Esti Hírlap, 1973. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-07 / 32. szám

• Nagy Lajosra emléke­zett tegnap este a televí­zió, születésének 90. évfor­dulója alkalmából. A Kré­tarajz cím után ez állt: Illés Endre műsora. S vi­tathatatlan. Illés Endre ér­tő, árnyalt, sokszínű cseve­gése önmagában is kerek portrét rajzolt a nagyszerű prózaíróról. Ezt a portrét azután a válogatás, a Nagy Lajos-művek adaptációja még gazdagabbá tette. Tel­jesen azért nem lehetett megkerülni a prózai művek feldolgozásának bukta­tóit, hiszen Nagy Lajos írá­sainak tömörsége, iróniája és lírája éppenséggel ne­hezen írható át a képer­nyőre. A legszerencsésebb átdolgozások vállalták a prózamondás egyszerűsé­gét, például A képtelen természetrajz tigrise, Cser­­nus Mariann kiváló elő­adásában. Az egyiptomi íródeákban ugyanilyen magávalragadó volt Sztan­­kay István. Ő egyébként négy különböző írásműben, négy arccal, karakterrel szólaltatta meg az írót. A Tornázó diákok, a Favágó János és a Kávéházi törté­net feldolgozása kevésbé sikerült. Kárpótolt viszont a befejező jelenet, az Új vendég érkezett, amelyben Lengyel György rendező legjobb Madách színházbeli tapasztalatai alapján, pontosan kidolgozott ka­raktereket állított a kame­ra elé. Elsősorban Bitskey Tibor játékával érzékeltette az írói szándékot. A vörös parancsnok — Horváth Sándor tömör megfogalma­zásában — néhány mon­dattal, néhány mozdulattal söpri le ezt a figurát a já­ték és a történelem színte­réről. —bel— □ AZ 1972. ÉVi országos múzeumi és műemléki hó­nap eredményei hatásos adatokkal jellemezhetők. 269 kiállítást rendeztek, eb­ből 226-ot vidéken, 43-at Budapesten. Ezeket­­több mint 640 ezren tekintették meg. A vidék részesedése: több mint 450 ezer látogató. 1500 előadáson és tárlatve­zetésen több mint félszáz­ezer hallgató vett részt. A múzeumi hónap eseményei­hez 172 egyéb rendezvény — hangverseny, filmvetítés kirándulás, vetélkedő — kapcsolódott. ( TELEVÍZIÓ ) ( SZÍNHÁZ­­) SZERDA 16.20: Orosz nyelv (Ism.). — 17.35: Hírek. — 17.45: A vásár. Lengyel rövidfilm. — 18.10: Ál­latkertek a nagyvilágban. An­gol rövidfilm-sorozat. London. — 18.40: Patty Pravo. Zenés olasz film. — 19.10: Reklámmű­sor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fórum. — 21.30: Telesport. Műkorcsolya Európa-bajnokság. Párosver­senyek. Közvetítés Kölnből. (Színes.) Közben: Tv-híradó — 2. kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: Műkorcsolya Európa­­bajnokság. Párosversenyek. Közvetítés Kölnből. (Színes.) — 21.30: Bolond és szörnyeteg. Té­véfilm. 18 éven felülieknek! CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT 11.05: Kémia (ált. isk. 8. oszt.) A mészkő. — 11.55: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.) A déli föld­rész: Ausztrália. Operaház: Salome (H-bérlet, 5. el., 7) — Operaház Erkel Színháza: Bánk bán (ifj. el., fél 6) — Nemzeti Színház: Marat halála (7) — Katona József Színház: Mindent a kertbe! (7) — Madách Színház: A hattyú (7) — Madách Kamaraszínház: Szellemidézés (K­l. bérl., 7) — Vígszínház: Keresztül-kasul (C- bérl., 3. el., 7) — Pesti Színház: A holtak hallgatása (XI. bérl., 