Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)
1969-12-02 / 281. szám
KGST-konferencia Berlin, december 2. A KGST építőipari állandó bizottságának, valamennyi tagország képviselője jelenlétében, baráti légkörben lefolyt 27. tanácskozása befejeződött az NDK-beli Rostockban. A tanácskozás foglalkozott az építőipari automatizálás fejlődési irányzataival, az építés és szerelés irányításának tudományos módszereivel, a városépítés további fejlődésével. Ma feloszlatják a japán parlamentet Tokió, december 2. Szato kormánya ma úgy döntött, hogy a szükséges formaságok után még ma feloszlatja a képviselőházat. Az alsóház feloszlatásáról szóló döntés a minisztertanács ülésére született meg. A képviselőház feloszlatásával kapcsolatos császári rendeletet ma délután nyújtják át Macudának, a képviselőház elnökének. A kormánynak ez a döntése összefügg a december 27-re kiírt általános választásokkal. A legutóbbi általános választásokat 1967-ben tartották, s akkor Szato pártja, a Liberális Demokrata Párt 277 mandátumával nagy többségét, a képviselői helyeknek több mint a felét szerezte meg. A fennmaradt mandátumok pedig négykülönböző párt között oszlottak meg. TELJES TITOKTARTÁS Ma este újra kezdődnek a négyhatalmi tárgyalások Napirenden a közel-keleti helyzet New York, december 2. ■ Ma este, magyar idő szerint 21 órakor újra kezdődnek New Yorkban a közel-keleti helyzet rendezéséről folyó négyhatalmi tárgyalások. A Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetei ezalkalommal Charles Yostnak, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének a Waldorf-Astoria szállóban levő rezidenciáján találkoznak. A négyhatalmi tárgyalások ez év áprilisában kezdődtek és július elején szakadtak meg, 15 munkaülés után. A nagykövetek ekkor úgy határoztak, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat és lehetőséget adnak a négyhatalmi tárgyalásokkal párhuzamosan folyó szovjet—amerikai megbeszélések részvevőinek, hogy próbálják áthidalni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közel-keleti álláspontja közötti különbséget. Egész nyáron át és azt követően az őszi hónapokban is folytak Joseph Lisco amerikai külügyi államtitkár és Anatolij Dobronyin washingtoni szovjet nagykövet részvételével a két nagyhatalom tárgyalásai a közel-keleti helyzetről. E tárgyalássorozat után jelentették be, hogy újra kezdődnek a négyhatalmi megbeszélések. A négyhatalmi megbeszélések teljes titoktartás mellett folynak. Egy-egy munkaülés után csak rövid közleményt adnak ki, amelyben a következő ülés dátumát és helyét jelentik be. A PARLAMENT MEGSZAVAZTA A szenátustól függ: lesz-e válás „nem olasz módra“ Róma, december 2. Gino Pallotta telefonjelentése: Mégis lesz válás — nem olasz módra. Ebben reménykednek egész Itáliában a parlamenti vitát követő szavazás alapján. A rendkívül éles, helyenként viharos ülésen ugyanis a válás mellett 325, ellene 283 honatya szavazott. Ez azt jelenti, hogy a legközelebbi jövőben a szenátus elé kerül a válásokat legalizáló törvényjavaslat. Annyi már bizonyos, hogy a szenátusban jóval nehezebb lesz többséget szerezni a javaslatnak. Kereszténydemokrata berkekben már most, a parlamenti kudarc nyomán valóságos „sokk-hangulat” lett úrrá. Hasztalanul próbálkoztak ugyanis minden eszközt megragadni, még a vártnál is többen mondtak „igent” a válásokra. Az Osservatore Romano mai száma heves kirohanást intéz az olasz parlament ellen. A Vatikán lapja szemére veti a képviselőknek: állásfoglalásukkal nyíltan szembefordultakaz 1929- ben kötött Lateráni Egyezménnyel, semmibe véve annak 34. pontját. „A 325 szavazat nem más, mint támadás a pápai állam és az olasz köztársaság közti hagyományos kapcsolatok ellen” — hangsúlyozza a Vatikán szócsöve. HELIKOPTERREL KERESIK TÁRSAIKAT Újabb áldozatokat követett a Dr. Kubiena, a Himalája 7600 méteres Dhaulagiri csúcsának megmászására vállalkozó osztrák alpinista expedíció orvosa táviratilag jelentette Katmanduból Bécsbe, hogy az osztrák alpinisták közül öten, egy sherpa vezetővel együtt napok óta nem adnak életjelt magukról. A kilenctagú expedíció többi