Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)
1996-07-01 / 134. szám
v er Vtl- i IRODÁT NYIT GYŐRBEN A SVÁJCI MAGYAR KAMARA Hatodikok a helvetek Több, mint 7,9 milliárd forint értékben áramlott tőke az elmúlt öt esztendőben Magyarországra Svájcból, ezzel a magyarországi befektetők között az Alpok országa a hatodik helyen áll. Emellett rendkívül aktív a két ország közötti külkereskedelem is, tavaly például 532 millió dollárnyi magyar terméket exportáltunk, míg az import 956 millió USA dollárt tett ki. Jp S I A c kJ: ^ J | ir£j v al 7 ^ '« / I ? V 1f\ 0 —Xf N 1 { ^ ip % d ‡ £‡6$°m\ n A hazánkban működő svájci, illetve a Svájcban dolgozó honi cégek érdekképviseletét az elmúlt esztendőben létrejött Svájci— Magyar Kereskedelmi Kamara látja el, melynek Zürichben társkamarája működik. A budapesti szervezethez a megalakulás óta eltelt időszakban nyolcvanhat svájci kis- és középvállalkozás, multinacionális cég, vegyes vállalat és kizárólagos magyar tulajdonban lévő vállalkozás csatlakozott. Ezek többnyire kereskedelemmel foglalkoznak, s olyan neves gyártók termékeit juttatják el a magyar fogyasztókhoz, mint például a nemrég házasságra lépett Ciba és a Sandoz, amely állat- és humángyógyászati, valamint növényvédelmi cikkeket állít elő. De akadnak jócskán termelő vállalatok is, elég ha a Nestlére gondolunk, s bizonyára kevesen tudják, hogy a híres svájci sícipőt, a Raichlét már Kecskeméten is készítik. Az elektromos berendezések gyártásában világmárkának számító ABB, amely erőművekhez, vasutakhoz állít elő műszereket, szintén itt van hazánkban. Ám nemcsak az iparba, a mezőgazdaságba is jelentős összegeket fektettek be. Ők működtek közre egy dánszentmiklósi faiskola létrehozásában és felfuttatásában, a Balatonfelvidéken pedig teljes hegyoldalnyi szőlőt vásárolt meg és műveltet egy borászcég. Jelenleg hazánkban több mint négyszáz svájci vállalat működik a gazdaság minden területén, s több mint hatezer embert foglalkoztatnak. Jelentős részük Győr környékén telepedett meg, ami nem véletlen, hiszen fejlett a térség ipara és kereskedelme. Ezért nyit júliusban irodát a kamara a megyeszékhelyen, így több, részletesebb információval, tanáccsal tudják ellátni a gazdaság résztvevőit. F. A. M. Olvasom, hogy egy nagylelkű, okos cég ügynököket, csúnyább szóval, házalókat, még csúnyább szóval int géceket toboroz. A megfelelő szerencséseiket átképezi, átformálja saját arculatára. És hírül adatik az is, hogy elsősorban egy maroknyi embercsoportot céloznak meg: a pedagógusokat. Sejthető, hogy miért. Mert ezek az urak évek, netán évtizedek folya- I mán a katedrán állva rutint szereztek a be- I szádból, s intelligensebbek, netán otthono- I sabbak a lélektanban holmi utcáról jelent- I kező pityipalkóknál. Ám az is sejthető, nem I olyan tanárok- # ^ j ra, tanító bá- -m g~tf -4-■ | csikra gondolja,, nak, akik alatt oly szilárdan áll a katedra, akár a kőszikla. Olyan urakat, meg bácsikat céloznak, akik- nek mostanában sziklának csapódott a hajójuk. Köznapi szavakkal: létszámfölöttinek bizonyultak. Zsargonszavakkal: lapátra kerültek. Magyar beszéd szerint: lerúgták a katedráról, kirúgták a lármás iskolából. Most azon tűnődöm, hogy én örülök-e annak, miszerint a tanár úr a jövőben vi- 3 géckedéssel ügyködi össze családja mindennapiját. Nincs más választásom, ha savanyúan is, de örülök. Mert jobb, feltétlenül jobb annál, amiket rémálmában elképzel az ember. Jobb