Esti Hírlap, 1968. december (13. évfolyam, 283-306. szám)

1968-12-21 / 300. szám

AZ APOLLÓ 8 STARTJA ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról) Tízszer kerülik meg a Holdat, és ekkor következik az utazás legveszedelme­sebb szakasza: ismét egy rakétaegység begyújtásával ugyanis szinte másodperc- és milliméter-pontossággal kell visszaindulniuk a Föld felé. A legkisebb pontatlan­ság vagy műszaki hiba kö­vetkezménye az lehet, hogy vagy az idők végtelenségé­ig a Hold körül keringenek, vagy nem a Földet „céloz­zák” meg, és kirepülnek a világűrbe. Ha pontosan sikerül a visszaindulás, akkor egy vi­szonylag nyugalmas 58 órás út áll a három bátor em­ber előtt. Az új nehézség a Föld légkörébe való belé­péskor következik. Bonyo­lult geometriai okok miatt egy mindössze 40 négyzet­­kilométeres négyszöget kell eltalálniuk, és azt is egy pontosan megadott szögben. Ha ez a szög nem töké­letes, akkor vagy elég az űrhajó és benne a három utas, vagy pedig elsiklik a Föld felszíne fölött, és ugyancsak a világűrben tűnik el. Mind az amerikai Űrku­tatási Hivatal illetékesei, mind pedig a három űrutas annak ellenére is tökéletes nyugalmat és bizalmat mu­­­tat,, hogy számos jelentős tudós túlságosan veszedel­mesnek és ehhez képest tu­dományos szempontból vi­szonylag jelentéktelennek mondta a kísérletet. Az amerikaiak, ha nem is hivatalosan, de bevallják, nem is annyira a tudomá­nyos eredmény,­ mint in­kább a szovjet űrkutatás fe­letti elsőbbség­ megszerzése sürgeti annyira ezt az utat. Tény az, hogy a két szov­jet szondán kívül még nem érkezett vissza Hold körüli útról semmiféle, Földről fel­juttatott berendezés, és a két szonda sem körözött a Hold körül, csak huroksze­­rűen megkerülte azt. És ha az emberi tudomány na­gyon sokat fel is derített legközelebbi útitársunkról, még számtalan rejtett titka lehet, amelyek veszélyeztet­hetik az első utasokat, akik valóra akarják váltani az emberiség évezredes álmát. Ha sikerrel jár Borman, Anders és Lovell űrhajósok halált megvető bátorságot követelő útja, kétségtelenül nagy lépéssel lesz köze­lebb az egész emberiség ahhoz, hogy leszálljon rá, felderítse és a maga aka­rata alá rendelje Földünk egyetlen természetes úti­társát, a sápadt képű Hol­dat. És ehhez a kísérlethez, az e percekben velünk együtt izguló tíz- és tízmillió em­berrel együtt, mi is csak nagyon sok sikert kívánha­tunk, és talán még soha ennyi tartalommal: szeren­csés visszatérést. A NASA KÉRÉSÉRE Bochum nem tesz közzé adatokat Bochum, december 21. Heinz Kaminski, a bo­­chumi csillagvizsgáló igaz­gatója bejelentette, hogy intézete nem tesz közzé olyan adatokat, amelyeket az Apolló 8. űrhajó su­gároz majd vea kezdődő, több napra tervezett Hold­­körüli útja során. Mint Kaminski közölte, az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA, enge­délyt adott arra, hogy a „hullámterjedés kérdései­nek tanulmányozása céljá­ból” az intézet munkatár­sai lehallgassák az űrhajó rádióadásait, viszont felszó­lította az intézetet, hogy az így nyert adatokat ne te­gye közzé. MINDENNAPI PROBLÉMÁK A Szlovák Kommunista Párt KB-ü­lése Pozsonyi telefonjelentésünk: Ma reggel Pozsonyban megkezdte kétnapos ülés­szakát a Szlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága. A