Esti Hírlap, 1979. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-01 / 51. szám

GYORS, PONTOS SZÁLLÍTÁS Konténerben az áru Hiányzik az egységes irányítás Háztól házig. Ez a kon­­ténerizáció lényege. Statisz­tika: a konténerek száma hazánkban évente megkét­szereződik. S bár igazán pontos magyar megfelelő­jét ennek az angol szónak (container, kiejtve: konté­­ner) még nem találták meg nyelvészeink, az mindenki előtt világos, hogy a tartá­lyokban szállított áru a ke­reskedelem kényelmi szol­­gál­tatása. De nemcsak eny­­nyi. Több, ha gyorsan, ide­jében, épségben érkezik a szállítmány a megrende­lőhoz.­lgozásával és ellenőrzésé­vel jobb eredményeket ér­hetnénk el. Több szakem­berre, a konténerpark és a szállítóeszközök fejleszté­séhez pedig több támoga­tásra van szü­k­ség.­­ Nemrégiben tanács­koztak a MÁV vezetői és a szállítási szakemberek arról, hogy milyen legyen a MÁV­­TRANS új szervezeti fel­építése, amely feltétele a célszerűbb, összehangoltabb szállításnak. P. J. Háztól házig? Hazánkban a MÁV szer­vezett — MÁVTRANS­Z ne­ve —, kont­énerszállítmá­nyozási szolgálatot. A több partnerrel együttműködő szervezet munkájáról, ter­veiről beszélgettünk Goda Lajossal, a konténerszolgá­lat vezetőjével. — Igaz-e, ma: háztól há­zi­g szállítanak? — Részben. Elég sok ugyanis a megrendelés ah­hoz képest, amilyen kevés a szállítóeszköz, a konténer. Így néha az egyhetes késés s­em ritka és emiatt sok jogos bírálat ér bennünket. — Milyen a konténerek kihasználtsága? — Ha ,,egy kézben" volna minden szállítóeszköz, ki­küszöbölhetők volnának az úgynevezett üresjáratok. Tény: ma már csaknem minden külkereskedelmi szállító, építő- és építő­­anyagipari vállalat saját konténerparkkal, szállító­járművel rendelkezik. Ezek a saját szállítási feladatai­kat végzik — s ez érthető is. — Konkurrenciaharc jel­lemzi tehát a szolgáltatást? — Azt nem mondanám. Inkább szervezeti megala­pozatlanság. Mi sem lépünk fel kellő eréllyel konténer­­ügyben, de az eddig fej­lesztésre költhető pénz nem is tette lehetővé a konté­­nerizáció egységesebb szer­vezetének megteremtését. — A KGST-partnerek kö­zül melyik ország ad köve­tendő példát? — Az NDK. Tervszerű, központosított elrendezésű konténerhálózatot fejlesz­tettek ki, s már több mint másfél évtizede megvalósí­tották a háztól házig elvet. Szabályozást! — Hogyan kívánnak javí­tani a MÁVTRANS mosta­ni helyzetén? — Elvileg rendelkezünk minden ,,hatáskörrel”, amely a forgalom lebonyolításá­hoz, a napi munka mara­déktalan elvégzéséhez szük­séges. Néhány munkafel­adat egyértelmű meghatá­rozásával, a munkamegosz­tás — a partnerek között — egyértelműbb jogi szabá­ HIDAKAT GYÁRTANAK A Ganz-Mávag acélszer­kezeti gyárában rövidesen befejezik az újvidéki közúti Duna-híd mederszakasza vasszerkezeteinek gyártá­sát. Az Újvidéket Belgrád­­dal összekötő autópálya ezen a közúti hídon is át­halad majd. Ebben az évben a Paksi Atomerőmű reaktorgyűrű­jének vas- és acélszerkeze­teit is elkészítik. Befejezik a Dunai Vasmű rekonstruk­ciós programjához kapcso­lódó egyik csarnok szerelé­sét, és szerkezeti elemeket szállítanak a Lenin Kohá­szati Művekbe. Ha jobbra fordul az idő, folytatják a szegedi Tisza-híd építését, hogy a mederelemek a gyár elejére összeérjenek. Még az idén felkészülnek az Ár­­pád-híd szélesítéséhez szük­­séges