Esti Kurir, 1926. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-28 / 95. szám
I Szerda, 1926 április 28 BnKom SZINIVMK Harminc éves a Vígszínház 1896 május 1 — 1926 május 1 Sok hatalmas homokbucka, napégette szikes földdarab állott akkoriban, harminc esztendőnek előtte azon a helyen, ahol ma a Vígszínház hatalmas palotája emelkedik. A város szíve a Kerepesi út, meg a belső körutak flaszterén már áradt az élet, és pezsgett az egyre fejlődő magyar főváros izgalmas lármája, itt kint, a Duna felé még pusztaság volt és az ázott föld nem kívánt életet. Egy lelkes főúr, Kegievich István gróf lelkében születik meg az eszme: telket kell vásárolni az ötödik kerületben és a telekre színházat kell építeni az egyre izmosodó magyar színjátszók számára. Tervéhez megnyeri Silberstein- Ötvös Adolfot, majd dr. Váradi Antalt, Fekete Józsefet, Náday Ferencet, Faludi Gábort, akik hosszú időkön át törik a fejüket, hogyan váltsák valóra a gondolatot. A nagy társaság végre triumvirátussá olvad le, amelynek tagjai Keglevich- Faludi és Szécsi, akik 1894 január 20-ára közgyűlést hívnak össze a leendő színház ügyében. Most már hamar megy minden, a gondolat társul az akarattal és a pénzzel és 1891 április 2-án megtartják az első próbát az új Vígszínházban Ditrói Mór művészi igazgató vezetése alatt. Rövidesen a Vígszínházhoz kerülnek a következő színészek: Alpár Irén, Bíró Gizella, Delly Emma, Haraszthy Hermin, Hunyadi Margit, Kalmár Piroska, Kész Rózsi, Lánciy Ilka, Rikó Lina, Pécsi Paula, Szép Olga, Sípos Etel, Szilasi Rózsa, Varsányi Irén, Belassa Jenő, Beregi Oszkár, Fenyvesi Emil, Gál Gyula, Góth Sándor, Gyöngyi Izsó, Hegedűs Gyula, Kazaczky Antal, Magyary János, Mátray Béla, Molnár László, Pintér Imre, Báthonyi Ákos, Szathmáry Árpád, Szerémy Zoltán, Sziklay Kornél és Tapolczay Dezső. A színészek nagy tudással és lelkiismeretes buzgalommal készülnek a színház megnyitójára. Ditrói április vége felé jelenti, hogy a darab áll, megnyílhat a színház. 1896 május elsején tartják az első előadást, amelyen Jókai Mór Barangok című vígjátéka kerül színre. A vígjátékot Barna Izsó ünnepi élőzenéje előzi meg,majd prológ következik, amelyben Lenkey Hedvig, Gál Gyula, Balassa Jenő és Beregi Oszkár lépnek fel. Lenkey■ Hedvig volt tehát az, aki a színház nagyjövőjű színpadán az első szót kimondta. A Barangokban Tapolczay Dezsőnek volt igen nagy sikere. Kevéssel ezután francia vígjáték következik, az Államtitkár úr, amelynek mérhetetlen a sikere. Főszereplőit, Hegedűs Gyulát és Fenyvesi Emilt most ismeri meg a közönség. Se vége, se hossza nincs a kihívásoknak, az akkori idők krónikásának feljegyzései szerint. Ezután A helyettes című darab jön, amelyben Góth Sándor mutatkozik be és így egymásután következnek azok a mérhetetlen sikerek, amelyek a Vígszínházat rövidesen nemcsak az ország, hanem Európa egyik első színházává emelik. A Millió című darab Szerémy Zoltánnak hozza meg a sikert, a Becstelenek Haraszthy Herminnek és Gál Gyulának, a Takarodó Balassának, A hittelen Fenyvesi Emilnek és a Csalj meg, édesben jelenik meg a színpadon a jövő harminc esztendejének egyik legnagyobb művésznője, Varsányi Irén. Az öreg Faludi atyai gondoskodással vigyáz színészeire, akik élnek-halnak azért az épületért, amelynek falai az ő nemeshangzású szavaiktól visszhangzanak. A Vígszínházban ismeretlen fogalom a színházi törvényszék és az ügyelői lapon mindig kitöltetlen marad az a rubrika, amelyben az ügyelő a késésről vagy egyéb kisebb bűnökről szokott jelentést tenni feljebbvalóinak. 1899 .árcius 22.-én a Vígszínház elérkezik az ezredik előadáshoz. A Dr. Pepi kerül színre. 1902 január 1.-től száz estén át magyar darabokból álló ciklust rendez a színház.1903 március hónapban Faludi Gábor húszezer koronval megteremti a Vígszínház nyugdíjalapját. 1906 május 1.-én üli meg a színház fennállása tizedik évfordulóját. A jubiláns estén a Takácsok kerül színre ötvenedszer. 1906 október 18.-án tartják az első délutáni előadást. A mérsékelt helyárú előadáson Beöthy László Béni bácsi című háromfelvonásos bohózatát adják. 1910 január 15.-én nagy eseménye van a színháznak, amelynek színpadán most először shakespeari szó csendül fel : A makrancos hölgy-ben. Ugyanezen év április 25.