Esti Hírlap, 1972. február (17. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
MAGYAR NDK KAPCSOLATOK Autóbuszért Wartburg Megkétszereződik a fogyasztási cikkek cseréje Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági kapcsolatai a negyedik ötéves tervben is gyümölcsözően fejlődnek. A forgalom 66 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy külkereskedelmünkben az NDK a Szovjetunió után a második helyet foglalja el. A külkereskedelmi forgalom kétharmadát a gépek és berendezések teszik ki. Már hagyományos az együttműködés a járműiparban. Az NDK néhány speciális típus kivételével hazánkban szerzi be távolsági és városi autóbuszait, s 1971 és 1975 között 8400 magyar autóbuszt vásárol. Magyarországot tekinti a dömperek, a speciális tehergépkocsik egyik fő beszerzési piacának, mi viszont személygépkocsikat, mopedeket, s motorkerékpárokat vásárolunk onnan. Az áruforgalom szerkezete szempontjából nagyon kedvező a híradás- és vákumtechnika részesedésének növekedése. 1972-től számottevően növekedő mennyiségben szállítunk mikrohullámú berendezéseket, elektronikus építőelemeket, stúdió- és elektroakusztikai berendezéseket. A szakemberek becslése szerint ezekből a termékekből az éves bővítő tárgyalásokon a forgalom további növekedése várható. Jelentős a műszeripar részesedésének emelkedése: a forgalom 1975-ben mintegy két és félszerese lesz az 1970-esnek, és öt év alatt meghaladja az 50 millió rubelt. Ez a nagymértékű növekedés annak az eredménye, hogy megkezdődik az NDK-tól gyártásra átvett pénztárgépek exportja. Tetemesen emelkedik a számítástechnikai programban gyártott áruk kivitele, mintegy megkétszereződik az orvosi, a laboratóriumi, az anyagvizsgáló és az elektronikus műszerek exportja. A következő időszakban — a szakosítási megállapodás alapján — növekszik a híradástechnikai, a légtechnikai és a hűtéstechnikai berendezések, az élelmiszeripari gépek és műszerek NDK-ba irányuló kivitele, míg onnan a magyar vállalatok irodagépeket, kohászati berendezéseket, vegyipari felszereléseket, könnyűipari gépeket szereznek be a KGST ajánlásoknak megfelelően. A gépek és berendezések forgalmának emelkedése mellett tovább nő a timföld, az alumíniumipari termékek, a gyógyszerek exportja, valamint a kálium műtrágya, a növényvédőszerek, a különféle vegyianyagok behozatala, megkétszereződik a fogyasztási cikkek cseréje. A gépipari és elektronikai cikkeken kívül ennél a cikkcsoportnál lesz a legnagyobb ütemű a fejlődés. (halmai) Hollóháza bemutatkozik A Hollóházi Porcelángyár az idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból az őszi hónapokban látványos kiállítást rendeznek a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Bemutatják a gyár legszebb termékeit. A felkészülést már évekkel ezelőtt megkezdték. A környező községekben, így Telkibányán, Pusztafaluban, Füzéren, Nyíriben és Füzeskomlóson mintegy ötszáz, parasztmintákkal díszített, eredeti hollóházi fajansz tányért, kulacsot, gyertyatartót, bögrét és pálinkás butykost gyűjtöttek össze. Városszépítő Sárváriak A városszépítő egyesület kezdeményezésére zöldövezeti kirándulóhely, parkerdő, csónakázótó épül Sárváron. A város üzemei, vállalatai anyagiakkal is támogatják a terv kivitelezését, s a lakosság, az iskolák tanulói, a KISZ-szervezetek jelentős értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Drogéria a Fekete Kutyához AZ ELSŐ GYÓGYFÜVES * OLEJKÁROK UTÓDA vakat járó, házaló keres- kedők, az „olejkárok” már a ^ XVI. században megjelen- ^ tek az országban. A háza- ^ lókat később a drogista kis- ^ kereskedelem váltotta fel. ^ Az első hazai drogéria a hí- ^ res belvárosi gyógyfüvesbolt, a Fekete Kutya volt, ^ amelyet 210 esztendeje ^ nyitottak meg a Rózsa té- ^ ren. S mert ezek a boltok ^ jelentős egészségügyi higié- ^ niai feladatokat vállaltak, a $ múlt században vidéki vá-rosainkban is sorra nyíltak ^ drogériák. A második világháború ^ után