Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-12 / 239. szám
• Nehéz műfaj a képernyőn a vers. Nehéz személyességét megőrizve kifejező látvánnyá is fogalmazni, anélkül, hogy ez a látvány egyhangú lenne, s anélkül,hogy szerénytelenül a vers és a befogadó közé lépne. Néhány alkalommal már volt részünk olyan lírai műsorban. Most újra ilyet láttunk: a mai latin-amerikai versösszeállítással Zolnay Pál rendező és Bornyi Gyula operatőr a versösszeállítások új formáját alkotta meg. Élményszerűen újat. Váratlan és megkapó kapcsolatot teremtettek köztünk és a versek, az előadók között. Levetették a hagyományos, merev formákat, verset, zenét szerető és tudó művészek közé ültették a nézőt, részesévé tették a produkciónak. Feloldották a pódium-előadások hűvös ünnepélyességét a két civil fiatal, Halmos Béla és Sebő Ferenc jelenlétével, énekével, zenéjével. Mintha egy kis társaság a maga kedvére mondana el néhány verset, de mégsem volt ez privát kedvtelés: a közeli képek, az arcokat, a szemeket kutató felvételek közössé tették az élményt. Berek Katalin egész emberségét, teljes lényét adta a versekbe, hátborzongatóan megragadó volt extatikus előadásmódja. Nagyon tetszett az új vasárnapi műsor, A hét. Ritkán sikerül ilyen jól és hibátlanul egy adás premierje. A szerkesztők nem biztosították be magukat eleve azzal, hogy könnyen megválaszolható kérdéseket választottak témául. A világpolitika ma egyik legégetőbb kérdéséről, a közel-keleti problémáról mindjárt szenzációs — mert saját és eredeti — filmriportokkal, nagyon friss interjúkkal foglalkozott A hét. Chrudinák Alajos rendkívül izgalmas és tartalmas filmes és szóbeli beszámolója most újra meggyőzött riporteri rátermettségéről, vállalkozókedvéről. De a belpolitikai téma sem maradt el érdekességben a külpolitika mögött. Vitray Tamás az emelkedő árakról tett fel kérdéseket, s ami nagyon jó volt:nem hagyta azonnal megggyőzni magát, hanem újabb és újabb szemszögből fogalmazta meg a közvéleményt nagyon is foglalkoztató gondokat, kérdéseket. Egyvalamit tartottam feleslegesnek. Annak bizonygatását, hogy A hét mi mindenre vállalkozik, milyen helyet akar elfoglalni a műsorban, és a néző életében. A premier többet mondott a szavaknál, önmagával bizonyította céljait, jelentőségét, és külön örömet szerzett, hogy végre olyan helyszíni riportot-beszélgetést láttunk, amiben nem csattogott a láthatatlan korbács, a lóhalálba ,,lezavart” beszélgetések helyett nyugodt, sietség nélküli, alapos és kellemes légkörű párbeszédeknek voltunk fül- és szemtanúi. .. . . (bársony) Csortos és Heltai A Filmmúzeum folytatja a nagy magyar művészekre emlékező sorozatát Október 12-én és 13-án a Hyppolit, a lakáj című filmvígjátékot vetíti, majd 14-én, 15-én és 16-án Csortos Gyulára emlékezve felújítják a 111-es című magyar filmet, amelyet Heltai Jenő írt, főszerepeit pedig Lázár Mária, Törzs Jenő, Csortos Gyula és Jávor Pál játssza. □ SURÁNYI IBOLYA megismétli az Egyetemi Színpadon nagy sikerű Balassi-estjét, Idvezlégy én fejedelmem! címmel, október 25-én, vasárnap délután fél 4-kor. Népszerű Nyomozás Visszatérő mutatványok ♦ Önarckép a színpad árnyékában ♦ Abody Béla könyvéről Abody Béla Nyomozás című könyve önvallomás, kalauzolás a műhelyben, ahol megesik, hogy a szemet néha előbb ragadja meg egy falhoz állított öreg családi szék, kanapé, a készülő