Esti Hírlap, 1984. február (29. évfolyam, 29-51. szám)
1984-02-03 / 29. szám
JANUÁR PREMIER Negyvenórás munkahét Bér, idő, gazdálkodás • Folytatódik Eltelt az első hónap, amikor az iparban és az építőiparban csaknem 600 ezer ember dolgozott rövidebb munkaidőben, mint az előző esztendőben. Január 1-től ugyanis érvénybe lépett az a minisztertanácsi határozat,amely lehetővé tette, hogy a heti 42 órás munkaidőben dolgozók — egyes több műszakos munkahelyek, s valamennyi egyműszakos munkakör tartozott ebbe a kategóriába — áttérjenek a heti 40 órás munkarendre. Építőipar: éves átlag — Elkezdődött tehát a munkaidő csökkentésének folyamata. Hogyan folytatódik? — a kérdést Gulyás Károlynak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezető-helyettesének — tettük fel. — Az az igazság, hogy a munkaidő-csökkentés nem most kezdődött, hanem már az ötnapos munkahét bevezetésekor. A heti 44 órás munkaidő akkor csökkent 42-re, helyenként pedig már 40-re. Most tehát ez a tendencia folytatódik tovább. Ez év január 1-től az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak mintegy 60 százaléka tért át a rövidebb munkaidőre, február 1-tőlújabb vállalatok csatlakoztak hozzájuk, július 1-ig pedig a tervek szerint az ipari üzemek döntő többsége már az új munkarendben dolgozik majd. Ugyanez a helyzet az építőiparban is, azzal a különbséggel, hogy itt a munkaidőt éves átlagban határozzák meg, mégpedig úgy, hogy a munkaidőalap csökkenése ne az építési főszezonra essen. Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás dolgozói március 5-től térnek át a 40 órás munkahétre, s ugyancsak van lehetőség a rövidebb munkaidő bevezetésére azoknál a kereskedelmi egységeknél is — ilyen például a Skála—, ahol több „műszakban dolgoznak,taniuk. Ugyanakkor bizonyos területeken már égető a munkaerőhiány. Nem lát ebben ellentmondást? — Az kétségtelen, hogy akadnak olyan vállalatok, amelyek munkaerőhiánynyal küzdenek, de közülük egyetlenegy volt csak, amelyik jelezte: a munkaidő-csökkentést csak fokozottabb, túlóráztatással tudja ellensúlyozni. Azok a vállalatok, amelyek eddig már áttértek a 40 órás munkahétre, valóban tartalékaikat mozgósították. S hogy ezek a tartalékok még mindig számottevőek, azt bizonyítja az a Szakszervezetek Országos Tanácsa általkészített tanulmány is, amely igazolja: az egésznapos és a törtnapos veszteségidők, valamint az állásidők csökkentésével, a munkafegyelem megszigorításával ugyanúgy ki lehet gazdálkodni a rövidebb munkaidő fedezetét, mint annak idején az ötnapos munkahétre való áttérését. — Magyarországon tehát — legalábbis az ipar, az építőipar, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás területén — ez év végéig általánossá válik a 40 órás munkahét. Mit jelent ez nemzetközi viszonylatban? — A fejlett tőkés országokban is általában hasonló mértékű a törvényes munkaidő, vannak azonban olyanok is — például Franciaország, Svédország és az NSZK —, ahol rövidebb. — A szocialista országok között viszont igen előkelő helyen állunk: egyedül nálunk van érvényben az ötnapos, 40 órás munkahét. A Szovjetunióban 41, Csehszlovákiában és az NDK- ban 42-43 órát dolgoznak, s Bulgáriában és Lengyelországban is hosszabb a tényleges munkaidő. A hetedik ötéves tervben pedig szeretnénk a 40 órás munkahét kiterjesztését befejezni; azokon a területeken is bevezetik tehát, amelyeken addig nincs mód erre. (gyémánt) Erősítheti a fegyelmet . A minisztertanácsi határozat hangsúlyozza: a gazdálkodó szerveknek a munkaidő-csökkentést tartalékaik mozgósításával, állami költségvetési támogatás nélkül kell megvalósí FREONGÁZ HELYETT Szén-dioxidos Importált freongáz helyett hazai termelésű széndioxid hajtja ki a flakonokból a szegedi Medikémia ipari szövetkezetben készült autóápoló vegyszereket. E megoldást — két éven át — a motorok hidegindítására szolgáló folyadéknál próbálták ki — teljes sikerrel. Ennek alapján tértek rá most a módszer általános bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy húszféle gyártmányukkal évente több mint 3 millió önkiszóró flakont töltenek ilyen módon. Az újítás körülbelül évi 10 millió forint értékű importmegtakarítást jelent. Az áttérésnek a gazdasági mellett környezetvédelmi oka és haszna is van: a palackokból kiszabaduló szén-dioxid ugyanis, a freongázzal ellentétben nem szennyezi a levegőt. (MTI) A következő