Esti Hírlap, 1972. december (17. évfolyam, 283-304. szám)
1972-12-07 / 288. szám
RAJKÓK SIKERE Csaknem kéthónapos Egyesült Államok-beli és kanadai turnéjáról hazaérkezett a KISZ Központi Művészegyüttes. A Rajkók, a táncosok és a szólisták felléptek Washingtonban, New Yorkban, Ottawában és sok kisebb városban. Harmincöt előadásukat és öt matinéjukat 70 ezer néző tekintette meg. Sikerüket jelzi, hogy az együttes már hazaindulása előtt meghívást kapott 1974-re, kéthónapos vendégszereplésre. • Nem remekíró, de a múlt század egyik jó írója volt Tolnai Lajos. Móricz Zsigmond, mert szellemi elődjének érezte, élesztgette, saját átírásában adta ki több művét. Nem használt, újra elfeledték. Legalábbis tegnapig. Most azonban a milliók mozija mutatta be néhány novelláját, több százezren jóidőre megjegyzik végre az író nevét. (Csak az a kár, hogy ezt a nevet rosszul, y-nal írták a képernyőre.) Négy elbeszélést láttuk, Kazán István sikeres dramatizálásában, Nemere László hiteles atmoszférát teremtő, sűrű hangulatot árasztó rendezésében. Egységes játékstílusban tolmácsolták az írót a színészek, érdekesen, élvezetesen, néhányan — Kőmíves Sándor, Egri István, Szabó Gyula, Harkányi Endre, Inke László, Mányai Zsuzsa — különösen tetszettek. Milyen világot ismertünk meg a tv útján Tolnaitól? Egy szóval: a jellemtelenségét. Az író szenvedélyes gyűlölete az élősdiség, a korrupció, a haszonlesés, a rangú kórság, a kicsinyesség, az úrhatnámság, a meghunyászkodás, a kapzsiság, s minden rendű és rangú gazemberség világát, az aljasság és az alantasság ellen szólt minden munkájában. Finomságok és áttételek iránt alig volt érzéke, nem közvetetten adta elő mondandóját, helyenként mégis megérintette a képernyőt a szatíra szele, egyik-másik tabló Gogolra emlékeztetett. Talán ezért nevezte Szerb Antal „íróink legoroszosabbjának” Tolnait, s ezt érzékeltette Nemere rendezése is. Jó műsor volt. Szolgálat a magyar irodalom nem feledésre, de megőrzésre való hagyományainak, szolgálat a nemes szórakozást értékelni tudó közönségnek. (barabás) GYORSINTERJÚ Harangozó Terivel Néhány napja érkezett, s most ismét útra kelt. Honnan és hová? — Az NDK-ban, Berlinben voltam néhány napig. Az ottani szilveszteri műsort vettük fel, énekelek benne néhány dalt. Nekem, legjobban a Ne add föl című német szám tetszett. Most ismét az NDK-ba utazom egy hétre, Rostockba. Az ottani televízió egyik stúdióját minden évben hajós bárnak rendezik be, s ott folyik a játék. Ebben lépek fel. — Idehaza? — Lazíts egy kicsit az életeden — ezzel a címmel énekeltem egy dalt a Made in Hungary műsorban. Ha sikerült a felvétel, februárban hangzik majd el. Közben novemberben, s most decemberben is vidékre járok. — Francia pásztordalokat énekelt a rádióban. Virágénekekkel is mind gyakrabban fellép. Oka? — Nagyon szeretem a pásztordalokat és a virágénekeket. Szívesen énekelek a táncdalokon kívül ilyeneket. Ennyi az egész. Ha minden jól megy, a Magyar Televízióban is bemutatok majd pásztordalokat, egy Koncz Zsuzsával, Kovács Katival és Szécsi Pállal közösen készülő műsorban. December második felében elválik majd, hogy pontosan mikor. —mi— MAGYAR KÖLTŐK TOLMÁCSA Ady könnyebb, mint Petőfi Radnóti, József Attila • Találkozás fiatalokkal Néhány hónapja érkezett hazánkba — immár hatodik alkalommal — Alexander Nawrocki lengyel költő és műfordító. Nagy része van benne, hogy Lengyelországban kezdik megismerni hazánk irodalmi klaszszikusait, legjelesebb költőegyéniségeinket. Megjelent a Petőfi-fordítások kötete, mégpedig abban a sorozatban, amelyben előtte Baudelaire, Rimbaud, Petrarca, Puskin, Emninescu költeményei. A Nawrocki által fordított Ady-, József Attila-, Radnóti-költeményeket eddig újságok, folyóiratok közölték — most remény van rá, hogy ezek a versek is kötetbe kerüljenek. Egyetem után Alexander Nawrockitól a Lengyel Kultúra budapesti központjában kérdezzük: mi indította magyar versek fordítására? — Az egyetem után — lengyel-néprajz szakot végeztem — az első külföldi utam Magyarországra vezetett. A táj, az ország szépsége megragadott, s késztetett, hogy megtanuljam a nyelvet. Először szótár segítségével, aztán már anélkül fordítottam anyanyelvemre a klasszikus