Esti Hírlap, 1987. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1987-07-01 / 152. szám

ÉSSZERŰSÉG, IGAZSÁGOSSÁG, CSALÁDKÖZPONTÚSÁG Szociálpolitikai döntések társadalmi kontrollal Dr. Pénzes János a főváros új programtervezetéről A Fővárosi Tanács középtávú szociálpolitikai programjának tervezetét is megtárgyalja várhatóan mai ülésén a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Erről, a tervek szerint, dr. Pénzes János tanácselnök-helyettes tájékoztatja a sajtó képviselőit az ülés után. Tőle kértünk előzetes összefoglalót a programtervezet legfontosabb elemeiről. És kissé szokatlan időpontban kerül a középpontba ez a programtervezet, hiszen a hetedik ötéves tervből másfél év már eltelt. Miért éppen most vitatja meg e javaslatot a végrehajtó bizottság? A programtervezet alapelvei már a főváros hetedik ötéves tervének előkészítésekor megvoltak, ennek alapján határozta el a tanács az egészségügy, a szociálpolitika középtávra szóló feladatait. S a végrehajtás is ennek szellemében indult meg. A népgazdaság jelenlegi helyzete, s az életszínvonal alakulása azonban egy olyan középtávú szociálpolitikai programjavaslat kidolgozását tette szükségessé, amely ésszerűbben gazdálkodik a meglevő eszközökkel, segítségével jobban érvényesül a társadalmi igazságosság, általa családközpontúbbá válhat a szociálpolitikai munka. Az adatok félreérthetetlenül mutatják, a cselekvés vezérfonalának kidolgozására szükség van, hiszen mind több azoknak a rászorulóknak a száma a fővárosban, akik szociális támogatásban részesítendők. Kikre gondol elsősorban? Bizonyára a nyugdíjasokra. Rájuk is. Több mint félmillió a budapesti nyugdíjasok száma, 225 ezer közülük 70 éven felüli. Ismertek különösen a kisnyugdíjak reálértékének csökkenése miatti társadalmi feszültségek. A támogatás legkülönbözőbb formáit igényli helyzetük kézben tartása. Ugyanakkor mind több család kér rendszeres nevelési segélyt, egyébként ugyanis — önhibájukon kívül — nem tudnák a szülők például iskolába járatni a gyerekeket. Ide sorolhatom továbbá azokat, akik bérlakásra nem jogosultak, ugyanakkor belátható időn belül tanácsi támogatás nélkül nem juthatnának önálló otthonhoz. A programjavaslat legfontosabb alapelvei bármilyen kedvezőtlenek legyenek is a népgazdasági feltételek —, a szociálpolitikára szánt források nem csökkenhetnek, sőt, ha lehet, nőjenek. Nem látszik ennek ellentmondani, hogy a hatodik ötéves tervben 37,3 milliárdot fordított a főváros ilyen célra, míg a jelenlegiben hárommilliárddal kevesebbet? — A program a hetedik ötéves tervi előirányzatokból indul ki, ahhoz képest nem szabad csökkenteni a szociálpolitikai kiadásokat. A hárommilliárdos mérséklés egyébként az állami lakásépítés csökkenésének következménye. Ugyanakkor a szociális intézmények fejlesztésére és ezek működtetésére 2,7 milliárddal többet költünk, mint a megelőző ciklusban. A lakosság pénzbeni szociális támogatására pedig 2,3 milliárddal jut több. A tanácsok összesen 4,3 milliárdot költenek ilyen célra. El A hírek szerint szélesítik a házi szociális gondozás hálózatát. — E forma iránt az igények fokozatosan nőttek. Eredetileg évente ötven gondozóval terveztük növelni a főállású dolgozóink számát, s ötszázzal a tiszteletdíjas munkatársakét — öt év alatt. Az igények növekedése miatt azonban gyorsítjuk a hálózat bővítését, már 1989 végéig fölvesszük a 250 gondozót és a 2500 tiszteletdíjast. A tempó fokozása