öt évben . Ugyanakkor a csökkentett munkaidő közvetve is erősítheti a munkafegyelmet. Hiszen az egyműszakos munkarendben dolgozók számára eddig szinte lehetetlen volt hivatalos ügyeik munkaidőn kívüli intézése — amit egyébként a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálata, is bizonyított —, a mostani rövidebb napi munkaidő pedig több lehetőséget ad majd erre. A minisztertanácsi határozat azért is fogalmaz úgy, hogy a 40 órás munkahetet a napi munkaidő egyenletes csökkentésével célszerű megvalósítani, mert pusztán a pénteki munkaidő rövidítése nem változtatna solyst a jelenlegi helyzeten. Emellett — mivel az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal koordinálja és irányítja a 40 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos tevékenységet — mi is ajánlottuk a vállalatoknak, hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a rugalmas munkaidőrendszerek nyújtanak. — Hogyan alakulnak a bérek? — Természetesen a dolgozók bére a rövidebb munkaidőre való áttérés miatt nem csökkenhet. Mind az időbéreket, mind a teljesítménybéreket át kell tehát számítani a 40 órás munkahétre. ÚTNAK INDULT A SZÁLLÍTMÁNY TREFORMTA Útnak indultak az első idei exportszállítmányok a BHG Híradástechnikai Vállalat kunhegyesi gyárából a Szovjetunióba. A 100—2000 összeköttetés megteremtésére alkalmas mini központok a szovjet postától kapott egyedi tervek alapján készültek, üzemkészek, a megrendelőnek csupán a telepítésükről kell gondoskodnia. A kunhegyesi gyár 1981- ben vette át a telefonközpontok gyártását a budapesti törzsgyártól, s az azóta eltelt három év alatt termelése megduplázódott. Ez évre csak a szovjet partnerek megrendelésére 150— 155 ezer vonal kiépítésére alkalmas berendezést készítenek. A mennyiségi növekedés elsősorban a munkaszervezési intézkedéseknek köszönhető, amelyek révén 30 százalékkal csökken az egy-egy berendezés összeállítására fordított normaidő. (MTI) Nagyvárost a kereskedelem és ipar fejlődése teremthet. Most először, az egészségügy adja Dél-Pest nagyvárosi rangját. Hosszú idő után az első új kórház Erzsébet határában épült fel, és itt nyílt mód először arra, hogy az új gyógyászati eljárások megfelelő építészeti keretet is kaphassanak. Ezért különösen fontos, hogy elkészült a 800 ágyas Dél-pesti Kórház újabb 450 ágyas része, s a következő hetekben megkezdődhet itt a gyógyítás. Mit jelent az új pavilon Budapestnek? Egy szám is kifejezi. Az új pavilon — ha csak az itt ápolható betegek számát nézzük — három régi Margit Kórház. De a valóságban ennél sokkal nagyobb a fontossága. Dél-Pest volt a 80-as évekig a főváros legfejletlenebb része. A legutóbbi időben meggyorsultak az építkezések, s elkészült a dél-pesti belváros terve is. Itt felépül Erzsébet, Lőrinc és Kispest együttes városrészközpontja, csodájára járnak majd. De ez a jövő század reménye, bár a Gyógyközpont Dél-Pesten Vörös Hadsereg útja mentén az első áruház már épül. Ám éppen az új gyógyászati — és tudományos — központ jelzi korunkban a XXI. század új törekvéseit. Jelkép, hogy Dél-Pest első nagyvárosi alkotása az ember legnagyobb kincsét, az egészséget őrzi és adja vissza. Kétségtelen: a Dél-pesti nemcsak" a" legjobban felszerelt kórház, hanem a legszebb is. Erdő szélén épült, köréje hatalmas kertet telepítettek, s belső kiképzése is elárulja, hogy tervezői jól tudták, a szépség is gyógyít. S már eleve úgy tervezték meg központi berendezéseit — konyha, műtők —, hogy a kórház később bővíthető legyen. A belső negyedekben nagy gond, hogy felújításkor bővítéshez alig van hely. Itt van mód terjeszkedni. Most, hogy teljes a Délpesti Kórház, hatása kisugárzik a főváros egész életére. Sok újat kezdeményeztek itt, s a tanulságok jól felhasználhatók másutt is. A Dél-pesti Kórháztól térben legmesszebb ma az Óbudán megújuló Margit Kórház van. De szemléletben ez van a legközelebb. Azt mondják: bővül a Margit Kórház. Valójában a hegyek lábánál, a város nyugati szélén új kórház épül, csak egy-két régi falat hagynak meg. Itt a kórházi ágyak száma rövid idő múlva ötször annyi lesz, mint korábban volt. A következő új kórház helyét is kijelölték már a nagyváros másik szélén, Újpest és Megyer határában. Így lesz teljes a kórházi gyűrű is. A kórház elsőbbsége a fejlesztésben kifejezik.