a gyógynövényter- ^ mesztést-kereskedelmet ^ szinte a semmiből kellett $ újjáteremteni. Ma a Herba- $ ma a háború előtti terület- ^ nek négy-ötszörösén tér- $ meszt gyógynövényeket: is- $ mét híres a tihanyi leven- ^ dula, a budakalászi nagy $ magvú koriander, az iregi és a mezőhegyesi ricinus, a kompolti és a hatvani zárt- tokú kékmák. A magyar gyógynövénykereskedelem 500 éves múltra tekint vissza: a fal- Állami vállalatok, szövetkezetek! Rövid szállítási határidőre, azonnal vállalunk fémnyomást (0 800 mm-ig) Nagyobb megrendelés esetén éves szerződést kötünk. FŐVÁROSI ÓRA- ÉS ÉKSZERIPARI VÁLLALAT Anyag- és Áruforgalmi Főosztály Budapest IX., Balázs Béla u. 17. Tel.: 337—180, 13-as mellék és 334—511. TANULÓ MUNKÁSGYEREKEKNEK ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM, TANULMÁNYI SEGÉLY NÉPSZERŰ A SZAKKÖZÉPISKOLA SEGÍTENEK A MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ma délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának elnöksége. Tájékoztatót hallgattak meg a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását elősegítő akciókról. A múlt években a fővárosban a társadalmi és az állami szervek eredményes kapcsolatot szerveztek e fontos társadalompolitikai gond megoldására. Megfelelő a munkamegosztás a tanfolyamok gondozásában a Fővárosi Tanács oktatási főosztálya, a KISZ Budapesti Bizottsága és az SZBT között. Ebben a tanévben 31 iskolában 65 tanfolyami csoportot indítottak, 1635 részvevővel. E csoportokban általános iskolát végzetteket készítenek fel. Az idén négy egyetemen 51 tanfolyami csoport indult 867 részvevővel. Az előkészítő tanfolyamok rendszere a szülők, a tanárok és a tanulók körében a múlt években ismertté, elfogadottá vált. Figyelemre méltó, hogy az idén a Budapesti Orvostudományi Egyetemen mind több munkásgyereket karolnak fel. A budapesti szakközépiskolák kérésére öt csoportban 89 tanuló részvételével az iskolákban szerveztek egyetemi előkészítőt. A művelődési házak jól együttműködnek a kerületi iskolákkal, s a szakkörökben, a csoportokban jelentősen nőtt a korrepetálás hatékonysága. Elsősorban a Fehérvári úti művelődési házban, a Csiliben, a Duna Művelődési Házban, az ÉVIG és a Danuvia Művelődési Otthonában eredményes a munka. Biztató adat: a tanfolyamokon részvevő fiatalok 90 százalékát felveszik a középiskolákba, többségüket a választott gimnázium tagozatos osztályába. Az egyetemekre is mind több munkás gyermeke jut be. 1967 óta a Fővárosi Tanács évente kétmillió forintot ad diákszociális és tanulmányi segélyre. Az SZBT elnöksége az idei tanévben 600 ezer forinttal járult ehhez az alaphoz. Emelkedett a támogatásban részesülők száma, elsősorban a szakközépiskolások között, ugyanis a fizikai dolgozók gyermekei ebben az iskolatípusban tanulnak legnagyobb arányban. Étrendünkben mind fontosabb szerep jut a tápanyagokban gazdag gombának. A budapesti Duna Termelőszövetkezet az ország legnagyobb gombatermesztője, a fővárosi piacok és zöldségüzletek fő szállítója. Gombatenyészetüket a Budapest határában húzódó, elhagyott mésztufa-kőbányákban rendezték be. A jelenleg 160 ezer négyzetméteres területen évente, mintegy egymillió 300 ezer—egymillió 600 ezer kiló gombát termesztenek. A nagyobb termés érdekében 1967 óta új módszerrel, a műanyagzsákos termesztéssel kísérleteznek. Az ízletes csiperke (Champignon) gombát egész évben folyamatosan szedik. Képünkön: a szövetkezet asszonyai munka közben. A BALATON MELLETT Háromezer éves körte A Balaton vidékén napvilágra kerülő régészeti leletek értékes adatokat szolgáltatnak a vidék növényföldrajzi múltjáról is. Számos lelet laboratóriumi elemzése nemrégen fejeződött be a keszthelyi Balaton Múzeumban. A legrégibb leletek is azt bizonyítják, hogy a Balaton mentén már évezredek óta rendszeresen foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Ennek egyik legrégibb konzerválódott emléke az a körte, amelyet egy háromezer éves sírban