várhatóan már mától, tehát július 1- jétől megindul. ■ Az elmondottakat hogyan lehet átszámítani forintra? — A tendencia érzékeltetésére: házi szociális gondozásra 1985-ben 56, tavaly 84 milliót, szociális étkeztetésre két éve 14, tavaly 22 milliót költöttünk. A házi szociális gondozás a múlt évben 7200, a tervidőszak végén tízezer embert érintett, illetve érint. Az ingyenes étkeztetésben négyezer helyett 1990-re ötezer-ötszázan részesülhetnek. ■ Beszélt a segélyek növekedéséről is. — A rendszeres és rendkívüli szociális segélyre szorulókat 1985-ben 19, egy évvel később 204 millió forinttal támogattuk. — Kik kaphatnak ilyen segélyeket? — Rendszeres segélyt azok kaphatnak, akiknek nincs jövedelmük, vagy a meglévőt kell kiegészíteni. 1985-ben 2860-an részesültek benne, a segély havi átlaga 2050 forint volt. A rászorulók száma azonban erőteljesen nőtt és tavaly már csak 1770 forint jutott átlagosan egy kérelmezőre. Rendkívüli segélyt például tüzelővásárláshoz kérhet valaki. Vagy akkor — évente néhány esetben —, ha jövedelme átmenetileg nem teremti meg a biztos megélhetés feltételeit. E körben szembeszökőbb a növekedés. Míg 1980-ban 32 ezer esetben, 1985-ben már 72 ezer esetben kérelmezték a kivételes támogatást, 1990-ben pedig várhatóan 184 ezer esetben fordulnak érte a tanácsokhoz. Az elmondottakból is látszik: ebben a gazdasági környezetben fölértékelődött a tanácsok szociálpolitikai tevékenysége. A követelményeknek — egyebek mellett — a pénz észszerűbb felhasználásával, átcsoportosításokkal is igyekszünk jobban eleget tenni. ■ Ugyanakkor jól tudjuk, a pénz nem minden ... — Valóban nem. Átfogó szemléleti, módszertani, szervezési változtatásokra is szükség van a szociálpolitikai munka hatékonyságának javításához. Tervezzük a körzeti orvosok hatáskörének kiszélesítését. A házi szociális gondozás, étkeztetés gyakorlatán úgy változtatnánk, hogy a tanácsok egészségügyi osztályai helyett elsősorban a körzeti orvosok szerveznék, irányítanák ezt a munkát, így szakmailag megalapozottabb döntések hozhatók. Gondolom, szintén az igazságosabb, hatékonyabb szociálpolitikai munkát célozza a tanács keretében működő szociálpolitikai koordinációs bizottság tervezett létrehozása is? — Az összhang megteremtésére, a párhuzamosságok kiküszöbölésére nagy szükség van. Ezért tervezzük összefogni a számos szociálpolitikával foglalkozó szervet, a szakszervezettől, a népfronton és a KISZ-en át a Vöröskeresztig, a tanácsok művelődési, egészségügyi, igazgatási, szakigazgatási szerveiig. E testület által megfogalmazott irányelveket dolgoznák fel aztán — a Fővárosi Tanács irányításával — a kerületek. ■ Nehezebb gazdasági környezetben általában tovább nő a demokratizmus jelentősége. Igaz-e e megállapítás a szociálpolitikára is? — Azon vagyunk, hogy erősödjék. E célt szolgálja a koordinációs bizottság tervezett megalakítása is. Nyilvánvaló azonban, hogy még a tanácsok intenzívebb szociálpolitikai tevékenysége sem vállalkozhat arra, hogy ellensúlyozza a nehezebb gazdasági környezet okozta terheket. Éppen ezért szeretnénk, ha a döntések nagyobb társadalmi kontroll mellett születnének. Ha a koordinációs bizottság munkáján túl például a társadalmi, érdekképviseleti szervek, az iskolák tanári karának képviselői, az öregek napközi otthonainak, klubjainak látogatói is hallathatnák hangjukat a nevelési vagy szociális segélyek odaítélésénél, figyelemmel kísérhetnék a