szokásait, gyakorlatát egyéb leírásokból ismerjük, akkor már eléggé kézenfekvő következtetések adódnak, hogy nézhetett ki az eredeti előadás a vizsgált korban. Az eredeti díszlet- és kosztümtervekkel persze egyszerűbb a dolog, így például az 1887-es Faust-előadás épségben megmaradt díszlet- és kosztümterveivel. Érdekes azonban egy ügyvéd ajándéka: színes díszletfotó a Troilus és Cressida 1900-as előadásából. Még kiderítetlen, hogyan készült, mert a kép nem kelti az utólag színezettség benyomását. A felvétel egyszer már szerepelt tárlaton, a százéves Nemzeti Színház kiállításán, 1937-ben. Az intézet folyosóján egyébként rövid áttekintést láthatnak a vendégek a magyar darabok külföldi bemutatóiról, Madách Az ember tragédiájának előadásaitól Darvas József, Mesterházi Lajos külföldi sikereiig. Bent, az egyik teremben viszont már a „régi” Nemzeti Színház, tehát a Blaha Lujza téren állt épület egykori fogadójából az egyik belső frízt használták fel dekorációul. Természetesen a Színháztudományi Intézet őrzi a freskókat és sok egyéb műtárgyát is a régi Nemzetinek, ám ez az első alkalom, amikor már kiállításon szerepel a közelmúlt színházi emlékének ez a darabja. — bel — SZÍNES CINEMASCOPE MAGYAR FILMMUSICAL Írta: Hubay Miklós - Versek: Vas István - Zene: Bánki György - Kép: Somló Tamás - Rendezte: Révész György Főszereplők: Venczel Vera fh., Tóth Benedek, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre ÖRVÉNY A Madách Színház Lengyel György rendezésében mutatja be Slavin örvény című drámáját. Premier október végén lesz. Képünkön: Huszti Péter, Farkas Gabi és Kelemen Éva az örvény próbáján (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Szeptember 16. — szombat KOSSUTH 15.00: Hírek. — 15.15: Tánczene. — 16.00: Hétvége ... — Közben: 17.00: Hírek. — 17.35: Paródiaparádé. Részletek Mikes Lilla előadóestjéből. — 18.00: Farkas Gyula: Cinka Panna kesergője és friss. — 18.09: Szvjatoszlav Richter zongoraestje az Erkel Színházban. — Közben: 19.00: Esti Krónika. — 20.13: Hangképek az országos úszóbajnokságról. — 20.20: Táncdalfesztivál 67. Nemzetközi gálaest. — A szünetben: kb. 21.20: Két jelenet. — kb. 22.35: Sporthírek. — kb. 22.40: Táncoljunk! — Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI 14.57: Rossini, Ory grófja. Kétfelvonásos opera. — Közben: 16.00: Hírek. — 17.07: Alkotóműhelyben. Riport. — 17.22: Filmzene. — 17.30: Szovjet zeneszerzők portréi. - 18.00: Hírek. — 18.10: Szigeti veszedelem. Zrínyi Miklós eposzának rádióváltozata. III. rész. — 19.18: Orvosi tanácsok. A gyermekek nagyothallásáról. — 19.23: Cigánydalok, csárdások. — 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Bécsi Ünnepi Hetek 1967. — A Bécsi Szimfonikus zenekar hangversenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Künneke melódiáiból. — 22.24: Lakberendezés az állatvilágban, I. rész. — 22.39: Nagy költők megzenésített versei — Goethe. Schubert-dalok. — 22.56: Ügetőverseny-eredmények. — 23.00: Hírek. URH-18.00: Hírek. — 18.05: Hanglemezparádé. — 19.00: Az álarcosbál. — Seribe drámája — Verdi operája. — 20.32: Jazz. — 20.44: Beethoven-művek. — 22.08: Közvetítés Baden-Badenből. — 23.00: Hírek. Szeptember 17. — vasárnap KOSSUTH 6.00: Hírek. — 6.10—7.30: Kellemes vasárnapot! Zenés műsor. — Közben: 6.25: Hirdetőoszlop. — 6.55: Műsorismertetés. — 7.30: Tessék a mikrofon! — 8.00: Hírek. — 8.10: Fanrico Caruso énekel. — 8.30: Édes anyanyelvűnk. — 8.35: Csaló az üveghegyen. Mesejáték. — 9.34: Kemény Egon —Endrődy János: Játszótéren. Szvit gyermekkarra. — 9.45: Pillantás a nagyvilágba. Stockholm. — 10.05: Vasárnapi koktél. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.10: Jó ebédhez szól a nóta... — 12.50: Beszélgetünk egyszerűen. — 13.00: Új lemezeinkből. — 13.57: Zár a vásár — 14.17: Világhírű basszusok. — 15.00: Iilrek. — 15.05: Időjárásjelentés. — 15.08: A Stúdió 11 játszik. — 15.25: Családi körben. Mélyvízben. Dokumentumműsor. — 16.25: Egri hangok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Simándy József a Marica grófnő című operettből énekel. — 17.18: Ernest Ansermet vezényel. — Közben: 17.51: A magyar költészet századai. — 18.06: Ernest Ansermet műsorának folytatása. — 18.45: Hírek. — 18.55: Közvetítés az FTC—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. — 19.45: Az ember tragédiája. Madách Imre drámai költeménye három részben. — Közben: 22.07: Hírek. Sporthírek. Időjárásjelentés. — 23.22: A Denevér. Részletek Strauss operettjéből. — 24.00: Hírek. PETŐFI 7.30: A Magyar Ortodox egyház vallásos órája. — 8.30: Operakalauz. — 9.30: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 9.45: Virágénekek. — 10.00: Miska bácsi lemezesládája. — 10.30: Százados szenzációk. — 11.00: Ernest Ansermet vezényel. — 12.16: Vendégkönyv. Jegyzetek kiállításokról. — 12.31: Mit hallunk a jövő héten■? — 13.04: Matyi kapitány úr. Rádiójáték. — 13.47: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.03: Táskarádió. — 15.03: Hangverseny a Fültörő megfejtőinek. — 16.00: Ez is, az is 120 percben! — 18.00: Közvetítés az FTC—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés I. félidejéről. — 18.45: Színes népi muzsika. — 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: Budapesti zenei hetek 1967. — Közvetítés a Zeneakadémia nagyterméből. Msztyiszlav Rosztropovics gordonkaestje. — Közben: kb. 20.30: Hirek. — kb. 20.40: Világszínház — egy asztal körül. kb. 21.30: Ecsetvonás „A walesi bárdok” költőjének arcképéhez. — kb. 21.45: Táncmelódiák. — 22.36: Brahms: Mária-dalok. — 22.56: Galopp verseny-eredmények. — 23.00: Hírek. — 23.22: A denevér. — 24.00: Hírek. — 0.10: Haydn: F-dúr fúvósötös. URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Hanglemezparádé. — 19.00: Ernest Ansermet vezényel. — 20.27: Jazz. — 20.41: Otto Klemperer operafelvételeiből. — 21.34: Jiri Reinberger Bach-műveket orgonál. — 22.11: zágrábi Zenei Biennálé 1967. — 23.00: Hírek. A TV MŰSORA SZOMBATON: 14.28: Atlétikai Európa Kupa. A női döntő közvetítése Kijeviből, felvételről. — 15.30: Atlétikai Európa Kupa. A férfi döntő közvetítése Kijevből. — 17.20: Nemzetközi Mezőgazdasági Magazin. — 17.40: Szól a kantele . .. Hét nap Finnországban. Kisfilm. — 18.10: Hírek. — 18.15: Mire keres választ a biokibernetika? — 18.45: A Tv jelenti. Aktuális riportműsor. — 19.30: Cicavízió . . . — 19.40: Cirkusz mindenhol. Filmösszeállítás. 