művet befogó, festékfoltos állvány. Novellák, színdarabok, rádiójáték, bemutatva az író „környezetében”, születésük, vajúdásuk körülményeinek elmondásával, újrateremtésével; barlangvasutazás, írások, s ezeknek az írásoknak a regényei. Példányszám Nem recenziót írok, egy érdekes műteremben nézek szét, vendég vagyok — ilyenkor kérdezni szokás. Vajon, ha nem lenne olyan népszerű, akkor is megjelenhetett volna-e így ez a mégiscsak bizonytalan műfajú kötetvallomás? _ Talán először a népszerűségről. Kétségtelen, hogy előny, de handicap is, ezzel az előnnyel súlyokat kell vinni. A gyanakvást, amely a népszerűséget, a munkát fogadja. Egy szóval válaszolva a kérdésre: a népszerűség talán csak a Nyomozás magasabb példányszámában realizálódott. Valóban, a kritikákban, az ismertetőkben az egyik leggyakoribb jelző a „népszerű” ... A kritikához fűződő viszonya? — Most mire készül? Vagyis a tervek? — Semmitmondó címek helyett talán a lényegről. Jövőre leszek 40 éves. Gimnazista korom óta publikálok. Sejtem már, mit csináltam — és csinálok — rosszul, képességeim hiánya, bűnrehajló természetem, érdeklődésem beszűkülése miatt. Tehetségem növekedni nem fog — ha van egyáltalán —, életformámhoz— amely nem mű-, hanem életcentrikus — ragaszkodom, világnézetet, hazát, barátot, lakást, szokásokat nem cserélek. (Maximum ellenségeket szeretnék cserélni, visszatérő mutatványaik fárasztó monotóniája, szavaik zsongító azonossága miatt.) Egy dologba nem buktam bele eddig, azt hiszem: az önarcképbe. Ami persze, nem engem ábrázol, hanem korunkhoz fűződő viszonyomat, a világ lenyomatát. Tovább szeretnék nyomozni, nem „művet” hagyva magam után, hanem dokumentumként megmaradni, röntgenfelvételeket, leleteket hagyni a diagnózisra illetékes utókorra. Azt hiszem, ez a dolgom, vagy legalábbis szerényebben, erre futja. „Népszerűségem” védelmére nem hagyatkozom ; majdnem olyan szeszélyes megbízhatatlan oltalom, mint a népszerűtlenség. Jövőre belekezdek önéletrajzomba, a Nyomozás folytatásába, aztán évekig mást sem szeretnék csinálni. Kőbányai György Testsúly és nevetés — A kritikát nem minősíthetem, én is féligmeddig kritikus vagyok és nem is ízléses minősíteni. Nem vagyunk házastársak, nem kell okvetlenül szeretnünk vagy gyűlölnünk egymást. Ha beérjük tárgyalási alapként a közös ügy iránti hittel és az érvek nyelvével, néha szót is érthetünk. Meg aztán valahol rokonok is vagyunk; a mű is, a róla szóló kritika is önvallomás — és akaratlan önkritika —; jogos, egyenrangú szavazatok egy-egy ügyben, büntetésüket is önmagukban hordják. Tisztességtelen indítékú kritikát egyet se kaptam. Örömömet mindenesetre nyugtázni szeretném: nem vagyok még műemlék, „bírálható” vagyok, letolásom nem „veszélyes” művelet, bárki bármikor bepólyázva gyakorolhatta rajtam erényeit, amire más esetekben — nyilván az idő rövidsége miatt — nem mindig vállalkozott ... Azonban elgondolkodom néha, ha korábban nem jelentkeztem volna a rádióban, a tévében ... Nehezen tudnak ettől méltatóim szabadulni. Mindig „kis színest” írtak rólam, ahol a testsúlyom és a nevetésem is szerepelt. Röntgenfelvételek Az a vágyam, hogy már nekem is kijusson egy precíz szövegelemző kritika az elképzelt szemüveges filosztól, aki soha nem látott és dolgozatát kizárólag szövegemre építi. Folytatódik a Századok A tv Századok sorozata folytatódik. Film