hídelemek gyártására. Tétényi úti kórház: szülészet-nőgyógyászat (1.) Két emelet — izgalom — Gratulálok, gyönyörű kislánya van! Szaggatott, akadozó, gyengécske hang hallatszik. Az első hír a világnak. Pil­lanatok múlva teljes erő­vel, teli torokból rázendít az­­újszülött. Szülésznő hoz­za sietve, zubog a víz, mos­datják, törölgetik. Mérik hosszát, súlyát. — Háromezer-négyszázöt­ven gramm. Az orvos jókedvűen húz­za álla alá a maszkot. Beá­ta — néhány perce kapta nevét — pedig már meg­nyugodva fekszik a puha angolpólyában, az infra­­lámpa meleg fénye alatt. Alsók. A naplóba beírják a szülés történetét. — Nem egyszerű, s nem is kevés az adminisztráció — magyarázzák a szülőszo­bán. — Kórlapot veszünk fel a felvett szülő anyáról — anamné­­s,se! és vizsgá­lati eredményekkel. A szülés b­fejeztéig vezet­jük a szülőszobai észlelő­­lapot, kitöltjük az újszü­­löttlapot, majd a szülés lé­nyegét beírjuk a kórlap­ba. Vércsoporteltérés ese­tén RH-lapot készítünk. •­­ Hét órakor kezdődik a munkaidő, az orvosok többnyire fél hétkor beöl­tözve járják a kórterme­ket ezó alig hangzik — mindenki tudja a dolgát. Az első emeleten a nő­gyógyászat a másodikon jobbra a műtétes osztály, balra a hosszú folyosón a szülészet, a gyermekágyas osztály. A Tétényi úti Kórház­ban vagyunk. Reggel. A leköszönő ügyeletes brigád átadja a szolgálatot, a főorvos meg­vizsgálja az éjszaka fel­vett szülő anyákat. A reg­geli vizit után pedig pont­ban fél kilenctől konzultá­ció, eligazítás, a napi teen­dők megbeszélése. — A szülőszobán öt ra­jtidő — jelenti az ügyelet­vezető. Huszonnégy órán át­­ vezényli majd az osztály munkáját, életét, két be­osztott, ügyeletes társát. Szakszavak, orvosi kifeje­­zőek, rövid tájékoztatók. A főorvos vezeti a konzul­tációt. Egy-egy szóval, tő­mondatos kérdés-felelettel tájékozódik: útbaigazítást ad vagy egyetértően bó­lint. Mindenről tud — tud­nia kell —, ami a két eme­leten — az osztályon — történik. •­­ Kilenc óra. A nagyműtő­ben ma a tanár úr, az osz­tályvezető főorvos operál. Igazi team-munka ez: holnap talán ő lesz az első as­zisz­tens. Gyakorlott be­idegzőtlen tanasztalitokkal dolgozik a stáb. Orvosok, szülésznők, asszisztensek, műtősök. A kisműtőben is megkezdték a munkát. In­jekciók, infúziók, vérát­ömlesztések. Az első eme­leten, a nőgyógyászaton terhességmegszakí­tások, kisebb beavatkozások. Vajúdó asszony, mellet­te műszer. Fetal Monitor a neve. Regisztrálja a szü­lőfájások erősségét gya­koriságát a magzati szív­hangokat Használják, ha valamilyen komplikáció várható. A képernyőn zöld pontok rajzolják a gör­bét diagramot készít a tű. Maszkban, sapkában su­hannak az orvosok, a szü­lésznők. A Babydop helyettesíti az ősi műszert, fából ké­szült tölcsért — ezzel hall­gatták múlt idők orvosai a magzati szívhangokat. Most a Babydop különle­gesen érzékeny mikrofon­ját helyezik az anya ha­sára. A helyiségben fel­hangzik a magzat szívve­rése. Mind lassabban, gyen­gébben hallom a dobbaná­sokat. Megélénkül a szü­lőszoba. Nem tudni még, mi a baj. Az ügyeletes te­lefonon kér segítséget. Dr­ team-munka • • Gratulálok, kislány­­ vosok érkeznek, bemosa­kodnak. A döntés: az újszülöttet világra kell segíteni! Biztató szavak az anyá­hoz — nyugtatják —, kö­rülötte feszült figyelem, pattogó utasítások. Min­den izmot, ideget, gondola­tot