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Táncdalfesztivál 67. Nemzetközi gálaest. Helyszíni adás az Erkel Színházból. — 21.30: Palinosz gyémántjai. Magyarul beszélő francia filmsorozat (II. rész.) — 22.30: Tvhíradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA VASÁRNAP: 9.00: Iskola-tv. Angol nyelvtanfolyam haladóknak. Esti kiruccanás (Walter és Connie sorozat). — 9.15: Hétmérföldes kamera. Úttörőhíradó (ism.) — 9.30: Csak gyerekeknek. 1. Hogyan ették a kását? (Kis medve, nagy medve c. csehszlovák filmsorozatból). 2. Francis a nagyvadak országában. Francia ifjúsági filmsorozat 9. rész: Francis és barátai. — 10.00: Közvetítés az Aquincumi Múzeumból. — 11.00: Hatan a világ körül. NDK rajzfilm (ism.) — 11.25: A néphadsereg kulturális seregszemléje. Részletek a magyar néphadsereg műkedvelő együtteseinek és szólistáinak V. 20-i díszbemutatójából, a Központi Tisztiházból, felvételről. — 14.30: Atlétikai Európa Kupa. A férfi döntő közvetítése Kijevből. — 16.30: Kisfilm. — 16.40: Ivanhoe. Magyarul beszélő angol filmsorozat (ism.) 1. A takácsok. 8. Asszonyok a bástyán. — 17.30: Óbudától az Al- Dunáig. A tv kisfilmje. — 17.55: FTC—Vasas bajnoki labdarúgómérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. A szünetben: A Magyar Hirdető műsora. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Palinosz gyémántjai. Magyarul beszélő francia filmsorozat II. (befejező) rész. — 21.15: Parabola. — 21.35: Századok dalban, táncban. A barokk és a rokokó művészete. — 22.15: Sporthírek. — 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK SZOMBAT— VASÁRNAPI MŰSORA: Operaház sz.: Hovanscsina (7); v.: Ivajlo (7. — a Szófiai Nemzeti Opera előadásai.) — Operaház Erkel Színháza sz.: Táncdalfesztivál 67 (gálaest, 8, ORI rendezésében) ; v.: Bánk bán (12. béb, 1. előadása, 7) — Nemzeti Színház sz.: Czillei és a Hunyadiak (7); v.: Az Edent bezárták (7) — Katona József Színház sz.: A fösvény (7); v.: Az Ifjúság édes madara (7) — Madách Színház sz.: Az áruló (7); v.: Kaviár és lencse (7) — Madách Kamaraszínház sz.: Négykezes (8) ; v.: Ha elmondod, letagadom (8) — Vígszínház sz.: Macska a forró tetőn (7); v.: Egy hölgy a Maximból (komb. bérl., 7. sorozat, 1. el., 7) — József Attila Színház sz.: Egy nő, akinek lelke van (Premier, bér, 1. el., 7); v.: Lulu (fél 3); Egy nő, akinek lelke van (A bérlet, 1. előadás, 7) — Fővárosi Operettszínház sz.: Nagymama (7); v.: Marica grófnő (fél 3); Egy éj Velencében (7) — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban szombaton (nyilvános főpróba (3-kor) és v.: (de fél 11-kor): Mátyás király juhásza. — Vidám Színpad sz.: (fél 8) és v. (fél 4 és fél 8): Nyugalom, a helyzet változatlan. — Kis Színpad sz. (7) és v. (3 és 7): Bolond vasárnap. — Eszpresszó Színpad (Petőfi S. u. 5.) v.: A tükörben homályosan és Julia kisasszony (8) — Állami Bábszínház v.: Gulliver Liliputban (11), A három kismalac (3), János vitéz (5) — Zeneakadémia v.: Msztyiszlav Rosztropovics gordonkaestje (fél 8) — Kamara Varieté sz. (6 és fél 9) és v. (fél 3, 6 és fél 9), Helló, Dolcsi. — Mezőgazdasági Kiállítás Szabadtéri Színpada sz. (fél 12, fél 3 és 5) és v. (11, 2 és 5): Nevető vendégszolgálat. Symphonia Ungarorum Ma kezdődnek a budapesti művészeti hetek A vándor magyarok letelepedtek Európa közepén, s hogy békében teremthessenek állandó hazát, alkalmazkodtak a környező népek szokásaihoz. István