з orvos megváltozott helyzetét. A Dél-pesti gyógyítóközpont tevékenysége, az új szervezeti elvek megvalósítása, a lakosság átfogó gondozása, a betegségek megelőzése, s ezért, az egészségügy életmódot befolyásoló törekvései bizonyítják, hogy az ember a jövőben legalább annyiszor találkozik majd orvosával egészségesen, mint betegen. Ezzel megnő az orvos társadalmi szerepe és társadalmi megbecsülése is. A Dél-pesti Kórház olyan kommunista nevét viseli, aki egész életét annak szentelte, hogy segítse megszületni az ember új társadalmát. Ma öröksége szellemében tölti be helyét a gyógyítóközpont a főváros életében. Aczél Kovách Tamás MIT ÉR A PARABOLA ANTENNA? Műholdas műsorszórás Nemzetközi egyezmény A Helyünk az égbolton Hol van már a digitális kvarcórák kora? Nem sikk zsebszámológépet sem hozni, esik a videomagnók ára is. Talán-talán a házikomputerek behozatala még kifizetődő. Ami viszont a legújabb, s várhatóan még egy ideig tartós szenzációnak ígérkezik, az egy parabola antenna, amellyel állítólag venni lehet majd a jövő év tavaszán égbe lőtt európai tévéműholdak jeleit. Igen, már több példány érkezett e közvetlen vevőkből — a szakirodalom jelöli így a műhold vételére alkalmas parabola antennát és mikrohullámú vevőt. Pest-szerte terjednek a hírek: hány tucat csatornának műsorát fogja majd sugározni az NSZK, illetve a francia műhold. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője, dr. Ber- J Czeli Tibor szerint félő, hogy a közeltízezer márkás berendezések nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket... — Először néhány szó a műholdas műsorszórásról. Az talán köztudott, hogy a televíziós jeleket a Földön 30-80 kilométerre egymástól telepített adók hálózata sugározza. Ezeknek a költségeknek a csökkentése, no meg a sokkal kitűnőbb vételi minőség indokolta, hogy megkezdjék a műholdas műsorszórást. 1977-ben született meg az a nemzetközi egyezmény, amely a földgolyót három részre osztotta. Mi, az európai csoport összesen nyolcvan csatornán osztozunk. Minden egyes országra öt csatorna jut, s minden ország jogosult egy-egy műhold fellövésére. Hazánk éppúgy, mint az NSZK, Anglia vagy akár a parányi Luxemburg. Az országok műholdjainak helyét pontosan megjelölte a nemzetközi egyezmény a Földünktől majd 37 ezer kilométerre húzódó geostacionárius pályán. * — Tehát egy-egy hold, csak a fellövő ország műsorait sugározza. A legerősebb és legtisztább jelek értelemszerűen a „tulajdonos” országra érkeznek vissza, de mivel a sugárzás egy nagyjából elliptikus pályát „borít be”, a feljövő ország határain túl is fogható lesz a műsor. Persze, jóval gyengébben. Várhatóanez lesz a helyzet azNSZK-műhold magyarországi vételével is. Hazánk területét már csak mintegy tizederősségű jel éri, ehhez természetesen jóval nagyobb méretű antenna szükséges, nem beszélve azokról a profi szakértelmet kívánó berendezésekről, amelyek az antenna jelét felerősítik, transzponálják, demodulálják. Csak a legegyszerűbb részletet említem: a geodéziai műszerekkel(!) beállítandó parabola antennának a tükrét tizedmilliméter- pontossággal kell gyártani... — Említette: nekünk is van helyünk az égbolton. A szocialista országok készülnek-e műhold fellövésére? — A közeljövőben, tudomásom szerintnem kerül sor erre. Az elvi tervezés folyik, csak hát a költségek ... Európai árakkal mintegy 50 millió dollárba kerül egy-egy műhold pályára juttatása. Ehhez jön maga a műhold, a műsort felsugárzó adó költsége, illetve ki kell fejleszteni, s megfelelő darabszám esetén reális árúvá kell tenni a vevőket. (A jelenlegi, gépkocsinak megfelelő öszszegről, várhatóan egy színes televízió árára kell majd beállnia.) Ami az előbb említett elvi tervezést illeti, Magyarország nem is áll rosszul. Tudniillik a kutatóintézetben elkészítették a műhold televíziós jeleit „felfogó” parabola antennát és az ehhez szükséges berendezéseket. Magyarországon már mintegy 10-15 közösségi kábelrendszer működik, ezek valószínűleg igénylik majd a TÁKI-típusú vevőket. Komolyabb szériára nyilvánvalóan csak a magyar műhold megjelenítése után lesz igény. Hogyerre mikor kerülhet sor, arra csak közelítőleg lehet, választ adni. Valószínűleg a 90-es években, akkor, amikor a terv szerint beindulna a televízió harmadik műsorprogramja. Az ehhez szükséges adóhálózat kiépítésének költségei bizonyosan nagyobbak lennének, mint áttérni a műholdas műsorszórásra. Szűcs Gábor NEM MINDENNAPI...