egyetlen akarattá össz­pontosító, végső erőfeszítés. — Kislány! Már egyenletesen léleg­zik, sír a kicsi. Megköny­­nyebbült sóhajok. Gyors léptek, s a mosoly. A szülőszobában dolgozók általában jókedvűért. Lukács Ákos Orvosok, kórlapok Igazi Török bútorok Szigetváron Különleges szépségű, művészi értékű török szobabe­­rendezés került a szigetvári várbaráti kör tulajdonába. A Zrínyi-vár és a Zrínyi-család emlékét ápoló társaság a török eredetű tárgyakat is gyűjti, így szerzett tudomást a ritka bútorokról. Egy régi magyar kereskedőcsalád XVIII. századi őse vásárolta a garnitúrát, konstantiná­polyi útja alkalmával. Legalább kétszáz esz­tendőre te­szik a bútorok korát. A hajdani konstantinápolyi mester a legértékesebb fák egyikéből — libanoni cédrusból — faragta a bútorokat. HA NEM VETTEK FEL EGYETEM­RE Mi legyen érettségi után? SZEMÉLYES TAN­ÁCSOK A budapesti gimnáziu­ mokban mintegy ötezer diák készül érettségi vizs­gára. A középiskolákból egyetemre, főiskolára je­lentkezőknek csupán egy­­harmadát veszik fel. A to­vább nem tanuló diákok számára tájékoztató füzetet szerkesztett a Fővárosi Pá­lyaválasztási Intézet. A „Gimnázium után” cí­mű kiadvány ismerteti azokat a jogszabályokat, amelyek az először mun­kába állókat érintik. A jogokat és kötelessége­ket felsoroló bevezető fe­jezetből megtudjuk: hol és milyen feltételekkel lehet a munkakönyvét kiváltani, melyek a munkaszerződés megkötésének szabályai s hogy mennyi alap- és pót­­szabadság illeti meg a dol­gozókat. A füzet széles áttekintést tartalmaz az elhelyezkedés lehetőségeiről. Nemcsak a felsőoktatási intézmények­ben, hanem néhány divatos szakma tanulására is nagy a túljelentkezés. Ilyen az autószerelő, a karosszéria­­lakatos, a rádió- és tévé­szerelő, az elektronikai mű­szerész és a vegyészlabo­­ráns-szakma. A felsorolt pályákon azonban­­ még sok más szakmában is lehet mun­kaviszony mellett, esti ta­gozaton szakmunkás-bi­zonyítványt szerezni. A könyv útbaigazít, hogy a különböző üzemeknél, vállalatoknál név szerint ki foglalkozik a pályakezdők­kel, milyenek a kereseti le­hetőségek a szociális és kul­turális feltételek, s hogy az egyes munkakörökben mi­lyen továbbtanulási módo­kat támogatnak. Az ipari foglalkozásokon kívül több állás várja a kül- és belke­reskedelem, a számítástech­nika és az egészségügy iránt érdeklődőket is. A kiad­vány információja szerint hosszabb-rövidebb gyakor­lati idő után minden kezdő munkavállalónak lehetősége adódik, hogy jelentkezzék szaktanfolyamra, esti, leve­lező tagozatú egyetemre, főiskolára. A könyvben közreadják a gimnáziumi érettségivel bíró dolgozókat továbbképző kétéves szak­­középiskolák, valamint az országban működő felsőok­tatási intézmények esti és levelező tagozaton elvégez­hető ágazatok jegyzékét. Ismertetik a felvételi vizsga tárgyait s a képe­sítés jellegét. A középiskolákban érett­ségiző és munkakönyvét ki­váltó fiatalok a kiadvány­ban jelzett félfogadási idő­ben felkereshetik az inté­zet Ifjúsági Munkavállalási Tanácsadóját (Bp. XI., Bics­kei út 6.), ahol pedagógu­sok adnak személyhez szóló tanácsot. GYŐR-SOPRON-EBENFURT Két ország vasútja NÖVEKVŐ NEMZETKÖZI FORGALOM Kö és vasútja a GYSEV — a győr—Sopron—eben­­furti vasút — Magyaror­szágnak és Ausztriának. — 1879. október 28-án helyezték üzembe — mond­ja Lisiczky Lajos