Esti Hírlap, 1974. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-23 / 19. szám
• A műsorújság szerint 75, a valóságban 80 percig tartott az „... És színész benne minden férfi és nő..." című, Kalandozás kétezer év színpadán alcímű drámaműfaj-történeti sorozat első adása. Még ha első volt is a tíz közül, így is soknak tűnt, kissé fárasztóvá vált, hogy a nyolcvan percből huszonöt vagy harminc ment el beszélgetésekre. Bevezetőként Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke beszélgetett Szűcs Andorral, a Tv irodalmi és drámai főszerkesztőségének vezetőjével. Ezután az egész sorozat összeállítója és vezetője, Gyárfás Miklós beszélgetett a nézőkkel. Majd Gyárfás beszélgetése következett a sorozat első — végre közeledni látszó — műsorának rendezőjével, Kazimir Károllyal. S amikor e húsz percen túljutva kezdtük volna magunkat beleélni az antik görög drámák világába, amelyet Az ember színre lép összefoglaló címmel láttak el, akkor még kétszer-háromszor megszakították a drámai pergést, hogy Kazimir beszélgessen el újra a nézőközönséggel. „A tévé sorozata társasutazásra várja a nézőket, mely után remélhetőleg többet fognak követelni a színháztól, mint ma” — hangoztatja sorozata célját Gyárfás. Lehet, hogy nemcsak a színháztól, de a tévétől is többet fognak követelni a beleszólásra, szereplésre egyenesen provokált nézők: a nemes, színvonalas ismeretterjesztés jó és szép cél, de talán hatásosabb lenne, ha ezt jóval több művel és a műveknek sokkal kevesebb körülbeszélésével oldanák meg. Tegnap este például elhagyható lett volna az Aiszkhülosz Perzsákjából bemutatott részlet, s inkább Szophoklész Antigonéjának egészét játszhatták volna el. Magasabb hőfokú színháza élményt, s ismeretterjesztésben, népművelésben is többet nyújtottak volna a nézőnek. Mécs Károly, Kohut Magda, Nagy Attila, Szilágyi Tibor, Módi Szabó Gábor, Kozák András, Szirtes Ádám, Jani Ildikó, Bara Margit és Antigonéként Drahota Andrea, figyelemre méltó színészi teljesítményt nyújtott. (bt) VT-NYELVISKOLÁK Kezdődnek a beiratkozások A TIT nyelviskolájának második félévére hamarosan megkezdődnek a beiratkozások. Az idén először úgy szervezték meg a februárban induló második félévre a beiratkozást, hogy a régi hallgatókat, vagyis azokat, akik már az őszi szemeszterben is részt vettek, előnyben részesítik. Egy hétig, január 28-ig az ő beiratkozásuk tart, amelynek lebonyolításáról tanáraiktól kapnak eligazítást. Január 29-én kezdődik és február 6-ig tart az új hallgatók beiratkozása a Közgazdaságtudományi Egyetemen, naponta délután 4-től 7 óráig. A beiratkozásokon azokkal, akik tanulták már az idegen nyelvet, a tanárok elbeszélgetnek, hogy tudásuk szintjéről képet kaphassanak és a jelentkezőket a tudásuknak megfelelő csoportokba oszthassák be. Jelentkezhetnek kezdők is: angol, francia, német és orosz nyelvből ugyanis kezdőknek is indítanak tanfolyamokat a TIT-ben. álolnaptól a mozikban EGY KIS HELY A NAP ALATT Amikor az Eroica-akció utolsó reménysége is T. Gyula napi hatvan Kossuth cigarettájának füstjébe vész, mert Ritter Simon most tért vissza amerikai hangverseny-körútjáról, tizenkétezer kilométert repült, s hullafáradtan képtelen azonmód Pándokra utazni, és kudarccal látszik véget érni ez a hol mulatságos, hol szomorú, jelképes és valóságos, zenekart és karmestert, egyszersmind eltűnt ifjúságunkat, megkopott vagy csak átalakult lelkességünket és forradalmiságunkat hajszoló, szabad szombatos kergetőzés, ám akkor, az utolsó pillanatban, R. Simon mégis vállalja a fellépést, és aznap este diadalmasan csendül fel Beethoven Eroica szimfóniája Pándok új művelődési házában. Ilyen, lélegzetet alig vevő, mellékszálakkal át- meg áthurkolt, ötletpetárdákat robbantó, minden nevetés mögé kis fejcsóválást, fájdalmat, bánatot elbújtató ez a sodró film. Gyengíti is kissé ez az ötleteknek, jellemeknek, helyzeteknek túl gazdag választéka. Az Egy kis hely a nap alatt a 40— 50 évesek nemzedékének küzdelmét, örömét, fájdalmát, újra meg újra nekiveselkedő hitét-lendületét fogalmazza meg egy, helyenként újságriport