Esti Hírlap, 1980. augusztus (25. évfolyam, 180-204. szám)

1980-08-05 / 183. szám

SZOVJET­CSEHSZLOVÁK // ■■ | EGYÜTTMŰKÖDÉS Prága, augusztus 5. Az elkövetkezendő ötéves tervidőszakban több mint 300 fontos műszaki-tudo­mányos témán fognak kö­zösen dolgozni a szovjet és csehszlovák tudósok, mér­nökök. Egyebek között együtte­sen dolgozzák ki a gőz-, il­letve gázturbinák újabb tí­pusait, automatizált fémfel­dolgozó vonalakat, gáz­cseppfolyósító berendezése­ket. A két ország vegyé­szeinek együtt­működése a tervek szerint mintegy 40 komoly gyakorlati jelentő­ségű témában bontakozik majd ki: az elektronikai, illetve elektrotechnikai té­mák száma 24, a gyógy­szeripari együttműködés mintegy 30 témát érint. A Szovjetunióval folyó tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés a csehszlovák gazda­ság tudományos,műszaki fejlődése gyorsításának egyik legfontosabb előfel­tétele — állapítja meg a Rudé Právo. Az USA autógyártása Detroit, augusztus 5. Júliusban is rohamosan csökkent az autógyártás az USA-ban. Személygépko­csikból 28,5 százalékkal, könnyű tehergépkocsikból 61,8 százalékkal gyártottak kevesebbet, mint egy év­vel korábban. MINDEN KAPCSOLATOT MEGSZAKÍT ÖCCSÉVEL Carter tekintélymentő akciója Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Carter amerikai elnök tegnap este — közép-euró­pai idő szerint a kora haj­nali órákban — az ösz­­szes amerikai rádió- és te­levízióállomás által közve­tített egyórás sajtóértekez­letet tartott, amelyen meg­kísérelte elhárítani a „Bil­­ly-ügy” kapcsán személye és kormányzata ellen el­hangzott súlyos vádakat. Ugyancsak tegnap az el­nök mintegy hatvanol­dalas, magyarázó jelen­tést küldött testvéröc­­­cse líbiai kapcsolatairól a Billy-ügyet vizsgáló kongresszusi albizott­ságnak. Tagadta, hogy neki vagy a kormányzat bármely tag­jának köze lett volna Billy Carter 1978-ban és 1979-ben tett líbiai látoga­tásához, amelyek során Billy máig tisztázatlan ter­mészetű üzleti tevékenysé­get folytatott, és 220 ezer dollár kölcsönt vagy aján­dékot kapott a líbiai kor­mánytól. Védelmébe vette viszont Billy tavaly novem­beri közvetítési kísérletét, amelynek eredményeként a georgiai benzinkút-tulaj­­donos „elérte­­, hogy Kad­hafi líbiai kormányfő köz­benjárjon Khomeini aja­­tollahnál a túszok kiszaba­dítása érdekében. A köz­benjárás teljesen hatásta­lan volt, s Carter a sajtó­­értekezlet második részé­ben nem tudott meggyőző választ adni arra a kér­désre, hogy miért éppen az alkoholelvonó kúráról nem sokkal korábban távozott Billyt bízta meg a közve­títéssel. További kérdésekre adott alkalmat nyilatkozatának az a része is, amelyben ar­ra hivatkozott, hogy „el­felejtette” egy, a Civiletti igazságügy-miniszterrel folytatott júniusi beszélge­tését. Korábbi­­ nyilatkoza­tában tagadta, most elis­merte: Civiletti figyelmez­tette őt, hogy öccse elke­rülheti a bűnvádi eljárást, ha „idegen hatalom ügy­nökeként” bejegyezteti ma­gát. Carter „mély aggodalmá­nak” adott hangot Billy kétes ügyletei miatt és kijelentette, hogy min­den kapcsolatot­­megsza­kított vele. Egyszersmind támadta Lí­biát a különutas közel-ke­leti rendezéssel való szem­­behelyezkedése miatt. Kérdésekre válaszolva ismét kategorikusan elve­tette pártbeli ellenfeleinek azt a javaslatát, hogy a demokraták New York-i konvenciójának delegátu­sai saját belátásuk szerint adják szavazatukat egyik, vagy másik politikusra. ÖTMILLIÓ FRANKOS KÖLTSÉGGEL Múzeum a föld