Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-12 / 239. szám

• Nehéz műfaj a képer­nyőn a vers. Nehéz szemé­lyességét megőrizve kifeje­ző látvánnyá is fogalmazni, anélkül, hogy ez a látvány egyhangú lenne, s anélkül,­­hogy szerénytelenül a vers és a befogadó közé lépne. Néhány alkalommal már­­ volt részünk olyan lírai mű­sorban. Most újra ilyet lát­tunk: a mai latin-amerikai versösszeállítással Zolnay Pál rendező és Bornyi Gyu­la operatőr a versösszeállí­tások új formáját alkotta meg. Élményszerűen újat. Váratlan és megk­apó kap­csolatot teremtettek köz­tünk és a versek, az elő­adók között. Levetették a hagyományos, merev formá­kat, verset, zenét szerető és tudó művészek közé ültet­ték a nézőt, részesévé tették a produkciónak. Feloldot­ták a pódium-előadások hű­vös ünnepélyességét a két civil fiatal, Halmos Béla és Sebő Ferenc jelenlétével, énekével, zenéjével. Mintha egy kis társaság a maga kedvére mondana el néhány verset, de mégsem volt ez privát kedvtelés: a közeli képek, az arcokat, a szeme­ket kutató felvételek közös­sé tették az élményt. Berek Katalin egész emberségét, teljes lényét adta a versek­be, hátborzongatóan meg­ragadó volt extatikus elő­adásmódja.­­ Nagyon tetszett az új va­sárnapi műsor, A hét. Ritkán sikerül ilyen jól és hibátlanul egy adás premierje. A szer­kesztők nem biztosították be magukat eleve azzal, hogy könnyen megválaszolható kér­déseket választottak témául. A világpolitika ma egyik legége­tőbb kérdéséről, a közel-keleti problémáról mindjárt szenzáci­ós — mert saját és eredeti — filmriportokkal, nagyon friss interjúkkal foglalkozott A hét. Chrudinák Alajos rendkívül iz­galmas és tartalmas filmes és szóbeli beszámolója most újra meggyőzött riporteri rátermett­ségéről, vállalkozókedvéről. De a belpolitikai téma sem maradt el érdekességben a külpolitika mögött. Vitray Tamás az emel­kedő árakról tett fel kérdése­ket, s ami nagyon jó volt:nem hagyta azonnal megggyőzni magát, hanem újabb és újabb szemszögből fogalmazta meg a közvéleményt nagyon is fog­lalkoztató gondokat, kérdése­ket. Egyvalamit tartottam fe­leslegesnek. Annak bizonyga­­tását, hogy A hét mi minden­re vállalkozik, milyen helyet akar elfoglalni a műsorban, és a néző életében. A premier töb­bet mondott a szavaknál, ön­magával bizonyította céljait, je­lentőségét, és külön örömet szerzett, hogy végre olyan hely­színi riportot-beszélgetést lát­tunk, amiben nem csattogott a láthatatlan korbács, a lóhalálba ,,lezavart” beszélgetések helyett nyugodt, sietség nélküli, ala­pos és kellemes légkörű párbe­­szé­deknek voltunk fül- és szem­tanúi. .. . . (bársony) Csortos és Heltai A Filmmúzeum folytat­ja a nagy magyar művé­szekre emlékező sorozatát Október 12-én és 13-án a Hyppolit, a lakáj című filmvígjátékot vetíti, majd 14-én, 15-én és 16-án­­ Csortos Gyulára emlékezve felújítják a 111-es című magyar filmet, amelyet Heltai Jenő írt, főszerepeit pedig Lázár Mária, Törzs Jenő, Csortos Gyula és Já­vor Pál játssza. □ SURÁNYI IBOLYA megismétli az Egyetemi Színpadon nagy sikerű Ba­­lassi-e­stjét, Idvezlégy én fe­jedelmem! címmel, október 25-én, vasárnap délután fél 4-kor. Népszerű Nyomozás Visszatérő mutatványok ♦ Önarckép a színpad árnyékában ♦ Abody Béla könyvéről Abody Béla Nyomozás című könyve önvallomás, kalauzolás a műhelyben, ahol megesik, hogy a sze­met néha előbb ragadja meg egy falhoz állított öreg családi szék, kanapé, a ké­szülő