Esti Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

Eladtak 120 ezer lakószobát, 320 ezer széket DOMUS-ról DOMUS-ra Kamionok, konténerek, teherautók hosszú sora vo­nul át Ópalotán a DOMUS- ba, s onnan tovább a vá­rosba, az országba. S bár a Modul DOMUS-ban úgy tű­nik, most kevés a látogató, a számok sokat mondanak: „December első tíz napjá­ban ötmillió forint értékű bútort adtunk el, a hónap végéig várhatóan még tíz­millióért vásárolnak ná­lunk” — mondja Janza Fe­renc, az áruház vezetője. Róbert Károly körút A Róbert Károly körúti lakberendezési áruházban Szalatnay Endre igazgató­­helyettes kalauzol. Járjuk a raktárakat, az emelete­ket. Szebbnél szebb csillá­rok, hazai és importlám­­pák, szőnyegek, függönyök, lakásdíszítő textíliák, ke­rámiák. Ez a földszint. Az első és második emeleten szobák, szekrényfalak, ülő­­garnitúrák, szóló bútorok. A harmadik emeleten csu­pán gyermekszobából öt­félét kínálnak: Petit, Ka­­jütöt, Lácit, Balázst és Bu­­but. — Az idei slágercikkek? — A Kanizsa Bútor­gyár Tallinn és Tekla szobája, a Zala Fred­­dyje, a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat Térgar­nitúrája ... Az idén csak­nem 420 millió for­intos forgalommal számolunk. — Az új esztendő újdon­sága? — A Modul 15 elnevezé­sű konyhabútor-család. Harminchat-féle elemből áll, a Tisza Bútorgyár ké­szíti. Egyelőre azért állí­tottuk ki, hogy megismer­jék a vásárlók. Van benne helye mindennek, a hűtő­­szekrénynek, a páraelszívó­nak, valamennyi konyhafel­­szerelésnek. Az eleme­ Országszerte megnyílnak az áruházak két számozzák, ezek alap­ján kérheti majd a vevő, január elejétől. A hálózat Amikor a két DOMUS megnyílt Budapesten, már az első napokban jelentkez­tek vidékről, személyesen, telefonon, levélben. Kész­séggel szolgálták ki az ügy­feleket, de a vásárlás, a szállítás elég körülményes volt. Hozzáláttak tehát, hogy megteremtsék az or­szágos DOM­IS-hálózatot. Már megnyílt a zalaeger­szegi, a miskolci, a székes­­fehérvári és a szolnoki DO­MUS, az új esztendő elején, január 13-án avatják a szombathelyi Savaria DO­MUS-t és ugyancsak 1973- ban a kecskemétit, a nagy­­kanizsait és a győrit. Az ötödik ötéves tervben DOMUS-áruházzal gyara­podik Debrecen, Pécs, Ka­posvár, Szeged és Szek­­szárd. Szántó György, a BÚ­TORÉRT vezérigazgatója hangsúlyozza: . — Vállalatunk forgalma az idén , körülbelül másfél milliárddal haladja meg a tavalyit, csaknem kétmil­liárd forint lesz. Ebben az esztendőben például 120 ezer lakószobát, 35 ezer szekrénysort, 20 ezer két­ajtós szekrényt, 134 ezer kárpitosgarnitúrát, 84 ezer egyszemélyes heverőt, 93 ezer fotelt, 320 ezer széket, 89 ezer asztalt, 100 ezer gyermekszobát adunk el... A jövő bútorát, pontosab­ban: 1976 bútorkínálatát az Otthon ’76 kiállítás jelezte. A bútorok, lakberendezési tárgyak tervezésére és ki­vitelezésére hirdetett pá­lyázatra 53 termék, illetve termékcsalád érkezett, ja­varészt kislakásokba való, praktikusan variálható be­rendezés. Ebből többet lát­hat majd a vevő az üzle­tekben. A bútoripar re­konstrukciójának eredmé­nyeként az ágazat termelé­sének értéke az idén vár­hatóan eléri a 9 milliárd­­ forintot, s ez már nemcsak mennyiségi növekedés, a választék a korábbinál na­gyobb. Az öt év alatt el­végzett mintegy kétmil­liárd forintos beruházás le­hetővé tette, hogy míg 1970- ben 250—300 bútortípust készített az ipar, az idén már 550-félét gyártson. Végül Filep István, a BÚTORÉRT művészeti ve­zetője mondja: — Mind többen kérik lakberendezők, hivatásos szakemberek segítségét. Valamennyi DOMUS-ban szakképzett lakberendező fogadja a vásárlókat, ad ingyenes tanácsot. Ez a szolgálatunk igen népszerű. Az új esztendőben to­vább szeretnénk lépni: ve­tített diákkal mutatjuk be a választékot és sablonok­kal, mágneses makettel il­lusztrálj­uk j­avaslatainkat Mindössze annyit kérünk, hogy aki a tájékoztatást igénybe akarja venni, hoz­za magával otthona, szobá­ja pontos méreteit, alap­rajzát. C­s. Benkő Judit Palota — Mi most a legkelen­dőbb Palotán? — Az elemes bútor, a sok tucatnyi szekrény, polc. Ezt mindenki ízlése, pénz­tárcája és nem utolsósor­ban lakása mérete szerint variálhatja. Kedvelt a Ka­­nizsa-szoba,, a BUBIV Maya és Napfény szobája, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Atlasz, Apolló és Vénusz ülőgarnitúrája. De­cember közepére megérke­zett a Cardo Bútorgyár Opál szobája. A székesfe­hérvári színes bútorra már előjegyzést veszünk fel, annyi leélt el belőle — iga­zi slágercikk lett. — Az új esztendő új­donsága? — A Kanizsa Bútorgyár Dominó családja. Harminc­féle elemből áll majd, Do­­mus monopolcikk lesz. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és jó pihenést kíván kedves vásárlóinak a KARÁCSONYI PROTOKOLL (Várnai György rajza) CSAKNEM KRIMI A GOBELIN TÖBB ÉVSZÁZADOS TITKA Buda vára — tükörben Képbe szőtték a Hess András teret, a Mátyás-templomot Tükör által oszlott a ho­mály. A véletlen ajándéka vo­lt a gobelin, de hallgata­gon őrizte titkát, mígnem egy kis kézitükör megoldot­ta a rejtélyt. Háromszáz évig ismeretlen volt a vár­beli település belső képe. Nem tudták, milyen maradt a török háború után, milye­nek voltak az utcák, a te­rek­, a házam­­­ Pontos, gyönyörű Nagy Lajos, a történelem kutatója. — Otthon feküdtem be­tegen. Művészi albumokat nézegettem. Az egyikben megláttam egy gobelin fényképét. A XVII. század­beli budai vár belsejét áb­rázolta. Meghökkentem. Eddig úgy hittük, semmi­lyen pontos képzőművésze­ti alkotás nem maradt fenn ebből az időből. Nem tud­tuk, az ostrom után m­i ma­radt meg a középkori épü­letekből. Csak térképek alapján képzelhettük el. A gobelint — a bácsi múzeum tulajdona — 1936- ba­n kiállították ugyan egyszer Budapesten, de az­tán elfelejtették. — Kezemben volt a kép, ezt kutattam, kerestem tíz éven át. Most néztem, kü­lönösen, furcsán zavaros volt. Cigarettáért nyúltam, az éjjeliszekrényen ott fe­küdt a kis tükör. Hirtelen ötlettel fogtam, rátettem a képre ... feltűnt a tükörkép. Melegem lett. Pontos volt, mint egy térkép, és gyönyörű. Égő budai vár — ez a címe. A Mátyás temp­lomot, a Hess András teret és a Szent Háromság utca sarkát ábrázolja. Kián át jöttem. Innsbruck­ban megnéztem a Hofbur­­got, Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc palo­táját. A második emelet egyi­k­­nagytermében lát­tam egy képsorozatot, amely Lotharingiai Károly­­nak, Lipót apjának — aki 1686-ban a Budát vissza­foglaló csapatok főparancs­noka volt — törökök elleni győzelmeit dicsőíti. A ké­pek között megtaláltam a gobelin csaknem pontos mását. Többször vissza­mentem, megnéztem... Törtem a fejem, a palo­tának azt a szárnyát 1770 körül építették, a festmé­nyek viszont bizonyosan korábban készültek. De mi­kor? Nem derült ki. Menten hálója A­­történész most már szenvedélyesen kutatott to­vább. Bécsbe utazott, s a véletlen megint a kezébe adott egy kulcsot... — Az Albertina grafikai gyűjteményébe keresek egy rajzot, a kezembe nyom­niuk egy mappát, több száz rajz van benne, válasszam ki az engem foglalkoztatót. Szinte hihetetlen: a map­pában megtaláltam az „én” gobelinem és az innsbrucki festmény közös rajzát. A képeken hálós beosztás volt, ez ar­ra utalt: gobe­linszövésre szánta a mű­vész, Van der Meiden. Ez már nagyon fontos pont és értékes adat volt, ismert, hogy a festő 1790-ben halt meg. Életrajzából nem de­rült ki, hogy Meulen járt-e Magyarországon. Párizsban élt, a francia király udva­ri festője volt. S szinte le­hetetlen, hogy ott volt 1686- ban, Buda visszafoglalása­kor. Nagy Lajos ekkor el­mondta a történetet Tarján Sándor akkori moúzeum­­igazgatónak. — Hónapok múlva — talán már hihetetlennek tűnik — ismét egy vé­letlen. Igazgatóm elutazott Franciaországba. Nancy­­ban, a Lotharingiai mú­zeumban látott egy gobelint, s eszébe jutott az én histó­riám. Felismert bizonyos hasonlóságot, néhány azo­nosítható jegyet. Elhozta Michel Antoine történész tanulmányát — francia le­véltárak adatai alapján ír­ta a szerző — a nancy-i gobelinműhelyekről. Meg­tudtam: két gobelinsorozat készült Lotharingiai Ká­roly dicsőségére. Ebből lát­ta Tarján Sándor a nancy-i múzeumban az egyik képet. 