Esti Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-31 / 26. szám
• Mindig nehéz dolga van annak, aki elbeszéléseket akar televízióra alkalmazni. Méghozzá olyan novellákat, amelyekben a környezet és az atmoszféra, a hangulat dominál, s csak igen kevéssé bonthatók ki belőlük drámai elemek. Az olvasó érzelmi hullámzásokon megy ugyan keresztül, amikor a sorokat végigfutja, de ennek vajmi kevés köze van a drámai ellentmondások keltette feszültséghez. Nem csoda hát, hogy a televízió tegnap esti Olvasta-e? adaptációja, Csáth Géza Az albíróék és Bródy Sándor, Elza férjhez megy című írása, nem nagyon találta helyét a képernyőn. Hozzájárult ehhez az albíróék esetében, hogy Iglódi István rendezése, különösen az első részben, nem annyira a szereplők, inkább a rendező tétovaságát érzékeltette. Talán egyedül Balázs Péter játéka idézte meg konzekvensen azt a hangulatot, s azt az együgyűséget, amit ez az elbeszélés képvisel. Az Elza férjhez megy, valamivel több drámai motívum birtokában, előnyösebben mutatkozott be a képernyőn. Az egész sorozat felveti azt a gondolatot , hiszen nem először találkoztunk ilyen félig sikerült produkciókkal, hogy vajon nem kellene-e jobban válogatni a prózai művek közül, olyanokat, amelyek alkalmasabbak tévéadaptálásra, vagy — ha már nem ilyen típusú műveket választanak — nem kellene-e alaposabb dramaturgiai munkára vállalkozni. Félő ugyanis, hogy ez a sorozat nem annyira felhívja a figyelmet egyes írókra, mint inkább kedvét szegi a lehetséges olvasónak, hogy ezeket kézbe vegye. —bel— 110 EZERREL TÖBB NÉZO Szovjet filmpályázat Növekszik az érdeklődés az Ez a való világ... című filmrejtvényjáték és pályázat iránt. A szovjet filmművészetben való jártasság bizonyításának játékos formáját múlt év novemberében hirdette meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A pályázat félidejéhez közeledve megállapítható, hogy a Kell a jó könyv olvasópályázathoz hasonló érdeklődésre talált a nagyközönség körében. Már az első hónapban 110 ezerrel emelkedett a szovjet filmek nézőszáma. Az akciót segítik azok a mozik, ahol megtalálhatók a pályázati felhívás szövegei, a filmrejtvény-játék fotószelvényei (felnőtteknek kék, fiataloknak sárga színű). Budapesten a Gorkij, az Ipoly, a Rege, a Rákóczi mozi vetíti rendszeresen a pályázatban szereplő alkotásokat. A határidő lejárta előtt egy hónappal (április 10-től május 9- ig) minden filmet ismét műsorára tűz a Nap és a Haladás filmszínház. Vidéken a megyei moziüzemi vállalatok időben értesítik az iskolákat, szocialista brigádokat a pályázatban szereplő filmek vetítési idejéről. (MTI) Szárazelemek (ceruza-, bébi-, lapos-, bot- és 9 V-os elemek) folyamatosan, állandóan, minden mennyiségben kaphatók . MEGALAKULT az Országos Beszédművelési Bizottság Népszerű színészek és ismert hangok gazdái, rádió- és tévébemondók ültek együtt nyelvészekkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácstermében, ahol megalakult az Országos Beszédművelési Bizottság. A NYELV ÉS A TANÁR — Valamikor, úgy a XVI. század tájékán, szónoknemzet hírében álltunk — mondta dr. Molnár József, a bizottság elnöke, az ELTE fonetikai tanszékének vezetője. — De akkor az ékesszólás az akadémiák egyik fő tantárgya volt. Ma az egyetemeken, ezzel kapcsolatosan nincs képzés, a főiskolák — közöttük különösen a pécsi — dicséretesen élenjárnak a beszédművelés és a kiejtés oktatásában. Abból indulnak ki, hogy a tanár legfontosabb munkaeszköze a nyelv, a beszéd, és ezért szükségszerű a tanárjelölteket megtanítani igényes és helyes használatára. Az utóbbi időben voltak kísérletek a helyes kiejtés normáinak megállapítására, de ezek a törekvések egymástól függetlenül születtek. Bizottságunknak az a feladata, hogy egybefogjon eltérő felfogásokat, munkamódszereket. A Rádióról és Televízióról szólva — a többi között elmondta: helyes, hogy már évek óta gondoskodik bemondóinak és riportereinek beszédtechnikai képzéséről. Azt a célt azonban, hogy beszédhibás ember