kb utolsó tanácsko­zásán nem nagy politikai kérdések, hanem a minden­napi élet legfontosabb problémái kerülnek megvi­tatásra. A napirenden sze­repel a szlovák gazdaság jelenlegi helyzetéről és a további feladatokról szóló téma, amelyről a délelőtti ülésen Viktor Pavlenda professzor, a Szlovák Kom­munista Párt Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára tartotta meg be­számolóját. A kb a gazdasági helyzet elemzésénél abból a tény­ből indult ki, hogy a szlovák gazdaság része az egész népgazdaságnak, ugyanakkor sajátos voná­sokkal is rendelkezik. A gazdasági problémák­kal összefüggésben sok szó esik jelenleg a hetek óta tartó vásárlá­si lázról, s ezzel összefüggésben egyes árucikkekben mutatkozó hiányokról. Szlovák pártve­zetők ezt rövid ideig tartó, átmeneti jelenségnek tart­ják, amely a csehszlovák helyzet normalizálódásával szinte egyenes arányban, fo­kozatosan megszűnik. Nyárádi Róbert Bélyeg-világkiállítás Sztojan Toncsev bolgár postaügyi miniszter tegnap sajtóértekezletet tartott a szófiai Balkán szállóban abból az alkalomból, hogy 1969. május 31-től június 8- ig bélyegkiállítást rendez­nek Szófiában. A világ­kiál­lításon 5000 táblán mutat­nak be bélyegeket. Minden olyan országos filatelista társaságot meghívtak a vi­lági kiállításra, amely tagja a Nemzetközi­­ Filatelista Szövetségnek. ÁRVIZEK JUGOSZLÁVIÁBAN Két és fél méteres víz az országúton Belgrád, december 21. Szarajevói jelentés sze­rint Bosznia-Hercegoviná­ban 20 útvonalon szünetel a forgalom, mert a hirtelen olvadás következtében az utak víz alá kerültek. A Doboj—Maglaj—Zenica közötti úton a víz magassá­ga helyenként eléri a két és fél métert. Banja-Lukából érkezett hírek szerint óránként 110 kilométeres sebességgel szá­guldó szélvihar tombolt eb­ben a városban. A szél kö­rülbelül 500 háztetőt sodort le. A süvítő szél okozta egy tiszthelyettes halálát is. A város egyik segédpályaud­varán a tomboló szél miatt nem hallotta meg az állo­másra befutó vonat zaját ás a kerekek alá került. Tuzlából jelentik, hogy a környék lakosságát az elmúlt éjjel az ágyból ug­ratta ki az árvíz, amely nagy erővel tört e boszniai városkára. A lakó­házakon kívül több középü­let, így a pedagógiai főisko­la, a gimnázium, és a kór­ház is vízben áll. A vasúti csomópont elárasztása mi­att megszakadt a közleke­dés Szarajevóval, Zsupán­yával és Dobojjal. A Drina Gorezsdénál ki­öntött. A város két utcája került víz alá, és meg­rongálódott a távvezeték három transzformátorállo­mása. Az árvíz Csapljina környékén mintegy 800 hek­tárnyi megművelt területet árasztott el, és több mint 400 családi ház áll vízben. A lakosság mentése folyik. BUDAPESTIEK! A BUDAPESTI SZERVIZEI a következő időpontokban lesznek nyitva decemberben, az év végén: December 24-én, 25-én, 26-án, 31-én és január 1-én, amikor szervizeink zárva lesznek, tv-javító ügyeleti szolgálatot tartunk.­­ HIBABE­JELENTÉS a 33-33-33-as hívószámon, 7 és 22 óra között 21- én, szombaton 10-től 18 óráig 22- én, vasárnap 10-től 18 óráig 23- án, hétfőn 8-tól 15 óráig 27- én, pénteken 10-től 16 óráig 28- án, szombaton 10-től 18 óráig 29- én, vasárnap 10-től 18 óráig 30- án, hétfőn 8-tól 15 óráig PRÁGAI BESZÉLGETÉSEK 1.