2. el., 7) — Thália Színház: Tig­ris és hiéna (7) — József Attila Színház: A kutya testamentu­ma (F-bérl., 4. el., 7) — Főváro­si Operettszínház: Sybill (7) — Vidám Színpad: Kiskapu (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: Csende­sek a hajnalok (7) — Irodalmi Színpad: Dózsa (Ifj. bérletszü­net, fél 7) — Egyetemi Színpad: Mensáros László előadóestje (7) — Állami Bábszínház: Háry Já­nos (3) — Zeneakadémia: Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kar hangv. (vez.: Ferencsik J., közr.: Budapesti Kórus. — Fe­rencsik J. öt hangv. 4. el., fél 8) — Kamara Varieté: Pest megér egy viccet (6 és fél 9) — Fővá­rosi Nagycirkusz: A porond if­jú csillagai (fél 8). ERKEL SZÍNHÁZ — Bérletszünet • Felemelt helyárak LEONIE RYSANEK a bécsi Staatsoper szoprán énekesnője a Salome című operában történ­t nagy sikerű budapesti bemutatkozása után, február 10-én, szombaton a TOSCA címszerepében lép fel. A Pinceszínpad nem színház Diákok a próbán Játék a játékról A széken bermudanad­­rágos lány ül, ölében nya­kigláb kamasz, akinek ke­­ze-lába a földön, hogy a lány meg tudja varrni a fenekén elszakadt far­mert. Persze, csak imitálja a varrást, s közben ráför­med: — Te hazudsz! — Na, nem hazudtam — feleli a fiú. — Esküdj meg, hogy igaz! — Mént esküdjek? Fekete hajú kamasz A szavak ismerősek. Bár a bermudanadrágos lányt egyelőre nem könnyű el­képzelni Peer Gynt anyja­ként, akárcsak Ibsen drá­májának főhőseként a fe­kete hajú kamaszt. Úgy lát­szik, Mezei Éva, a rendező is, hasonlóképp vélekedik, mert félbeszakítja a fenti párbeszédet. Peer-rel elége­detlen: csináljon valami gyerekes ostobaságot, mi­közben anyja korholja, azt kell játékával érzékeltet­nie, hogy nem veszi ko­molyan, amit hall. Szombat este nyolc óra, mire a próba véget ér. Tu­lajdonképpen korán van, mondják az izzadt, kócos szereplők, akik az előző es­te csak tíz után szabadul­tak, a Csepeli Munkásott­honból. A rádió ugyanis ott vette hangszalagra a Szóljatok szép szavak ke­retében A helység kalapá­csa című műsorukat, ame­lyet Petőfi szülőföldjén, Kiskőrösön is bemutattak, a költő 150. születésnapján, szilveszter éjjelén­­ben érdeklődést ébresszünk a színházművészet klasszi­kus értékei iránt. A már­cius 8-án bemutatandó da­rabot az iskolai kötelező irodalomból állítottuk ösz­­sze. Az ember tragédiáját, a Csongor és Tündét, a Hamletet, a Koldusoperát, sőt még az Odüsszeia hato­dik énekét is beépítettük. Mit várunk? Mit értünk ezen? Nem a szó színházi értelmében vett sikert, amit az előadás végén fölcsatta­nó taps érzékeltet. Mi azt szeretnénk, ha a fiatalokat a Pinceszínpadon látot­tak is hozzásegítenek ah­hoz, hogy hozzáértő kö­zönséggé váljanak, hogy fölismerjék: a színházi elő­adást nem nézni, hanem látni kell. Mindebből nem nehéz a népművelési szándékot ki­olvasni. A Pinceszínpad ugyanis nem színház. Nem­csak azért, mert tagjai amatőrök. Ennél sokkal lé­nyegesebb: működésük kö­zéppontjában korántsem csak a csütörtök és vasár­nap esti előadások állnak. A diákszínjátszó mozga­lomnak szeretnének ösztön­ző példát mutatni. Egyebek között tagjaik nevelésével és képzésével, a dramatur­giától