Esti Hírlap, 1996. október (41. évfolyam, 198-219. szám)
1996-10-03 / 200. szám
. A KIRÁLY MONOGRAMOS SZÖGET VERT BELÉ 0' T'. Szálé vés a Ferenc József hiú (Folytatás az 1. oldalról) A légitársaság a híd mellett 70 méteres bérelt partszakaszon üzemeltette hidroplánállomását, és 1923-tól 1926-ig indította gépeit Budapestről Siófokra, Bécsbe és vissza. A Magyarországon azóta is páratlan kísérlet, hogy hidroplánokat menetrendszerűen állítsanak közlekedésbe, drágasága miatt hároméves működés után 1926-ban megszűnt. A XI. kerületi önkormányzat sajtóirodájától megtudtuk, hogy a Szabadság híd rekonstrukciójára két szakaszban, jövőre kerül sor. A munkálatok első felében az úttest alatti alsóbb szintek javítását és kisebb cseréjét végzik el a szakemberek. A munka második szakaszában sor kerül a híd felszínének a villamospályát és a felső vezetéket is érintő rekonstrukciójára. A tervek szerint ■Sithídáztehermerítésítése érdekében az 1-es autóbuszjárat után 2002-ben a villamosforgalom is megszűnik a Szabadság hídon, és átadja helyét a személy- és gép- 7V kocsiforgalomnak. Almási Tamás A millenniumi idők boldog békéjében , mikor Budapest világvárossá fejlődik, a nemzet ősz királyának a keblére borul, Jókai Mór azt írja, hogy „vasláncaink nincsenek már, ami összeköt, az aranylánc”, és Gárdonyi Géza is csak titkos naplójában nevezi kopasz saskeselyűnek és gazember osztráknak a királyt . Ferenc Józsefről nevezik el a Fővám téri hidat, mint ahogy a földalatti vasutat is. A híd tervére nemzetközi pályázatot írtak ki, nagy szerencsénkre a 21 pályamű közül Feketeházy János államvasúti főmérnöké nyert, akinek avantgárd felfogása ma is megdöbbentő. 1895- ben írja a Mérnökegyleti Közlönyben: „A vasszerkezetű építmények részleteit eddig jobbára csak a szerkezeti szükségletnek megfelelően alakították, a művészi kiképzésre való tekintet nélkül, vagy pedig eltakarva a szerkezetet, öntöttvas, bádog- vagy kőburkolattal látták el, és a kőarchitektúrából merített formákba öltöztették; ilyen burok lehet magában véve szépen és szellemesen tervezett, gyönyörűen részletezett, de nem lesz igaz és magasabb esztétikai követelmények kielégítésére való...” Elvei szerint a vasat a maga valódiságában kell bemutatnia az építménynek, nem elfedni, eltitkolni kell az anyag anyagszerűségét, hanem befogadni az építészet formanyelvébe. Ez a törekvés vezette abban, hogy a pilonok fölött vaskapuzatot alakított ki. A híd egyébként is a magyar ipar diadala: a Magyar Állami Gépgyárban készült, Diósgyőrben és Zólyombreznón gyártott „bázikus Martin-vasból”. „Büszkén tekinthet a magyar a Ferencz Józsefhídra úgy is, mint Budapest további fejlődésének újabb hatalmas eszközére, de úgy is, mint olyan műre, amely minden izében magyar tudomány s a magyar ipar alkotása és egyik maradandó becsű emlékjele ezredévi ünneplésünknek” — írja a Vasárnapi Újság száz évvel ezelőtt. A róla elnevezett Ferenc József hidat 1896. október 4-én délelőtt 11 órakor nyitotta meg a király. Pompás díszsátort állítottak fel erre az alkalomra a híd pesti hídfőjénél: „Mikor a király megjelent a sátorban, mögötte József kir. herceggel, a tribünökön a hölgyek felemelkedtek helyükről, a férfiak pedig levették a kucsmát vagy kalapot. Dániel miniszter most előlépett, s megkezdte beszédét, mellyel felkéri a királyt a híd megnyitására. A király erre ezt a feleletet olvasta el egy lap papirosról: Örömmel engedtem meg, hogy ez új híd nevemet viselhesse, s midőn azt a közforgalomnak ezennel átadom, őszintén kívánom, hogy e szép mű, mely egyszersmind a magyar műépítészetnek és vasiparnak kiváló teremtő képességét is tanúsítja, újabbi hathatós tényezője legyen kedvelt magyar székesfővárosom további felvirágzásának” — tudósít a korabeli hírlap. Majd a közönség éljenzése közepette a király ezüsttollával aláírta az alapítólevelet, melyet „a pesti kapuzat tetején szárnyaló turulmadár” alá helyeztek. (Száz éve divat, hogy az öngyilkosjelöltek erre a turulra másznak fel és ha mégis az életet választják, a tűzoltók gondja a többi.) „Még egy frappáns ötlet emelte az ünnep fényét: a miniszter arra kérte a királyt, hogy nyomjon meg egy, az asztalon elhelyezett gombot, mire a híd felől