Esti Hírlap, 1985. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-01 / 51. szám
DÉL PEST KÖZÖS ALKOTÁSAI Társak a fejlesztésben Áruház a pusztán • Hagyományok és távlatok Dél-Pest új kezdeményezése — a három kerületi tanács egyezteti a fejlesztésben Kispest, Lőrinc és Erzsébet érdekeit, s összefogja az erőket közös alkotásokra — nemcsak háromszázezer itt lakó életére lesz majd hatással, hanem befolyásolja az egész buda- pesti fejlesztést is. A három tanácselnök: Fenyvesi Dezső, Tancsik Rudolf és Gyulai Gusztáv együttműködési megállapodást kötött. Ennek értelmében az első s legfontosabb feladat a VII. ötéves terv közös előkészítése. Érdek Minden új jelenségnek van előzménye, története. Kispest, Lőrinc és Erzsébet lakóit korábban is temérdek szál fűzte össze. A területi egység, a közös hagyományok — a sok közös érdek. Ezért a dél-pesti együttműködésnek is vannak gyökerei. A Közért nevében „Kispesti”, de Lőrincen is vannak üzletei, sőt, a központ is ott van. A délpesti vendéglátást pedig Erzsébetről irányítják. Mégis, a három tanács elhatározása most, hogy társak lesznek a fejlesztésben, minőségi változást hoz tervezésben és cselekvésben. Mit is jelent az érdekegyeztetés? Minden nagyobb munka előtt megvizsgálják: a beruházás hogyan adhat a három kerületnek minél többet, hogyan lehet helyi forrásokból növelni az értékeket. Így Dél-Pest vállalkozása a közös gondolkodásra, közös fellépésre és közös alkotásra új erőket von be a budapesti fejlesztésbe is. Ezzel kapcsolatos hatás a helyi közélet fellendülése. A nagyobb, közvetlenebb érdekeltség nagyobb, közvetlenebb érdeklődést is teremt a közügyek iránt, tétlenül hasznos Kispestnek. Ha nő a forgalom, meggyorsulhat a dél-pesti városrészközpont kibontakozása: újabb áruházak nyílnak az egykori pusztán. S mi lesz a most épülő erzsébeti áruházzal? Versenytársa lesz a kispestinek, ahova Kispestről is járnak majd. S a verseny a bevásárlóhelyek között ismét egész dél-pesti érdek. A kispesti népnyelv „Bermuda-háromszög” néven ismeri a kerület északi szélén a lebontásra váró, elavult kis negyedet. Megújulása szintén közös gondolkodást kíván, hiszen ez a hely nemcsak Kispest, hanem Lőrinc és Erzsébet kapuja is. Ahol régen — azt mondják — századokig a Határcsárda állt. A délpesti kapu látogatott kereskedelmi és vendéglátóközpont lehet. Nincs terület, ahol ne volna sürgető igény az együttműködésre. Boldog gond: sok a gyerek. Most előbb Lőrincen, majd azután Kispesten épül új középiskola. De kell mind több hely sportolásra, és szükség van mindenütt uszodákra. Erősek a helyi művészeti hagyományok. Háromszázezer ember érdeklődése megfelelő feltétel lesz új fellendüléshez, művészeti gyűjtemények szervezéséhez, csakúgy mint utcán, téren különféle alkotások elhelyezéséhez. Óriási lehetőség az összefogás a növényzet, a táj, a történeti emlékek megóvásához is. „Bermuda" A három tanács szoros együttműködése már elkezdődött. A dél-pesti városrészközpont építése kiváló lehetőség, hogy meggyőzően bizonyítsa az érdekegyeztetés, az összefogás hatalmas előnyeit. Júliusra nyílik meg a Kispesti Nagyáruház, az első. A tanács most úgy tervezi-szervezi a közlekedés, a környező boltok és a vendéglátás hálózatát, hogy megkönnyítse a