Esti Hírlap, 1968. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1968-08-01 / 180. szám
VEVŐ AZ ELSŐ NEGYEDÓRÁBAN Meghívták a kiállítást Ki ne hallotta volna a kétkedést: a vállalatok anyagi érdekeltsége önző elzárkózásra vezet, ellentmond a szocialista segítőkészség szellemének s a haszon hajszolása mindent feledtet, ami emberi. Ez a tétel — bár az első pillanatban úgy tűnik, „van benne valami” —, hamis ítélet, a gazdálkodás új elveinek félreértéséből fakad. Természetesen minden fogalmat — közte a segítségét is — megfelelően kell értelmezni, ez sem lehet ellentmondásban az új gazdálkodás egész rendszerével. S hogy az összhang megteremthető, máris van rá jó példa. A FELHÍVÁS Veszprém megye és a Város — mint arról már hírt adtunk — súlyos gondokkal küzd: nőni, fejlődni szeretne, jelentős építkezéseket tervez, még elegendő pénz is van a tervek végrehajtásához, de csekély az építőipari kapacitás, különösen kevés a szakmunkás. Az idén például 751 millió forintot költenek építkezésekre, de ez az öszszeg 300 millióval több lehetne, ha volna elegendő munkáskéz. A gondot enyhíteni: a városi pártbizottság nemrég felhívással fordult a veszprémi vállalatokhoz, s kérte, adjanak át szakmunkásokat az építőknek, különben nem teljesíthetik szép, s az egész lakosságot szolgáló terveiket — A felhívást — mondja Kenessei György, az Építőgépgyártó Vállalat veszprémi gyárának igazgatója — mi is megkaptuk. Nem lennék őszinte, ha letagadnám, milyen nagy gondot okozott a kérés. Úgy éreztük, nem engedhetjük el szó nélkül a fülünk mellett. Igen ám, de nálunk nem dolgoznak sem ácsok, sem betonozók, sem kőművesek, akiket átadhattunk volna. Sokáig töprengtünk, mit tehetnénk, mert a becsület úgy kívánta, mi is tegyünk a városért valamit, más elveivel, ugyanakkor kézzel fogható, hasznos segítség a veszprémi építőknek. A gyár udvarán kiállítást rendeztek, ahol bemutatták az ÉPGÉP valamennyi olyan termékét, amely gyorsabbá, hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszi az építkezést. Megmozgatták az ÉPGÉP nagyvállalat valamennyi gyáregységét, s nemcsak a veszprémiek, hanem a budapesti, a debreceni, a pécsi, a kalocsai üzem berendezéseit is elvitték a kiállításra. S úgy rendezték a bemutatót, hogy az érdeklődők működés közben győződjenek meg róla: ezek a gépek milyen eredményesen használhatók az olyannyira hiányzó — s a belátható jövőben egyszerűen pótolhatatlan — élő munkaerő helyett. S amit ugyancsak a gazdálkodás új rendszere tett lehetővé: a bemutatott gépeket igen gyors szállításra a helyszínen azonnal meg lehetett rendelni. A megnyitó után alig tizenöt perccel már meg is vásároltak egy hetvenezer forintos darut, s még le sem nyugodott, a kiállítás első napja, amikor egymillió forint értékű gép új gazdára talált. Sőt, a balatonfüredi műszaki hetek rendezői azonnal, úgy, ahogy van, meghívták a kiállítást a Balaton-partra, megye, enyhülnek a munkaerőgondok, s az ÉPGÉP is növelheti bevételeit. Egy szó, mint száz: segítettek a gondokkal küszködőn, s az önálló vállalati érdek sem szenvedett csorbát. Halmai György A MEGOLDÁS Megtalálták a megoldást S nem is akármilyet, hanem olyat, amely összhangban van az új mechaniz A SIKER A veszprémi bemutatón a krónikus munkaerőhiánynyal küszködő építők helyben, városukban ismerték meg — éspedig „élőben” — azokat a gépeket, amelyek hasznosságáról eddig csupán jól-rosszul sikerült brosúrákból szerezhettek tudomást. S mennyivel többet mond minden szónál a kézzelfogható valóság! Az ÉPGÉP — a bemutatón állandó vevőszolgálat működött — megismerhette, melyik gépei tetszenek máris az építőknek, s milyen újabb berendezésekre lesz a jövőben szükségük. A kiállítás igen jól sikerült, dicsérik a látogatók, a vevők s a vendéglátó vezetők. Hatására — mint mondják — gyorsabban és gazdaságosabban épülhet a város, a LEGNAGYOBB ÁRUHÁZ iittidiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiii LEGNAGYOBB VÁSÁR imiiiiifiiiiimiiiiiiiKiiiNatmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiii július 29-től augusztus 12-ig - ♦ Több ezer cikk Női selyemruha Női mosóruha Bakfis selyemruha (13—14 évesnek) 230 Ft helyett 138,— Ft 144 Ft helyett 86,40 Ft 232 Ft helyett 139,20 Ft NAPIRENDEN: a beruházások, a világítás TANÁCS- ÉS VB-ÜLÉSEK A KERÜLETEKBEN Ma délelőtt a fővárosban a XX. és a XXII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. Erzsébet vezetői megtárgyalták a kerületi beruházások tervét. A városközpont építése során a Dózsa György úton négy toronyházat még az idén befejeznek. Ugyancsak befejezés előtt áll a Mártírok útjai új lakótelep építése. December 31-ig 188 lakás készül még el. Most készítik a több mint ezerlakásos KISZ-lakótelep munkálatait. Soroksáron a Marx Károly útra új áruházat terveznek. A Kossuth Lajos utcában megkezdődött a lebontott Aranycsillag Étterem helyén az új vendéglátókombinát és az élelmiszer áruház alapozása. Hozzálátnak a Vörösmarty téri piac korszerűsítéséhez is. Augusztus 15-én előreláthatóan megnyílik a Baross utca és a Nagy Sándor utca sarkán elkészült új bölcsőde. Több fontos egészségügyi építkezés lesz a kerületben. A vb-ülés megvitatta a Soroksári út rendezésével kapcsolatos beruházások tervét. A XXII. kerületi Tanács vezetői a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat üzemegészségügyi helyzetét és a népművelési csoport munkáját tűzték napirendre. Ma délután ül össze az V. kerületi Tanács. Egyebek között a vb napirendre javasolja az Építési és Házkezelési Állandó Bizottság beszámolóját. Az ÁB foglalkozott a köz- és díszkivilágítás helyzetével és javaslatot tett a Dimitrov tér, a Kálvin tér, a Kecskeméti és Semmelweis utca világításának korszerűsítésére. Az AB több javaslatot tett a parkok védelmére, a játszóterek fejlesztésére is, s javasolta a Régiposta utcai forgalmi dugó megszüntetését. A tanácsülésen a szervezési csoport jelentést terjeszt be az idei tanácstagi beszámolókon elhangzott hozzászólások, javaslatok feldolgozásáról. Hordófaragó Húsz esztendeje folytatja mesterségét Léber József, paksi kádármester. A kitűnően rajzoló iparos népi faragásokkal díszített hordókat, dézsákat virágmotívumokkal, magyaros vázákat és kancsokat készít. Alkotásai rendszeresen díszítik a külföldi vásárok magyar pavilonjait. (MTI Foto : Mező felv.) Nyári divatpanoráma leányokról Kezdjük talán a hajviselettel. A pillanatnyilag divatos hajszínek: a szőkevolt csak meguntam, a csakilyen színű kontyot tudtamszerezni, és az a hülye emőkebeszélt rá. A frizurák két fő csoportra oszthatók, úgymint a spulni-frizura, és a zuhany-frizura. Az előbbinél a hajat betonhabarccsal bemossák, csavarokra szedik, majd a beton megkötése után azokat eltávolítják, miáltal az arcocskát sputnik serege keretezi. Kifésülni felesleges és nem lehet. Valamivel simább változat az úgynevezett zuhany-frizura. Ez zuhany alatt állva készül, és vádliközépig mindent belep. Tájékozódás és táplálék felvétele céljából szokás néha elől pár centire széjjelvonni. (Tanítási napokon hátul összekötik, hogy a mögöttük ülő füzetén a tintát szét lehessen kenni vele.) Ennek egyik alfajtája az eleje van hátul változat, mikoris a fül mögötti részt fejtetőig porosz junker módra felnyírják, elöl pedig lágy ívben az alsó állkapocs vonaláig megnövesztve hordják. Napszemüvegét divatos leány kizárólag a hajában hordja. Ez lehet csészenagyságú, tányérnagyságú, de malomkeréknél sose nagyobb, mert minek túlzásba esni. Napszemüveget szemen viselni csakis akkor illik, ha zuhog az eső, vagy legalább teljesen be van borulva. A keret nem előnyös, ha túl vastag, elegendő azért, ha csupán az arc háromnegyed részét fedi. És legyen rajta üveg a fülnél is, meg a pofacsontnál is, meg az orrnál is, és ha telik, akkor esetleg a szem előtt is. Manapság a frizurához napszemüvegen kívül fülklipsz is feltétlenül viselendő. A mindennapok szolid viselete lehet például néhány pár ógermán buzogány a késői kelta időkből. Ezekhez karra könnyű utcai bilincsek illenek, de jól öltözött leány nem visel tizenháromnál többet, és öt kilónál nehezebbet darabonként. Délutánra alkalmazható a fülbe pár nyaláb napraforgó, néhány köteg léggömb. Estére valami ünnepélyesebb kell, Mária Terézia kristály csillár például, de