annál, mint piruló arccal folyamodni ilyen vagy olyan segélyekért, esetleg egykori, kapitalistává növekedett tanítványához bérmunkásnak szegődni, esetleg kukában kotorászni, esetleg lépcsőre ülni. De azon szívből mosolygok, ha elképze- I lem, hogy milyen vigéc lesz a tanár úrból. Mert a felnőtt ember már nehezen bújik ki I a bőréből. A megszokás nagy úr! Az bi- Izony dacol akarattal meg susztertanfolya- I mokkál is. Például Iglói tanár úr, a hajdani iroda- I lom szakos, ha mosógéppel ügynököl, ok- I vétlenül felemlíti János vitéz Iluskáját, aki jéghideg patakban lötykölte a gonosz I mostoha gönceit vagy a hitvesgyilkos Ag- I nes asszony esetét, aki az őrülésig mosta a I véres lepedőt. Nos, kedves asszonyom... I ^ ^ mondja a lénye- 1 j 1^1 Q« "11 flet — garantál- | Isi tan érdemes f előjegyeznie I világszínvonalú, szuper automata, szinte I emberszabású mosógépre. Vagy a történelem oktatásától eltanárj esőtt Sámán Géza porszívóvigéc megáll a I küszöbön, karjait mellén keresztbe fonja, s I magyaráz, mintha a katedrán állna. Ma- gyarázza, hogy már az ősember is törődött I környezete tisztaságával. Barlangrajzok bizonyítják, hogy letört ágakból sásszá- I lakkal seprűt kötözött össze. Ezután jött a cirokseprű, aztán a nádból készült poroló, s mígnem a teremtés koronája meg nem alkotta a porszívógépet. Végül melegen ajánlja az ilyen meg olyan cég szupermo- dern, szuperdrága portékáját, mire a házi- 1 asszony majdnem söprűt ragad, merthogy I jómaga is nemrég pottyant utcára, s át- I képzésére bizony nagyon csekély a re- 1 mény... Simon Lajos Vigéc tanár úr ! 1996. július 1., hétfő *^|/\ ~ BELFÖLD_______________________V n~) ^ 97 uitti Dákionnal.„ NINCS PÉNZ A NEHÉZ ÉLETŰEKRE , „I Kosár bicebócáéknak (Folytatás az 1. oldalról) A Nagycsaládosok Országos Egyesülete nem szervez gyermektáborokat — tudtuk meg Benkő Ágota elnök asszonytól. Álláspontjuk ugyanis az, hogy a család minden tagja együtt nyaraljon. Ennek érdekében — és saját üdülő hiányában — belső kiadványaikban adják hírül, hol olcsóbb az üdülés — hiszen a nagycsaládosoknak az anyagiak a legnagyobb gondjuk. Egy öttagú családnak egyhetes, Balaton-parti nyaralást 40 ezer forintért kínálnak — természetesen kedvezményes áron. A mozgássérült gyermekek számára eddig minden évben szervezett szolnoki táborozást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Bicebóca Alapítványa. Az idén azonban pénzügyi okok hiúsították meg a terveket. Hiába kértek különböző pályázatokkal anyagi támogatást, egy fillért sem kaptak. Számukra ugyanis más, állapotuknak is megfelelő tábor nincs Magyarországon. S hogy miért nem kaptak pénzt? Azt az igen elkeseredett alapítványi titkár, Lázárovics Izabella sem tudja. Érthetetlen számára, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány táborozásokra szánt pályázati összegéből sem jutott nekik — még pár ezer forintnyi sem. A támogatás hiánya több mint kétszáz mozgássérült fiatalt fosztott meg a vakációzás örömétől. A nyaralni szándékozó cukorbeteg gyermekek sincsenek sokkal jobb helyzetben a mozgássérülteknél — tudtuk meg Madácsi László gyermekklinikai porfesszortól. Tavaly még közel 150-en vehettek részt a központi diabétesz táborban. Az idén pénzügyi okok miatt már el sem kezdték a szervezést, így maradtak a helyi csoportok által kínált üdültetési lehetőségek. A vidéki táborok — melyek önköltségi ára fejenként hatezer forint — elképzelhetetlenek