találtak. A gyámolító irat 1/két évvel és két hónappal ezelőtt egy esküvő előtt álló fiatalember azzal a kérdéssel fordult hozzám: állítsam össze azokat a kérdéseket, amelyeket tapintatos férjnek ajánlatos kerülnie, ha nem akarja a bajszát összeakasztani az aszszonyéval. Mint tapasztalt atya és sokat próbált férj, nem tudtam ellentállni a tisztelettudó kívánságnak és megszerkesztettem az alábbi gyámolító iratot, amelyet az esküvő órájában, a központi házasságkötő teremben csúsztattam az ifjú férj fekete kabátjának bal zsebébe azzal a megjegyzéssel, hogy ráér elolvasni a mézeshetek után. Az írás így hangzott: ÉTKEZÉS ALKALMÁVAL: — Miért nincs kész az ebéd? — Miért hideg az ebéd? — Miért meleg az ebéd? — Miért sós a leves? — Miért sótlan a leves? — Miért vacsorázunk megint pirított kenyeret? — Miért nem vacsorázunk pirított kenyeret? — Miért nem maradt holnapra is vacsora? — Miért maradt holnapra is vacsora? TISZTASÁG ÉS REND ÜGYÉBEN: — Miért nincs még elmosogatva? — Miért nem varrtad fel a gombot? — Miért nem üríted ki magad után a hamutálat? — Miért dohányzol anynyit? — Miért nem találod megint a varródobozodat? GYERMEKNEVELÉS ÜGYÉBEN: — Miért nincs rend a gyerekszobában? — Miért nincs csönd a gyerekszobában? — Miért van csönd a gyerekszobában? — Nem beteg az a gyerek? — Miért kényezteted azt a kölyköt? ÁLTALÁBAN: — Miért veszekszel ok nélkül? — Miért szólsz bele a munkámba? — Miért nem szólsz bele a munkámba? — Nem tudsz legalább két percig hallgatni? — Miért nem beszélsz, ha kérdezlek? — Már megint azt a nyomorult tévét bámulod? — Csak nem a tévéhez mentél feleségül? — Miért jön megint az a drága jó anyád? — Mi az én lakásom, kávéház? És végül a legveszedelmesebb: — Azt hiszed, tőkepénzes vagyok? Nemrég meghívott voltam a házassági évfordulójukon. Az ifjú férj mosolyogva újságolta, hogy kérdéseimet gondosan őrzi fekete kabátjának bal zsebében. Ott, ahová két esztendővel ezelőtt csúsztattam. Csakhogy minden kérdés kerettel ellátva és gondosan kipipálva. Szűts István Lábatlan lábasházak Támadják a lábasházak tervezőit, mondván: luxus, ha ma a tízemeletes sáv- és toronyházak földszintjén nem épülnek lakások. Valóban érthetetlen, hogy a parkokban tervezett házak földszintjén nincs lakás. De ezek — két-három toronyháztól eltekintve — csak papíron lábasházak, mert nincs lábuk, a lakások alatt garázsok, vagy esetleg boltok készültek. Sőt még a zajos, poros főutak mentén is, ahol különben sem jó lakásnak a földszint, a jóváhagyott tervtől eltérően a házak nem lábon állnak. Itt általában boltok nyíltak. Legfeljebb árkád húzódik előttük. Ezért a kérdés nem az: lábasház, vagy nem lábasház? Inkább azt kell eldönteni: mi legyen a földszinttel? Talán négy-öt éve már a kereskedelem tudományos kutatói nyugaton jártak, hogy tanulmányozzák a hálózat fejlődését. Hazatértük után az egyik lapnak kijelentették: „A jövő a bevásárlóközpontoké. A kis boltok felett eljárt az idő. Budapesten sok élelmiszeráruházat kell építeni, s már szükség van autós bevásárlóhelyre is.” A Városházán elfogadott tervek bizonyítják, hogy több új negyedben nem javasoltak az építészek kis boltot, csak áruházat. Ám amikor kiderült, hogy nem épülnek fel idejében a tervezett áruházak, beépíttették a lábasháznak szánt épületek földszintjét. Nemrég ismét jártak más fővárosokban a kereskedelem említett kutatói. Hazatértük után kijelentették: „Nyugaton felfedezték a sarki boltot. A háziasszony ott sem a bevásárlóközpontokban veszi meg a mindennapi tejet.” Más szóval: az áruházon kívül ezután is kell építeni sok kisebb-nagyobb boltot. Ahogy ezt lapunkban évek óta javasoljuk. A kereskedelem pálfordulása most talán eldönti a vitát a lábasházakról. Mert a parkban elképzelhető a földszintes lakás. De a városrészi központokban, a főutak mentén — ahol ugyanolyan a forgalom, mint a Nagykörúton — jobb és kifizetődőbb, ha bolt, szolgáltatófiók vagy kisipari műhely nyílik. Aczél