* Duna Klub a Moldva partján Azon az estén ért véget a diáksztrájk. A Moldva part­jától egy kőhajításnyira, az új Park Hotelben, ekkor kezdődött a Duna Klub prágai találkozója. A pat­kó alakú asztal körül a vendéglátó cseheken és szlovákokon kívül osztrák, magyar, jugoszláv, bolgár, román és szovjet újságírók foglaltak helyet. KI KIT VÁR? A találkozó színhelyét azon nyomban körüldongta néhány Prágában működő nyugati sajtótudósító. A legéberebbek szenzációt szimatoltak: — Mi ez itt, kérem, va­lamiféle Duna-medencei sajtókonferencia? — Dehogyis, kolléga urak — nyugtattuk meg őket. — Ez a Duna menti országok Duna Klub-szekcióinak összejövetele. Pozsony, Sió­fok és Bécs után már egy korábbi megállapodás Prá­gát jelölte ki a soron kö­vetkező Duna Klub-talál­kozó színhelyéül... — De azt csak nem ta­gadják — nyugtalankod­tak továbbra is —, hogy augusztus 21 óta ez az első eset, hogy egy asztalhoz ül­nek a csehszlovák, a bol­gár, az orosz és a magyar újságírók? . .. — ... és természetesen osztrák, jugoszláv és ro­mán kollégáink is. Vagyis: a Duna Klub valamennyi nemzeti szekciója hiányta­lanul megjelent... A rendkívüli helyzetet és a Duna-medence országai között fennálló feszültséget tudósításaikban szüntelenül napirenden tartó nyugati kollégák sehogyan sem akartak belenyugodni ab­ba, hogy ez a szerény ösz­­szejövetel — minden ilyen fajta célzatosság nélkül — a helyzet valamilyen nor­malizálódását, a feszültség csökkenését tükrözheti. Hi­szen „jólértesültségük” ép­pen ennek ellenkezőjére utalt. Egy „rendszerint ki­tűnő információkkal ren­delkező” bécsi kolléga kar­társi jóindulattal suttogta fülembe: — ön nyilván nem tud­ja, hogy éppen a mai este talán sorsdöntő forduló­pontja lehet Csehszlovákiá­nak ... A sztrájkoló diá­kok vezérei kapcsolatba léptek a gyárakkal... Százötvenezer tüntető mun­kást várunk ma a prágai utcákra... Máig se tudom, hány ez­relék volt az igazság ebben a titkon suttogott „bizal­mas információban”. Any­­nyi bizonyos, hogy a prágai utcák ezen a napon a hét­vége előtti éjszaka megszo­kott képét mutatták. A táb­lás házakkal játszó szín­házakból és mozikból tó­dultak ki a nézők. Alig akadt szabad asztal a ro­mantikus, s annyira ro­konszenves kisvendéglők­ben. S mint ez itt szokás, a késő éjszakai órákig szor­galmasan pendliztek a prágaiak a Vencel tér ki­­sebb-nagyobb drinkbárjai, táncos szórakozóhelyei és kitűnő műsort nyújtó va­rietéi között. Egyetlen ré­szeg emberrel sem talál­koztam — de tüntetővel sem. Csak később hallot­tam — igaz, teljesen nem ellenőrizhető híresztelése­ket — arról, hogy azért va­lami mégis volt aznap a le­vegőben, szenzációja elmaradt. A fényképezőgépek robbanás­­ra kész vakuit hiába töltöt­ték fel árammal, és a friss magnószalagok is haszta­lan vártak eredeti, helyszí­ni hangfelvételekre. POLARIZÁCIÓ Ezzel, persze, távolról sem szeretnék olyan színe­zetet adni a csehszlovákiai helyzetnek, mintha a Duna Klub-találkozó napjainak prágai eseményei ne jogosí­tanák a megfigyelőt akár drámai hangú kommentár­ra is. Hiszen éppen ezekben a napokban — a novembe­ri plénum határozatainak hatása alatt — drámai körülmények között kez­dődött meg az a po­litikai polarizáció, amely az első csapást mérte az eddig mesterségesen táplált ,,nem­zeti egység” fikciójára. Mert ugyan milyen