pénzügyi támogatás nélkül. Támogatókat viszont évről évre egyre nehezebb találni. Remények szerint azonban mégis 100-150 cukorbeteg fiatal nyaralását oldják meg ilyen módon, de tízszer ennyi lenne az igény. Akik mégis bejutnak a táborokba, jó körülményekkel találkoznak. Amellett, hogy gyakorlott szakorvosok és diabetikus nővérek vigyáznak rájuk, gondot fordítanak a betegségükkel kapcsolatos ismereteik gyarapítására is. cs. bíró 27. HETI PÉNZFORGÓ Új kötvények a piacon Amióta a WVM lízingcég csődbe került, a befektetők joggal óvakodnak attól, hogy az állami garanciákkal nem védett vállalati kötvényekbe fektessék be pénzüket. (A csőd tavaly novemberi bejelentése óta csak a Quaestor befektetési jegyei voltak sikeresek, és nagy a valószínűsége annak, hogy a Centrum kötvényei is elkelnek.) Az elmúlt hét második felében ezeken a sikereken felbuzdulva három társaság is vállalati kötvényt bocsátott a piacra, annak reményében, hogy megfelelő nagyságú befektetői kört tud magához vonzani. A hosszú nevű Országos Közlekedésfinanszírozási Kötvény 1997/1. kibocsátója az Országos Közlekedésfinanszírozási Rt. A papírok névértéke 10 ezer forint, futamideje pedig 18 hónap. A kibocsátó azt vállalja, hogy az alapnévértékre másfél év után 3900 forint kamatot fizet, ami egy évre átszámítva 26 százalékos fix kamatnak felel meg. Nemes gesztust is gyakorol a kibocsátó azáltal, hogy bár a kötvény csak 1997. december27-én jár le, mégis már ez év szeptember 27-től visszavásárolja a papírokat. (Természetesen csak a rövidebb futamidőre járó kamatokhoz juthatnak hozzá a befektetők, például aki szeptember 27-én válik meg papírjaitól, az 650 forintra számíthat.) Nem nagy mennyiségű a piacra dobott kötvények mennyisége, mindössze 45 millió forint, és ma lehet utoljára jegyezni. A befektetőket az is érdekli, hogy a kibocsátó mire kívánja fordítani az összegyűlt pénzt. Mint megtudtuk, lízingüzletágukat szeretnék bővíteni. A külföldi többségi tulajdonban lévő Magyar Külkereskedelmi Bankhoz tartozó pénzintézet ugyancsak kötvény kibocsátására vállalkozott. Hosszú értékesítési időszakot jelöltek meg. Ugyanis egészen 1997. december 31-ig lehet MKB- kötvényt jegyezni. A konstrukció olyan, hogy van egy 91 napos futamidejű változata, amelynek kamata 23,5 százalékos, egy 182 napos lejáratú papírja, amelynek kamata ugyanannyi, és egy olyan sorozat is, amely egy év múltán 22 százalékkal kamatozik. Egy negyedik lehetőség 730 napra köti le a befektető pénzét, és ez után 20 százalékos kamatot fizet. Sorozatonként tízmilliárd forintot szeretnének forgalmazni a tízezer forint névértékű kötvényekből, és ezt a hatalmas összeget a német tulajdonban lévő jó nevű pénzintézet kibocsátó tevékenysége bővítésére használja fel. A folyamatosan csökkenő kamatból arra lehet következteti, hogy az MKB- nál úgy gondolják: az infláció mértéke állandóan csökkenni fog a jövő esztendő végéig. B. M. „ TÁMOGATOTT” KÖNYVKIADÁS X .A Karöltve a kamarával Egykoron éppúgy sanyarú volt a honi könyves szakma helyzete, mint manapság. De — a „tiltott” és „tűrt” korlátai között — „támogatott” kategória is létezett. Ma nincs ilyesmi. Miként pénz sincsen, és vásárló is alig akad. Ismervén a hazai érdekképviselet és a könyves vállalkozások helyzetét, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése érdekvédelmi szövetségre lépett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával. A tisztességes könyvpiaci