Esti Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-31 / 26. szám

• Mindig nehéz dolga van annak, aki elbeszélése­ket akar televízióra alkal­mazni. Méghozzá olyan no­vellákat, amelyekben a környezet és az atmoszféra, a hangulat dominál, s csak igen kevéssé bonthatók ki belőlük drámai elemek. Az olvasó érzelmi hullámzáso­kon megy ugyan keresztül, amikor a sorokat végigfut­ja, de ennek vajmi kevés köz­e van a drámai ellent­mondások keltette feszült­séghez. Nem csoda hát, hogy a televízió tegnap es­ti Olvasta-e? adaptációja, Csáth Géza Az albíróék és Bródy Sándor, Elza férjhez megy című írása, nem na­gyon találta helyét a kép­ernyőn. Hozzájárult ehhez az albíróék esetében, hogy Iglódi István rendezése, kü­lönösen az első részben, nem annyira a szereplők, inkább a rendező tétovasá­­gát érzékeltette. Talán egyedül Balázs Péter játé­ka idézte meg konzekven­sen azt a hangulatot, s azt az együgyűséget, amit ez az elbeszélés képvisel. Az Elza férjhez megy, valamivel több drámai motívum birtokában, előnyösebben mutatkozott be a képer­nyőn. Az egész sorozat felveti azt a gondolatot , hiszen nem először találkoztunk ilyen félig sikerült pro­dukciókkal, hogy vajon nem kellene-e jobban vá­logatni a prózai művek kö­zül, olyanokat, amelyek al­kalmasabbak tévéadaptá­­lásra, vagy — ha már nem ilyen típusú műveket vá­lasztanak — nem kellene-e alaposabb dramaturgiai munkára vállalkozni. Félő ugyanis, hogy ez a sorozat nem annyira felhívja a fi­gyelmet egyes írókra, mint inkább kedvét szegi a le­hetséges olvasónak, hogy ezeket kézbe vegye. —bel— 110 EZERREL TÖBB NÉZO Szovjet filmpályázat Növekszik az érdeklő­dés az Ez a való világ... című filmrejtvényjáték és pályázat iránt. A szovjet filmművészetben való jár­tasság bizonyításának já­tékos formáját múlt év no­vemberében hirdette meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A pályázat fél­idejéhez közeledve megál­lapítható, hogy a Kell a jó könyv olvasópályázathoz hasonló érdeklődésre talált a nagyközönség körében. Már az első hónapban 110 ezerrel emelkedett a szov­jet filmek nézőszáma. Az akciót segítik azok a mozik, ahol megtalálhatók a pályázati felhívás szöve­gei, a filmrejtvény-játék fotószelvényei (felnőttek­nek kék, fiataloknak sárga színű). Budapesten a Gor­kij, az Ipoly, a Rege, a Rá­kóczi mozi vetíti rendsze­resen a pályázatban sze­replő alkotásokat. A határ­idő lejárta előtt egy hónap­pal (április 10-től május 9- ig) minden filmet ismét műsorára tűz a Nap és a Haladás filmszínház. Vidé­ken a megyei moziüzemi vállalatok időben értesítik az iskolákat, szocialista bri­gádokat a pályázatban sze­replő filmek vetítési idejé­ről. (MTI) Szárazelemek (ceruza-, bébi-, lapos-, bot- és 9 V-os elemek) folyamatosan, állandóan, minden mennyiségben kaphatók . MEGALAKULT az Országos Beszédm­űvelési Bizottság Népszerű színészek és is­mert hangok gazdái, rádió- és tévébemondók ültek együtt nyelvészekkel az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem tanácstermében, ahol megalakult az Orszá­gos Beszédművelési Bizott­ság. A NYELV ÉS A TANÁR — Valamikor, úgy a XVI. század tájékán, szónoknem­zet hírében álltunk — mondta dr. Molnár József, a bizottság elnöke, az EL­TE fonetikai tanszékének vezetője. — De akkor az ékesszólás az akadémiák egyik fő tantárgya volt. Ma az egyetemeken, ezzel kapcsolatosan nincs képzés, a főiskolák — közöttük kü­lönösen a pécsi — dicsére­tesen élenjárnak a beszéd­művelés és a kiejtés okta­tásában. Abból indulnak ki, hogy a tanár legfonto­sabb munkaeszköze a nyelv, a beszéd, és ezért szükségszerű a tanárjelöl­teket megtanítani igényes és helyes használatára. Az utóbbi időben voltak kísér­letek a helyes kiejtés nor­máinak megállapítására, de ezek a törekvések egymás­tól függetlenül születtek. Bizottságunknak az a fel­adata, hogy egybefogjon el­térő felfogásokat, munka­­módszereket. A Rádióról és Televízióról szólva — a többi között el­mondta: helyes, hogy már évek óta gondoskodik be­mondóinak és riportereinek beszéd­technikai képzésé­ről. Azt a célt azonban, hogy beszédhibás