1705. körül készült, s alig­hanem akkor gyengének ítélték ezt a sorozatot. Újat kezdtek, s ebből a má­sodikból való a Budát áb­rázoló gobelin. Két példá­nya létezik, az egyik Nan­­cy-ban, a másik Bécsben. A francia kutató azonban nem tudott sem az inns­brucki, sem a Meulen-féle bécsi rajzokról. Nagy Lajos viszont igen, s volt egy adata: amikor 1699-ben Lotharingiai Lipót vissza­tért Nancy-ba, diadalka­put emeltek a tiszteletére. A kaput képekkel díszítet­ték. Kérdés: vajon nem az innsbruckiakkal? részt vett Buda ostrománál, s pontos térképeket vázolt föl. Ezek alapján készültek a hálós beosztású képek.­­ Amikor a gobelineket szőni kezdték, a kis sorozat alapjául Meulen rajzai szolgáltak. A szövők sok hibát követtek el, a kép nem sikerült. Új sorozat ké­szítését határozták el, s az új alapkartonok megrajzo­lására Du Rup francia fes­tőt hívták Nancy-ba. Du Rup nem a Meulen-rajzok alapján dolgozott, hisz' ha megnézi az eredetieket, azonnal felismeri, hogy azok kartonkészítéshez szükséges és alkalmas tü­körképek. A francia mű­vész a diadalkapu olajfest­ményeiről — Herbei alko­tásairól — készített karto­nokat, Herbei művének alapja viszont a Metlen­­kép volt, a szövőknek szánt tükörkép. Tehát: tükörkép­ről tükörkép készült, ez a magyarázata, hogy a Du Rup kartonjai nyomán ké­szített gobelinek miért van­nak tükörképben. Du Rup és utóda, Martin nem szol­gai módon másolta le Her­ber olajfestményeit. Képe­iken a jelenetek mozgalma­sabbá váltak, amit elsősor­ban új alakok berajzolá­sával, a jelenetek csopor­tosításával értek el. A hát­tereket azonban pontosan megtartották, ezért rejtőzött a tükörben a megoldás. De mikor? Hogyan keletkezett a go­belin ? Ki készíthette hozzá a rajzot, s írekor? Elkezdődött a nyomozás. Semmi nem derült ki. A gobelin őrizte titkát, iro­dalma zavaros, ellentmon­dásos volt. — Nyáron Olaszország-­­ban jártam, hazafelé Auszt­ A diadalkapu — Bebizonyosodott ez a feltételezés. Amikor az 1730-as években Lotharingiai Lipót Nancy-ból Olaszor­szágba költözött, képeit és gobelinjeit magával vitte. Lotharingiai Ferenc és Má­ria Terézia házassága után a gyűjtemény Bécsbe ke­rült. A császár kedvenc városa Innsbruck volt, halála után felesége be­­rendeztette azt a bizonyos termet a Károly dicsőségét megörökítő képekkel. A gobelinek elkészítését a Lotharingiai család tiszte­letére Lipót rendelte el. A képeket az egyik nancy-i gobelinműhelyben szőtték, Meulen rajzai alapján. Fordítottról fordított A festő nem járt Magyar­­országon. Műve alapjául Lipóttól kapott olyan raj­zokat, amelyek Budát áb­rázolták. Készítőjük máig ismeretlen mérnök, aki Eszpresszó A török torony tetején Dunaföldváron befejező­dött a mintegy félezer­éves vártorony helyreállí­tása. Az egykori „öreg to­ronyban" vagy másik ne­vén „török toronyban’’ helytörténeti múzeumot, ál­landó várkiállítást rendez­nek be. A „török torony” ké­sőbbi toldalékrészében, ahol a rabok is­­sínylődtek a múlt század első felében, börtönmúzeum lesz. A föld­szinten időszaki kiállítá­soknak jut hely. Az első és a második emeleten rész­ben a feltárás, részben a vár és az egykori mezővá­ros, a mai Dunaföldvár története látható majd. A Duna menti tájra szép ki­látást nyújtó dombon, mint­egy húszméternyire maga­sodó öreg torony tetején, üvegfalú panoráma eszp­resszót is nyitnak. Régi Buda A gobelin titka bebizo­nyította, hogy a török ura­lom és az 1686-os ostrom idején nem pusztult el nyomtalanul a középkori Buda, sok régi ház megma­radt. Több, mint eddig fel­tételezte a tudomány. A felfedezés megváltoztatta a Buda várának akkori tör­ténetéről alkotott elképze­léseket. A valóság: a XVII. század végén álltak — ha sérülten is — régi gótikus és reneszánsz házak. Ezeket később átépítették barokk stílusban. — A végén — mondja a kutató — minden milyen egyszerűnek látszik. De amíg az ember eljut ide... Sziklai Júlia

Next