magatartást megcélzó összefogás hátteréről Szellő Tibortól, a BKIK sajtófőnökétől kapott tájékoztatást lapunk. A Tóth Imre BKIK-elnök és Bart István, MKKE-elnök által aláírt megállapodás jegyében a két szervezet — többek között — karöltve lép föl a piaci verseny hiénáival szemben. Együttműködik az ágazatra vonatkozó törvények, rendeletek véleményezésében, illetve betartatásában, folyamatos információcserét folytatnak egymás között, karöltve védelmezik a vállalkozás jogát, a könyvszakma piaci versenyének szabadságát. Segítik a könyvkiadás és -kereskedelem cégei kamarai egységeinek megalakítását, a kamara más szerveihez való kapcsolódásukat, a szervezeti munkát a testületekben. Kölcsönös részvételt biztosítanak olyan rangos eseményeken, mint például a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, az Ünnepi Könyvhét, az Országos Szak- és Tankönyvvásár vagy a frankfurti könyvvásár. Mindemellett közreműködnek a szakképzésben a pályázatok elbírálásában, továbbá üzleti kapcsolatokat közvetítenek a magyar könyvipar szereplői számára. T. T. „Kék madár” Lehet-e, sőt szabad-e még kergetni a „kék madarat”, vagy tudomásul dBWNl kell venni, hogy, aki a boldogságot JttZÉjáM \ csak a szabadságban fogant testvéri JF*' Wség és egyenlőség kiteljesedéseként « 4. képes elképzelni, jobb, ha számol a JJi -realitásokkal...? Amely realitásoki *s azt mutatják, hogy nem a XX. szá-zad vége az az időszak, amikor még a francia forradalomtól eredeztetett —*_ eszményeink valóra válhatnak, s ha van egyáltalán hely a földön, ahol ez a csoda megtörténhetnék, az semmiképpen sem lehet Kelet-Közép-Európa, legkevésbé pedig Magyarország. Ameddig azonban nem kell bevallani, hogy az álom álom marad, amíg a keserű jelen helyett lehet képzelni boldogabb és igazságosabb jövőt, addig nem olyan kegyetlen a szembesülés. Amint azonban alkotmányosságról van szó , az alkotmánykoncepció vitája felveti a kérdést: szociális állam lesz-e, lehet-e Magyarország a közeli jövőben, vagy nem, a válaszadási kötelezettség bizony megrettentheti azokat, akik még nem számoltak le illúzióikkal. Vagy pedig társadalmi helyzetük okán nem is számolhatnak le. Az, a múlt héten igen nagy skandalumot kiváltó szavazás, amelynek tétje bizonyos paragrafusok alkotmányba emelése volt, voltaképpen a „kék madárról” és az elveszett illúziókról szól. S hogy még drámaibb legyen a helyzet: a nagyobbik kormánypárt meghatározó személyiségeinek gyötrelmeiről, akik most kerültek igazán választás elé. Hiszen szocialista politikusokként — nota bene: kormánytagokként — arra kellett volna adniuk voksukat, hogy Magyarországon márpedig a szociális jogokat az alkotmány nem garantálhatja. S ez még akkor is nehéz, ha úgy általában az ember tudomásul veszi a való világot, ahol már avítt eszmének számít mind a szolidaritás, mind az egyenlőség. Más értékek jöttek divatba, amelyeket azonban csak addig lehet átmenetinek nevezni, amíg alkotmányozni nem kezd a tisztelt Országgyűlés. Az alkotmány azonban véresen komoly dolog, s nem mindegy, egy állam mit garantál polgárainak... S mit nem. Érdekes módon a múlt hét csütörtökéig az alkotmánykoncepcióról szóló viták nemigen foglalkoztatták a közvéleményt. Mintha valami életidegen paragrafusgyűjteményről lett volna szó, amely „jobb házaknál” kéznél van, ami nélkül nem működhet jól a társadalom intézményrendszere, de amihez az egyes embereknek nem sok közük van. Aztán egy csapásra kiderült, hogy mégiscsak... Hogy még ezen a héten eldőlhetett volna — de valószínűleg csak szeptemberben mondja ki a végső szót a parlament —, meddig terjednek Magyarország polgárának jogai. Odáig, hogy szabadságát és szuverenitását garantálja az alkotmány — ami persze nem kevés —, netán odáig, hogy van gondja a szabad és szuverén, de esendő emberre is. A döntés történelmi lesz. Majd meglátjuk... Gyémánt Mariann Erik Db * j ykja GYÁRAT HOZTAK A GYÁRTÓK Snaekronuitók lettünk (Folytatás az 1. oldalról) E három üzletágnak köszönhetően a világ legsikeresebb fogyasztásicikkgyártó vállalatai közé tartozik, éves bevétele megközelíti a 30 milliárd dollárt, és 471 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Némely Pepsi-márka már majdnem százéves. A nagyvállalat viszonylag fiatal, tavaly töltötte be a harmincadik életévét. 1965-ben egyesült ugyanis a Pepsi-Cola Company és a Frito-Lay Inc. Ugyanebben az évben hozták létre a gyorsételüzletágat, amely az 1932-ben megjelent sós snack gyártását folytatja. A vállalat 30 százalékos részesedést mondhat magáénak a termék 18 milliárd dolláros nemzetközi piacán. Nálunk tavaly kezdték forgalmazni snacktermékeiket, egyúttal bejelentették, hogy 10 millió dollárt ruháznak be Magyarországon, hogy kialakítsák a helyi snackgyártás bázisát. Magyarországra 1995 júniusától importálnak burgonyaszirmot és extrudált kukoricát Hollandiából és Lengyelországból. John Stevenson, a PepsiCo Snacks Hungary vezérigazgatója munkatársunknak elmondta, hogy ma már 160 dolgozót foglalkoztatnak üzemeikben, és az év végére éppen 10 millió dolláros árbevételt érnek el, annyit, amennyit befektettek Magyarországon. A helyi termelőkkel együttműködve mezőgazdasági programot alakítottak ki nálunk. A vállalat újfajta vetőburgonyával, berendezésekkel látja el a gazdákat és biztosítja számukra az infrastrukturális fejlesztést is. A Budafokon felépített gyárat a legkorszerűbb számítógép-vezérlésű gyártóberendezésekkel szerelték fel. Húszpercenként mintát vesznek a gyártósorból, és a helyszíni minőségellenőrző laboratóriumban megvizsgálják az ízt, a termék minőségének állandóságát, és az ezt megtartó csomagolást. Azt tervezik, hogy további tízmillió dollárt fektetnek be az elkövetkező öt évben hazánkban. Már néhány környező országba exportálnak is a termékekből, és keresik a további lehetőségeket. bonta A HULLADÉK HOLDUDVARA Szelektálni kell A Levegő Munkacsoport — amely országos környezetvédő mozgalom — úgy véli, hogy a budapesti szemétdíj bevezetése óta takarékossági okokból is egyre többen gondolkodnak a hulladékcsökkentési lehetőségeken. Elképzelésük szerint a szemételtávolítás ideális megoldása a forrásszelekció lenne, vagyis a hulladékot a keletkezés helyén kellene úgy szétválogatni, hogy másodnyersanyagként is hasznosítható legyen. A környezetvédők szerint a sok millió forintért létrehozandó szelektív hulladékudvarokból kerületenként legfeljebb kettőt tudnak megvalósítani. A közelükben lakók így el tudják szállítani a háztartásban összegyűjtött szemetet a válogatóhelyre, de a távolabbi városrészekből nehezebben jut el a felhalmozódott háztartási hulladék. A hulladékudvarok igazi jelentőségét abban látják, hogy a környezetet különösen terhelő anyagok kiszűrésében fejthetik ki igazán a szelektáló tevékenységüket. G. K. I. fidás-vétel-csere fiutókozmetika Nyitva tartás: H-P: 10—18-ig. SZ: 9—13-ig. Cím: Könyves Kálmán krt. 58.