magyar líra , nagyjait. Némi könnyebbség volt, hogy kerestem és megtaláltam a Petőfihez hasonlító lengyel költőt, Adam Mickiewiczet. Ő is, csakúgy, mint Petőfi, magas irodalmi szintre emelte a népköltészetet, forradalmasította ezt a stílust. — Adytól mintegy negyven verset fordítottam, közte a Párizsban járt az ősz, A néma madarak, a Lédával a bálban, A fekete zongora című költeményt. Talán meglepő, de így van: Petőfit nehezebb fordítani, mint Adyt. Egy gondolatot, sőt, egy jelképrendszert le lehet fordítani, de egy vers egyszerűségét, dallamát, zenéjét viszszaadni más nyelven: ez sokkal nehezebb feladat. Az eclogák — József Attila, Radnóti? — Műfordító pályakezdésem első munkái közé tartoztak Radnóti eclogái. Nem dicsekvésként mondom, de elég könnyen boldogultam, azt hiszem, egyetemista korom Ovidiusfordításai segítettek a Radnóti-versforma és hangulat átültetésében. József Attila fordítása közben pedig annyira belém ivódtak ezek a remekek, hogy némelyiket kívülről is tudom, magyarul csakúgy, mint lengyel fordításban. — Bizonyára ismeri azt a shaw-i aforizmát, hogy a fordítás olyan, mint a feleség: ha szép, akkor nem hű, ha pedig hű, akkor nem szép. Élmény elbeszélgetni — Igen, ismerem. Én a házasságomban is arra törekedtem, hogy a feleségem szép is, hű is legyen. Ezek után természetes, hogy a fordításban is ezt tartom feladatomnak. — Magyarországi programja? — Második otthonomnak vallom ezt az országot. Rengeteget utazom, sok helyre hívnak beszélgetésre, előadásra. Van, sajnos, rossz tapasztalatom is. Néhány hete a vízivárosi pinceklubban egy fiatal magyar költőtehetséggel együtt tartottam előadói estet. Úgy éreztem, hogy a fiatalok többsége már nem ránk, illetve költészetünk tolmácsolására kiváncsi, hanem csupán az utánunk következő beategyüttes kedvéért nézte végig a mi műsorunkat is. Igaz, tapasztalataim többsége kedvező, jó. Szívesen járok középiskolákba, mert a magyar fiatalokkal élmény elbeszélgetni. Értik az irodalmat, okos, értelmes kérdéseket tesznek fel, a melyékre öröm válaszolni. Szilveszterig maradok Magyarországon, addig is megpróbálok minden meghívásnak eleget tenni. Gáspár Róbert KÉT SZTEREOLEMEZEN Szovjet népek dalai Két isztereolemez, díszdobozban: megjelent a hazai boltokban A Szovjetunió népeinek dalai című antológia. A felvételek népi előadókkal készültek. A Szovjetunió a Föld talán leggazdagabb élő népzenei kincsével rendelkező ország. A régi orosz népdalok szépségére már a múlt században felfigyeltek a zeneszerzők: Beethoven műveiben is találunk orosz és ukrán népdaltémákat. Az új kiadvány azonban a közismert klasszikus orosz népdalokon túl, sok nem ismert dallamot is megszólaltat népi énekesek előadásában. Az antológia ezenkívül bemutat ukrán, fehérorosz, üzbég, kazah, grúz, azerbajdzsán, litván, moldvai, lett, kirgiz, tadzsik, örmény, törlemén és észt népdalokat, táncokat. A két sztereolemez ára mindössze száz forint. □ A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA filozófiai és történettudományi osztálya előadóülést rendez december 8-án, péntek délután. Előadó: dr. Granasztói Pál, a műszaki tudományok doktora. Az előadás témája: „Az urbanizációval kapcsolatos társadalomtudományi kutatások és társadalmi igények problémái, jelentőségük a városépítés számára”. A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ Hungária Kamara Színháza Romhányi Dénes Hamupipőke című, színes, zenés mesejátékát mutatja be december 13-án. Népművelési programok A főváros amatőrfilmeseinek szemléje december 13—16. között lesz a Fővárosi Művelődési Házban. Ugyanitt kerül sor a bábjátékosok bemutató színpadának előadásaira is. A VIII. Országos Fotókiállítás Szegeden a Móra Múzeumban nyílik. Salgótarjánban a francia fotóklubok mutatkoznak be. A művelődési otthonokban, a kulturális intézményekben ünnepi programokkal emlékeznek meg a Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulójáról. KARÁCSONYRA ÓZ A BÁBSZÍNPADON AZ EREDETI MESÉT DOLGOZTÁK FEL Az Állami Bábszínház régóta tervezi az Óz bemutatását. A szerzői jogok mostanáig nem tették lehetővé ezt, letelvén azonban az ötven esztendő, semmi se állja útját L. F. Baum meséje feldolgozásának. A Bábszínház