Esti Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

a Körúttől a körútig Halló! Iránytaxi! Naponta több, mint ezer kocsi Jön hatszáz kis Fiat Fennállása óta páratlan eredményeket ért el ta­valy a Fővárosi Autótaxi Vállalat: 38 millió forint nyereséggel zárta az évet. NÖVEKVŐ IGÉNY A siker háttere: a múlt év áprilisától bevezetett intézkedések végrehajtá­sa. A harmadik negyedév­ben naponta délelőtt tíz órától csaknem hétszáz ko­csi járta a főváros utcáit. A délután ötkor kezdődő csúcsidőben ez a szám 800- ra emelkedett, sőt, meg is haladta azt. Mindez együtt: naponta több mint ezer ko­csi volt forgalomban. A számok természetesen nem egyértelműek azzal, hogy minden fuvarigényt teljesí­tett a taxi. A visszautasított fuvarok száma a tavalyi­hoz viszonyítva 12—13 szá­zalékkal nőtt, s az év vé­géig 220 ezerre emelke­dett. — Mivel magyarázható ez? — kérdeztük Horváth Gézától, a Fővárosi Autó­taxi Vállalat igazgatójától. — Gyorsabban nő az igény, mint vállalatunk le­hetősége. Az idén fő fel­adatunk a szolgáltatások további mennyiségi növe­lése. Jobban kell gazdál­kodnunk a meglevő kocsi­parkkal. Ugyanakkor javí­tani kell a szinte ijesztő méreteket öltő baleseti százalékot. ÜLÉSBŐL CSOMAGTÉR — Mi a helyzet az évek óta tartó, nagyfokú lét­­számhiánnyal ? — A múlt esztendő for­dulat volt: minimálisra csökkent az eltávozók szá­ma, több mint 500 új dol­gozó jelentkezett felvétel­re. Javult a munkakedv, megnövekedett a vállalat­hoz való tartozás becsüle­te. — Várható-e jelentős változás az idén? — Igen. Kocsiparkunkat felfrissítjük. Reméljük, hogy a várva várt lengyel Fiatokat hamarosan meg­kapjuk. Tárgyalunk hat­száz kis olasz Fiat megvá­sárlásáról is. Ez a típus kitűnően megfelel a város­ban, gazdaságos, strapabí­ró. Hatszemélyes Fiat ko­csikról van szó, a hátsó két ülés lehajtható, átalakítha­tó csomagtérré. Az idei be­ruházás terhére 760 új ko­csit vásárolunk. A kiörege­dett Warszawákat selej­tezzük. Ezzel elérjük, hogy a taxik száma 1463-ra emelkedik. Nemcsak 232 kocsival lesz több mint ta­valy volt — minőségi vál­tozásról is szó van. Krisztina körutat, a Bar­tók Béla utat, a Petőfi-hi­­dat, s vissza, a Mester ut­cáig. A másik útvonal: Bo­ráros tér—Petőfi-híd—Dé­li pályaudvar—Moszkva tér—Mártírok útja—Nyu­gati pályaudvar—Nagykör­út és a végállomás: ismét a Boráros tér. Valamennyi taxiállomás egyben meg­álló is lesz. Az utas­ út­közben is kérheti, hogy a kocsi álljon meg. Az útvo­nalat több szakaszra bont­ják. Ezeken belül még fo­rint a viteldíj, egyébként az egész vonalra, illetve több szakaszra: 8 forint. A­­csomagdíj a teljes útvonal­ra 5, egy szakaszra 3 fo­rint. Békés Attila EL RON—S—100 műszeres készülékkel biztosítják a ta­xik elektromos átvizsgálását, a motorgyújtás, a karburá­­torf lgáll­ás ellenőrzését — a kocsik biztonságos műkö­dését. ÚTKÖZBEN IS MEGÁLL Idei újdonság még: az iránytaxi. A lengyel kis­buszok érkezésétől füg­gően, még az első negyed­évben két útvonalon meg­szervezik az iránytaxi-köz­­lekedést. Az egyik: a Mes­ter utcából indul, végig a Körúton, érinti a Nyugati