Esti Hírlap, 1980. október (25. évfolyam, 231-257. szám)
1980-10-15 / 243. szám
TÁJÉKOZTATÓ A VÁROSHÁZÁN Karbantartás, korszerűsítés tízezer kilométeren Pénteken átadják a Szabadság-hidat (Folytatás az 1. oldalról.) Csak néhány nagyobb munkát említsünk: a Petőfihíd—Irinyi János—Schönherz Zoltán utca (a tervekhez képest négy hónappal hamarabb fejezték be), a II. kerület Vörös Hadsereg útja, a III. kerület Bécsi út, Szépvölgyi út, a XVIII—XIX. kerület, Ferihegyi repülőtérre vezető út és a XI—XXII. kerület Balatoni út korszerűsítése, útburkolat erősítése. A talajstabilizációs program keretében 30 kilométernyi földutat építenek meg a peremkerületekben, a családiházas övezetekben. Három legfontosabb közműhálózatunk: a víz-, a gázvezetékek, a csatornák — együttes hosszuk mintegy tízezer kilométer. A vízhálózat csaknem egyharmada, a gázhálózat közel egyhatoda, a csatornahálózat egyharmada fél évszázadnál régebben szolgálja a fővárost. Állandó feladata több mint ötvenezer műtárgy, szerelvény karbantartása, s mindinkább a vezetékek fokozott rekonstrukciója. A hálózati rekonstrukció céljára a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek 28 —28 millió forintot, a Fővárosi Gázművek 190 millió forintot, a Fővárosi Távfűtő Művek pedig 38 millió forintot használ fel az idén. A sajtótájékoztatón nagy figyelmet kapott a Szabadság-híd rekonstrukciójáról, átadásáról szóló beszámoló. A hidat a millenniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-én avatták fel. A háború utáni újjáépítése óta az első részleges ■ felújítást 1965—68 között végezték el, de akkor nem vizsgálták és nem javították a híd két végén levő 600—600 tonnányi ellensúly tartószerkezetét. A pesti szerkezeti rész a felavatás óta érintetlen volt, nem ellenőrizhették a korróziós hatásokat. Azóta a szakemberek megállapították, hogy a híd kereszttartói és a BKV-vágány alatt levő hossztartók teljesen korrodáltak; az ellensúlytartó-szerkezeteket Budán alul is, felül is, Pesten pedig alul cserélni kellett. Ugyanakkor teljesen átépítették a közúti és villamos pályalemezeket, a közvilágítás és a villamos elektromos vezetékét. Június 16-án kezdődött a munka, háromezer mázsányi acélszerkezetet építettek be, tisztítottak és mázoltak, mintegy tízezer négyzetméternyi vasfelületet, hatezerhétszáz négyzetméternyi közúti és villamospálya-lemezt építettek át, s a munka elvégzéséhez körülbelül tíz kilométer terelőutat kellett kijelölni, átépíteni, építeni. Kapcsolódó munkaként a pesti oldalon szigetelték a Dimitrov téri aluljáró födémjét, csatlakozásokat készítettek a postai és egyéb kábelhálózatokhoz, felújították a csatlakozó közúti járda- és vágányszerkezeteket, vízcsőhálózatot, gázvezetékeket építettek. A mintegy 100 millió forintos költséggel megújult Szabadság-hidat 17-én, pénteken 15 órakor nyitják meg. Az 1-es autóbusz korábbi útvonalán közlekedik a 47-es, 49-es villamosok ismét áthajtanak a hídon a Madách téren kiépített új végállomásig. A metró új szakaszának megnyitásáig, a Marx térig villamospótló autóbuszok járnak, villamos viteldíjjal. (I. á.) MATOLLATHATÓ Olimpiák bélyegeken NEVES VERSENYZŐK ARCKÉPE Nincs az az olimpia, világ- és Európa-bajnokság, amelyen annyi izgalmas mérkőzés volna, mint amennyi a tiszteletükre megjelent bélyegeken látható. Az ilyen tárgyú gyűjtemények valóságos képes sporttörténetek, amelyeken a sport minden ágát, de még az olimpiák kezdetéről szóló mítoszokban szereplő mitológiai alakokat is megörökítették. Ugyancsak sok ország bélyege emlékezett meg Pierre de Coubertinről, aki a múlt század végén az újkori olimpiák megrendezésének gondolatát felvetette és sikerült megvalósítania. Mindezeket szemléltetően láthatjuk az Olimpia ’80 elnevezésű kiállításon, amely ma délelőtt nyílt meg a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Vörösmarty utcai székházában. MILON TRAGÉDIÁJA