egységben érezhetik magukat egyfelől az antiszocialista, extrém jobboldali demagógokkal, másfelől a hitelét vesztett, régi bürokratikus módsze­reket visszaáhító dogmati­kusokkal annak a centrum­nak a hívei, akik a realitá­sok talaján állva helyeslik és támogatják a január utáni politika pozitívumait hangsúlyozó, de torzulásait is elismerő plénumhatáro­­zatokat? Ezek a napok a január utáni hibák elismerésének és tagadásának, a centrum támogatóinak és ellenzői­nek, a szenvedélyektől izzó viták, gyűlések, az egymás­nak ellentmondó nyilatko­zatok és határozatok özö­­nének tanúi voltak. Persze hogy e nyugtalan atmoszfé­rától nem szigetelőd­tek és nem is szigetelődhettek el a Duna Klub összejövetelei és tanácskozásai sem. A hi­vatalosan tervezett szolid szakmai eszmecserét át-­ meg átszőtte a csehszlovák napi politika legaktuálisabb és legégetőbb problémái­nak megvitatása is. Érde­kes, hogy a jugoszláv és a román kollegák meglehető­sen tartózkodóan vettek részt ezekben a vitákban. Tapintatos és semleges ma­gatartást tanúsítottak az osztrák polgári sajtó kép­viselői is. Téli Moldva A SZENZÁCIÓ ELMARAD Néhány szélsőségesen jobboldali, önjelölt diákve­zér, aki nem tud és nem is hajlandó beletörődni az an­­tiszocialista erők mind erősebben érvényesülő visszaszorításába, állítólag valóban hangulatot akart kelteni a CSKP Központi Bizottságának novemberi plénumán hozott határoza­tok ellen. Opportunizmus­sal, árulással vádolták meg a pártvezetést, és úgy hír­lik : megpróbálták mozgás­ba hozni a gyárak dolgo­zóit. Ezt a kísérletüket azonban meghiúsította a prágai munkások józansá­ga és a Csehszlovák Kom­munista Párt lendületbe jött ellentámadása. Au­gusztus 21 óta ez volt az első eset, hogy a pártszer­vezetekre támaszkodva, a legnagyobb méretű politi­kai akciót fejtette ki az el­lenséges propaganda leküz­désére. Ezen a napon a Központi Bizottság több tagja, a párt sok vezető ak­tivistája is látogatásokat tett a prágai gyárakban. Hogy konkréten a hecc­kampány leszerelését cé­lozták-e erőfeszítéseik, vagy pedig e feladat meg­oldását csak közvetve, de így is hatásosan szolgálták, amikor széles körben ma­gyarázták és elemezték a plénum határozatait — ezt nem sikerült kiderítenem. Az­ mindenesetre tény, hogy a nyugati sajtótudó­sítók „biztosra várt” esti VITATKOZNI KELL Ami a Duna Klub ma­gyar szekcióját illeti, sok kérdésben, s főleg az alap­vető elvi kérdésben vitába kellett szállnunk csehszlo­vák vendéglátóinkkal, örül­tünk azonban annak, hogy legszenvedélyesebb vitáink sem lépték át a kollegiali­tás és a barátság szabta ha­tárokat. Csak kapatos em­ber vitatkozik azonban ar­ról, hogy mi lenne a to­rony, ha ilyen vagy amo­lyan lenne. A politikai esz­mecsere pedig különöskép­pen megköveteli a józansá­got. Ezért mi sem folytat­tunk meddő vitákat olyan feltételezésekről, amelyek­nek jogosságáról mi ugyan­úgy nem tudtuk meggyőzni vitapartnereinket, mint aho­gyan ők sem tudták bebi­zonyítani nekünk e feltéte­lezések alaptalanságát, így hát arra koncentráltuk erő­feszítéseinket, hogy lehető­leg közös nézeteket alakít­sunk ki azokról a tenniva­lókról, amelyek az adott reális körülmények között kirajzolják a jelenlegi egészségtelen helyzetből ki­vezető utat. Lóránt László Endre

Next