Esti Hírlap, 1968. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1968-03-01 / 52. szám
A jazz királynője ELLA FITZGERALD ÉNEKLŐ ÉLETE Az első újsághír óta, mely jövetelét jelezte, ostrom alatt állt az Országos Rendező Iroda. A plakátokkal egyszerre készültek a „Minden jegy elkelt”-szalagok is, akár eleve rá lehetett volna nyomni valamennyi nyomtatványra. Műsort nem adtak ki, de — mint utólag kiderül — nem is lett volna fontos Számait szinte kivétel nélkül elégedett, örömteli moraj fogadta az első hangoknál, amint a lemezekről, rádióból ismerős dallamokatelismertük. Cole Porter, Irvine Berlin, sőt, Loewe-számok, és természetesen — Gershwin... Rafináltan felépített, hatásos program'’ Más esetben talán igaz lenne ez a következtetés. Itt — úgy érzem — semmiféle rafinériáról nem beszélhetünk: a hatás keresésére nincs szüksége a jazz First Ladyjének, aki a zenei kifejezés minden elemét, köztük a fokozás és az ellentétek hatását, számítgatás nélkül, a rendkívüli tehetség csalhatatlan biztonságával alkalmazza. Úgy tűnik, nincs más életmegnyilvánulása, csak a zene. Mintha egyetlen élményfolyam lenne az élete, melyből néhány pillanatot megtestünk — ezt érezzük a koncertjén. Mintha csak éneklés közben besétált Volna a színpadra ... Három és fél évtized óta ismeri a világ ezt az éneklő életet. A tegnap esti közönség többségét nem a puszta világhír vonzotta a koncertre, ez kiderült a nézőtér reagálásaiból. A lemezek, a magnószalag, a rádió jóvoltából ismerősként fogadtuk. Nem bemutatkozásnak, hanem megjelenésnek tekintettük érkezését. De felvételeinek a legszorgalmasabb gyűjtői és hallgatói sem számíthattak arra az élményre, melyben részük volt. Nem véletlenül hívják királynőnek. Személyis'' -év varázsa nagy erővé sugárzik a hallgatókra. Művészetének ezt az alkotó elemét pedig semmiféle technikai csoda sem képes visszatükrözni. Kislány korában, harminchárom évvel ezelőtt fedezték fel. Azóta egyfolytában énekel. S a hangja ugyanolyan ép és erőteljes, ugyanolyan széles skálájú, intenzív és sokszínű, mint első, vagy legkiválóbb lemezein. Kiderült: nála nincsenek felvételi trükkök, élő közelben többet kapunk tőle, mint a legbravúrosabb felvételen. Arról győz meg, hogy csak az az énekhang forog az elhasználódás veszélyében, amely puszta technikai begyakorlásra épül. Fiatal , az is marad. Ahogy felkapja és játszik a dallamokkal, ahogy variálja, díszíti, öltözteti őket: a gyermek önfeledt játékára, szerelmes fiatalok becézéseire emlékeztet. Megragad egy érzelmet, elmerül egy hangulatban, s a nagy poéták őszinteségével tágítja ki, s fogalmazza újra őket. Balladák — egy-egy vágyódó gesztusból, egy-egy spontán ritmusból. A XX. század népszerű dallamai: vékony vázak, alapanyagok, mint költő számára a puszta szavak. Amivé alakítja őket, az a művészet. Gershwinhez is van mit hozzáadnia! A virtuozitás ma kelendő árucikk, de hogy mi a virtuozitás értelme, azt ő mindenkinél jobban megérteti velünk. A játék magasrendű öröme járja át a hallgatót, amikor ellenállhatatlan erővel és örömmel veti magát a szöveg nélküli Bop Vocals gyöngyöző hangfüzéreibe. Mintha nem lenne határa a hang mélységének és magasságának, mintha minden hangszert és minden ismerős énekhangot — az Armstrongét