pályaudvart, a Moszkva te­ret, a Déli pályaudvart, a 1970. január 27, kedd KISKÚN NAPOK Tűzijáték, kiállítás, toronyzene A HETEDIK, AUGUSZTUS 20-23 Kiskunfélegyházán a vá­rosi tanács úgy határozott, hogy hosszabb idő u­tán új­ra, s a jövőben ötévenként ismétlődően megrende­zik a hagyományos kis­kun napokat. Augusztus 20-a és 23-a kö­zött a kiskunok látványos, sorrendben hetedik nép­ünnepélye lesz. A szerve­ző bizottság összeállította a négynapos ünnepség gaz­dag programját, amelyben többek között parádés fel­vonulás, kiskun viadal, irodalmi vetélkedő, lovas­­verseny és népitánc-feszti­­vál szerepel. Találkozóra invitálják a Félegyházáról elszár­mazott jeles személye­ket, s ekkor avatják fel a Mó­ra Ferenc szülőházában be­rendezett emlékmúzeumot is. A kiskunsági város ipa­ri és mezőgazdasági üze­mei kiállításon mutatják be termékeiket. A ren­dezvényeket tűzijáték, tér­és toronyzene színesíti majd. (MTI) BUSZON, VILLAMOSON, HEVEN Figyelmesebben közlekedünk A Budapesti Közlekedési Vállalat múlt évi baleseti statisztikájának elemző ösz­­szesítése a növekvő forga­lom ellenére viszonylagos javulást mutat. Míg Buda­pesten a balesetek száma tavaly tizenöt százalékkal emelkedett, a BKV-nál ez a növekedés mérsékeltebb, mindössze nyolcszázalékos. A forgalomban 2272-en sé­rültek­ meg, halálos kime­netelű baleset 76 személyt ért, ebből hatot okoztak a BKV dolgozói. A halálos kimenetelű bal­esetek száma az előző évhez képest, sajnos, öt­venöt százalékkal emel­kedett. Főleg a hatvan év felettiek körében volt sok a baleset, a gyermekbalesetek száma viszont több mint tizenhá­rom százalékkal kevesebb. A KN-közlekedés beve­zetése óta óvatosabbak az utasok. Lényegesen csök­kent a vigyázatlan fel- és leszállásból s a lépcsőn uta­zásból eredő balesetek szá­ma. Kevesebb volt az ajtók helytelen kezeléséből szár­mazó és a járművek korai indítása miatt előadódott sérülés is. Sok balesetet okozott, hogy a járművezetők megszegték a szabályo­kat. Az elemzés szerint a bal­esetet okozó leggyakoribb szabálytalanságok a követ­kezők voltak: szabálytalan kanyarodás, szabálytalan forgalmi sávváltoztatás, gyorshajtás, az útviszonyok figyelembevételének elmu­lasztása, az elsőbbségi jog megsértése. Lényegesen emelkedett tavaly a gyalogosok által okozott balesetek száma. Értesítjük az AUTÓSOKAT ÉS A MOTOROSOKAT, hogy Kárpát utcai töltőáromásunkat (XIII., Kárpát utca 21.) vasárnap és munkaszüneti napokon is ÉJJEL-NAPPAL NYITVA TARTJUK A KERÜLETRŐL KERÜLETRE Újpest költségvetése FOLYTATJÁK A MUNKÁSKERÜLET ÚTHÁLÓZATÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉT A IV. kerületi Tanács ma délelőtti ülésén a kerü­let csaknem 113 millió fo­rintos kiadást előirányzó költségvetéséről és Újpest idei fejlesztési tervéről tár­gyaltak. Bejelentették: az idén befejezik az Ambrus Zoltán utcai bölcsőde és a Kossuth utcai óvoda építé­sét. Bővítik a Viola utcai iskolát, műhelytermeket lé­tesítenek a Bajza utcai is­kolában, a szociális foglal­koztató pedig központi épületet kap. Rendezik a Megyeri út külső szakaszát, és folytat­ják a kerület útjainak, jár­dáinak és közvilágításának korszerűsítését. Kavicsasz­falt utat építenek a Thaly Kálmán utcában, a Bánya­gépgyár utcában, a Des­­sewffy utcában, öntött asz­falt járdát a Semmelweis és a Váci úton, javítják a közvilágítást az Attila ut­cában, az Elem utcában és a Klára utcában. A III. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának mai ülésén egyebek között beszámoltak a kerületi né­pi ellenőrzési bizottság munkájáról. Az előző évi­hez viszonyítva több volt a bejelentés és a panasz. Három bejelentés érkezett például az Üde utcai víz­cső-fektetéssel kapcsolat­ban. A bejelentők elpana­szolták, hogy az építkezé­sen húzták az időt, nem vettek át egy dömpernyi betont, mert az ott dolgo­zók nem voltak a munka­helyükön. A beton tönkre­ment. Egy másik fuvar­be­tont egy lakóház építéséhez használtak fel. A bejelen­tés alaposságát két népi el­lenőr vizsgálta meg, majd az Út- és Közműépítő Vál­lalatot fegyelmi eljárásra szólították fel. A vétkes dolgozót kártérítésre köte­lezték, a vizsgálat eredmé­nye pedig a munka meg­gyorsulása volt. A kerületi népi ellenőrzési bizottság az idén — egyebek között — a lakóházfelújításokat, az oktatási intézmények fenntartási költségeit vizs­gálja meg. Ö­­ö­reg fák közt mereng­tem egy téli csoda­parkban, egyebek között azon, hogy milyen lassan, észre nem vehetően ha­lódik egy bükk, egy já­vorfa, egy fenyő, amikor távirat hozta a hírét: meg­halt Szekula Jenő. Szóltam már róla e hasábokon — 85 éves volt akkor —, az öreg pipásról a Fészek Klub halljában, régi idők, saját maga tanújáról. Az egykori tárcaíróról és szer­kesztőről, aki — állítólag — hordóban is lakott a Római-parton. Tisztelgő tapintattal igyekeztem beszélni róla, nemcsak azért, mert öreg­ember volt, hanem mert őszintén szerettem — és tiszteltem is — a kevés be­szédű öreget. Amikor azon­ban megjelent a tárca az Estiben, egy kicsit mégis megijedtem. Mert a tapin­tat s a szeretet burkában — csak amikor nyomtatás­ban láttam, vettem észre magam is — benne volt, hogy Jenő bácsi ötven éve egy sort sem írt le, hogy a pipázáson kívül nem csi­nált semmit. Azt hogy a szellemileg külön­ben teljesen friss Szekula Jenő megharagszik. De nem! Megfogta a karomat az örök tanyán, a Fészek­­hab­ban, s minden külön bevezető nélkül kijelentet­te: — Egyszer, amikor még fiatal voltam, hetvenéves koromban, megpróbáltam újra írni... Nem ment... Talán majd újra megpró­bálom, ha elég érett leszek. Majd ha elérem a kilenc­venet ... Kilencven nem lett, csak majdnem annyi. Új mű­veit nélkülözzük. A régie­ket sem tudom, hogy ér­demes-e elővenni. Izgal­mas azonban, hogy külön­féle korosztályú és külön­böző érdeklődésű írók, mű­vészek — a csodaparkhoz tartozó csodakastély lakói — mégis mind tudtak ró­la. És akivel csak beszél­tem, nem akarta elhinni, hogy Szekula nem él, hogy nincs ott a hallban, hogy pipája kialudt. A csodál­­kozók, sőt, megdöbbenők többsége talán életében sem ejtette ki nevét. De tudtak róla, mert hozzá­tartozott nemcsak a dali­hoz és a művészklubhoz, hanem az irodalmi élethez és Pesthez