Az első modern olimpia 1896-ban volt és erre a rendező Görögország bélyegsort bocsátott ki. Az egyes címleteken egyebek között küzdő gladiátorokat, versenykocsit, Myron Diszkoszvetőjét, Hermész-szobrot és az akropoliszi stadiont láthatjuk. Ezt az értékes sort egyébként szorgalmasan hamisítják. Az első olimpián eredményesen szereplő magyar résztvevők is voltak, köztük Hajós Alfréd, aki két úszószámban aranyérmet nyert. Az 1924. évi olimpia alkalmából megjelent francia sorban az egyik bélyegen szereplő férfi tüskét próbál szétfeszíteni. Egyes katalógusok szerint Herkulest ábrázolja, de mások ezt vitatják, mert a tizenkét próbája között ilyen feladat nem szerepelt. Történészek szerint krotoni Miion, az ókori olimpiák kétszeres győztesének tragikus történetét illusztrálja. Miion egy erdőben hatalmas rönköt akart szétfeszíteni, de karja beszorult a résbe, nem tudta kiszabadítani onnan és farkasok martaléka lett. Felvonulnak az olimpiákra és hazai győztesek tiszteletére kiadott magyar sorok is, közöttük a legelső, amely 1952-ben Helsinkit köszöntötte. E sor három értékét Rómában nemzetközi bélyegművészeti díjjal tüntették ki. Akadnak spekulációs kibocsátások is, mint a Dominikai Köztársaságé, amelynek versenyzőit az 1956-os olimpián nem szerepeltek, ennek ellenére 24 bélyeget adott ki. Ahogy a sportfilatélia egyre népszerűbb lett, mind több olimpiai bélyeg jelent meg. Az 1964. évire már 940 darab. A későbbiekről statisztika sem készült, mert utólag ismét megemlékeztek róluk. Nagyon haatásos egy szovjet filatelista gyűjteménye, amely a moszkvai olimpiára megjelent szovjet bélyegeket, borítékokat, emléklapokat és alkalmi bélyegzéseket mutatta be. Az egyes államok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésének, az olimpiai láng útjának is sok filatéliai emléket állítottak. Nemegyszer előfordult, hogy bélyegeken magyar olimpikonok arcképét örökítették meg, így mongol bélyegen Papp Lászlóét, Kiemenin Németh Agaéláét, nicaraguaii Bozsikét és Puskásét. BÍRÁLATOK Sok levelezőlapon olimpikonok autogramja szerepel, így Énekes Istváné, az 1632. évi olimpia ökölvívó aranyérmeséé, és a szintén ugyanezen az olimpián aranyérmes vízipólócsapat tagjaié. A bélyegek rajzait a szakemberek gyakran bírálják, így Franciaországnak a grenoble-i olimpiára megjelent bélyegeiről azt állították, hogy a korcsolyázónő kitekert nyakával, a síelő kínlódó tartásával döbbenti meg a nézőt, a jégkorongozót pedig a sors két balkézzel verte meg. A látnivalók október 24-ig tekinthetők meg. (h. e.) Alapításának harmincéves évfordulójához közeledik a Műszeripari Kutató Intézet. A mérésautomatizálás, s a méréstechnika területén végzett háromévtizedes munka jelentősen hozzájárult az elektronikai ipar fejlődéséhez. Képünkön a Szovjetunió megrendelésére kifejlesztett színes televíziókban alkalmazott integrált áramkörök mérésére alkalmas automatikus mérőrendszer szerelése látható. (MTI fotó: Balaton József felvétele) GKF-ELLENŐRZÉS Elcsúsztak a csúszópénzen Tégla, cement, mész • Kevesebb hiánycikk, jobb ellátás Országszerte tízezerszámra épülnek magánerőből a családi házak, lakások. A hirtelen támadt mennyiségi és minőségi igényeknek az építőanyagokat gyártó és forgalmazó vállalatok sokáig nem tudtak eleget tenni: cement, tégla, majd sok más egyéb alapanyag hiányzott a Tüzép-telepekről, üzletekből. Az idén javult a helyzet: kevesebb a hiánycikk és folyamatosabb az ellátás. Ezt igazolja az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség hathónapos ellenőrzéssorozata, amely 173 állami és szövetkezeti üzemre, árusítóhelyre terjedt ki, az építőanyag-kereskedelem valamennyi árucsoportját érintve. MI VAN, MI NINCS? A kereskedelmi forgalomban erre az évre 36 ezer családi ház építésével és 100 ezer lakás tatarozásával, illetve átépítésével számoltak a szakemberek. Sok építkezés azért tolódott át 1980-ra, mert