rászorultak életkörülményeit. Horváth K. József ÜDÍTŐHÍREK Jön a Meteor mejjjjy, a Gold Star Tonic A kánikula beköszöntével ugrásszerűen megnőtt az üdítőitalok fogyasztása. A fővárosi boltok és vendéglátóhelyek ezekben a napokban a szokásosnál 25-30 százalékkal több üdítőt rendelnek a gyártóktól. A Budapesti Szeszipari Vállalat az idén 13 millió literszénsavas üdítő gyártását tervezi, 10 százalékkal többet a tavalyinál. A forgalmazás gördülékenyebbé tételére a vállalat óbudai gyárában automata berendezést szereltek fel, amely a boltok megrendeléseit rögzíti a késő délutáni óráktól másnap reggelig. A vállalat az idén 4-5 százalékkal növeli a hazai alapanyagú italok gyártását. A nyár közepén újdonsággal is jelentkeznek a piacon: üdítőcsaládjuk a Gold Star Tonic elnevezésű itallal gyarapszik. A Budapesti Likőripari Vállalat az idén eddig csaknem 5 százalékkal növelte az üdítőitalok gyártását. A csökkent importlehetőség miatt a szokottnál kevesebb Coca-Colaalapanyaghoz jutottak. Ezért a nyári szezonban elsősorban csupán a nagyobb idegenforgalmi területek üzleteit és a kiemelt vendéglátóhelyeket tudják kólával ellátni. A Schweppes üdítőkből viszont kielégítik az igényeket. A termelést különben a hazai, főként a meggy alapanyagú üdítők részarányának növelésével fokozzák. Ezekből az üdítőkből két újdonsággal is jelentkeznek: a napokban kerül forgalomba a hét deciliteres palackokba töltött Meteor meggy, amelyből mintegy százezer üveggel adnak át a kereskedelemnek. A vasúton közlekedők számára — az Utasellátó Vállalat rendelésére — havonta 90-100 ezer negyedliteres üvegbe töltött Utas meggyet szállítanak. MEGJEGYEZZÜK I-re a pontot... A Parlament vadásztermében — hála a légkondicionálásnak — a kánikula idején is csak 23 fokot mutatott a hőmérő. A pompás freskók alatt, az Országgyűlés ipari bizottságának kibővített ülésén tegnap, semmilyen műszer nem mérte a hangulat hőfokát, de enélkül is érezhető volt, milyen magasra emelkedett. Aggódó és bizakodó, bizonytalan és magabiztos hozzászólások forrósították föl a hűvös termet, ahol a terítékre került iparszerkezet-átalakítási és egyensúlyjavítási programot boncolgatták, értelmezték a képviselők. Olyan ez a javaslat, mint egy i betű — pont nélkül. „Ilyen elemző programot még egyszer sem bocsátott, egyetlen tárca sem a rendelkezésünkre — mondta Kócza Imre Heves megyei képviselő —, de vajon megteremthetők-e az eszközök, meglesz-e a kellő összefogás, a közös cselekvési program a feladatok megoldásához?” Mindegyik képviselői hozzászólásban érezhető volt az aggodalom. Mindannyian tisztában vagyunk azzal: ha nem sikerül végrehajtani az elképzeléseket, úgy a mostaninál is kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az ország. Most egy olyan út előtt állunk, amelynek a vége alig látható még, de el kell indulni rajta. A képviselőknek több száz oldalas írásbeli előterjesztés állt rendelkezésre az egész koncepció megítéléséhez. Az elgondolások kapcsán és kiegészítéseképpen az életünkre ható, csaknem valamennyi tényezőt megemlítették a tegnapi ülésen. Szóba került a találmányok sorsa, amelyek világhódításukat nem kezdhették meg a gáncsoskodás, a bürokrácia gátjai miatt. Az egyik képviselő még azt a kérdést is megkockáztatta, vajon az Ipari Minisztérium mit tart reálisnak a programjából, s az is elhangzott, hogy csak olyan programot szabad elfogadni, amit meg is tudunk valósítani, mert az utóbbi esztendőkben