behozta a pápa küldötteit, velük a középkor zsolozsmás énekeit — így találkozott a magyar nép az európai kultúrával ... Aztán, a Legenda szerint, Gellért püspök meg Walter az énekrmester-pap, egy éjjel megszálltak valamelyik pusztán, ahol a gazda szolgálólánya munka közben különös dallamot énekelt, mely megragadja a vendégek figyelmét, s melyet a püspök — tréfásan vagy komolyan — symphonia Ungarorum -nak nevezett. Így találkoztak Európa küldöttei azzal az ősi, évezredeken át őrzött kultúrával, melynek valóságos értékét csak a közelmúlt írás- és zenetudói ismerték fel Ma már tudjuk: a két kultúra, ha észrevétlenül is, hosszú századokon át hatott itt egymásra. Mint a természetben a fajták kereszteződéséből, e termékeny találkozásból is nemes fejlődés bontakozott ki. Budapest több mint egy évezrede szellemi gócpontja ennek a folyamatos kölcsönhatásnak. Művészete és művészélete kifejezi: mit fogadtunk be az idegen értékekből, mivé alakult mindaz, amikor érintkezett saját hagyománykincsünkkel, s aztán a nemes ötvözetet hogyan juttatjuk rendszeresen vissza a világkultúra áramlatába. A ma kezdődő budapesti művészeti hetek reflektorfénybe állítják a magyar főváros művészéletét, ünnepi hangsúlyt adnak a színházak és koncerttermek eseményeinek, a most nyíló kiállításoknak. A fesztiválok áttekinthetetlenné növekedett kultuszának korában nem árt nyomatékkal kimondani: nem a nemzetközi divat puszta követését jelentik ezek az események. Akkor sem, ha ezúttal jó divatról van szó. A fesztiválkultusz számunkra csak megvilágította a művészet ünnepeinek lehetőségét. Az ünnep ott ünnep igazán, ahol eredményes hétköznapokat koronáz meg. Nálunk a művészet hétköznapjai azóta eredményesek, mióta nemcsak tehetséges művészeink, de művészettel élő, azt értő és szerető közönségünk is van. Felesleges felsorakoztatni azokat a statisztikai számadatokat, melyek kifejezik a különbséget múlt és jelen között, s amelyek bizonyítják: Budapest fesztiválja nem a művészet áruinak alkalmi kiárusítása, nem közönségtoborzó reklám, hanem éppen annak demonstrálása, hogy a nemes művészet itt megbecsült, kelendő érték. Október végéig érkeznek hozzánk más nemzetek művészei és együttesei. Az alkotások, melyeket bemutatnak, csak részben idegenéit. A világkultúra még a szóhoz kötött műfajokban sem ismer merev határokat. A múlt az érintkezés megszámlálhatatlan útját-módját feltárta már. De mindig marad minden nemzet művészetében valami sajátos, eredeti, mely az újdonság varázsával hat és további újak keresésére ösztönöz. És a vendégek jelenléte arra serkent, hogy keressük a magunk produkcióiban az egyetemes, nemzetközi érvényűt, hogy fokozottan akarjuk megértetni magunkat. Mert alak értenek, azok könnyebben megértenek. S éppen, mert itt nincsenek komoly nyelvi korlátok, ehhez a megértetéshez nem kell „idegenül” kifejeznünk magunkat, sőt, minél tisztábban őrizzük a magyar művészet sajátos kifejezését, annál jobban értenek, annál többet mondunk a világnak. A budapesti művészeti hetek eseményei azonban elsősorban m a sitárjunk ünnepei. Talán hamarosan olyan alkalmakká válnak, mint az aratás és szüret záró aktusai: számot vetünk egy-egy időszak termésével és erőt merítünk az eredményekből az újult munkához. Fodor Lajos