sistergés, majd koppanás hallatszott: az utolsó szög bele volt verve a hídba. A gomb ugyanis villamos vezetékkel megmozgatott egy emelőt, amely egy kis pörölyt sűrített levegő segítségével 45 tonnás erővel zúdított a szegre...” — így a tudósító. A szeg mélyedésében a király monogramja volt megörökítve. (Mely szög azóta több ízben eltűnt és újjal pótoltatott.) A hidat a visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották, de 1946. augusztus 20-ra újjáépült, ekkor kapta új nevét: Szabadság híd. Régi szerkezetének egyes elemei a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő parkban ma is megtekinthetők. A híd áll „a futó folyam és a futó idő felett”, mint Illyés Gyula írja egy versében, egy másiknak pedig ezt a címet adta: „Amikor a Szabadság-hídra a középső részt fölszerelték”, így kezdődik: „Bizony elnéztem, ahogyan a pontonon haladtam, / jobbkézt a Szabadság-hidat már teljes egy darabban. / Jó volt bizony a szemnek is, nemcsak az érdek észnek: / valami újra összeállt és győztesen egész lett.” A MAIV?Erki Edit A magyar ipar diadala SCHILLER ZSUZSA FELVÉTELE A SZENNYEZŐ ANYAGOKAT VISSZATARTJÁK Amíg a víz tiszta les A Fővárosi Vízművek Részvénytársaság szombaton tíz és tizennégy óra között nyílt napot rendez a csepeli víztoronyban és új, ivóvízkezelő műben, ahol il, vastól, mangántól és ankemoniumtól tisztítják meg a vizet. _ A víztorony előtt megtekinthető a Vízinform című mozgó kiállítás, melynek keretében Budapest vízellátási rendszere, illetve annak működése kerül bemutatásra. Az érdeklődők arról is tájékoztatást kapnak, milyen keménységű, minőségű az ivóvizük, valamint arról, hogyan takarékoskodjunk az ivóvízzel. A vízbekötéssel, a vízdíjszámlával és környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre szakemberektől kaphatunk választ. A vízorony elől külön buszok szállítják az érdeklődőket az ózonfejlesztő ivóvízkezelő műbe, ahol a víztisztítás technológiájával ismerkedhetnek meg. A csepeli vízműkezelőt idén március 21-én kapcsolták be a Fővárosi Vízművek Rt. ivóvíz-szolgáltatási rendszerébe. Az ivóvízkezelő mű névleges teljesítménye százötvenezer köbméter naponta, előírt minimális terhelése pedig harmincezer köbméter. A víz a kutakból alacsony nyomású vezetéken érkezik az ivóvízvezetékműben lévő nyersvizet fogadó medencébe. Innen szivattyúk emelik az úgynevezett kaszkádos levegőztető szintjére. Itt a vas oxidációja megy végbe természetes levegő segítségével. A mangán oxidációja ózon bevetésével zajlik, az ózon biztosítja a víz erőteljes fertőtlenítését is. Az oxidáció során az oldott vas és mangán csapadékká alakul. Az előkezelt víz a kvarchomoktöltetű gyorsszűrőkbe kerül. A szűrők visszatartják a szilárd, lebegő szennyező anyagokat. Ezután aktívszén-töltetű szűrőtárgyakon is keresztülfolyik a víz. A szén óriási felülete megköti a vízben lévő, többnyire szerves mikroszennyezőket, melyek kellemetlen szagot vagy ízt adhatnak a víznek. Az aktív szenes megkötés után lesz a víz ivóvíz. A Fővárosi Vízművek Rt. nagy kiterjedésű csőhálózata szükségessé teszi a víz utófertőtlenítését, mely klórgáz adagolásával történik. B. Á. Szombaton a csepeli víztoronyba bárki felmehet PESTRŐL • BUDÁRÓL ~ 1996. október 3., csütörtök UJJÉPIGETBEN MEGINT NAGYSZERŰ Parádé a Városligetben Ligeti parádé néven nagyszabású rendezvényt tartanak a hét végén a Városligetben, a Liget Köztársaság Egyesület szervezésében. Az egyesület tavaly nyáron alakult azért, hogy visszahozza a Városliget kulturális életét, régi szórakozási hagyományait. Ennek jegyében számos nagy sikerű programot szerveztek, nevükhöz többek között a zenés városligeti napok és a honfoglalás kori harci játékok kötődnek. E hét végi rendezvényük egyben a Városliget szezonzárása. A Vajdahunyad váránál kézműves-kirakodóvásár lesz, a programok pedig két színpadon folyamatosan zajlanak. Mindkét nap délelőttjén országos néptánc- és népviseleti bemutatóban gyönyörködhetnek a hagyományőrzés szerelmesei, sőt akár népdalt is tanulhatnak. E program szervezője Vásárhelyi László. A karneváli hangulatot óriásbábok és mazsorettek felvonulása biztosítja, és akinek nem elég a bábokból, az színjátszásukat is megtekintheti. Főleg a