készül a frankhamisítási ügyről, írója és rendezője Bokor Péter, operatőr: Darvas Máté. A dokumentumokat színészi alakítások egészítik ki. Képünkön, az egyik jelenetben, herceg Windischgrätz Lajos, illetve Nádosy Imre egykori országos rendőrfőkapitány szerepében Szilágyi Tibor és Sinkovits Imre. (MTI,foto : Hadas felv.) Miért fest az ember i újság a Corvina Kiadóban? — Új könyvsorozat első példányait várjuk a nyomdából. A Műhelytitkok címmel megjelenő könyveket elsősorban a fiataloknak szánjuk. Az egyes kötetek szerzői tehát arra törekedtek, hogy az olvasó könynyed, csevegő stílusban írt, szórakoztató könyvet kapjon, amelynek révén a képző- és iparművészet egy-egy ágának „műhelytitkait”, klasszikus és modern törekvéseit ismerheti meg. November első napjaiban a sorozat első három darabja kerül az üzletekbe. Karátson Gábor — maga is fiatal festő — sokakat érdeklő kérdésre felel 12 színes reprodukciót és sok saját rajzot tartalmazó Miért fest az ember című könyvében. Granasztói Szilvia az ötezer éves mozaikművészet múltját és jelenét mondja el a Színes kövek művészete című kötetében. A sorozat harmadik darabját a Duna Intercontinental Szálló fiatal tervezője, Finta József írta. Építőkockák — épületkockák című könyve tulajdonképpen, képzeletbeli utazás az építőművészet egyes korszakaiban. — A sorozat következő kötetei ? — Karátson Gábor már megírta könyve folytatását, amely Hogyan fest az ember címmel lát napvilágot. Ezután jelenik meg a grafika, a fémművesség, a szobrászat, a textilművészet, a kerámia témakörét feldolgozó kötetek. Valamennyit 6—12 színes és sok fehér-fekete reprodukció illusztrálja. A 48 oldalas könyveket 20 forintért árusítják. . Csalódás, némi tanulsággal EMBEREK ÉS DÉMONOK ♦ DÍJOSZTÁS MANNHEIMBEN Befejeződött a mannheimi filmfesztivál, amely valahol középen helyezkedik el Velence, Moszkva, Karlovy Vary és a sok kis fesztivál között Azért keéli ezt előrebocsátani, mert sok film, amelyet itt látni lehetett, a „nagyokról” lemaradt, vagy ott információs vetítésen bemutatott művek közül való, más részük viszont inkább csak kísérlet A díjkiosztás alkalmából a „hagyományos” filmekről szólnék, annál is inkább, mert az egyik díjait, a dokumentumkategóriáét, ilyen magyar film kapta, Vas Judit Befejezetlenül című műve. A közeli napokban a magyar mozik is műsorukra tűzik. Hagyományosnak neveztük Vas Judit filmjét, pedig csak a szemkápráztató filmnek nevezett valamikhez képest hagyományos, egyébként igen újszerű és érdekes film. Újszerűségét nem formai különlegessége adja, hanem tartalmi újdonsága, az, hogy egy lélektani problémát sikerült társadalmi összefüggéseiben, folyamatában, több éves mozgásában, változásában bemutatnia. Talán csak az olló nem ártott volna anyagának, mintegy tíz perccel hosszabb a film a kelleténél. Ezt a külföldi közönségnél majd a magyar néző jobban érzi. A nagydíjatkapott francia játékfilm (A pireneusiak vége) — a nagydíjat Mannheinben mindig elsőfilmes rendező kapja — ugyancsak hagyományos volt: jellemeket mutatott be,konfliktust és kibontakozást. Története melodramatikus volt, csak a megfogalmazás zaklatottsága, kiszámított kócossága kölcsönzött fiatalos őszinteséget a lapos és forradalminak egyáltalában nem nevezhető gondolatoknak. Mindenesetre mérgelődni nem kellett rajta, mint annyi más produkción. A „hagyományos” filmek