alatt Párizs, augusztus 5. A látnivalókban most is páratlanul gazdag francia főváros ma újabb művé­szettörténeti érdekesség­gel gazdagodott : meg­nyílt a közönség számára a Notre Dame múzeumnak berendezett altemploma. A Notre Dame tere alatt (szemben a katedrális fő­bejáratával) 1965-ben föld alatti autóparkolót kezdtek építeni, s ekkor kerültek napvilágra a föld mélyében rejlő, fölbecsülhetetlen ér­tékű régészeti és művé­szettörténeti leletek: a gal­lok Lutéciájától a közép­kori Párizson át, egészen a II. császárság nagy fran­cia építészének, Haussmann­­nak alkotóművészetéig, Pá­rizs szívének, az lie de l' Citének múltja tárul a togató elé. Mindjárt a bejáratnál egy csaknem épségben megmaradt, III. századbéli római villa fogadja a belé­pőket, akik itt is — mint annyi más helyen — meg­győződhetnek arról, hogy a rómaiak már jóval előt­tünk föltalálták a padló­­zatfűtést... A tizenöt éven át öt­millió frank költséggel el­végzett munkálatok ered­ményéül (egyébként a föld alatti parkolóhely már jó­val előbb elkészült, csak kissé eltolták a Szajna fe­lől páratlan szépségű mo­zaikok, épületmaradvá­nyok, az Ile de la Cité el­ső rakpartjának néhány kőkockája, a merovingok korából származó, VI. szá­zadi Szent István katedrá­lis egy faldarabja, a Notre Dame terén állott egykori lakóházak, egy gyermek­­menhely romjai zárják pá­ratlan régészeti értéküket a látogató elé. Az ismert régész, Jacques Valentin és cso­portja, méreteiben egye­dülálló föld alatti múzeu­mot rendezett be Párizs szívében, hossza 118, ma­gassága 12 méter. Ezzel — a szakértők szerint — meg­előzi a világ egyik legna­gyobbnak tartott három altemplomát, a római Szent Péter bazilikáét a Westminster apátságét és az ugyancsak franciaor­szági Chartres Notre Dame-jának impozáns al­templomát. A hétfő kivételével min­dennap nyitva tartó új mú­zeum egyszerre háromszáz látogató fogadására képes. A kiállított műkincsek au­diovizuális bemutatása francia és angol nyelvű. A belépődíj a francia múzeu­mokban szokásos 7 frank — felnőtteknek. Barabás Miklós BOLÍVIA A junta vádjai az USA-val szemben La Paz, augusztus 5. Bolíviában tegnap meg­határozatlan időre elhall­gattatták a La Paz-i je­zsuita rádióadót, a Radio Fidest. A római katolikus rádiót azzal vádolják, hogy „külföldi érdekei­ szolgála­tában állt”, s hogy „a bel­ső rend megbontása céljá­ból bolíviai hatóságok és intézmények ellen irányu­ló műsorokat” közvetített. Emlékezetes, hogy a Ra­dio Fides épületét július 17-én, a Lidia Gueiller tör­vényes kormányát meg­döntő államcsíny napján, katonaság zárta körül és rohamozta meg. Az épület és berendezései súlyosan megrongálódtak. A katonai junta bírálja az Egyesült Államokat is, amiért elítélte a puccsot és megszüntette a dél-ameri­kai országnak nyújtott se­gélyt. Az új rezsim tájé­koztatási minisztere, Fer­nando Palacios, azt mond­ta, hogy Washington, a dip­lomáciai megállapodásokat megszegve, tudósítások to­vábbítására rendelkezésre bocsátotta La Paz-i nagy­­követségének távközlési vo­nalait, a The Washington Post tudósítójának a bolí­viai eseményekről küldött jelentéseit pedig „rágalma­zásnak, torzításnak” minő­sítette. Ugyanakkor tagadták, hogy Juan Lechin Oquendo, a Bolí­viai Szakszervezeti Köz­pont július 17-én letar­tóztatott vezetője meg­halt volna. Azt állították, hogy Le­­chint a Miraflores-lakta­­nyában tartják „házi őri­zetben’’. ÉLETSZÍNVONAL NYUGATON Az NSZK a listavezető Az Európai