kezdve a színháztör­ténetig úgyszólván minden alapvető ismeretet elsajá­títanak, elsősorban azért, hogy ha befejezik a közép­iskolát, s el kell búcsúzni­uk a „pincétől”, ki-ki a maga helyén adja tovább a tanultakat. Kiskatonák vendégségben Ezenkívül, persze, az a gyakorlati segítség sem le­becsülendő, amit a külön­böző iskolák diákegyütte­seinek nyújtanak. Nemrég például a nyári diáknapok­ra készülő Irinyi János Szakközépiskola, a Kaffka Margit és a Körösi Csom­a gimnázium diákszínpada fordult hozzájuk tanácsért, műsorösszeállítási ötlete­kért. A közeljövőben egyik próbájukon vendégül lát­ják a honvédség­ szavaló­versenyére készülő kiskato­­nákat, s megvitatják, mi tetszik, mi nem tetszik vers­mondásukban. A módszer­tani munka különösen azóta mélyült el, amióta a Fővá­rosi Ifjúsági Művelődési Központ részeként műkö­dik a Pinceszínpad, hang­súlyozza Keleti István mű­vészeti vezető. A nyáron küldik nyom­dába annak a tanulmány­­kötetnek a kéziratát, amelyben eddigi munkájuk tapasztalatait összegezik. A diákszínjátszó mozgalom magasabb szintre emelésé­nek szándéka készteti őket számvetésre. V. M. • Klasszikus értékek koszorúja Nem nézni, látni — Most a Játék a játék­ról című előadásra készü­lünk — mondja Mezei Éva. — Négy évvel ezelőtt ugyanez volt a címe a Pin­ceszínpad első premierjé­nek, s akkor is az volt a célunk, hogy javarészt kö­zépiskolás közönségünk­ Kicsit erős kritika Az angliai Warley város­ban (Worcester grófság) tör­tént minap az eset. Malcolm Andrews, egy 34 éves ács, szenvedélyes amatőr szín­játszó. Fel is lép, ahol és amikor csak lehet. Legutóbb a városka Oldbury Play­house nevű színházában kér­ték fel egy szerepre, a Lady Audley’s Secret (Lady Aud­­ley titka) című drámában. Egy kocsmárost kellett ala­kítania a viktoriánus kora­beli melodrámában. Mal­colm Andrews azonban já­ték helyett­­ felgyújtotta a színházat. A tűzoltóság ak­kor érkezett, amikor éppen összedőlt a lángok martalé­kává vált tető. A darabban egyébként Lady Audley az, aki felgyújtja a fogadós — ez lett volna Andrews sze­repe — házát. A bíróság előtt Malcolm azzal indokolta tettét, hogy dühös volt, mert nem talál­ta jónak a ráosztott szerepet. A bíróság nem méltányolta a páratlan szerepkritikát és egyévi felfüggesztett bör­tönre ítélte a gyújtogatót. □ A GYŐRI KISFALU­DY SZÍNHÁZ vendégszere­pei szombat este a Csiliben, a pesterzsébeti Vasas Mű­velődési Központban. A győ­ri együttes Gárdonyi Géza: Ida regénye című művének színpadi változatát mutatja be. Botev­- válóverseny „Hiszek a földgolyón élő emberi nemnek a jó megal­kotására irányuló egyesült, általános erejében és a tár­sadalom megbonthatatlan kommunista rendjében...” Hristo Botev, a bolgár nép forradalmár költője 1871- ben foglalta így össze hit­vallását. Botev 125 éve született. A Bolgár Kulturális Köz­pont Petőfi 150. és Botev 125. szólításnapján együtt emlékezik meg a két költő­ről. Sz. Vaszilev, az intézet igazgatóhelyettese tájékoz­tat. Februárban indítják az ünnepségsorozatot, amely májusig tart. Illés Lajos tart előadást a két költőről, akiknek verseit kiváló mű­vészek tolmácsolják. Műso­runkat nagyobb gyárakban, és