tagja helikopterrel keresi az eltűnt alpinistákat, de egyelőre nem sikerült a nyomukra bukkanni. A szakemberek attól tartanak, hogy — a bércek között dúló hóvihar következtében — az osztrák alpinisták tragikus szerencsétlenség áldozatai lettek. Lengyel—nyugatnémet kerekasztalértekezlet Varsó, december 2. A nyugat-berlini Somenius társadalmi-politikai egyesület hétfőn kerekasztal -értekezletet szervezett. A vitában többek között részt vett Alberts volt nyugat-berlini polgármester, lengyel részről pedig J. Kohol professzor, az opolei Szilézia intézet igazgatója, és W. Malkiewicz profeszszor, a poznani Nyugat intézet igazgatója. A véleménycsere központjábanGomulkának, a LEMP KB első titkárának ez év május 17-i beszéde áll. Mint ismeretes, Gomulka azt javasolta, hogy Lengyelország és az NSZK kössön megállapodást az Odera—Neisse határ véglegességéről. A varsói lapjelentések kiemelik, hogy az értekezleten felszólaltak a szélsőséges revizionista és neohitlerista körök képviselői is, akik élesen tiltakoztak az Odera—Neisse határ elismerése ellen. A Rockefeller-jelentés Rockefeller, aki Nixon különmegbízottjaként látogatott el egy sor latinamerikai országba, megírta jelentését, s egyebek között kijelentette: „Jelenleg csak egy Castro van a kontinens huszonhat országában, de a jövőben sokkal több lehet.” A veszély elhárítására a kormányzó mindenekelőtt az USA latinamerikai politikájának gyökeres felülvizsgálatát javasolta, beleértve a különböző rezsimeknek nyújtott katonai segély növelését is. ÖT PONT Nixon a jelek szerint nem fogadta el mindenben Rockefeller érvelését, mert legutóbbi beszédében sem nem érintette a katonai segélyekre vonatkozó megállapításokat, de utalt rá, hogy az USA „az együttműködés érdekében” kész elfogadni a különböző katonai rezsimeket. Az elnök a Rockefeller-beszámolón kívül a huszonegy dél-amerikai köztársaság Vina del Mar-i határozatára támaszkodott, amelyről Gabriel Valdes, Chile külügyminisztere informálta. Ennek tulajdonítják, hogy Nixon szóhasználata Latin- Amerikával kapcsolatban bizonyos változásokon ment át. Öt pontban foglalta öszsze gazdaságpolitikai elgondolásait. Ebben jelentős helyet foglal el, hogy a latinamerikai dossziénak az eddiginél nagyobb fontosságot kell tulajdonítani. Ezt olyan látványosnak szánt gesztussal is kísérte, hogy a külügyminisztérium Latin-Amerika osztályának vezetőjét államtitkárrá léptette elő. azt is hangsúlyozta, hogy az új jelszó „kereskedelem, nem segély”, s ennek a kereskedelemnek többoldalú kapcsolatok útján kell konkretizálódnia. ÉJ SZAVAK. DE... Hát igen, a szóhasználatban akadnak újszerű elemek, de ha tekintetbe vesszük, hogy a múlt évszázad vége óta szinte szünet nélküli átszervezésen ment át az Amerika-közi együttműködés, ezzel párhuzamosan pedig az Egyesült Államok és a latinamerikai országok viszonya csak rosszabbodott. Indokoltnak tűnik a Neue Zürcher Zeitung szkeptikus megjegyzése: „Minden bizonytalan, csak egy bizonyos. Néhány esztendő múlva egy másik elnöktől megint egy újabb Latin- Amerika elgondolást hallhatunk és olvashatunk majd.” Ami pedig a „kereskedelem és nem segély” jelszót illeti, erre még csak azt sem mondhatjuk, hogy új ötlet. Sőt: Chile ezen a síkon már korábban jóval tovább lépett. Rio de Janeiróban egy magasszintű megbeszélésen Chile elnöke leszögezte: „Ma mindinkább szükség van szilárd gazdasági és politikai egységre a latin-amerikai államok között. Egy egységes államszövetség létrehozása az egyetlen lehetőség, hogy a földrész népei egyenjogú tárgyalófélként folytathassanak párbeszédet partnereikkel. Alapkérdés, hogy a latin-amerikai országok saját sorsukat hatékony együttműködés keretében irányíthassák.” Nem véletlen az sem, hogy ezek a megállapítások, amelyek — anélkül, hogy a Washington szót kiejtették volna —, nyilván elsősorban az Egyesült Államokat érintik, Brazíliában hangzottak el. Igaz, hogy Rio de Janeiro katonapolitikai síkon teljességgel hajlandó együttműködni az USÁ-val, sőt, egy időben még olyan gondolattal foglalkoztak, hogy Brazília valamii ilyen helytartói funkciót töltene be a kontinensen, de