sokkal többet ígértünk, mint amennyi valóra vált. Az oktatáspolitikától a piaci szerkezetátalakításig és vállalkozásserkentő stratégiákig sok mindenre kitérő javaslatból a legfontosabb: vajon hogyan lehetséges majd az i-re föltenni a pontot. Többek között így: „A közvetlenül a piac zavarait elhárítani hivatott (tehát nem struktúrapolitikai) állami intervenció, a lemaradó ágazatok nagyobb vállalatai esetében az állami visszafejlesztés vagy szanálás, illetőleg a verseny tisztaságát fenntartó monopolellenes szabályozás nélkülözhetetlen. Ma még ellentmondásosabb szerepet töltenek be a piacszabályozás (versenyszabályozás) eszközei egy olyan periódusban, amikor a piaci szelekció csak részlegesen, korlátozottan működik, s az állami intervenció nem piackonform, hanem piachelyettesítő.” Márpedig az i-re a pontot — mindenképpen föl kell tenni! . ... Pálffy Judit Csak július közepén kezdődhet a búzaaratás a jobb vízgazdálkodású talajokon is munkába állhassanak az arató-cséplő gépek. A júniusi határszemlék tanúsága szerint a búza az úgynevezett tejes érésnek az utolsó szakaszában van. A szakemberek szerint a búza vágását csak 10-14 nap múlva kezdhetik meg, általában július közepe tájt indulhat országszerte a nagy munka. Valószínűleg szükség lesz a termés mesterséges szárítására. Nemcsak azért, mert öszszetorlódnak az aratási munkák, hanem azért is, mert sokfelé eléggé gyomos a gabona és így a szemek a szokásosnál lassabban veszítik el a nedvességet. A napraforgó országszerte a virágzás előtt van, ez a fontos ipari növény az esőzések nyomán alaposan megugrott a növekedésben. A burgonya virágzik a földeken. A kukorica, amelynek több melegre lett volna szüksége eddigi fejlődése során, az átlagoshoz képest most 20-30 centiméterrel alacsonyabb, elárulva, hogy a korábbi hűvösebb időjárás alaposan visszavetette a növekedésben. Ezért is jó hatással van az erőteljes felmelegedés, ám a 30 fok feletti tartós kánikulát még ez a növény sem szereti, inkább a 25-28 fokos napsütéses időjárást kedveli. (MTI) . A mezőgazdászok országszerte figyelik a kalászos gabona érési folyamatát, s latolgatják, mikor indíthatják a kombájnokat a búzatáblákba. Az őszi árpa vágását néhány helyen már megkezdték, ám még több napot kell várni arra, hogy Böjti János Hetvenöt esztendeje született Böjti János, a magyar kommunista- és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. Fiatalon, tizenkilenc évesen talált utat a munkásmozgalomhoz . 1930-tól a KIMSZ tagjaként különböző funkciókat töltött be, 1931- ben lett a KMP tagja. Többször letartóztatták. 1942-ben — megtagadva a katonai szolgálatot — illegalitásba vonult. 1944-ben fegyveres ellenállási csoportot szervezett. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt apparátusában dolgozott, majd a pártiskola elvégzése után a Külügyminisztériumba került. 1963-tól miniszterhelyettes, 1975- től szófiai nagykövet. 1959—1965 között az MSZMP Központi Revíziós Bizottság tagja. 1975-ben, amikor súlyos betegség miatt nyugállományba vonult, több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége és külügyi szolgálata elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. 1982-ben hunyt el. Ma, születésének évfordulóján, a Munkásmozgalmi Panteonban lévő sírján a tisztelet, a megemlékezés koszorúit helyezték el az MSZMP Központi Bizottsága, a Külügyminisztérium, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői.