Esti Hírlap, 1977. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
KEDVEZŐ SZEMLÉLETVÁLTOZÁS: Fegyelmezettebb autósok, gyalogosok az utakon Beszélgetés dr. Makovecz István rendőrezredessel Budapesten tavaly 8,1 százalékkal csökkent a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma. A csökkenés nagyobb, mint az országos átlag. Mivel magyarázható a javulás; hogyan értékelhető a főváros közlekedésbiztonsági helyzete a statisztika tükrében? — erről kértünk tájékoztatást dr. Makovecz István ezredestől, a BRFK közlekedésrendészete vezetőjétől. — A balesetszám csökkenésének, a közlekedésbiztonság további javulásának alapja az a szemléletváltozás, amely a közlekedő emberek magatartásában, fegyelmében az utóbbi években végbement. A járművezetők és a gyalogosok mindinkább felismerik: a közlekedés kollektív tevékenység, amelyet kielégítően — és balesetmentesen — csak kölcsönös együttműködéssel, segíteni akarással lehet és kell végezni. Ezt a kedvező szemléletváltozást igazolja az is, hogy főként a súlyos közlekedési szabálysértésekből — az elsőbbségadás elmulasztásából, a sebességtúllépésből, a szabálytalan előzésből — bekövetkezett balesetek száma csökkent. Néhány negatív jelenségre viszont még, is fel kell hívnunk elsősorban a járművezetők figyelmét. Káros rutin — Például? — Az elsőbbségadás elmulasztásából bekövetkezett balesetek mintegy 55 százaléka jelzőtáblákkal védett útvonalakon, csaknem 30 százaléka pedig kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történt. Ugyancsak gyakori balesetek a relatív gyorshajtás, az adott út-, látási és forgalmi helyzet figyelmen kívül hagyása. Megítélésünk szerint az effajta szabálysértések kiváltó oka nem az agreszszivitás hanem sajátos, mondhatnánk rutinszerű közlekedési mód. A balesetek elemzéséből kiderült, hogy mind az elsőbbségadás elmulasztásával kapcsolatos, mind pedig a sebességúlépésből bekövetkezett balesetek többségét olyan járművezetők követték el, akik rendszeresen közlekednek az adott útszakaszon, az útvonalat tehát jól ismerik. Talán túlságosan is jól é s feltehetően ebből adódóan a kelleténél magabiztosabbak: nem a pillanatonként változó forgalmi helyzetnek megfelelően, hanem a megszokás szerint vezetnek. S nemcsak a pestiek. .. A statisztika szerint a balesetek 12 százalékát vidéki járművezetők és gyalogosok idézték elő — 375-öt járművezetők, 238-at gyalogosok —, s olyan vidékiek, akik rendszeresen járnak a fővárosba. Úgy tűnik tehát, hogy a rutinközlekedés terjedni kezd, márpedig a főváros jelenlegi közlekedésében már nincs helye a megszokásnak, a rutinnak: a forgalmi helyzet pillanatonként változik, s ezt a változást nem figyelembe venni — eleve balesetveszély... Az ital — Az alkohol nem különben. .. — Az országos átlag szerint minden hatodik, a fővárosban minden tizenharmadik közlekedési baleset előidéző oka az ittasság volt. Van némi javulás: 1975-höz képest az ittas járművezetők által okozott balesetek száma mintegy 9 százalékkal, az ittas gyalogosok hibájából történt baleseteké 19 százalékkal csökkent a fővárosban. Abban hogy az ittas állapotban okozott balesetek kezdenek visszaszorulni a közutakról, kétségkívül része volt a fokozott és folyamatos rendőri ellenőrzésinek — a múlt évben csak a közlekedésrendészet 671 ittas járművezetőt ért tetten -, s az ezt követő szigorú felelősségre vonásnak. Szeretném ezúttal is hangsúlyozni: az ittasságellenőrzést továbbra is — nap- és