aktualitású, hangvételének egészében mégis inkább abszurd vígjátéki nyelven, és nagyon filmszerűen. Közben pedig választ próbál adni a mai fiatalság türelmetlen, „bezzeg, nektek könnyű volt, de miben keressük mi ma a forradalmi tetteket?” kérdésére. Miként a szabad szombatos vállalatoknak, a forradalomnak is vannak sohasem szünetelő ügyeletesei, akik újra meg újra nekikezdenek, mint T. Gyula, mégha mindent beleadó erőfeszítéseik olykori szabálytalansága miatt fegyelmi vár is rájuk. Szász Péter írta s rendezte az Egy kis hely a nap alattot, amelynek kissé a „fellegekbe kapaszkodó”, mégis realista, a célért minden eszközével önzetlenül küzdő hősét, T. Gyulát azért szeretjük meg annyira, mert szívesen azonosulunk jó tulajdonságaival. Meg azért is, mert remek ábrázolóra talált a szerep a kolozsvári Bencze Ferenc személyében. A kitűnő Margittai Ági és Boros János, valamint Ion Bog mellett Benkóczy Zoltán, Máriáss József, Koltai Róbert, Kenderessi Tibor, Géczy Dorottya, Bencze Ilona, Takács Kati, Lukács Sándor, Balázs Péter egy-egy markáns figurája érdemel említést, s jellegzetes alakot formált néhány civil szereplő is. S egy tündérszép, angyalszőke, ifjú hölgy, valósággal telitalálat: a négy esztendős Erdélyi Kati. A remek képek Ragályi Elemér operatőrnek köszönhetők, a kísérőzenét Presser Gábor komponálta. Aki a néha bonyolult s olykor fárasztó, s pihenést a nézőnek sem engedő mozgáshullámok mögött is meglátja a nemes indulatot, a bölcs humort, a tapasztalatkő, néhol kesernyés, máskor derűt árasztó életismeretet, s a szocialista humánumot, aki rá tud hangolódni az eredeti művészegyéniségű rendező hullámhosszára, annak nem csupán tetszeni fog az Egy kis hely a nap alatt, az nagyon fogja szeretni ezt a filmet. Barabás Tamás Bencze Ferenc és Erdélyi Kati új épületben •• •• Göcseji Múzeum Új épületben nyitotta meg kapuit a Göcseji Múzeum, amely a város központjában, az egykori Egerszegi vár helyén áll Előtte avatták fel Gönczi Ferenc Göcsej legjobb ismerőjének szobrát. Gönczi 1914-ben megjelent Göcsejről szóló munkája az e vidékkel kapcsolatos tudományos kutatás alapja ma is. Az új épületben két kiállítás várja a látogatókat. A Zalai nép művészete című kiállítás képet ad a zalai népművészetről, a vidék néprajzilag értékes területeiről, Hetésről, Zalakomárról és a délszláv vidékekről is. A kiállításon látható egy 4 ezer éves korsó is ugyanolyan díszítéssel, mint egy másik kiállítási tárgy egy 80 éves fazéké. A tárlat bemutatja, hogyan él tovább napjainkban is a régi népművészet Németh János kerámiáiban, Keszei Sándorné hímzéseiben, Pápai Sándor fafaragásaiban és Czugék kerámiáiban. Látható még fazekaskorong, szövőszék, különféle régi céhládák és céhzászlók is. A kiállítás bemutatja a népköltési gyűjtemények között Vikár Béla gyűjtését is, s magnetofonról is megszólaltatják a helyi népdalokat és népzenét. TAVASZI KONCERTEK Magyar szerzők bérletben ŐSSZEL: KORTÁRS ZENE HETE A magyar zeneszerzőik többször s nem alaptalanul panaszkodnak, hogy műveiket már Európa-szerte ismerik és elismerik, mielőtt itthon sikert aratnának. E probléma nem új keletű. A Filharmónia most megpróbál harcba szállni a mai magyar zene honi közönségsikeréért. Első lépésként az idei Tavaszi bérletet már úgy állították össze, hogy a húsz hangversenynek mintegy felén méltó képviseletet kapjanak a kortárs zeneszerzők. Többségében nem bemutatókról van szó — itt még nem tartunk —, de legalább eljátsszák legjobb szerzőink egy-egy művét. Így került műsorra Hidas Frigyes Oboaversenye, Kadosa Pál IV. szimfóniája, Szervánszky Endre Vonósszerenádja, Farkas Ferenc Cantus Pannonicusa, Tardos Béla Evocatiója, Decsényi János Kommentárok Marcus Aureliushoz című műve, Mihály András Gordonka-versenye, s Balassa Sándor Cantata „Y”-ja. Lesz azért bemutató is. Durkó Zsolt Halotti beszéde a Fővárosi Tanács centenáriumi pályázatának győztese, nehéz énekkari szólama miatt csak most „érett be” dobogóra, Decsényi János műve pedig szintén budapesti bemutatót jelent. Az érdekes nekifutást jó néhány „nagyágyú” segíti. Három koncerten Ferencsik