ne kerüljön mikrofon elé, nem sikerült elérni. Attól, hogy valaki beszédhibával szól az ország nyilvánossága előtt, nem lesz egyénibb a rádió és televízió „hangja”. KEZDJÜK AZ ISKOLÁBAN Az alakuló ülés figyelemre méltó felszólalásai közül Pintér Sándornak, a Rádió nyugalmazott vezető bemondójának véleményéből idézünk: „A felnőtt társadalom egyes rétegeinek, csoportjainak alkalomszerű oktatása fontos feladat, de tartós eredményhez csak az vezethet, ha a felnövő generációt az általános iskola első osztályától tanítják beszédtechnikára. Az Országos Beszédművelési Bizottság hamarosan elkészíti munkatervét. mások.( televízió ) SZERDA 16.13: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra Hőtan. I. rész. — 16.55: Hírek. — 17.00: TFSE—Daugava Riga Bajnokcsapatok Európa Kupája női kosárlabda-mérkőzés közvetítése a budapesti Sportcsarnokból. — 18.25: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 18.55: Slágerszerviz. (Színes.) — 19.15: Reklámműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: A biedermeier. Csehszlovák tévéfilm. — 20.40: Olvasd és add tovább. Dokumentumjáték. — 21.20: Az én csatornám. Komlós János műsora. — 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: Kalendárium (ism.) — 20.20: Klasszikusok tévéfilmen. A szerelem játékai. P. C. de Chamblain Marivaux vígjátékának tévéfilmváltozata. CSÜTÖRTÖK 9.00: ITV. Rajz (ált. isk. 4. oszt.) Műalkotások bemutatása. — 11.05: Magyar nyelvtan (ált. □ DEMJÁN ÉVA előadóművésznő hétfőn délután 6 órakor Női szemmel Kanadában címmel önálló estet tart az Építők V., Petőfi Sándor utca 5 szám alatti műszaki klubjában. □ A ZONGORAMUZSIKA TÖRTÉNETE címmel tíz hangversenyből álló sorozatot indított a Zeneakadémia Kistermében az Országos Filharmónia. A koncert előadóművészei közt találjuk Gyimesi Lászlót, Varga Csillát, Lux Erikát. □ A FÉLELEM NÉPE címmel szudáni néprajzi kutatóútjáról tart beszámolót dr. Ecsedy Csaba muzeológus a Kossuth Klubban. Az előadást február 1-én, csütörtökön fél 6-kor rendezi a TIT néprajzi szakosztálya. □ KALANDOS TÖRTÉNELMI FILMEK archív vetítése lesz a Csepel Művek munkásotthonában. A sorozat a Vill Henrik magánélete című, 1933-ban készült film vetítésével kezdődik február 6-án. BESZÁMOLT A KIADÓ Könyvek az üzemszervezésről JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS, JOGALKOTÁS Ma délelőtt a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó dr. Cotel Kornél irodalmi vezető tájékoztatta az újságírókat a kiadó elmúlt évi szakkönyvkiadási munkájáról és idei terveiről. Tavaly hatvanhárom kötet jelent meg a kiadó gondozásában. A művekben olyan elméleti és gyakorlati problémákkal foglalkoztak, amelyek alkalmasak a szakmai gondolkodás fejlesztésére, korszerű olvasói igények kielégítésére és közelebb visznek gazdaságpolitikai célok megvalósításához is. Ezeknek a törekvéseknek a jegyében jelentek meg például olyan kiadványok, amelyek a fogyasztás és az ár kapcsolatát tisztázzák, a gazdaságirányítás fejlesztését célzó követelmények szemszögéből foglalkoztak a szocialista nemzetközi munkamegosztás komplex programjának megvalósításával, a hosszútávú gazdasági előrebecslés módszereivel, új vállalati jövedelemszabályozási modellt javasolnak, megismertetnek az infrastruktúra fogalmával és tervezésével és egy sor más új jelenséggel. isk. 6. oszt.) Ezerszem és a többiek a rajzkiállításon. A név C SZÍNHÁZ: Operaház: Az istenek alkonya (B-bérlet, 5. el., 6) — Operaház Erkel Színháza: Traviata (Székelyhidy bérl., 5. el., 7) — Nemzeti Színház: Neveletlenek (7) — Katona József Színház: Az utolsó hősszerelmes (7) — Madách Színház: A pillangók szabadok (Uray bérlet, 7) — Madách Kamaraszínház: Szellemidézés (K/2. bérl., 7) — Vígszínház: Három nővér (7) — Pesti Színház: Macskajáték (7) — Thália Színház: Csúsingura (7) — József Attila Színház: A kőszobor léptei (E-bérl., 3. el., 7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) — Vidám ► Színpad: Kiskapu (fél 0) — Mikroszkóp Színpad: Csendesek a hajnalok (7) — Egyetemi Színpad: Petőfi írói és emberi sorsa (7) — Állami Bábszínház: Óz, a nagy varázsló (3) — Zeneakadémia: Falvai Sándor zongoraestje (Zongorabérlet 1/7. el., fél 8) — Kamara Varieté: Pest megér egy viccet (6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: A porond ifjú csillagai (fél 8). JOGALKOTÁS A világgazdasági témájú kiadás középpontjába az integráció kérdése került. Folytatták a közgazdasági munkában nélkülözhetetlen matematikai módszerek ismertetését. Megjelent egy kötet a társadalmi kommunikáció, s a szexuális élet szociológiai kérdéseiről. A jogi könyvkiadást a jogszabályalkotás megélénkülése határozta meg. A Magyar Tudományos Akadémia az országos kutatási főirányok körében elért eredmények elismeréseként öt olyan munkát jutalmazott, amelyek a kiadónál jelentek meg. MAGÁNYOS TÖMEG Idén is elméleti és gyakorlati művek sorával kívánja szolgálni a kiadó az üzemszervezésről szóló párt és kormányhatározat megvalósítását. A közgazdasági szakkiadás elsősorban a rendszerelmélet és a rendszerkutatás témakörével kíván foglalkozni. Megjelentetnek egy ipari rendszerelméleti monográfiát és más, hasonló témájú műveket. Átfogó elméleti munkákkal járulnak a modern polgári közgazdaságtanban tapasztalható új törekvések megismertetéséhez. Néhány cím az idén megjelenő kötetek közül: Alkotó aktivitás — innováció — hatások; újból kiadják a haladó amerikai szociológus, Riesman Magányos tömeg című munkáját és Ferge Zsuzsának a Társadalmi rétegeződés című művét. A jogi könyvkiadás megjelentet egy államigazgatási kézikönyvet, egy lakásbérleti kézikönyvet és egy régen várt szerzői jogi kézikönyvet. A jogelméleti munkák az állam, a demokrácia és a törvényesség viszonyával, a jogszabály-összeütközések kérdésével, a gyermek családi jogállásával foglalkoznak. Milon ciprói a mozikban A kegyelet pillanatai • Félig-meddig ifjúsági film ez a szokatlan történetű, háborús história. Azért szokatlan, mert valójában ma játszódik, csak egy véletlen indítja el nyomozó körútjára azt a fiatalembert, aki szabályos detektívhistóriaként fogja fel a háború egyik epizódját, amelyet becsületből kiderít. A film rendezője Igor Satrov, a fiút Alekszandr Kavalerov játssza. Jelenet a filmből. Malomkő Azt a nem egészen új témát járja körül ez az angol film, mit jelent egy lánynak gyermeket szülni. Tulajdonképpen a környezet érdekes igazán, amelyben ez a história lejátszódik, hiszen értelmiségiek, egyetemisták, kutatók között él az a lány, aki végül vállalja a gyermek megszülését, és felnevelését is, kicsit melodramatikus ízzel úgy, hogy még az apjának sem mondja meg, övé a gyermek. Érdekes hármas készítette ezt a filmet, Wam Hussein indiai származású angol rendező, aki együtt járt az egyetemre Margaret Drabléval, aki a forgatókönyvet írta és ugyancsak egyetemistatársuk volt Cambridge-ben Ian McKellen, aki az apát játssza. A női főszerepet a több filmből ismert, kitűnő angol színésznő, Sandy Dennis játssza. Sandy Dennis és partnerei A tüzes íjász Nem tudni, hányadik változata már ez a Robin Hood-történeteknek. Ez most egy kicsit elolaszosított verzió, az inkább fogpaszta reklámnak, mint filmszínésznek való Giuliano Gemmával a főszerepben. Vitathatatlan erénye viszont a filmnek, hogy az elmaradhatatlan vívások, verekedések olyan végletes változatait mutatja be, amilyennel hosszú ideje nem találkozhattunk a mozivásznon, s így ezek a verekedések nem annyira félelmetesek, mint inkább mulatságosak. Izgalmas pillanat □ SZEKY PIROSKA grafikusművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a Mednyánszky Teremben. A tárlatot holnap délután 5 órakor nyitja meg Szíj Rezső művészettörténész. □ KATAJEV-ALDOBOLYI: Bolond vasárnap című darabját mutatja be a békéscsabai Jókai Színház február 9-én. □ BUDAPEST CENTENÁRIUMA tiszteletére irodalmi előadássorozatot rendez az I. kerületi Tanács művelődési háza. Az első előadás „Él magyar, áll Buda még” címmel február 6-án délután 5 órakor lesz.