évszaktól függetlenül — folytatjuk, ittas járművezetők nem veszélyeztethetik embertársaik életét, testi épségét. — A gyalogosokról mi a tapasztalat? — Nincs kedvező változás — sőt... Tavaly a gyalogosok hibájából — mindenekelőtt szabálytalan áthaladásból — 2,5 százalékkal több baleset történt, mint egy évvel korábban Bár a gyermekibalesetek száma — összességében — mintegy kilenc százalékkal csökkent, a halálos kimenetelű baleseteké emelkedett. Budapest közútjain tavaly 13 gyermek vesztette életét közlekedési baleset következtében. Elemzéseink szerint a fővárosban a legtöbb baleset délután 17—19 óra között és a pénteki napon történt — szám szerint 824. A második veszélyes nap a szerda — 792 balesettel. Ami a kerületeket illeti: 465 baleset történt a XIV., 438 a Xlll., 370 a VIII. és 369 a XI. kerületben. A zuglói és az angyalföldi balesetek nagy részét járművezetők okozták, az esetek többségében relatív gyorshajtással. Figyelmeztető adat — 1977 első két hónapjáról mit mond a statisztika? — A balesetek száma mintegy 3 százalékkal emelkedett, de őszintén reméljük, hogy csupán átmeneti jelleggel... Véleményünk szerint az a kedvező tudatváltozás, amelyről korábban szóltam, s amelyet jól szolgál az új KRESZ — 1977-ben is a közlekedésbiztonság további szilárdulását, a balesetek csökkenését eredményezi majd. A főváros lakossága fegyelmet, rendet, biztonságot akar a közutakon — ennek a társadalmi igénynek kell eleget tennünk — mindanynyiunknak. Balogh László Megújul a betyárcsárda Hévíz és Keszthely szomszédságában helyreállítják a Gyöngyösi csárdát. A keszthelyi Áfész, az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján, régi értékeinek érintetlenül hagyásával restauráltatja az 1729-ben emelt épületet. A hajdani betyárcsárda ma is idegenforgalmi úticélja a balatoni és a hévízi vendégek ezreinek. A régi épület javítást igényelt, az ivók és a később épült étterem pedig már kicsinek bizonyult. Ezért bővítik a vendégfogadó helyiségeket és a konyhát, az udvaron megnagyobbítják a kerthelyiségül szolgáló régi kocsiszínt. A csárdát május 1-én nyitják meg. (MTI) VELENCEI-TÓ Strandok, kikötők A szokottnál korábban kezdődtek meg az idén a vízügyi munkák a Velencei-tó partján. A kedvező időjárást kihasználva a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkásai már hozzáláttak a mederkotráshoz, a partfalépítéshez, s az egyéb fenntartási teendőkhöz. Az idén ötvenhat millió forintot költenek a Velencei-tó vízügyi fejlesztésére. A tó négy pontján kezdődnek, illetve folytatódnak nagyobb vízügyi munkák az idén. Az év végére elkészül a déli parton a gárdonyi szakasz, ahol kikötő, új strand és partfal várja majd a nyaralókat. A kikötő horgászcsónakok és menetrend szerinti sétahajók parkolására is alkalmas lesz. Jól szabott posztókabát a 20-as évekből Wacha-cilinder a Bal 4-esben — A földszint 4-es páholy volt a miénk. Az Operettszínházban annak idején minden premieren tapsoltunk. Fess, szép ember az uram, jól állt rajta a szmoking, a frakk. Az udvaron jókora sor kígyózik. ZSORZLETT ESTÉLYI „Wacha János kalaposmester, alapítva 1845/’ A doboz vadonatújnak tűnő cilindert, meg egy jó szabású posztókabátot rejt. — Szép darab, a 20-as évekből való — nyugtázza Mialkovszky Erzsébet jelmeztervező. — Megvesszük. Kevés alku, s a holmi gazdát cserél. A vevő a Thália Színház. Kellér Andor Bal 4-es páholy című darabjához vásárolnak kelléket, a századfordulótól 1930-ig