Esti Hírlap, 1980. október (25. évfolyam, 231-257. szám)

1980-10-15 / 243. szám

TÁJÉKOZTATÓ A VÁROSHÁZÁN Karbantartás, korszerűsítés tízezer kilométeren Pénteken átadják a Szabadság-hidat (Folytatás az 1. oldalról.) Csak néhány nagyobb mun­kát említsünk: a Petőfi­­híd—Irinyi János—Schön­herz Zoltán utca (a tervek­hez képest négy hónappal hamarabb fejezték be), a II. kerület Vörös Hadse­reg útja, a III. kerület Bé­csi út, Szépvölgyi út, a XVIII—XIX. kerület, Feri­hegyi repülőtérre vezető út és a XI—XXII. kerület Ba­latoni út korszerűsítése, út­burkolat erősítése. A talajstabilizációs prog­ram keretében 30 kilomé­ternyi földutat építenek meg a peremkerületekben, a családiházas övezetekben. Három legfontosabb köz­műhálózatunk: a víz-, a gázvezetékek, a csatornák — együttes hosszuk mintegy tízezer kilomé­ter. A vízhálózat csaknem egy­­harmada, a gázhálózat kö­zel egyhatoda, a csatorna­­hálózat egyharmada fél év­századnál régebben szolgál­ja a fővárost. Állandó fel­adat­a több mint ötvenezer műtárgy, szerelvény kar­bantartása, s mindinkább a vezetékek fokozott rekonst­rukciója. A hálózati re­konstrukció céljára a Fővá­rosi Vízművek és a Fővá­rosi Csatornázási Művek 28 —28 millió forintot, a Fővá­rosi Gázművek 190 millió forintot, a Fővárosi Távfű­tő Művek pedig 38 millió forintot használ fel az idén. A sajtótájékoztatón nagy figyelmet kapott a Szabad­­ság-híd rekonstrukciójáról, átadásáról szóló beszámoló. A hidat a millenniumi ün­nepségek­ keretében 1896. október 4-én avatták fel. A háború utáni újjáépí­tése óta az első részleges ■ felújítást 1965—68 között­­ végezték el, de akkor nem vizsgálták és nem javították a híd két végén levő 600—600 tonná­nyi ellensúly tartószerkeze­tét. A pesti szerkezeti rész a felavatás óta érintetlen volt, nem ellenőrizhették a korróziós hatásokat. Azóta a szakemberek megállapí­tották, hogy a híd kereszt­tartói és a BKV-vágány alatt levő hossztartók tel­jesen korrodáltak; az ellen­­súlytartó-szerkezeteket Bu­dán alul is, felül is, Pes­ten pedig alul cserélni kel­lett. Ugyanakkor teljesen átépítették a közúti és vil­lamos pályalemezeket, a közvilágítás és a villamos elektromos vezetékét. Június 16-án kezdődött a munka, háromezer mázsá­­nyi acélszerkezetet építet­tek be, tisztítottak és má­zoltak, mintegy tízezer négyzetméternyi vas­felüle­tet, hatezerhétszáz négyzet­­méternyi közúti és villa­­mospálya-lemezt építettek át, s a munka elvégzéséhez körülbelül tíz kilométer terelőutat kellett kijelölni, átépíteni, építeni. Kapcsolódó munkaként a pesti oldalon szigetelték a Dimitrov téri aluljáró födémjét, csatlakozásokat készítettek a postai és egyéb kábelhá­lózatokhoz, felújították a csatlakozó közúti járda- és vágányszerkezeteket, vízcső­­hálózatot, gázvezetékeket építettek. A mintegy 100 millió fo­rintos költséggel megújult Szabadság-hidat 17-én, pén­teken 15 órakor nyitják meg. Az 1-es autóbusz ko­rábbi útvonalán közleke­dik a 47-es, 49-es villamo­sok ismét áthajtanak a hídon a Madách téren ki­épített új végállomásig. A metró új szakaszának meg­nyitásáig, a Marx térig vil­lamospótló autóbuszok jár­nak, villamos viteldíjjal. (I. á.) MATOLLATHATÓ Olimpiák bélyegeken NEVES VERSENYZŐK ARCKÉPE Nincs az az olimpia, vi­lág- és Európa-bajnokság, amelyen annyi izgalmas mérkőzés volna, mint amennyi a tiszteletükre megjelent bélyegeken lát­ható. Az ilyen tárgyú gyűj­temények valóságos képes sporttörténetek, amelyeken a sport minden ágát, de még az olimpiák kezdetéről szóló mítoszokban szereplő mitológiai alakokat is meg­örökítették. Ugyancsak sok ország bélyege emlékezett meg Pierre de Coubertin­­ről, aki a múlt század vé­gén az újkori olimpiák megrendezésének gondola­tát felvetette és sikerült megvalósítania. Mindezeket szemléltetően láthatjuk az Olimpia ’80 elnevezésű ki­állításon, amely ma délelőtt nyílt meg a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szö­vetsége Vörösmarty utcai székházában. MILON TRAGÉDIÁJA Az