bevásárlást Lőrinc és Erzsébet, sőt Kőbánya, Csepel és a környék lakóinak is. Ez fel MÁRCIUS KÜSZÖBÉN Mit ígér a legnagyobb kert ? Fóliák a viharban ♦ Késik a primőr Tél után — kockáztatva előlegezzük a tavasz érkeztet március küszöbe napsütéses óráiban — milyen képet mutat „az ország legnagyobb kertje”, Bács-Kiskun gyümölcsösei, szőlői s zöldséges veteményei. A gyümölcsöskertekben — mondja Marticsek Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főmunkatársa — nagyobb kár nincs. A kajszi, az őszibarack fügyvizsgálatai 5-10 százalékos fagykárt mutatnak. ÉBREDÉS Igen ám, de ezek a januári kemény fagyok utáni állapotot tükrözik. A második, a februári fagyhullámot hogyan vészelték át? Ugyanis a fák mély nyugalmi állapotukban — téli álmukban — még a mínusz 20 fokot is elbírják. Most már lassan eljön az ébredés ideje, megkezdődik a keringés, éledés; a most érkező fagy az már nagyobb károkat okozhat, már sokkal érzékenyebbek a növények. A szőlőkultúrában a fajták érzékenysége más, a rügyek érzékenyebbek. A gazdaságokban, a nagyüzemekben a metszéseket el kellett kezdeni, illetve a nagy terület miatt kénytelenek folytatni. „Rátartással” kell ezért dolgozniuk, több rügyet kell meghagyniuk, mint indokolt lenne. A kis gazdaságoknál, ahol nem nagy a terület, a fagy hatását figyelembe tudják venni. A metszéssel korrigálni lehet a fagy puszítását. A nagyüzemekben majd későbben egy gyors utánmetszést, termésritkítást kell még végezni. A zöldségtermesztésnél a kistermelők fóliasátraiban nagy kárt tett a szélvihar. A híres retektermelő, hajtató vidékeken — Kunszállás, Bugac, Kiskunfélegyháza — a sátrak egy részét elvitte a vihar. De ahol dísznövény volt, ott még talán nagyobb kárt is tett, ugyanis, a széllel együtt a fagy is érkezett. Körülbelül 500 tonna fólia ment tönkre, de akkor, amikor amúgy is hiánycikk volt a fólia, s így most körülbelül ezer tonna hiányzik a megyéből. KEVÉS FÓLIÁS A primőrök, úgy néz ki, későbben jelennek meg majd a piacokon, s bizony, nem lesznek olcsók. De mindezt ne fogjuk egyedül a rendkívüli februári időjárásra. Egyre kevesebben foglalkoznak fűtött fólia alatti termesztéssel. Az energiaárak s az egyéb költségek, amelyeket a korai paradicsom és paprika termesztése nehezen visel már el. Többen áttértek az úgynevezett hideghajtatás- ZÖLDSÉGEK A korai olcsó, friss zöldségfélékre nem lehet számítanunk — mondják a megyei tanács mezőgazdasági osztályán —, s ez nemcsak ennek az évnek a problémája. Indokolt lenne a fogyasztási szokásainkon valamicskét változtatni. Márciusban, áprilisban ne csak a paprikát, paradicsomot, uborkát, salátát vegyük zöldségszámba, vitaminforrásnak. Meg kellene szerettetni, népszerűsíteni a hideget tűrő zöldségfajtákat is, amelyek vitaminokban éppoly gazdagok, s olcsóbban is lehet előállítani. Ilyen például az áttelelő kelkáposzta, a fodroskel, a bimbóskel. A saláták közül a cikória egész télen át fogyasztható s a metélő- vagy más néven a tépősaláta, a cukorsüveg-saláta. Ezekjól viselik a hideget, némelyik mínusz 10-15 fokos fagyban is tárolható. A téli zöldségfélék közül a feketegyökér igen magas tápértékű növény, gazdag fehérjékben és mészsaléban, ugyanakkor egész télen szedhető. A kiskertekben fel sem kellene szedni, lombbal