igazgató. — Fő feladata akkor a Kisalföld terményeinek osztrák piacra fuvarozása volt. Az első világháborút befejező békeszerződésben megállapított új államha­tár következtében az ere­detileg teljes vonalhosszá­ban magyar területen mű­ködő vasút jelentős része osztrák területre került át, s immár ötvenhat éve két államban közlekedik. Húsz évvel ezelőtt kap­csolódott be a Kelet és Nyugat között élénkülő árucsere-forgalom szállítási feladatainak megvalósítá­sába. Ennek eredménye­ként — a megnövekedett belföldi fuvarozásokon kí­vül — nemzetközi forgalma a legjobb békeévek for­galmának hússzorosára növekedett. Sokat fejlődött a személyszállítás teljesít­ménye is. — Az eredeti koncesszió­­ban engedélyezett kilenc­venéves üzemeltetési idő már tíz éve lejárt — mondja az igazgató.*­ Ám, figye­lembe véve a vasút fontos­ságát, mindkét ország köz­lekedésében, a magyar és az osztrák kormány immár másodízben hosszabbította meg a társaság koncesszió­ját. A jelenlegi 2007-ig ér­vényes. MEGJEGYEZZÜK Négyen várakoznak vásárlásra várva egy gyümölcsösbódé előtt. Egyszer csak odalép egy idősebb nő, keresztül­­nyúl a hátakon, beletúr a narancshalomba, kivá­logat néhány darabot, aztán átnyújtja az el­­adónak, olyan természe­­tességgel, mintha mások ott sem lennének. — De hiszen... — kezdené valaki bátorta­lanul, de az eladó, fia­talember kacsint, gyor­­san mér, gyorsan vissza, ad és máris elégedetten távozik a tolakodó. — Nincs értelme vi­tatkozni — mondja az eladó — ismerem ezt az asszonyt, erőszakos, po­rom­b­áskodik. Felesleges vitatkozni vele, csak ide­gesítik magukat, így gyorsan megszaba­dultunk tőle... A sorbanállók bólo­gatnak. Igaza lehet a fiatalembernek. Hiszen csak pár pillanatról van szó. Egy kis nyelésről. Türelemről. Alkalmaz­kodásról. A tolakodó nő pedig, aki viszi a narancsot, mit tanult az esetből: azt, hogy így lehet, s így kell továbbra is! Erősza­kosan, ellentmondást nem tűróén. Nagy hang­gal, szemtelenséggel. S lám a többiek meghu­nyászkodnak, ötvenéves lehet a nő. Mitől ilyen — nem lehet tudni. S hogy miért foly­­tathatja más zöldségbó­­dékban, üzletekben, áru­házakban, hivatalos szerveknél bátran — azt már könnyű kitalálni. Fiatalemberek ácso­­rognak metrókocsik, vil­­lamoskocsik, autóbuszok lejáratánál, s a többiek szorgalmasan kerülgetik őket, nyomakodnak, pré­­selődnek a hátuk mö­gött, engedelmesen, be­­lenyugvón, mintha így lenne természetes. Hivatali kollégák go­­rombáskodnak munka­társaikkal hosszú éveken át. — Ő ilyen — mond­ják a többiek — neki ilyen a természete... S hagyják, kikerülik a vitát, óvatoskodnak ve­le, tekintettel vannak rá. K­ult­úremberek­nek látszók beszélgetnek hangosan moziban, szín­házban — zavarva má­sok szórakozását. Ké­nyelmes utasok terpesz­kednek a vonaton, autó­buszokon, elfoglalva a helyet a másik elől, la­kók zajonganak, tekin­tet nélkül szomszédaik­ra. Ők ilyenek — mondjuk — nem kell ujjat húzni velük... Termeljük, tenyészt­­jük ezeket a magatartás­­formákat, s a magyará­zat is megvan hozzá: vigyáznunk kell ide­geinkre, vérnyomásunk­ra, arra, hogy ne tekint­senek bennünket össze­férhetetlennek. S nem vesszük észre, hogy köz­érzetünket, hangulatun­kat, egészségi állapotun­kat, együttélésünket ép­pen némaságunk veszé­lyezteti a legjobban. (bende) 1976. március 1., csütörtök

Next