első modern olimpia 1896-ban volt és erre a ren­dező Görögország bélyeg­sort bocsátott ki. Az egyes címleteken egyebek között küzdő gladiátorokat, ver­senykocsit, Myron Diszkosz­vetőjét, Hermész-szobrot és az akropoliszi stadiont lát­hatjuk. Ezt az értékes sort egyébként szorgalmasan ha­misítják. Az első olimpián eredményesen szereplő ma­gyar résztvevők is voltak, köztük Hajós Alfréd, aki két úszószámban aranyér­met nyert. Az 1924. évi olimpia alkalmából megje­lent francia sorban az egyik bélyegen szereplő férfi tüskét próbál szétfe­szíteni. Egyes katalógusok szerint Herkulest ábrázolja, de mások ezt vitatják, mert a tizenkét próbája között ilyen feladat nem szerepelt. Történészek szerint krotoni Miion, az ókori olimpiák kétszeres győztesének tra­gikus történetét illusztrálja. Miion egy erdőben hatal­mas rönköt akart szétfe­szíteni, de karja beszorult a résbe, nem tudta kisza­badítani onnan és farkasok martaléka lett. Felvonulnak az olimpiák­ra és hazai győztesek tisz­teletére kiadott magyar so­rok is, közöttük a legelső, amely 1952-ben Helsinkit köszöntötte. E sor három értékét Rómában nemzet­közi bélyegművészeti díjjal tüntették ki. Akadnak spe­kulációs kibocsátások is, mint a Dominikai Köztár­saságé, amelynek verseny­zőit az 1956-os olimpián nem szerepeltek, ennek el­lenére 24 bélyeget adott ki. Ahogy a sportfilatélia egy­re népszerűbb lett, mind több olimpiai bélyeg jelent meg. Az 1964. évire már 940 darab. A későbbiekről statisztika sem készült, mert utólag ismét megem­lékeztek róluk. Nagyon ha­a­tásos egy szovjet filatelista gyűjteménye, amely a moszkvai olimpiára megje­lent szovjet bélyegeket, bo­rítékokat, emléklapokat és alkalmi bélyegzéseket mu­tatta be. Az egyes államok és a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság ülésének, az olim­piai láng útjának is sok fi­­latéliai emléket állítottak. Nemegyszer előfordult, hogy bélyegeken magyar olimpikonok arcképét örö­kítették meg, így mongol bélyegen Papp Lászlóét, Kie­­menin Németh Agaéláét, nicaraguaii Bozsikét és Puskásét. BÍRÁLATOK Sok levelezőlapon olim­­pikonok autogramja szere­pel, így Énekes Istváné, az 1632. évi olimpia ökölvívó aranyérmeséé, és a szintén ugyanezen az olimpián aranyérmes vízipólócsapat tagjaié. A bélyegek rajzait a szakemberek gyakran bí­rálják, így Franciaország­nak a grenoble-i olimpiára megjelent bélyegeiről azt állították, hogy a korcso­­­lyázónő kitekert nyakával, a síelő kínlódó tartásával döbbenti meg a nézőt, a jégkoron­gozót pedig a sors két balkézzel verte meg. A látnivalók október 24-ig tekinthetők meg. (h. e.) Alapításának harmincéves évfordulójához közeledik a Műszeripari Kutató Intézet. A mérésautomatizálás, s a méréstechnika területén végzett háromévtizedes munka jelentősen hozzájárult az elektronikai ipar fejlődéséhez. Képünkön a Szovjetunió meg­rendelésére kifejlesztett színes televíziókban alkalmazott integrált áramkörök méré­sére alkalmas automatikus mérőrendszer szerelése látható. (MTI fotó: Balaton József felvétele) GKF-ELLENŐRZÉS Elcsúsztak a csúszópénzen Tégla, cement, mész • Kevesebb hiánycikk, jobb ellátás Országszerte tízezerszám­ra épülnek magánerőből a családi házak, lakások. A hirtelen támadt mennyisé­gi és minőségi igényeknek az építőanyagokat gyártó és forgalmazó vállalatok sokáig nem tudtak eleget tenni: cement, tégla, majd sok más egyéb alapanyag hiányzott a Tüzép-tele­­pekről, üzletekből. Az idén javult a helyzet: kevesebb a hiánycikk és folyamato­sabb az ellátás. Ezt igazol­ja az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőség hat­hónapos ellenőrzéssoroza­ta, amely 173 állami és szövetkezeti üzemre, árusí­tóhelyre terjedt ki, az épí­tőanyag-kereskedelem va­lamennyi árucsoportját érintve. MI VAN, MI NINCS? A kereskedelmi forga­lomban erre az évre 36 ezer családi ház építésével és 100 ezer lakás tataro­zásával, illetve átépítésé­vel számoltak a szakembe­rek. Sok építkezés azért tolódott át 1980-ra, mert