és másokét is — a torkában őrizné, mintha ebből a torokból fakadna minden nagy tragédia és minden igazi komédia impresszáriója közölte, hogy a legnagyobb ünneplés esetén sem ad egynél több ráadást. Az Erkel Színházban az ötödik ráadás után ment le a vasfüggöny. Ekkor még egyszer kijött, és a zenekari árokba bejutott szerencsésekkel sorra kezet rázott Persze, ez csak külső megnyilvánulása volt annak a kivételes, közvetlen kapcsolatnak, mely a szépre, nemesre fogékony pesti közönséggel két és fél órára összefűzte. Két és fél órán keresztül beszélt hozzánk a maga teljesen egyedülálló és mégis mindenki számára érthető nyelvén. Fodor Lajos AZONNALI BFJ persze felveszünk FIATAL géplakatos szakmunkásokét, akik tehergépkocsivezetői jogosítvánnyal is rendelkeznek .Jelentkezés A FOR Ásványolajforgalmi Vállalat központi műhelyében, italuszelvtársnál CSEPEL, SZABADKIKÖTŐ. 1. sz. telep Kubai metszetek Holnap délelőtt nyílik meg az Ernst Múzeumban a Havannai Nemzeti Múzeum XVII—XVIII—XIX. századi metszeteinek kiállítása. A 61 darab metszetlap üveg alatt ott sorakozik már az Ernst Múzeum három termében. A lapok többsége rézkarc. Egy részük színezett: a XVII. századi képek utólag színezettek. Érdekes az első teremben a Kuba természetrajza című 1355-ben megjelent tankönyv lepke-, hal- és csigaillusztráció-sorozata. Történeti kuriózumértéke lehet annak a rézkarcnak, amely Havanna főterét ábrázolja 200 évvel ezelőtt. Spanyol típusú épületek, természetesen, gyakorlatozó katonák a laktanya előtt, társalkodó papok az előtérben, a kútnál bennszülöttek. A képek jelentős része egyébként is Havannát ábrázolja, hiszen nyilvánvaló, hogy az Újvilágba áthajózott művészek Kubában elsősorban ide jutottak el. Az utolsó teremben olyan képek sorát látjuk, amelyek egy-egy ültetvényt mutatnak be; nyilvánvalóan a tulajdonosok megrendelésére készültek. Ezeknek a képeknek is, grafikai értékük mellett, elsősorban az ad különös jelentőséget, hogy képet adnak a múlt századi Kuba ültetvényes életének formáiról, munkakörülményeiről, atmoszférájáról. A Havannai Nemzeti Múzeum metszeteinek kiállítása lengyelországi és csehszlovákiai bemutatkozás után holnap nyitja meg kapuit Budapesten. — bel — • A legújabb divat kezére játszik a magyar televíziónak. A mini egyeduralma idején az első nem minis női szereplő megjelenésekor egy szempillantás alatt meg tudtuk állapítani, hogy a külföldi filmgyártásnak öt-, tíz-, vagy tizenöt éves-e az a terméke, amely a rengeteg étvágyú műsoridőt éppen kitölteni hivatott. Most, a maxi térhódításakor, már nehezebben megy a fotózás, mert teszem azt. A nagy pénz című angol film a szoknyák hossza szerint nyugodtan lehetne friss alkotás is. Pedig elég ósdi. Szokványos fordulatok, túlságosan ismerős és nem túlságosan ötletes vígjátéki szituációk árulkodnak, hogy megint a „használtfilmpiacról” került árucikk a képernyőnkre. A ft magyar színpadon máig nem játszották a hét hétfő emlékét. Minden bizonnyal ezért esett rá a tévé választása, noha nem tartozik a nagy Millerdrámák közé. Lágyabb, érzelmesebb amazoknál, hiányzik belőle azok szenvedélyeket felkorbácsoló ereje. Az író saját fiatalkori élményét, egy áruraktárban töltött napjainak sivár hangulatát idézi meg. Ebben