művet befogó, festék­foltos állvány. Novellák, színdarabok, rádiójáték, be­mutatva az író „környeze­tében”, születésük, vajúdá­suk körülményeinek elmon­dásával, újrateremtésével; barlangvasutazás, írások, s ezeknek az írásoknak a re­gényei. Példányszám Nem recenziót írok, egy érdekes műteremben nézek szét, vendég vagyok­­ — ilyenkor kérdezni szokás. Vajon, ha nem lenne olyan népszerű, akkor is megje­lenhetett volna-e így ez a mégiscsak bizonytalan mű­fajú kötetvallomás? _ Talán először a nép­szerűségről. Kétségtelen, hogy előny, de handicap is, ezzel az előnnyel súlyokat kell vinni. A gyanakvást, amely a népszerűséget, a munkát fogadja. Egy szó­val válaszolva a kérdésre: a népszerűség talán csak a Nyomozás magasabb pél­dányszámában realizáló­dott. Valóban, a kritikákban, az ismertetőkben az egyik leggyakoribb jelző a­ „nép­szerű” ... A kritikához fű­ződő viszonya? — Most mire készül? Vagyis a tervek? — Semmitmondó címek helyett talán a lényegről. Jövőre leszek 40 éves. Gim­nazista korom óta publiká­lok. Sejtem már, mit csi­náltam — és csinálok — rosszul, képességeim hiá­nya, bűnrehajló természe­tem, érdeklődésem beszű­külése miatt. Tehetségem növekedni nem fog — ha van egyáltalán —, életfor­mámhoz— amely nem mű-, hanem életcentrikus — ragaszkodom, világnézetet, hazát, barátot, lakást, szo­kásokat nem cserélek. (Ma­ximum ellenségeket szeret­nék cserélni, visszatérő mutatványaik fárasztó mo­notóniája, szavaik zsongí­­tó azonossága miatt.) Egy dologba nem buktam bele eddig, azt hiszem: az ön­arcképbe. Ami persze, nem engem ábrázol, hanem ko­runkhoz fűződő viszonyo­mat, a világ lenyomatát. Tovább szeretnék nyomoz­ni, nem „művet” hagyva magam után, hanem doku­mentumként megmaradni, röntgenfelvételeket, lele­teket hagyni a diagnózisra illetékes utókorra. Azt hi­szem, ez a dolgom, vagy legalábbis szerényebben, erre futja. „Népszerűsé­gem” védelmére nem ha­gyatkozom ; maj­dnem olyan szeszélyes megbízha­tatlan oltalom, mint a nép­szerűtlenség. Jövőre bele­kezdek önéletrajzomba, a Nyomozás folytatásába, az­tán évekig mást sem sze­retnék csinálni. Kőbányai György Testsúly és nevetés — A kritikát nem minő­síthetem, én is féligmeddig kritikus vagyok és nem is ízléses minősíteni. Nem vagyunk házastársak, nem kell okvetlenül szeretnünk vagy gyűlölnünk egymást. Ha beérjük tárgyalási alap­ként a közös ügy iránti hittel és az érvek nyelvé­vel, néha szót is érthetünk. Meg aztán valahol rokonok is vagyunk; a mű is, a róla szóló kritika is önvallomás — és akaratlan önkritika —; jogos, egyenrangú sza­vazatok egy-egy ügyben, büntetésüket is önmaguk­ban hordják. Tisztességte­len indítékú kritikát egyet se kaptam. Örömömet min­denesetre nyugtázni sze­retném: nem vagyok még műemlék, „bírálható” va­gyok, letolásom nem „ve­szélyes” művelet, bárki bármikor bepólyázva gya­korolhatta rajtam erényeit, amire más esetekben — nyilván az idő rövidsége miatt — nem mindig vál­lalkozott ... Azonban el­gondolkodom néha, ha ko­rábban nem jelentkeztem volna a rádióban, a tévé­ben ... Nehezen tudnak et­től méltatóim szabadulni. Mindig „kis színest” írtak rólam, ahol a testsúlyom és a nevetésem is szerepelt. Röntgen­felvételek Az a vágyam, hogy már nekem is kijusson egy pre­cíz szövegelemző kritika az elképzelt szemüveges fi­losztól, aki soha nem látott és dolgozatát kizárólag szövegemre építi. Folytatódik a Századok A tv Századok sorozata folytatódik. Film