tavaly szinte állandó volt a hiány cementből, faárukból, ajtókból, ablakokból és egyes apró vasárukból. A cél az volt, hogy az említett hiánycikkekből javuljon az ellátás, az építkezők befejezhessék a munkát. Milyen az idén az ellátás? Cement már van elegendő és jelentős tartalék is van. Az égetett és oltott mész, mészhomoktégla mennyisége is elegendő, ám még mindig kevés a kis méretű és a válaszfaltégla. Mennyiségileg megfelelő, de választékhiányos a tetőfedő, a fal- és padlóburkoló anyag. Faárukból gyengébb, vasbetoncikkekből pedig kifejezetten rossz az idei ellátás. Az OKF vizsgálatai szerint a kereskedelem igyekszik pótolni a nagyipar hiányait, kisebb vállalatokkal, illetve szövetkezésekkel kötött termelési szerződéseket. A Kelet-Magyarországi Tüzép Vállalat például nagyobb menynyiséget gyártott, a hiánycikknek számító mozaik- és járdalapokból, ajtóból, ablakokból és parkettából. A Budaprest környéki Tüzépnek köszönhető, hogy a fővárosban javult az oltottmész-kínálat: bérmunkaszerződéssel biztosította a folyamatos ellátást. ELSŐ - A LAKOSSÁG Még a múlt évben valamennyi építőanyag-ipari telephely utasítást kapott a Belkereskedelmi Minisztériumtól: csökkentse a közületi eladásokat, és a lakosság igényeinek kielégítését tartsa elsődleges feladatának. Az OKF vizsgálatai megállapították, hogy ■a telephelyek, üzletek vezetői az utasítást szigorúan megtartották, több telephelyet az építőanyagok teljes választéka tartására jelöltek ki. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a vevők egy helyen, és kevés idő alatt vásárolhassák meg a kívánt anyagokat. Az értékesítési körülmények változatlanul roszszak, kezdetlegesek. A telephelyek sárosak, nedvesek, a szilárd burkolat hiánya lehetetlenné teszi, hogy a nehéz építőanyagokat géppel mozgathassák, kézi erővel történik a le- és felrakodás. Évente több ezer darab különböző építési anyag — főleg fém- és facikkek — törik vagy sérül, a rossz tárolás miatt. Ugyancsak tűrhetetlennek tartják az OKF ellenőrei, hogy a vevők még mindig maguk válogatnak, cipekednek, rakodnak. Megoldatlan a házhozszállítás is: az állami telepieknek csak negyven, a szövetkezetieknek húsz, százaléka szervezi meg a házhozszállítást. NAGY TELEPEKET Az OKF ellenőrei szigorúan vizsgálták a csúszópénzeket. Találtak is bőven példákat... Az egyik vidéki telephelyen például az ellenőrök szeme láttára adott át hat vevő mintegy 55 ezer forint csúszópénzt ... A fokozott ellenőrzések hatására csökkent az áruvisszatartás, ami eddig gyakori „módszer” volt. Több viszont az árpontatlanság a fal- és padlóburkolóknál, egyes falazóanyagoknál és néhány helyen a faáruknál. Gyakori, hogy a szállítás költségeit is belekalkulálják a darabárba — holott ez szigorúan tilos —, az úgynevezett keveréses minőséghamisítás, amikor elsőrendű és gyengébb minőségű árukat kevernek —, elsősorban faárut —, de első osztályúként árusítják! Pest megyében a Galgavidéki Áfész egyik telepén például az építő minőségű fűrészárut asztalos minőségűként adták el — az árdrágítás meghaladta az 57 ezer forintot. Az OKF összegező jelentése hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen telepi adottságokat, a kulturálatlan értékesítési körülményeket nagyobb mértékű fejlesztéssel kellene megváltoztatni, mert a szabálytalanságokat és jogtalan haszonszerzést a nagy bázistelepeken könnyebben lehet ellenőrizni. A feltárt szabálytalanságokért egyébként az OKF ellenőrei 38 alkalommal szabtak ki pénzbírságot, mintegy 77 ezer forint értékben. Nyolc esetben büntetőeljárást, kilenc alkalommal pedig vállalati eljárást kezdeményeztek. Nyárádi Éva Október 17-én 19 órától: „Régi idők diszkója** (Nosztalgia diszkó) Az Újlaki étteremben III., Szépvölgyi út 17. Műsorvezetők: Harsányi Béla, Szolnok Gábor, Winkler Péter Belépődíj vacsorával: 100 Ft Belépőjegyek a helyszínen (elővételben is) válthatók