tizenkét gyertyásnál nagyobbat felesleges hordani. Sima, angolos ruhákhoz jól mutat a gémeskút vödre, gémmel együtt alkalmazva. A körömlakk színe is igen fontos. Legdivatosabb színek: a színtelen, a kékeslila, és a liláskék. Ez utóbbi a szorgalmi időszakra is előnyös, mert láttára a Spenót azt hiszi, hogy a buszajtó csípte be, miáltal elengedi a dolgozatírást. A ruhák valami kevéssel bővebbek lettek a tavalyinál, és a testtől könnyedén elfafogva — úgy öt-tíz méterre — követik annak vonalát. A szoknya hossza körül kétségtelenül dúlnak meg viták. Általános a vélemény, miszerint elegendő kéthetenként tíz centit felhajtani belőle. Körbe többnyire hajólánccal díszítik, elöl könnyed öntöttvas csattal, de ritkán nagyobbal, mint a Bécsikapu. Harisnyánál ügyelnek arra, hogy mindig koruknak megfelelőt viseljenek. Tíz-éves korig pókhálóvékony nylon harisnyát, húszéves korig fehér patent térdzoknit. A tűsarkot csak addig hordták, amíg elleneztük. Helyette jelenleg a tuskólába visszatér, az igen randade viselik a divat. Cipőjüket bokánál pánt rögzíti, vádliközépnél pánt rögzíti, térdnél pont rögzíti, mert egy mai lány szeret biztosra menni. Lassan ideje az iskolaköpenyre is gondolni. Ez többnyire nylonból készül, miáltal áttetsző, ezért általában kell alája valami, kivéve, ha előreláthatólag a tanár úrnál fogunk felelni. Egy-két gombot azért esetleg ilyenkor is be lehet gombolni. És végül a legkedveltebb ruhadarabokról egy pár szót: a kellőképpen elnyűtt farmernadrágról, amit azzal a jelszóval viselnek, hogy ez legalább olcsó, holott hatszázért vették csomagból. Divatszín a fehér, mert ezen mutat a kosz, meg a gyűrődés a legjobban. Hozzá apu inge illik, és apu saruja a megfelelő. Zokni teljesen felesleges, pár lépés után az út pora tökéletesen pótolja. Ezzel nagyjából végeztem is a divatismertetéssel, köszönöm szíves türelmüket. G. Szabó Judit Metszette Nagy... A FORINT TERVEZŐJE ♦ KÉT HÉTIG ÁLLT MODELLT AZ ÖTTUSÁZÓ Éppen huszonkét éve minden papírpénzen ott a neve. A többieké — a bank elnökéé, a pénzügyminiszteré — változhat, az övé nem. Nagy Zoltánnak hívják. Ő a pénztervező. A HULLÁMVONAL — Az első, ma is forgalomban levő papírpénz 1946-ban készült — mondja Nagy Zoltán. — Mit kívánt akkor a bank? — Minél összetettebb, nehezebben utánozható legyen. Ezért választottam a rézmetszet-technikát, ezt szinte lehetetlen hamisítani, tudtommal több mint két évtized alatt egyszer sem sikerült. — Hogyan készül a bankó? — Először tervrajzokat kell készíteni eredeti méretben, majd a kiválasztott mintákról öt-hatszoros nagyítású ceruzarészletrajzokat, végül a tízszeres nagyító segítségével a rézmetszés következik. Az alapot az úgynevezett Guillochegép készíti, vonala egy szinte végtelen változatban rajzolható hullám. Ebből ■lesznek a rozetták, a lécek, amely megadják a pénz keretét. A többi kézi munka. Körülbelül fél esztendő kell hozzá, hogy a bankjegy egyik oldala nyomdakész legyen. S még tudni kell: a pénz egy nyomással készül, a színárnyalatokat — például a százason a világos rózsaszíntől a majdnem feketéig — a vonalak mélysége adja. A KÉPEK — A grafikus választotta ki, milyen ábra díszítse a pénzeket? — Nem, én csak a terveket készítettem, s a bank választotta ki a megfelelőt, így került a tízesre a Petőfi-kép, amely több portré, de főképp az akkoriban restaurált daguerotypia hatására készült, s a pénz másik oldalára Jankó János „Nóta születése’’ című képe. A húszason elképzelés alapján született Dózsáról az arckép, a hátoldalon pedig egy öttusázót mintáztam meg — húszéves volt akkor, két hétig állt modellt a szimbolikus alak megrajzolásához. Az ötvenesre az ismert Mányokifestmény Rákóczija és egy ismeretlen festő kuruc-labanc csatája, a százasra a több képből összeállított Kossuth-portré és Lotz Károly Menekülés a vihar elől című képe került. A grafikus most bélyegeket tervez. — Néhány éve — emlékezik — a Pénzcsináló című filmhez kértek korabeli papírpénzeket Ferenc József képével, amely hol nevet, hol fenyeget, hol kacsingat, sőt, olyat is, ahol az uralkodó helyén Kossuth látható, királyi zsaronával s a fején.*