készül a frank­­hamisítási ügyről, írója és rendezője Bokor Péter, ope­ratőr: Darvas Máté. A dokumentumokat színészi alakí­tások egészítik ki. Képünkön, az egyik jelenetben, herceg Windischgrätz Lajos, illetve Nádosy Imre egykori orszá­gos rendőrfőkapitány szerepében Szilágyi Tibor és Sin­­kovits Imre. (MTI,foto : Hadas felv.) Miért fest az ember­ ­i újság a Corvina Ki­adóban? — Új könyvsorozat első példányait várjuk a nyom­dából. A Műhelytitkok cím­mel megjelenő könyveket elsősorban a fiataloknak szánjuk. Az egyes kötetek szerzői tehát arra töreked­tek, hogy az olvasó köny­­nyed, csevegő stílusban írt, szórakoztató könyvet kap­jon, amelynek révén a képző- és iparművészet egy-egy ágának „műhely­titkait”, klasszikus és mo­dern törekvéseit ismerheti meg. November első nap­jaiban a sorozat első három darabja kerül az üzletekbe. Karátson Gábor — maga is fiatal festő — sokakat ér­deklő kérdésre felel 12 szí­nes reprodukciót és sok sa­ját rajzot tartalmazó Miért fest az ember című köny­vében. Granasztói Szilvia az ötezer éves mozaik­­művészet múltját és jele­nét mondja el a Színes kö­vek művészete című köte­tében. A sorozat harmadik darabját a Duna Intercon­tinental Szálló fiatal terve­zője, Finta József írta. Épí­tőkockák — épületkockák című könyve tulajdonkép­pen, képzeletbeli utazás az építőművészet egyes kor­szakaiban. — A sorozat következő kötetei ? — Karátson Gábor már megírta könyve folytatását, amely Hogyan fest az em­ber címmel lát napvilágot. Ezután jelenik meg a gra­fika, a fémművesség, a szobrászat, a textilművé­szet, a kerámia témakörét feldolgozó kötetek. Vala­mennyit 6—12 színes és sok fehér-fekete reprodukció illusztrálja. A 48 oldalas könyveket 20 forintért áru­sítják.­ ­. Csalódás, némi tanulsággal EMBEREK ÉS DÉMONOK ♦ DÍJOSZTÁS MANNHEIMBEN Befejeződött a mannhei­­mi filmfesztivál, amely va­lahol középen helyezkedik el Velence, Moszkva, Karlovy Vary és a sok kis fesztivál között Azért keéli ezt előrebocsátani, mert sok film, amelyet itt látni lehetett, a „nagyokról” le­maradt, vagy ott informá­ciós vetítésen bemutatott művek közül való, más ré­szük viszont inkább csak kísérlet A díjkiosztás alkalmából a „hagyományos” filmek­ről szólnék, annál is in­kább, mert az egyik díjait, a dokumentumkategóriáét, ilyen magyar film kapta, Vas Judit Befejezetlenül cí­mű műve. A közeli napok­ban a magyar mozik is mű­sorukra tűzik. Hagyomá­nyosnak neveztük Vas Ju­dit filmjét, pedig csak a szemkápráztató filmnek ne­vezett valamikhez képest hagyományos, egyébként igen újszerű és érdekes film. Újszerűségét nem formai különlegessége adja, ha­nem tartalmi újdonsága, az, hogy egy lélektani problé­mát sikerült társadalmi összefüggéseiben, folyama­tában, több éves moz­gásában, változásában be­mutatnia. Talán csak az olló nem ártott volna anyagának, mintegy tíz perccel hosszabb a film a kelleténél. Ezt a külföldi közönségnél majd a magyar néző jobban érzi. A nagydíjat­­kapott fran­cia játékfilm (A pireneu­siak vége) — a nagydíjat Mannheinben mindig első­filmes rendező kapja — ugyancsak hagyományos volt: jellemeket mutatott be,­­konfliktust és kibonta­kozást. Története melodra­­matikus volt, csak a meg­fogalmazás zaklatottsága, kiszámított kócossága köl­csönzött fiatalos őszintesé­get a lapos és forradalmi­nak egyáltalában nem ne­vezhető gondolatoknak. Mindenesetre mérgelődni nem kellett rajta, mint annyi más produkción. A „­hagyományos” fil­mek