ember ne kerüljön mikrofon elé, nem sikerült elérni. Attól, hogy valaki beszédhibával szól az ország nyilvánossága előtt, nem lesz egyénibb a rádió és televízió „hangja”. KEZDJÜK AZ ISKOLÁBAN Az alakuló ülés figye­lemre méltó felszólalásai közül Pintér Sándornak, a Rádió nyugalmazott vezető bemondójának véleményé­ből idézünk: „A felnőtt tár­sadalom egyes rétegeinek, csoportjainak alkalomsze­rű oktatása fontos feladat, de tartós eredményhez csak az vezethet, ha a fel­növő generációt az általá­nos iskola első osztályától tanítják beszédtechnikára. Az Országos Beszédmű­velési Bizottság hamarosan elkészíti munkatervét. mások.( televízió ) SZERDA 16.13: Irány az egyetem! Elő­készítő a felsőfokú felvételi vizsgákra Hőtan. I. rész. — 16.55: Hírek. — 17.00: TFSE—Daugava Riga Bajnokcsapatok Európa Kupája női kosárlabda-mérkő­zés közvetítése a budapesti Sportcsarnokból. — 18.25: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 18.55: Slágerszerviz. (Színes.) — 19.15: Reklámműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv­­híradó. — 20.00: A biedermeier. Csehszlovák tévéfilm. — 20.40: Olvasd és add tovább. Doku­mentumjáték. — 21.20: Az én csatornám. Komlós János műso­ra. — 21.50: Tv-híradó — 2. ki­adás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: Kalendárium (ism.) — 20.20: Klasszikusok tévéfilmen. A szerelem játékai. P. C. de Chamblain Marivaux vígjátéká­nak tévéfilmváltozata. CSÜTÖRTÖK 9.00: ITV. Rajz (ált. isk. 4. oszt.) Műalkotások bemutatása. — 11.05: Magyar nyelvtan (ált. □ DEMJÁN ÉVA elő­adóművésznő hétfőn dél­után 6 órakor Női szem­mel Kanadában címmel ön­álló estet tart az Építők V., Petőfi Sándor utca 5­ szám alatti műszaki klubjában. □ A ZONGORAMUZSI­KA TÖRTÉNETE címmel tíz hangversenyből álló so­rozatot indított a Zeneaka­démia Kistermében az Or­szágos Filharmónia. A kon­cert előadóművészei közt találjuk Gyimesi Lászlót, Varga Csillát, Lux Erikát. □ A FÉLELEM NÉPE címmel szudáni néprajzi kutatóútjáról tart beszá­molót dr. Ecsedy Csaba muzeológus a Kossuth Klubban. Az előadást feb­ruár 1-én, csütörtökön fél 6-kor rendezi a TIT nép­rajzi szakosztálya. □ KALANDOS TÖRTÉ­NELMI FILMEK archív vetítése lesz a Csepel Mű­vek munkásotthonában. A sorozat a Vill­ Henrik ma­gánélete című, 1933-ban ké­szült film vetítésével kez­dődik február 6-án. BESZÁMOLT A KIADÓ Könyvek az üzemszervezésről JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS, JOGALKOTÁS Ma délelőtt a Közgazda­­sági és Jogi Könyvkiadó dr. Cotel Kornél irodalmi vezető tájékoztatta az új­ságírókat a kiadó elmúlt évi szakkönyvkiadási mun­kájáról és idei terveiről. Tavaly hatvanhárom kö­tet jelent meg a kiadó gon­dozásában. A művekben olyan elméleti és gyakorla­ti problémákkal foglalkoz­tak, amelyek alkalmasak a szakmai gondolkodás fej­lesztésére, korszerű olvasói igények kielégítésére és közelebb visznek gazdaság­­politikai célok megvalósítá­sához is. Ezeknek a törek­véseknek a jegyében jelen­tek meg például olyan ki­adványok, amelyek a fo­gyasztás és az ár kapcsola­tát tisztázzák, a gazdaság­­irányítás fejlesztését célzó követelmények szemszögé­ből­ foglalkoztak a szocia­lista nemzetközi munka­­megosztás komplex prog­ramjának megvalósításá­val, a hosszútávú gazdasági előrebecslés módszereivel, új vállalati jövedelemsza­bályozási modellt javasol­nak, megismertetnek az infrastruktúra fogalmával és tervezésével és egy sor más új jelenséggel. isk. 6. oszt.) Ezerszem és a töb­biek a rajzki­állításon. A név­ C SZÍNHÁZ: Operaház: Az istenek alkonya (B-bérlet, 5. el., 6) — Operaház Erkel Színháza: Traviata (Szé­­kelyhidy bérl., 5. el., 7) — Nem­zeti Színház: Neveletlenek (7) — Katona József Színház: Az utol­só hősszerelmes (7) — Madách Színház: A pillangók szabadok (Uray bérlet, 7) — Madách Ka­maraszínház: Szellemidézés (K/2. bérl., 7) — Vígszínház: Három nővér (7) — Pesti Szín­ház: Macskajáték (7) — Thália Színház: Csúsingura (7) — Jó­zsef Attila Színház: A kőszobor léptei (E-bérl., 3. el., 7) — Fővá­rosi Operettszínház: Csárdáski­rálynő (7) — Vidám ► Színpad: Kiskapu (fél 0) — Mikroszkóp Színpad: Csendesek a hajnalok (7) — Egyetemi Színpad: Petőfi írói és emberi sorsa (7) — Álla­mi Bábszínház: Óz, a nagy va­rázsló (3) — Zeneakadémia: Falvai Sándor zongoraestje (Zongorabérlet 1/7. el., fél 8) — Kamara Varieté: Pest megér egy viccet (6 és fél 9) — Fővá­rosi Nagycirkusz: A porond if­jú csillagai (fél 8). JOGALKOTÁS A világgazdasági témájú kiadás középpontjába az integráció kérdése került. Folytatták a közgazdasági munkában nélkülözhetetlen matematikai módszerek is­mertetését. Megjelent egy kötet a társadalmi kommu­nikáció, s a szexuális élet szociológiai kérdéseiről. A jogi könyvkiadást a jogszabályalkotás megélén­külése határozta meg. A Magyar Tudományos Aka­démia az országos kutatási főirányok körében elért eredmények elismeréseként öt olyan munkát jutalma­zott, amelyek a kiadónál jelentek meg. MAGÁNYOS TÖMEG Idén is elméleti és gya­korlati művek sorával kí­vánja szolgálni a kiadó az üzemszervezésről szóló párt és kormányhatározat megvalósítását. A közgaz­dasági szakkiadás elsősor­ban a rendszerelmélet és a rendszerkutatás témakö­rével kíván foglalkozni. Megjelentetnek egy ipari rendszerelméleti monográ­fiát és más, hasonló témájú műveket. Átfogó elméleti munkákkal járulnak a mo­dern polgári közgazdaság­­tanban tapasztalható új tö­rekvések megismertetésé­hez. Néhány cím az idén meg­jelenő kötetek közül: Alko­tó aktivitás — innováció — hatások; újból kiadják a haladó amerikai szocioló­gus, Riesman Magányos tö­meg című munkáját és Fer­ge Zsuzsának a Társadal­mi rétegeződés című mű­vét. A jogi könyvkiadás megjelentet egy államigaz­gatási kézikönyvet, egy la­kásbérleti kézikönyvet és egy régen várt szerzői jogi kézikönyvet. A jogelméleti munkák az állam, a de­mokrácia és a törvényes­ség viszonyával, a jogsza­bály-összeütközések kérdé­sével, a gyermek családi jogállásával foglalkoznak. Milo­n ciprói a mozikban A kegyelet pillanatai • Félig-meddig ifjúsági film ez a szok­atlan történetű, háborús história. Azért szo­katlan, mert valójában ma játszódik, csak egy véletlen indítja el nyomozó körút­jára azt a fiatalembert, aki szabályos detektívhistó­­riaként fogja fel a háború egyik epizódját, amelyet becsületből kiderít. A film rendezője Igor Satrov, a fiút Alekszandr Kavalerov játssza. Jelenet a filmből. Malomkő Azt a nem egészen új té­mát járja körül ez az an­gol film, mit jelent egy lánynak gyermeket szülni. Tulajdonképpen a környe­zet érdekes igazán, amely­ben ez a história lejátszó­dik, hiszen értelmiségiek, egyetemisták, kutatók kö­zött él az a lány, aki végül vállalja a gyermek meg­szülését, és felnevelését is, kicsit melodramatikus ízzel úgy, hogy még az apjának sem mondja meg, övé a gyermek. Érdekes hármas készítette ezt a filmet, Wa­m­ Hussein indiai szárma­zású angol rendező, aki együtt járt az egyetemre Margaret Drabléval, aki a forgatókönyvet írta és ugyancsak egyetemista­társuk volt Cambridge-ben Ian McKellen, aki az apát játssza. A női főszerepet a több filmből ismert, kitűnő angol színésznő, Sandy Dennis játssza. Sandy Dennis és partnerei A tüzes íjász Nem tudni, hányadik változata már ez a Robin Hood-történeteknek. Ez most egy kicsit elolaszosí­­tott verzió, az inkább fog­paszta reklámnak, mint filmszínésznek való Giu­­liano Gemmával a fősze­repben. Vitathatatlan eré­nye viszont a filmnek, hogy az elmaradhatatlan vívá­sok, verekedések olyan vég­letes változatait mutatja be, amilyennel hosszú ideje nem találkozhattunk a mo­zivásznon, s így ezek a ve­rekedések nem annyira fé­lelmetesek, mint inkább mulatságosak. Izgalmas pillanat □ SZEKY PIROSKA grafikusművész alkotásai­ból rendeznek kiállítást a Mednyánszky Teremben. A tárlatot holnap délután 5 órakor nyitja meg Szíj Re­zső művészettörténész. □ KATAJEV-ALDO­­BOLYI: Bolond vasárnap című darabját mutatja be a békéscsabai Jókai Szín­ház február 9-én. □ BUDAPEST CENTE­NÁRIUMA tiszteletére iro­dalmi előadássorozatot ren­dez az I. kerületi Tanács művelődési háza. Az első előadás „Él magyar, áll Buda még” címmel február 6-án délután 5 órakor lesz.

Next