közül több figyelmet érdemelt a csehszlovák Külvárosi szent. A rendező, Petr Tucsek nevét meg kell jegyezni. A rajzfilm kevés újat hozott. Úgy látszik, ez a megújulásra annyira képes műfaj most nem talál magára. Az amerikai Hubly Emberek és démonok című fimje volt a legfigyelemreméltóbb. A természet ősi erőd, a víz, a tűz, a villám és az emberek örök viadalát ábrázolta, kedvesen, kellemesen, de oly módon, ahogy több tucat rajzfilmrendező csinálja világszerte. Bernáth László Történész vegye JÓ EREDMÉNYEK Elutazott Budapestről A. A. Guber akadémikus, a Nemzetközi Történész Szövetség elnöke, aki a magyar—szovjet történész vegyesbizottság szovjet tagozatának elnökeként vett részt a bizottság értekezletén. A professzor elutazása előtt nyilatkozott. A nemrég Moszkvában tartott 13. nemzetközi történészkongresszusról elmondta: " A szocialista országok tudósai nagy szerepet játszottak a kongresszuson: 81 referátumból 23-at tartottak. Tevékeny részvételüket érméi is jobban bizonyítja, hogy a 920 hozzászólás kétharmada a szocialista kutatók részéről hangzott el. A magyar történészek derekasan kivették részüket a kongresszus munkájából, számos fontos referátumot tartottak. A magyar történettudománynak különösen kiemelkedő megnyilatkozása áll a tanácskozáson a fasizmusról készített referátum, amely nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy lényeges előrehaladást tegyünk e fontos probléma megvitatásában. Ami vegyesbizottságunk munkáját illeti, örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar és a szovjet történészeik kapcsolata, együttműködése igen gyümölcsözőnek bizonyult, máris több, a nemzetközi tudomány számára is jelentős eredményt hozott. A vegyesbizottság értekezletén számos új témát tűztünk magunk elé. Előreláthatólag megkezdjük a vegyesbizottság tevékenységét és a két ország történészeinek munkásságát összefoglaló francia nyelvű évkönyv kiadását, amely megkönnyíti a tudományos világ tájékozódását eredményeinkről. Az is szóba került a tanácskozáson: tegyük lehetővé a magyar régészek szovjetunióbeli kutatását. Ennek minden realitása megvan, így az egyszerű kutatócserén túl ezen a téren is megvalósulhat kutatóink közvetlen tudományos együttműködése. Tudománypolitikai konferencia Ma reggel kétnapos tanácskozás kezdődött a tudományos kutatóintézetek párttitkárainak részvételével. A Budapesti Pártbizottság rendezésében megtartott konferenciát Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság titkára üdvözölte. Ezután Aczél György, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót. Délután a részvevők szekciókban vitatják ré meg az MSZMP KB tudománypolitikai határozata végrehajtásának aktuális problémáját. Holnap a tanácskozás Nagy Miklós, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese előadásával folytatódik. □ BULGAKOVRÓL tart előadást ma este 6 órakor Elbert János a Postás Művelődési Központban (VI., Benczúr u. 27.). Ugyancsak ma 6 órakor dr. H. Takács Marianna tart tárlatvezetést és előadást a Szépművészeti Múzeumban. Mindkét előadást a TIT József Attila Szabadegyetem rendezi. Nemzeti Q-nahá?' ÖRKÉNYistvan: I WAill II IO*. Q "I ' I | Rendezte: Egri István * v.^V.______________________________________________________________________ *________________________________________. Bemutató előadás: október 15-én 00161 gdlalTl P