tavaly szinte állandó volt a hiány cementből, fa­árukból, ajtókból, abla­kokból és egyes apró vas­árukból. A cél az volt, hogy az említett hiánycik­kekből javuljon az ellátás, az építkezők befejezhessék a munkát. Milyen az idén az ellá­tás? Cement már van ele­gendő és jelentős tartalék is van. Az égetett és oltott mész, mészhomoktégla mennyisége is elegendő, ám még mindig kevés a­­ kis méretű és a válaszfal­­tégla. Mennyiségileg meg­felelő, de választékhiányos a tetőfedő, a fal- és padló­burkoló anyag. Faárukból gyengébb, vasbetoncik­kekből p­edig kifejezetten rossz az idei ellátás. Az OKF vizsgálatai sze­rint a kereskedelem igyek­szik pótolni a nagyipar hi­ányait, kisebb vállalatok­kal, illetve szövetkezések­kel kötött termelési szer­ződéseket. A Kelet-Ma­gyarországi Tüzép Válla­­­­lat például nagyobb meny­­nyiséget gyártott, a hiány­cikknek számító mozaik- és járdalapokból, ajtóból, ablakokból és parkettából. A Budaprest környéki Tü­­zépnek köszönhető, hogy a fővárosban javult az ol­­to­ttmész-kínálat: bérmun­kaszerződéssel biztosítot­ta a folyamatos ellátást. ELSŐ - A LAKOSSÁG Még a múlt évben vala­mennyi építőanyag-ipari telephely utasítást kapott a Belkereskedelmi Minisz­tériumtól: csökkentse a kö­zületi eladásokat, és a la­kosság igényeinek kielégí­tését tartsa elsődleges fel­adatának. Az OKF vizsgá­latai megállapították, hogy ■a telephelyek, üzletek ve­zetői az utasítást szigorú­an megtartották, több te­lephelyet az építőanyagok teljes választéka tartására jelöltek ki. Ez az intézke­dés lehetővé teszi, hogy a vevők egy helyen, és kevés idő alatt vásárolhassák meg a kívánt anyagokat. Az értékesítési körülmé­nyek változatlanul rosz­­szak, kezdetlegesek. A te­lephelyek sárosak, nedve­sek, a szilárd burkolat hi­ánya lehetetlenné teszi, hogy a nehéz építőanyago­kat géppel mozgathassák, kézi erővel történik a le- és felrakodás. Évente több ezer darab különböző épí­tési anyag — főleg fém- és facikkek — törik vagy sé­rül, a rossz tárolás miatt. Ugyancsak tűrhetetlen­nek tartják az OKF ellen­őrei, hogy a vevők még mindig maguk válogatnak, cipekednek, rakodnak. Megoldatlan a házhoz­szállítás is: az állami te­lepieknek csak negyven, a szövetkezetieknek húsz, százaléka szervezi meg a házhozszállítást. NAGY TELEPEKET Az OKF ellenőrei szigo­rúan vizsgálták a csúszó­pénzeket. Találtak is bő­ven példákat... Az egyik vidéki telephelyen például az ellenőrök szeme láttára adott át hat vevő mint­egy 55 ezer forint csúszó­pénzt ... A fokozott ellen­őrzések hatására csökkent az áruvisszatartás, ami ed­dig gyakori „módszer” volt. Több viszont az ár­pontatlanság a fal- és pad­lóburkolóknál, egyes fala­zóanyagoknál és néhány helyen a faáruknál. Gya­kori, hogy a szállítás költ­ségeit is belekalkulálják a darabárba — holott ez szi­gorúan tilos —, az úgyne­vezett keveréses minőség­hamisítás, amikor elsőren­dű és gyengébb minőségű árukat kevernek —, első­sorban faárut —, de első osztályúként árusítják! Pest megyében a Galga­­vidéki Áfész egyik tele­pén például az építő minő­ségű fűrészárut asztalos minőségűként adták el — az árdrágítás meghaladta az 57 ezer forintot. Az OKF összegező jelen­tése hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen telepi adott­ságokat, a kulturálatlan értékesítési körülménye­ket nagyobb mértékű fej­lesztéssel kellene megvál­toztatni, mert a szabály­talanságokat és jogtalan haszonszerzést a nagy bá­zistelepeken könnyebben lehet ellenőrizni. A feltárt szabálytalansá­gokért egyébként az OKF ellenőrei 38 alkalommal szabtak ki pénzbírságot, mintegy 77 ezer forint ér­tékben. Nyolc esetben bün­tetőeljárást, kilenc alka­lommal pedig vállalati el­járást kezdeményeztek. Nyárádi Éva Október 17-én 19 órától: „Régi idők diszkója** (Nosztalgia diszkó) Az Újlaki étteremben III., Szépvölgyi út 17. Műsorvezetők: Harsányi Béla, Szolnok Gábor, Winkler Péter Belépődíj vacsorával: 100 Ft Belépőjegyek a helyszínen (elővételben is) válthatók

Next