a szürke világban sohasem történik az emberekkel semmi. A robot reménytelenül egyhangú mechanizmus, és Bert hiába vár búcsúzáskor egyetlen meleg, emberi szót társaitól. Az ottmaradottakat saját nyomorúságuk érzéketlenné teszi a fiú meghatottsága iránt. Bert az egyetlen, aki kitör a sivárságból, és — akárcsak a vagy Miller-hősök — a maga választotta csillagot, szenvedélyét követi. Ottó rendezése és Zsombolyai János képei szinte hibátlanul adták vissza a két hétfő lehangoló légkörét talán csak az idő múlásának érzékletesebb megjelenítésével, maradtak adósak, s mintha abban a drámabeli raktárban ezért többet dolgoztak volna. A szereplőgárdából kiemelnünk Huszti Péter játékát, a szénre vgve, szemérmes ír legény alakjában. • A régen látott Kék fény legújabb adására egyetlen jelző illik: megrázó volt. Riportjai felkavarták a nézőt. Voltak képsorok, amelyek hosszú időre belemarták magukat emlékezetünkbe. A gyermekgyilkos leány vallomása, a gyilkosságot felfedező rendőr minden szónál beszédesebb arckifejezése, az apa megrendítsen fájdalmas levele. Aztán egy kocsma sivár képe a bicskások falujában, az italozók tompa tekintete. Témája szerint az életellenes bűncselekményekről szólt az adás, de a riportokból kitetszett: gyilkolni tud a megdöbbentő passzivitás, a közöny is. A Kék fény borzalmas esetekről számolt be, de nem a borzongatóiért, hanem az élet védelmében. (hu) Petőfi arcképek A Nemzeti Múzeumban a márciusi forradalom 120 esztendős fordulójának előestéjén kiállítás nyílik Petőfi egykorú képmásaiból A múzeum előcsarnokában rendezik a tárlatot. A képek még sohasem voltak együtt láthatók. Bemutatják az első magyar „írófényképet”, az 1847-ben felvett, 1949-ben újra előkerült és 1955-ben sikeresen restaurált dagerrotípiát, melyet a költő feleségének, Szendrey Júliának ajándékozott. Petőfi unokatestvérének, a festő Orlay-Petrich Somának és barátjának, Mezey Józsefnek a festményei is szerepelnek. Barabás Miklós három alkalommal örökítette meg a költő arcvonásait, míg Törökfalvi Pap Zsigmond egy kirándulás részvevőjeként, Szerelmey Miklós karikatúrája pedig szerkesztőségi megbeszélésen ábrázolja. Vastaps a templomban EGYETEMISTA ÉNEKKARUNK SIKERE ANGLIÁBAN London, március 1. Templomi koncerten nem szokás tapsolni Angliában — közölték az Egyetemi Énekkar tagjaival miheztartás végett az angol vendéglátók, mielőtt megkezdték első hangversenyüket az oxfordi Magdalena kollégium kápolnájában. Amikor azonban elhangzottak az első szám, egy Palestrina-kórusmű utolsó akkordjai, taps hangzott fel a 800 éves falak között. És nemcsak a rövid szoknyába, hosszú sálba öltözött diáklányok és nagy hajú fiúk lelkesedtek, hanem Oxford idősebb zeneértői is. A hangulat a Gallus-, Gasparini-, Welkes-, Britten-, majd Sosztakovics-, Bartók- és Kodálykórusművek elhangzása után elragadtatottsággá fokozódott. Az oxfordi koncert előzményei a tavalyi montreux-i kórusfesztiválig nyúlnak vissza. Itt hívta meg a Baross Gábor vezette első díjat nyert Budapesti Egyetemi Énekkart Roy Wels, a londoni egyetemi énekkar fiatal karnagya. Rayleigh-ben ahol Roy Wels énektanár, ugyancsak felléptése , Roy Wels, majd a londoni nemzetközi diákház színpadán adtak hangversenyt, Varga Csilla zongoraművész