János vezényel, és eljön e tavaszon Pestre Lovro von Matacic, Doráti Antal s Okko Kamu, a finn karmester, itt lesz Valerij Klimov hegedűművész, André Navarra gordonkaművész s nem utolsósorban a Szlovák Filharmónia Énekkara Pozsonyból. Ezt az első, dicséretes lépést még az idén újabb követi. Kovács János, a Filharmónia osztályvezetője elmondta, hogy őszre nagy terveik vannak. — Merészebbek leszünk — mondta. — Október másodika és kilencedike közönre tervezzük a „Kortárs zene hetét” a zenei hetek keretében. Három nagy hangversenyre és öt-hat kamaraestre gondolunk, magyar és külföldi szerzők műveiből. Lesz például Kristóf Pendereczky-est is, nagyzenekarral. Reméljük, hogy a fiatal közönség a modern műveket szívesen fogadja majd. (fkon) AKIBÚJT, BÚJT..., ÖSSZTÁNC Rajzfilmek a Kossuth Klubban A Macskássy Gyula Filmklubban a Pannónia Filmstúdió és a TIT művészeti szakosztálya február 9-én új sorozatot indít, amelyben a rajzfilm alkotóművészeinek portréit mutatják be. Az előadásokat szombatonként este fél hét órai kezdettel tartják a Kossuth Klubban. Elsőként február 9-én Szoboszlay Péter szerzői estjén az Aki bújt, bújt, Sós lötty, Rend a házban, Egy csepp vér és az össztánc című rajzfilmeket vetítik. Február 23-án Richly Zsolt szerzői estje lesz, amelynek keretében többek között a Dumbó a kiselefánt, a Medvetánc és a Hétpettyes autó című filmeket láthatják a sorozat nézői. Március 9-én indul a három előadásból álló Képzőművészek és a magyar animációs film összeállítás, amelynek keretében először Réber László, Vajda Béla és Imre István szerzői estjét tartják, március 23-án Korniss Dezső alkotásaiból válogatnak, s a sorozat utolsó előadásaként a Pannónia Filmstúdió 1973-as mozifilmjeiből készülő öszszeállítást vetítik. Többek között Jankovich Marcell Add tovább, szamár a végállomás, Vajda Béla Pléhboy, Cseh András Ambíció és Szélkötő-kalamona, valamint Dargay Attila Pázmán lovag című filmjeit vetítik. NDK-est Január 29-én a Magyar Televízió ismét megrendezi az NDK televíziójának estjét. Dokumentumfilmek, zenei összeállítás, tévéjáték váltja majd egymást. A műsorban A sólyán és dokkon címmel dokumentumfilmet vetítenek a hajóipari tanulókról. A hangszerek völgye című rövidfilm az NDK-ban működő híres hangszerkészítő üzemeket járja végig a kamerák segítségével. Ezt könynyűzenei összeállítás követi, Meisseni séta címmel. A berlini Elő-Ázsia Múzeumba invitál az Asszúrtól Persepolisig című produkció. A híradó után mutatják be a Fiete Stein című tévéjátékot, amely egy német fiatalember háború utáni magáratalálásáról szól. (MTI) Január végi tárlatok Több kiállítás nyílik január utolsó napjaiban a fővárosban. Dobrovits Ferenc festőművész tárlatát a Stúdió Galériában rendezik meg. A kiállítást dr. Losonci Miklós nyitja meg ma délután fél hatkor. A kiállítási intézmények és a Tévé Galériája közösen rendezi meg Schrammel Imre grafikusművész tárlatát, a Műcsarnok Kamaratermében. A kiállítás január 26-án, szombaton déli 12 órakor nyílik, megnyitó beszédet mond Jánossy György építész. Gádor Magda szobrászművész és Pintér Éva gobelinművész közös kiállítása január 25-én, pénteken délután 5 órakor nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében. Csikszentmihályi Róbert szobrászművész alkotásaiból a Petőfi Irodalmi Múzeum rendez tárlatot, amelyet Kormos István költő nyit meg január 25-én délután 5 órakor. j»_cy C \f Béres Ilona, Egri Márta, Bemutato LOCnUl? Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Ruttkai Éva, Darvas ^ _ Iván, Farkas Antal, Koncz r X I B Gábor, Oszter Sándor, Tahi Vígszínházban ! CöKöCmni/pc^prt január 24-én este 7 órakor I Jlmm B I jf M I I Rendezte: HORVAI ISTVÁN Zászlók, hagyományok Megjelent a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve, Esti Béla, Hetés Tibor és Horn Emil szerkesztésében. Az évkönyv többek között tanulmányt közöl a múzeum gyűjteményében található zászlókról, az agrárszocialista mozgalmak hagyományairól, a polgárháború idején Szibériában harcoló internacionalistákról, valamint a demokratikus rendőrség megalakulásáról.