vidéken — többek között Egerben és Miskolcon — is bemutatjuk. Májusban két szavalóversenyt rendezünk; ezek döntőit a rádió is köz­vetíti majd. □ MOLDOVÁN DOMO­KOS Kodály Zoltán emlé­kének ajánlott „Halálnak Halálával Halsz ..című rövidfilm forgatókönyve megjelent az Ungheria D'Oggi című, római folyó­iratban. A költői műfordítás Cs. Mike Éva munkája. A három tételes rövidfilm for­gatókönyvét a filmből való képsorok illusztrálják. □ SIKERREL ZÁRULT a kubai Kodály-h­ét, ame­lyet a Nemzeti Kulturális Tanács szervezett a magyar zenetudós születésének 90. évfordulója alkalmából. A Kodály Zoltán életét, mun­kásságát bemutató havan­nai fotókiállítást több ez­ren tekintették meg. Nagy érdeklődés kísérte a Kodály zeneszerzői munkásságát méltató konferenciát. Milo in­aptól a mozikban NAPRAFORGÓ A filmnek olyan alkotó­gárdája van, hogy aki egy kicsit is jártas a közelmúlt filmtörténetében,­­ megille­­tődve ülhet a nézőtéren. A forgatókönyvírók között ta­láljuk Cesare Zavattinit, a neorealizmus atyját. A ren­dező partnere a közelmúlt­ban Oscar-díjjal kitüntetett Vittorio de Sica. A fősze­replők pedig Sophia Loren, Marcello Mastroianni, és a Háború és béke bájos Nata­sája, Ludmilla Szaveljeva. Minden lehetőség adva van tehát, sajnos, a film mégsem sikerült igazán." Úgy látszik, nagyon nehéz dolog idegen ország közegé­ben a külföldi művésznek hiteles atmoszférát teremte­nie. Az olasz—francia pro­dukcióban készült filmnek a fele ugyanis a Szovjet­unióban játszódik. Anto­­niót — akit Mastroianni ala­kít — összefagyva menti meg egy szovjet lány a má­sodik világháború idején; az olasz fiú beleszeret és ott marad férjnek, pedig Olasz­országban feleséget hagyott. Az első feleség (Sophia Lo­ren) nem törődik bele férje eltűnésébe. Addig keres­ ku­­tat, amíg rátalál volt férjé­re, aki orosz feleségével (Szaveljeva) él, s már gyer­mekük is van. Antonio ez­után hazalátogat Olaszor­szágba, de addigra ott is egy élettárs és egy gyermek akadályozza, hogy a valaha szerelmes házaspár ismét egymásra találjon. A he­lyenként édeskésen, helyen­ként üresen csordogáló his­tória szinte semmi lehető­séget nem ad a művészek­nek, hogy az extra háborús históriánál többet tudjanak elmondani. A Napraforgó, sajnos, nem fogja öregbíte­ni az alkotóművészek egyébként jogosan világhírű rangját. Mastroianni és Loren ELTŰNT NYOLC ŰRHAJÓ Aki szereti a tudományos fantasztikumot, a csodála­tos szerkentyűket, az űrben lebegő bázisokat, a sokat tudó robotokat — mint e so­rok írója is —, az bizonyá­ra szívesen nézi meg ezt az NDK—szovjet—bolgár fil­met is, amelynek az az eré­nye is megvan, hogy a sze­replők gondolkodását, jel­lemzését meglehetősen mai­nak hagyták a meghatáro­zatlan időpontú jövőben is, s ez nagyon valószínű utó­pia. A történet helyenként érdekes, a végén azonban meglehetősen indokolatlan a záró fordulat. Amit közte látunk, az a sci-fi-kedvelők számára szórakoztató. Jele­net a filmből. FOTOGRÁFIA Zolnay Pál filmjét, ame­lyet eddig csak a Toldi szii-­­diómozi játszott, az ország többi filmszínházaiban is­ vetíteni kezdik. Képünkön: Zala Márk, a film egyik fő­szereplője. (bernált)

Next