közül több figyelmet érdemelt a csehszlovák Külvárosi szent. A rende­ző, Petr Tucsek nevét meg kell jegyezni. A rajzfilm kevés újat hozott. Úgy látszik, ez a megújulásra annyira képes műfaj most nem talál ma­gára. Az amerikai Hubly Emberek és démonok című fimje volt a legfigyelemre­méltóbb. A természet ősi erőd, a víz, a tűz, a villám és az emberek örök viada­lát ábrázolta, kedvesen, kellemesen, de oly módon, ahogy több tucat rajzfilm­rendező csinálja világszer­te. Bernáth László Történész vegye JÓ EREDMÉNYEK Elutazott Budapestről A.­ A. Guber akadémikus, a Nemzetközi Történész Szö­vetség elnöke, aki a ma­gyar—szovjet történész ve­gyesbizottság szovjet tago­zatának elnökeként vett részt a bizottság értekezle­tén. A professzor elutazása előtt nyilatkozott. A nem­rég Moszkvában tartott 13. nemzetközi történészkong­resszusról elmondta: " A szocialista országok tudósai nagy szerepet ját­szottak a kongresszuson: 81 referátumból 23-at tar­tottak. Tevékeny részvéte­lüket érméi is jobban bizo­nyítja, hogy a 920 hozzá­szólás kétharmada a szo­cialista kutatók részéről hangzott el. A magyar tör­ténészek derekasan kivet­ték részüket a kongresszus munkájából, számos fontos referátumot tartottak. A magyar történettudo­mánynak különösen ki­emelkedő megnyilatkozása áll a tanácskozáson a fa­sizmusról készített referá­tum, amely nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy lé­nyeges előrehaladást te­gyünk e fontos probléma megvitatásában.­­ Ami vegyesbizottsá­gunk munkáját illeti, örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar és a szovjet történészeik kapcso­lata, együttműködése igen gyümölcsözőnek bizonyult, máris több, a nemzetközi tudomány számára is je­lentős eredményt hozott. A vegyesbizottság értekezle­tén számos új témát tűz­tünk magunk elé. Előrelát­hatólag megkezdjük a ve­gyesbizottság tevékenysé­gét és a két ország törté­nészeinek munkásságát összefoglaló francia nyelvű évkönyv kiadását, amely megkönnyíti a tudományos világ tájékozódását ered­ményeinkről. Az is szóba került a tanácskozáson: te­gyük lehetővé a magyar régészek szovjetunióbeli kutatását. Ennek minden realitása megvan, így az egyszerű kutatócserén túl ezen a téren is megvalósul­hat kutatóink közvetlen tu­dományos együttműködése. Tudománypolitikai konferencia Ma reggel kétnapos ta­nácskozás kezdődött a tu­dományos kutatóintézetek párttitkárainak részvételé­vel. A Budapesti Pártbi­zottság rendezésében meg­tartott konferenciát Katona Imre, a Budapesti Pártbi­zottság titkára üdvözölte. Ezután Aczél György, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót. Délután a­­ részvevők szekciókban vitatják ré meg az MSZMP KB tudománypolitikai ha­tározata végrehajtásának aktuális problémáját. Hol­nap a tanácskozás Nagy Miklós, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettese előadásával folytatódik. □ BULGAKOVRÓL tart előadást ma este 6 órakor Elbert János a Postás Mű­velődési­ Központban (VI., Benczúr u. 27.). Ugyancsak ma 6 órakor dr. H. Takács Marianna tart tárlatveze­tést és előadást a Szépmű­vészeti Múzeumban. Mind­két előadást a TIT József Attila Szabadegyetem ren­dezi. N­emzeti Q-nahá?' ÖRKÉNYistvan:­­ I WAill II IO*. Q "I ' I | Rendezte: Egri István * v.^V.______________________________________________________________________ *________________________________________. Bemutató előadás: október 15-én 00161 gdlalTl P

Next