közreműködésével. A legnagyobb próbatétel ma este vár az együttesre: a londoni Szent Márton templomban adnak koncertet, amelynek második részében Mozart Requiemjét éneklik. Fencsik Flóra mm SZERELŐI A budapesti lengyel kultúra március hónapban változatos, színes programmal örvendezteti meg látogatóit. A filmművészet barátai ismét több új lengyel filmalkotást láthatnak. A természet kedvelői minden bizonnyal érdeklődéssel fogadják a Barangolás Lengyelföldön című tájfilmsorozatot. A közönség elé kerül az Amikor bűn volt a szerelem című új lengyel játékfilm is, továbbá Andrzej Munk Kancsal szerelem című filmje, a lengyel színház múltját és jelenét ábrázoló érdekes filmösszeállítás. A nemzetközi nőnap alkalmából március 8-án ünnepi hangversenyt rendeznek a Lengyel Kultúrában, Julieta Slendzianska zongoraművésznő közreműködésével. A szatíra és a humor kedvelői a 11-én megrendezésre kerülő vidám esten szórakozhatnak. Két kiállítás is szerepel a márciusi programon: 11-én műszerkiállítás, 20-án Zakopanéi népművészeti és háziipari kiállítás nyílik, ez utóbbi árusítással egybekötve. Ádám, hol vagy ? A héten új Colorvox-lapok tűntek fel a kirakatokban. Kilenc friss felvétel a színes-képes, hangos levelezőlapokból. Új slágerek is szerepelnek a választékban. A többi között Fenyvesi Gabi énekli a Harmonia vokál közreműködésével az Ádám, hol vagy? kezdetű táncdalt. Majláth Fülöp szerzeményét (Nem várok holnapig) Zalatnay Sarolta adja elő az Omega együttes kíséretével. □ MIKISZ THEODORAKISZ, görög zeneszerzőt és hazafit, aki nemrég szabadult a fasiszták börtönéből, a Szabad Német Ifjúság művészeti díjával, az Erich Weinert-éremmel tüntették ki. A Váci-est Az Irodalmi Színpadon március 3-án negyedszer is megismétlik a Szállj, költemény sorozatban a Váci Mihály-estet. Fellép Keres Emil, Palotai Erzsi, Jancsó Adrienne, Mikes Lilla, Bodor Tibor, Szentpál Mónika és Selley Zoltán. Lopják a táblákat Újabb gyűjtőszenvedély áldozatául esett a napokban a Pesti Színház. A régi kávédarálók, petróleumlámpák és mozsarak után most táblákat és feliratokat gyűjtenek. Orvosok mesélik, hogy még az SZTK folyosóiról is el-elvannek például az ilyen feliratok: „Kopogtatni tilos!” (Hogyan csórják el, rejtély? Hiszen a bűvös és kopogtatástól is féltett ajtók előtti folyosókon mindig tömegek várakoznak!) A Pesti Színház előtt, a Váci utcában, a legutóbbi napokig két nagy, üveggel borított, lábakon álló hirdetőtábla volt látható. Néhány nap óta már csak az egyik ima meg. A másik — egy ismeretlen gyűjtő zsákmánya lett. A plakátokból, fényképekből ízlésesen öszszemontált nagy hirdetőtáblára akasztottak egy kisebb műanyagtáblát is, ezzel a felirattal: „A ma esti előadásra minden jegy elkelt!” Az ismeretlen tettes ezt is magával vitte. Színházjegyre vadászó vándor, azt ne hidd azért, hogy most már akadálytalanul válthatsz belépőt a Pesti Színház minden előadására. A táblát ugyan elcsórták — miként a közismert anekdotában is kidobták a kanapét —, de a gyűjtő a táblás ház sikerét azért nem vitte magával... (bt) Juliana Mauricio (USA) Bodrogi, Voith Ági H I I N KARO SFX Párizs London New York után K^I^FeléHsNán -Li Á. Budapesten Rendezte: Gyökössy Zsolt KAMARA VARIETÉ ♦ BEMUTATÓ ELŐADÁS MÁRCIUS 1-ÉN