is. Intézmény volt. Szerény létesítmény, amely nincs ugyan az ide­genforgalmi prospektu­sokban, de azért aki nem volt idegen az irodalom­ban és Pesten — s aki nemcsak forogni szeretett e sajátos tájakon, hanem né­ha meg is állni —, azt tud­ta, hogy van Szekula Je­nő. N­em is kell hozzá park és merengés, elég fel­lapozni Vajda Ernő öreg fák című, nemrég megje­lent, szép könyvét, hogy megtanuljuk: nem minden öreg fa királyi, nem min­den öreg fa olyan, mint Lear, hatalma teljében. Vannak egyszerű, szikár öreg fák is, amelyeken azonban mégis érzik a sok vihar, amelyet átéltek. Nem lehet minden fa lom­bos, terebélyes, nem lehet minden öreg fa háznépeket védelmező. A vékony öreg fák is hozzátartoznak — igen — a parkhoz, a világ­hoz. S talán tovább is, mint a Lear-fák, ha azok egyszer megsebződnek be­lül. Ilyen kis, öreg fa volt — nyír, juhar? — Szekula Je­nő. Hosszú-hosszú évtize­dekig állta az időjárás vi­szontagságait. Gazdag lom­bozat nemigen maradt utá­na. De gyökérzete érdekes lehetett: szívós és szerte­ágazó. Antal Gábor N­YÍR, JUHAR ! M­A­RI HÍR A szobához koszt is jár A Balatonon a nyári fő­idényben a nyaralók egy részét a fizetővendéglátó szolgálat magánnyaralói­ban helyezik el. Ezek a többnyire különálló, csa­ládias hangulatú nyaralók a külföldi turisták körében is igen népszerűek. Siófok, Balatonföldvár, Balaton­almádi és Balatongyörök villáiban minden nyáron már törzsvendégként jár­nak vissza az osztrák, né­met, lengyel és csehszlovák turisták. A kedveltebb nya­ralóhelyeken egyes kül­földi utazási irodák már előre kibéreltek több száz szobát. A Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal a fizetővendég-szolgálat új formáját vezeti be az idén: három nyaralótelepen a szálláson kívül napi egy­szeri étkezést és érdekes programot is kínál. (MTI) Röntgenezik­­ a Duna vizét KLÓROZÁS HELYETT TERMÉSZETES SZŰRŐK Érdekes megbízást kapott tavaly a Vízművektől az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem természettudo­mányi karának egyik kuta­tócsoportja: röntgenezzék meg az év különböző idő­szakában a Duna vizét és állapítsák meg, mikor mennyi szennyeződést, hor­dalékot és apró élőlényeket tartalmaz. Az átvilágított vízmin­tákban , hóolvadáskor, tavaly márciusban volt a legtöbb szennyeződés: egy liter vízben 90 milligramm iszap és apró szemcse le­begett. Júniusban, az esőzések ide­jén, literenként 50 milli­gramm hordalék volt a Du­nában. Augusztusra meg­tisztult a víz, ekkor kezdő­dött azonban az algavirág­zás, s ezért a vizsgált víz­mintákban 40 milligramm apró és úszó állatka volt. Legkevesebb szennyeződést mutattak a novemberi és a decemberi mérések: alig 10 —15 milligramm volt a víz­ben levő hordalék súlya. Ugyanakkor ebben az idő­szakban volt a legalacso­nyabb a Duna vízállása. A vízröntgenezési mód­szer nagyban elősegíti a Duna-víz tisztításához a megfelelő természetes szűrőrétegek kiválasztá­sát, s­ lehetővé teszi a Duna mellett levő parti szűrőku­­tak vízhozamának növelé­sét, így egyre kevesebb kló­rozott víz jut­ majd a vízve­zetékeken át a fogyasztók­hoz.

Next