ugyanis nem a meséből készült filmet, hanem magát az eredeti mesét adaptálja. Ezért is a címez, a nagy varázsló. A mesekönyv magyar fordítása először a húszas években jelent meg, hat-hét évvel ezelőtt pedig a Móra Kiadó gondozásában. Tótfalusi István írta a költői szövegkönyvet. A bábjáték bővebb lesz, mint a film; hősnője, Dorka eljut a mesebirodalomba, összeakad a Szalmaember- rel, a Bádogemberrel és a Gyáva Oroszlánnal; mindhárman keresnek valamit, szívet, észt, bátorságot. Útjukban sok fantasztikus kalanddal találkoznak, s a bábjáték nézői láthatják majd a kígyóvá változó erdőt, a szárnyas majmokat, az álmosító pipacsmezőt, a porcelánvárost és sok más olyan motívumot, amely nincs a filmváltozatban. A befejezés azonos lesz a filmével és a regényével. Még egy változás a filmhez képest: annak zenéjét ugyancsak jogi okok miatt nem használhatja fel a Bábszínház, most Tamássy Zdenko készített hozzá, hasonlóan gyermeki hangvételű, melodikus muzsikát. Ugyancsak a filmtől eltérően, de az eredeti meséhez híven, Óz, a nagy varázsló, maga nem kókler, hanem sok emberi jó tulajdonsággal megáldott figura, aki birtokában van minden illuzionista mesterségbeli képességének. A díszleteket vetítik majd, erőteljesen stilizált, absztraktba hajló hátterek ezek, amelyeket Ambrus Imre, marosvásárhelyi festő tervezett. A produkció rendezője Kovács Gyula. Főszereplői: Szakály Márta, Balajthi Andor, Hárus Ferenc, GalambGyörgy, Pataki Imre, Rebró Mara, Turcsányi Erzsébet, Gyurkó Henrik, Kardos Melinda, Varanyi Lajos és Erdős István. A báb-Óz december 16- án mutatkozik be a budapesti gyerekeknek: ez lesz a Bábszínház karácsonyi ajándéka. Gaston Dominicit 1954-ben, 77 éves korában egy, a birtoka közelében táborozó angol család lemészárlásáért halálra ítélték. Először beismerő vallomást tett, majd mindent visszavont. Magas korára való tekintettel életfogytiglani fegyházra ítélték, majd 1960-ban de Gaulle kegyelembe részesítette. Most film készül a történetből. Felső képünkön Jean Gabin, aki az öreg parasztot megformálja, az alsó képen az eredeti gyilkos, a tárgyalás idején. (MTI Külföldi Képszolgálat) □ A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ Arthur Miller Az ügynök halála című darabját mutatja be, Valló Péter rendezésében, Latinovits Zoltánnal a főszerepben. □ SZABÓ FERENC EMLÉKÉRE a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ünnepi koncertet rendez december 10-én. Megemlékezést tart dr. Ujfalussy József tanár, a műsorban közreműködik Bitskey Tibor színművész, a főiskola több oktatója és hallgatója. Filmsztárokról — nem sztár „Ez a legjobb kislány, aki valaha járt a főidőn Ezt a túlságosan mélynek nem nevezhető megállapítást Clark Gable tette Jean Harlowra, amikor először játszottak együtt. Az idézet viszont G. C. Castellokönyvéből való, amit Az isteni sztárok címmel nemrég jelentetett meg a Gondolat Kiadó. Nagyon hasznos, hogy a Gondolat rendszeresen vállalkozik filmtémájú könyvek kiadására — legutóbbi például Walt Disneyről adtak ki kötetet —, az olasz szerző munkája azonban nem a legszerencsésebb találat. Egyrészt mert szinte az egész könyvet összeollózta, s akkormár érdekesebb lett volna azt a két kötetet eredetiben olvasni, amelyből ő is a legtöbbet idézi. Az egyik Hedda Hopper könyve, a szerzőnek, a hollywoodi sztárok kollegájaként, majd újságíróként pontos és bőséges adattára van, a másik könyv szerzője Georg Zukor, aki ugyan nyilván saját produceri dicsőségét zengi, de ugyancsak elsőkézből számolhat be sztárok fölfedezéséről és bukásáról. Ami még súlyosabb probléma: Castello könyve alig megy túl a pletykák színvonalán. Mert megtudjuk ugyan, hogy John Gilbertnek végül el kellett adni Csábító névre keresztelt jachtját, amelylyel Gréta Garbóval déltengeri nászútra készült, ám Garbó nem ment hozzá feleségül, de nem tudjuk meg, tulajdonképpen milyen is volt Garbó színészegyénisége, hogyan alakította ezt vagy azt a szerepet. Hasonlóképpen keveset tudunk meg éppen a színészi munkáról a többi sztár esetében is. Ráadásul a kiadó, mintha nem is akarná eladni a könyvet, a sztárokat bemutató kiadvány címlapjára az öreg Chevalier képét tette. Ennél vonzóbb címlap is elképzelhető ... —bel—