Gazdasági Közösség országai között az NSZK- ban a legmagasabb az életszínvonal — ez derül ki a londoni Lloyds Bank felméréséből. Az NSZK polgárainak életszínvonala 1979-ben 18 százalékkal haladta meg a közösség átlagát. Az NSZK-t követi Dánia, Franciaország, Belgium és Hollandia. Az átlagosnál alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem Nagy-Bri­tanniában és Olaszországban. Írország kullog a sor végén, az írek életszínvonala 39 százalékkal marad el a közös piaci átlag­tól. A Lloyds szerint az NSZK-ban van a legtöbb személyautó Európában: 1977-ben ezer nyugatnémet lakosra 326 autó jutott, Nagy-Britanniában ezzel szemben csupán 234. 1976-ban ezer la­kosra az NSZK-ban 2, Nagy-Britanniában 1,3, Franciaországban 1,5, Japánban 1,2, az USA-ban 1,6, Olaszországban pedig 2,2 orvos jutott. Ugandai választások Kampala, augusztus 5. Az ugandai politikai pár­tok tegnap megegyeztek, hogy szeptember 30-ra tű­zik ki a parlamenti vá­lasztásokat. Ezt Francis Bwengye, a Demokrata Párt (DP) főtitkára közöl­te újságírókkal. Arról még nem döntöttek, hogy ugyanakkor megtartsák-e az­­ elnökválasztást is. A választásokra a nemzetkö­­zösségtől megfigyelő cso­portot kérnek. Angolai olaj Lisszabon, augusztus 5. Francia, amerikai, olasz és jugoszláv olajvállalatok­ból álló konzorcium négy­ezer négyzetkilométeres part menti terület nyers­olajkészletének felkutatá­­sára és kitermelésére kö­tött szerződést angolai partnerével — közölte az angolai hírügynökség. Takarékos autó New York, augusztus 5. A General Motors ame­rikai autókonszern szak­emberei takarékos üzemel­tetésű autómotort fejlesz­tettek ki. Az új típusú, nyolchengeres motor elő­nye, hogy kisebb sebesség esetén 6 vagy 4 hengerrel is üzemeltethető. A cég azt tervezi, hogy a 10 szá­zalékos üzemanyag-megta­karítással működő motor­ját már az 1981-es modell­jeiben felhasználja. Közlekedési szerencsétlenség Beckum, augusztus 5. Tömeges karambolt oko­zott tegnap este a Ruhr-vi­­dék—Hannover közötti autópályán egy teherautó és egy kombi személygép­kocsi összeütközése. Az el­választó palánkot átszakít­­va mindkét jármű a szem­bejövő forgalom úttestére sodródott, majd három gép­kocsi a két jármű roncsai­ba rohant és kigyulladt. A szerencsétlenség következ­tében hatan életüket vesz­tették, öt embert súlyos sé­rülésekkel szállítottak kór­házba. Széljegyzet ÓRÁK ÉS ÉVEK A hirosimai emlékpark, újz íven hetvenezer áldozat ne­ve, a háttérben a kiégett atomdóm kupolájának váza. Az épület, amelyet 1913-ban a bécsi Letzel tervezett, korábban a városi iparkamara székházaként szolgált. A múzeumban órák sokasága. Valamikor falon, polcon, a konyha szögletében, karon és zseb­ben mutatták az idők múlását. Azután hirtelen megállt az idő. Hirosimában 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor, a legpontosabb órák még a rákö­vetkező 30 másodpercét is jelzik, Nagaszakiban három nappal később, 11 óra 02 perckor. Nem maguk ezek a hétköznapi órák váltak kü­lönleges műtárgyakká, hanem furcsa módon ab­ban kapcsolódtak össze, amire már nem képesek. Mutatóik egyszer s mindenkorra elakadtak, az utol­só időpontból vált félelmetes mementó. Mert azok­ban a pillanatokban nemcsak az órák álltak meg, hanem emberi szívek is, százezrek életének fonala szakadt meg. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a bonyolult háborús körülmények ellenére is ér­telmetlenül, feleslegesen új, immár háború utáni veszélyeket idézve. Az idő azonban csak a hirosimai és nagaszaki emlékmúzeum tárlóiban állt meg. Groves tábornok, az első amerikai atombombát létrehozó Manhattan­­program biztonsági főnöke írta memoárjaiban, hogy az ősnukleáris szerkezetek előállításán mun­kálkodók — nyilván ösztönösen is érezve az elide­genedést — csak úgy beszéltek tevékenységük tár­gyáról, mint a Dologról. Azután megszemélyese­­dett és hivatalos fedőnévvel „Kövér Emberként” emlegették. A fegyverkezési verseny azután ala­posan lefogyasztotta, és a ma stratégiai irodalma gyakran ,,bébi atombombaként” emlegeti a Hirosi­ma és Nagaszaki felett robbantott 20 kilotonnás szerkezeteket. Hiszen elvileg és gyakorlatilag le­hetséges akár 200 megatonnás hidrogénbombák gyártása, a hirosimainál tízezerszerte nagyobb rob­banóerővel. S jóllehet a hordozóeszközök között vál­tozatlanul ott szerepelnek a mind korszerűbbé vá­ló repülőgépek is, végképp beléptünk a rakéta­korszakba. A titokzatos dolog fenyegető és kelle­metlen, nem túlzás azt állítani, hogy nyomasztó, de végtére pontosan felmérhető része lett életünk­nek. Kiszámítható, hogy Földünk minden egyes polgárára milyen veszélydózisok jutnak, hányszor lehet elpusztítani az emberi civilizációt. Szerencsére azonban azok az órák sem álltak meg, amelyek egy másik folyamat haladását mu­tatják. Az első atombombák robbanása után tizen­nyolc évvel, pontosan tizenhét esztendővel ezelőtt, ha úgy tetszik, a harmincöt esztendős évforduló­nak szinte a félidejében — 1963 augusztusában aláírták a részleges atomcsendegyezményt. Azóta többször kiegészítették és toldották, ám még­­ min­dig kétszeresen részleges. Nem csatlakozott hozzá, sőt, folytatta légköri kísérleteit Peking és Párizs, de az okmány aláírói Moszkva, Washington és London sem volt képes egyelőre megegyezni a föld alatti kísérletek tilalmában, így is nehéz lenne azonban túlbecsülni e megállapodás jelentőségét. Javította a légkört,­ a szó közvetlen értelmében is, hiszen a nukleáris korszakban a hadgyakorlatok, az ellenőrzött kísérleti robbantások ugyanúgy szennyező-mérgező anyagokat juttatnak az at­moszférába, mintha „élesben” alkalmaznák a bom­bákat. Javult a légkör átvitt értelemben is, jobb feltételek teremtődtek további tárgyalásokhoz. Az atomsorompó, a különböző atommentes övezetek létrehozása, végül a SALT-téma fontos lépéseket jelentett. A példánál maradva, a korlátozások órá­ja azonban sokkalta lassabban jár, mint a fegy­verkezési versenyé, sőt, a SALT I II esetében, leg­alábbis időlegesen, teljesen leállt. Ezért egyértelműen jó hír, hogy most az évfor­duló előestéjén valamelyes előrelépés történt Genfben. Szovjet—amerikai—brit elvi megállapo­dás született a teljes atomcsend előmozdítására, s a jelek szerint jó úton vannak több kényes ellenőr­zési probléma rendezésének megoldására. Az el­vekben való egyetértés természetesen mindig bo­nyolódik, ha a gyakorlat mezejére lépnek, de így is figyelemre méltó mozgás történt. Az augusztusi időpont egyúttal visszautalás Hirosima és Naga­szaki tanulságaira, s bizonyítja, hogy a jelenlegi, feszültebbé vált nemzetközi helyzetben sem lehe­tetlen bizonyos kérdésekben közös nevezőre jutni az egyensúly megőrzése, az érdekek kölcsönös tisz­teletben tartása, az építő szándékú kompromisz­­szumkeresés jegyében. A hirosimai és a nagaszaki múzeumban állnak­­ az órák, ezzel teljesítik sajátos időmutató funkciójukat. A többi óráknak járniuk kell, ez a dolguk. Réti Ervin:

Next