letakarva egész télen a kertben maradhat. Folytatva a zöldségféléket, népszerűsíteni kellene a laskatököt, amelyet más néven „istengyalulta tök”-nek is neveznek. Aztán a sokféle hagymafajta! A póréhagyma több megbecsülést érdemelne. A téli sarjadékhagyma, amely a szabadban is áttelel. És a metélőhagyma, melyet inkább snidlignek hívunk. (h. gy ) Szupersgyors színes játékidegozás a Skála Metró Áruházban Nem kell napokig várnia, felvételeit még a beadás napján elkészítjük. FOTEX Fotószolgáltatási Kft. Hosszú idő Az egykori puszta mellett hajdan vadászó-, halászó- és vendéglátóhelyek voltak. A hagyományok feltámasztása elősegítheti az idegenforgalom megújulását. S kincs lehet az erzsébeti és a lőrinci meleg víz. Gazdag terület Dél-Pest, s van hely bőven terjeszkedéshez. Fejlesztésre váró pihenőhely Erzsébet Duna-partja, új villanegyed keletkezhet Lőrinc dombjain. A sok-sok elképzelés hosszú időre szóló munka. De már a számbavétel is jelzi a közös tanácsi gondolkodás alig belátható távlatait. Aczél Kovách Tamás GRIVA Eger eddig is az ország egyik legszebb, műemlékekben leggazdagabb városa volt, ám az utóbbi időben a régi épületek mellé, közé tervezett új házak emelték a városkép színvonalát. Képeinken: a megyei gyógyszertár épülete a belváros történelmi részében új színfolt. A Dobó tér legfiatalabb épülete, az áruház. (MTI-fotó: Szabó Sándor felv.) KÉTMILLIÁRDOS VAGYONNAL Hitelek exportálóknak Az Interinvest Külkereskedelmi Fejlesztési Társulás — amelynek 43 külkereskedelmi vállalat, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank a tagja — megalakulása, vagyis 1981 óta mintegy 250 millió dolláros exporttöbbletet, illetve 20 millió dolláros importmegtakarítást eredményező fejlesztés finanszírozását kezdte meg. Az eddig befejezett beruházások 50 millió dollárral javították a külkereskedelmi mérleget. A tagvállalatok eddig együttesen 1,2 milliárd forintot bocsátottak a társulás rendelkezésére, hogy ebből a pénzből az Interinvest támogassa azexportfejlesztést, a gazdaságos importhelyettesítést, segítse kiegészíteni a külkereskedelem versenyképességét javító, ésszerű vállalkozások anyagi fedezetét. Időközben a társulás vagyona kétmilliárd forintra bővült. Az Interinvest az exportkapacitások fejlesztésébe — hitelek nyújtása mellett — saját tőkével is bekapcsolódott. Egyebek között külföldi gépeket, termelőberendezéseket vásárolt, amelyeket hazai iparvállalatoknak, szövetkezeteknek adott kölcsönbérletbe, termelési lehetőségeik, külföldi értékesítésük növelésére. Az eddigi sikeres vállalkozások eredményeként jó évet zárt az Interinvest. A társulás nyeresége 1983-hoz képest csaknem duplájára emelkedett, így a betéteseknek is jóval több osztalékot tud fizetni a zárszámadás után. A hazai bankrendszer továbbfejlesztése az Interinvestet is érinti. Megkezdődött a társulás pénzintézetté történő átszervezése. Már a múlt esztendőben fokozatosan bővítették tevékenységüket, több új üzletágba kapcsolódtak be. Most már nem csak vásárolnak gépeket külföldön, hanem kölcsönöznek is hazai partnereik számára. Szintén az új kezdeményezések közé tartozik, hogy részt vesznek termeltető, készletező és fővállalkozási üzletek finanszírozásában. (MTI) 1985. március 1., péntek