divatban volt frakkot, zsakettet, keménykalapot, cilindert, csipkét, szőrmét — hosszú lenne sorolni. Minden darab emléket őriz. Egy-egy színházi estét, randevút, esküvőt. S most mind élni kezd újra — a színpadon megelevenedik majd Jászai Mari, Rákosi Szedi, Rátkay Márton, Molnár Ferenc, Rákosi Jenő... A kofferokból, a nagytáskákból féltve őrzött kincsek kerülnek elő. A szabászok örömmel nyugtázzák: a legtöbb darab újra divat. Az úgynevezett slamposan szabott blúzról ma azt mondjuk, T-ujjú, a zsorzsett estélyi ruhát is hordhatnánk. — Ha ezt fölteszem, Nagybányán ma is mindenki tudja róla, Füzesi kalap. A környéken csak a mi családunk hordott ilyent — mondja az asszony, miközben a művészkalapot csomagolja. ILYET VENNI NEM LEHET Gyöngy hímzéses, gyapjú csipkékből készült gallérokkal, zsabókkal megrakott Slampos blúz — ma Tujj Művészkalap, Füzesitől Flittermellény nem kellett doboz az asztalon. Egy idősebb hölgy maga hímezte tippen táskát kínál megvételre. — Üzletben megvenni, csináltatni ma ilyesmit már nem lehet, ezért hirdettünk — mondja a jelmeztervező. — Arra azonban, hogy ennyien jönnek, nem gondoltunk. Ki miért válik meg féltve, annyi éven át őrzött értékeitől? Mert kicsi a lakás, vagy mert jó pénzt adnak érte? Ez is, az is. Sok a fiatal, aki unja maga körül az örökölt holmit. Dél van, meleg. Az udvaron nem fogy a sor. A színház kis szabóműhelyében mozdulni sem lehet. TÚL KORAI TAVASZ Várnai György rajza MEGJELENT A STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV ÉLETÜNK - SZÁMOKBAN NEMZETI JÖVEDELEM, HATÉKONYSÁG, FOGYASZTÁS Beszédes számok: a múlt évről adnak képet. A Központi Statisztikai Hivatal kiadta a statisztikai zsebkönyvet, 1976. adatait. Néhány érdekesség: Pénzünk, a nemzeti jövedelem egy év alatt három százalékkal emelkedett, az 1970. évinél negyven százalékkal volt több. Érdekes összehasonlítás: csaknem két és félszerese a nemzeti jövedelem az 1960. évinek. Az iparban foglalkoztatottak száma nemcsak az előző évinél, az 1970-esnél is kevesebb volt. Az ipar termelésének hatévi 42 százalékos növekedése egészében a munkatermelékenység emelkedésének köszönhető. Nőtt a lakosság jövedelme, fogyasztása is. Bár 1976-ban szerényebb arányban nőtt a reáljövedelem, így is több mint kétszerese volt az 1960. évinek, 26 százalékkal meghaladta az 1970-est. Egy lakos átlag 29 ezer forintért vásárolt az elmúlt évben. Ezer lakosra 239 hűtőszekrény, 233 televízió és 61 személyautó jutott. A zsebkönyv sok részletező adatot tartalmaz a pénzbeni és a természetbeni társadalmi juttatásokról. A hazai adatokon kívül a zsebkönyvben olvashatók a szocialista és a fontosabb tőkés országok gazdasági számai is. Európa egyik legnagyobb nagyfeszültségű szabadtéri vizsgálóállomását helyezte üzembe a Villamosenergiaipari Kutatóintézet. A svájci gyártmányú berendezések négymillió volt feszültség előállítására is képesek. (MTI Fotó : Csikós Gábor felv.) ÉS A HANGJA ? Csomagból kapott flittermellényt, feltűnő mintás modern nyakkendőt hoz egy férfi, s nem hajlandó pénz nélkül távozni. Azt mondja: ez igazán színpadra való, meg, hogy Fedák Sáritól ruhái, lemezei vannak, az utóbbiakat majd behozza az Esztergályosnak, hallgassa meg, ő alakítja majd Fedákot... Mindent eladna, ami nála van. A ruhatár lassan összeáll. S a pesti emberek közreműködésével — akik nemcsak eladni, kíváncsiskodni is jöttek — a Bal 4- es páholy figurái hamarosan életre kelnek. Fazekas Ágnes