kisgyermekeknek jelent majd derűs perceket a bohóczenekar, végül pedig, aki nem elégszik meg a közönségszereppel, az benevezhet a Magyar Cirkusz és Varieté tehetségkutató versenyébe. A Csodabogarak kerestetnek versenybe bohócot, fakírt, bűvészt, harc- és egyensúlyozó-művészt, marionettbábut, kígyóbűvölőt, illuzionistát, hangutánzót, színpadi tárkost egyaránt várnak. Aki sikeresen szerepel, az a következő ligeti parádén nem közönség, hanem vendégművész lesz. Addig is tapsolhatnak az idei vendégnek, aki nem más, mint Pataki Ferenc fejszámolóművész. A programok természetesen ingyenesek, és a Liget Köztársaság reméli, minél több család látogat ki a hét végén a Városligetbe. bzs NEHEZEN INDULT A MAGANOSITÁS Patikák minimáláron (Folytatás az 1. oldalról) Elsősorban a nagy forcagalmúakért folyt éles, verseny, egy budai gyógyszertárért 120 millió forintot is megadtak, de egy külterületi patika csak 1,2 millió forintért kelt el. (A korábban bezárt városszéli patikák közül is gazdára talált néhány.) A gyógyszertárakat elsősorban az elővásárlási jogot élvező bent dolgozók vették meg. A mostani pályázat során nyolc gyógyszertár tulajdonjogát értékesítik. Közülük a legolcsóbb a XIII., Róbert Károly körúti, amelynek minimálára 2,7 mimilliós forint, de 2 millió forint plusz áfáért meg kell venni a muzeális bútorzatot is. A másik végletet a belvárosi Dorottya utcában lévő patika képezi, amelynek minimálára 97 millió 317 forint. A hatalmas összeg feltehetően annak tudható be, hogy Magyarországon csak itt árulnak egyedi importtermékeket. Bérleti jogát 22 patikának hirdették most meg. Itt a legolcsóbb egy kispesti gyógyszertár, amelyet 2,7 millió forintért lehet kibérelni, a legtöbbet pedig egy XVIII. kerületi patikáért kérnek, ennek 18,6 millió forint a bérleti díja. Most kívánják bérbe adni a Váci utca 38. szám alatt lévő közismert gyógyszertárat is, amely ugyancsak muzeális bútort tartalmaz, ennek önmagában 5 millió forint plusz áfa az értéke, és 10,7 millió forintért lehet minimáláron kibérelni. (Valamennyi felkínált gyógyszer-tár ára tartalmazza a berendezések, a felszerelési tárgyak, valamint a gyógyszer - és árukészlet megvásárlásának kötelezettségét is.) B. M. A gyógyszertárakat elsősorban a dolgozók vették meg SCHILLER ZSUZSA FELVÉTELE BRUSCH PÉTER EMLÉKE Újpest ihletésében Tizenegy éve halt meg, ötvennégy évesen Brusch Péter. Született festőtehetség volt. Színfantáziája már gyermekkorában fölkeltette környezete érdeklődését. Rajztudásának gyarapítására az Iparművészeti iskola, majd Szőnyi István, Barcsay Jenő és Kmetty János tanítványaként a Képzőművészeti Főiskola adott lehetőséget. Brusch Péter Újpest szülötte. Hagyatéka ezt egyértelműen bizonyítja. A gyárváros látképeivel, a Duna-part, a Szilas-patak buja növényzetének megörökítésével, a szegénynegyed házainak ábrázolásával tanúságot tesz a regionalitás önálló lelkületének a fölénye mellett. Magatartására döntő befolyást gya BRUSCH PÉTER GRAFIKÁJA korol szülőhelye. A város perifériájának tekintett települést az iparosodás, az urbanizáció fokozatosan megváltoztatta. A szülőföld realitása jelen van műveiben, hétköznapok és ünnepek sorsformáló motívumait jeleníti meg. A művészi hivatást nem érezte kiváltságnak, hisz legalább ennyire érezte fontosnak az újpestiek kulturális szolgálatát. Már főiskolás korában próbálta csoportba szervezni a helyi és környékbeli művésztársakat. A háború után létrehozta a Bagolyvár újpesti művésztelepet, ahol fórumot teremtett az alkotók és a műbarátok találkozására. Az ócska bérház az álmok és lehetőségek, ötletadó találkozások színhelye lett. Halálát követően — B. Altai Ilonának, feleségének köszönhetően — mintegy öt éve tisztelgett kiállítással a szülőföld hűséges szolgálójának. Képeit a kőbányai Pataky István Művelődési Házban — a Művészetbarátok Egyesülete kezdeményezésére — a közelmúltában mutatták be. Az egyesület most 18 színes és 46 fekete-fehér reprodukcióval gazdagított kötetben örökítette meg Brusch Péter művészetét. A könyvet újabb kiállítással ma, csütörtökön a Gutenberg Művelődési Otthonban (VJIL, Kölcsey utca 2.) mutatják be. Itt a szerző, Pogány O. Gábor dedikálja is a köteteket. Gerely Tibor Újpest