gazdasági dolgokban már korántsem ilyen derűs a brazil—amerikai légkör. Rio de Janeiróban többször hangoztatták az egyenlő feltételek alapján minden diszkriminációtól mentes együttműködés gondolatát, ami pedig, ha az amerikai politika gyakorlati megnyilvánulásait tekintjük, semmiképpen sem lehet szimpatikus Washingtonnak. RAZZIA A HIPPIS ANYAIN : Megfejtették a Polanski-ügyet? Los Angeles, december 2. A rendőrség még október 10-én razziát rendezett a kaliforniai „halál-völgyben” és szétvert egy különböző bűncselekményekkel vádolt hippibandát. A fiatalok nomád életet éltek, indián szokás szerint viselkedtek, homályos vallási ihletéssel, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy, be-betérve lakott területekre, közönséges bűncselekményeket kövessenek el. Így kezdte szenzációs sajtóértekezletét tegnap Edward Davis, Los Angeles rendőrfőnöke. Elmondotta az újságíróknak, hogy a razzia — amelyre egy autólopás késztette a rendőrséget — kezükbe adta a Polanskirejtély kulcsát. Ismeretes, hogy Polanski lengyel származású filmrendező feleségét, Sharon Tate színésznőt augusztus 9-én meggyilkolták a Los Angeles közelében levő Polanski-villában. Az ismeretlen tettesek brutálisan végeztek a színésznővel, és megölték a házban tartózkodó négy ismerősét is. Egy nappal később hasonló körülmények között gyilkoltak meg egy idős házaspárt, Leon és Rosemary LaBiancát, akik Los Angeles Silverlake kerületében laktak. Az áldozatokat lemeztelenítve, vérükben találták. Késsel vésték a mellükre, vérrel mázolták a falakra ezeket a szavakat: „Halál a disznókra!” A rendőrség bejelentette, hogy a nomád hippitanya lakóinak közük volt a gyilkossághoz, bár a pontos összefüggéseket „a nyomozás érdekében” egyelőre nem hajlandók közölni. Letartóztattak egy 24 éves, Charles Watson nevű hippit és két nőt: a 21 éves Patricia Kernwinket és fiatalkorú társát, Linda Kasabiant. Négy vagy öt további személy ellen — szintén a banda tagjai — a jövő héten hivatalosan vádat emelnek a gyilkosságban való közreműködés miatt. A rendőrfőnök szerint a brutális gyikosságsorozat indítékát még mindig nem tudják. SZENZÁCIÓ AZ IDŐJÁRÁSBAN: Előjöttek téli vackukból a medvék Moszkva, december 2. Adriano Guerra telefonjelentése: Moszkvában és a Szovjetunió európai területén, de még északi részén is feltűnően enyhe az idő. Bár novemberben már annak rendje-módja szerint beköszöntött a tél, a hónap végén váratlanul tavaszi időjárás váltotta fel a zimankót. A fővárosban és környékén tegnap és tegnapelőtt 7—10 fokig emelkedett a hőmérséklet, amire — a meteorológusok szerint — legalább száz éve nem volt példa. Sok folyón ismét közlekednek a hajók. November elején vastag jégréteg képződött rajtuk, de a hirtelen olvadás előbb zajlást idézett elő, majd lehetővé tette a hajók közlekedését. Északon előjöttek téli vackókból a mackók. Olyan népes medvevonulásokat figyeltek meg, amilyenekre máskor legfeljebb késő tavasszal került sor. A távprognózis szerint a szigorú tél december második felében tér vissza a Szovjetunió európai területén és az északi országrészeken. Bizonyos jelekből arra is lehet következtetni, hogy a váratlan átmeneti tavasz ellenére hideg téli hónapok következnek. HOMÁLYOS KÖRVONALAK Egyébként magában az USÁ-ban is már növekvő téma a latin-amerikai probléma. Ezt Lippmann még korábban úgy próbálta megközelíteni, hogy kifejtette: a gondokon csak viharos tempójú gazdasági integrációval lehetne segíteni. Eztazután konkrét indítványokkal egészítette ki, mégis itt került feloldhatatlan ellentmondásba önmaga ténymegállapításaival. A gazdasági integrációnak ugyanis politikai feltételei vannak. És amíg — ahogy azt most Rockefeller erőteljesebben, Nixon kevésbé látványosan ismét hangsúlyozta —, változatlanul a reakciós katonai rezsimeket tekintik a legmegbízhatóbb szövetségeseknek, ezek a feltételek nem érvényesülhetnek. Mindent egybevetve, alapvető változás nem várható Nixon nagy latin-amerikai beszámolója után sem. Főleg a Rio de Grande-tól délre vártak sokat ettől a beszédtől, az elnök azonban megmaradt a már megszokott homályos körvonalaknál.