-éjén útnak indul egy hatalmas világsiker: Molnár Ferenc Ördögét mutatják be. A ragyogóbbnál ragyogóbb sikerek sűrűn követik egymást, Faludi Gábor mégis az idők változásán elkedvetlenedve, 1920. tavaszán eladja a színházat Ben Blumenthalnak, aki Roboz Imrét vezérigazgatóvá nevezi ki, Jób Dánielnek, a színház eddigi főrendezőjének pedig igazgatói címet ad. A színház kötelékében marad természetesen Komor Gyula, a művészeti titkár, aki művészeti igazgató lesz és Wister Ernő, a gazdasági ügyek vezetője. Harminc, esztendő telt el azóta, hogy Hegedűs Gyula kopott, fekete kabátkájában beállított a Vígszínház igazgatói irodájába. Harminc év múlott el és a Vígszínház azóta mitsem veszített a régi fényből. Gárdája még ma is az elsők között áll és ha a színház csillaga az utóbbi esztendők során egy-egy pillanatra mégis elhaloványult, nem a színháznak, hanem az utolsó évek mindent beborító fekete felhőinek tudhatjuk be. A . y Kedd A VIDÁM ÉS NAPSUGARAS évfordulók közé zordon, fekete szárnyakkal most beszökött egy, amely könnyeket csalt a szemekbe és néhány pillanatra sorompót szegett a mosolygás elé. Most múlt egy esztendeje, hogy Tapolczay Dezső, a Fővárosi Operettszínház igazgatója hirtelen, anélkül, hogy barátaitól elbúcsúzhatott volna, meghalt. Egy esztendő perdült le azóta, eseménydús, de szegény esztendő, amelyet a színházat kedvelők még igen sokáig fognak emlegetni. Konzorciumok alakultak, tehetségeket dobált ide-oda a válság vészesen dühöngő vihara és hol egyik, hol a másik színházról kelt szárnyra a megsemmisülés rémének híre. Tapolczay egy év előtt elment, amikor még szilárdan állottak a falak és az egymáshoz illesztett téglák szűk kis résein keresztül nem járt-kelt a sok elbúsító mendemonda, híresztelés, pletykaság. Tegnap múlott egy esztendeje annak, hogy meghalt és három nap múlva lesz harminc esztendeje annak, hogy megnyílott az a színház, amely először otthont adott neki a fővárosban, ahova nagy alázattal jött fel vidékről és ahol ismert nagy színésszé lett. E két dátum között ráérünk a színész sorsával törődni, ráérünk emléket emelni neki, a színésznek, akinél kötelességtudóbbat keveset ismert a magyar színpad, aki a színházi törvényszéket csak hírből ismerte és akinek temetésén rendőrök tartották vissza a tömeget, mert mindenki, akinek csak legkisebb köze is van ehhez a színes világhoz, egy-egy orgonaszálat akart bedobni a kegyeletnek áldozva, Tapolczay Dezső sírjába. * — Ha kitünően és hasznosan el akar szórakozni, űzessen elő félévre 100.000 koronáért A DIVAT-ra a kiadóhivatalban: VII., Kertész ucca 24.* TEGNAP ESTE az étteremben, ahol hosszú esztendőkön keresztül állott Tapolczay Dezső törzsasztala, ismét összejöttek a cimborák, négyen : Kiss Ferenc, Zerkovitz Béla, Szabolcs Ernő és Nagy Jenő. Az asztal mellett négyen ültek, az ötödik hely üres maradt, egy deci bor és egy csokor orgona mutatta csak, hogy valaki hiányzik innen. A négy pajtás egyetlen szót sem szólt, de a vendéglő törzspublikuma tudta, hogy magukba zárt mondatokban mondják el most az eseményeket az ötödiknek, aki nincs itt, aki meghallgatja őket és aki tanácsokat ad a legsúlyosabb színházi problémákban is. A tegnap elterjedt hírekből ítélve legtöbb mondanivalója és legtöbb tanácsolni valója pedig éppen neki lett volna, de ő nem volt ott, és pont tizenkettőkor a cigány hegedűje csak szellemalakjának húzta : „Szeretnék május éjszakákon letépni minden orgonát..." ‘ SEBESTYÉN GÉZA beszéli: — A koplaló fakírt szeretném levinni Miskolcra. — Minek? — Hadd lássa a miskolci közönség is. — Nem tudod őt megfizetni. — Nem baj, kap majd egy kis gázsit, és a teljes ellátást.* A KITTY ÉS KATI ma délelőtti házi főpróbáján megint baj történt : Vaály Ilona, a Kati eltévesztette mondanivalóit. No hiszen Tihanyi főrendező veszekedett is, és hullott a szidás, mint a záporeső, amire Vaály megharagudott, kiment a színpadról és bejelentette, hogy ő bizony nem jön be többet, mert mégsem járja, hogy összeszidják. Kérte ez is, kérte az is, de hasztalan volt minden, a kis Vaály odakint maradt a kulisszák mögött és csendesen pityergett. — Szóval mi lesz? — kérdezte türelmetlenül Tihanyi, a főrendező. — Majd kicsalom én a kulisszák mögül, ne féljetek, — szólott Nagypál, a karmester és már felemelve dirigensi pálcáját, csendben odasugott a zenekarnak, amely egyszerre rázendített : „Kati gyere ki.. ■ és Kati természetesen kijött, mire Tihanyi mosolyogva jegyezte meg : — Hja, könnyű Katit láncba vinni. — Ha ízlésesen akar öltözködni, vegye meg A DIVAT áprilisi számai. Megkaphatja bármelyik újságelárusítónál. EGYIK-MÁSIK SZÍNÉSZÜNK azon panaszkodik, hogy a rádióban nem érdemes szerepelni, mert a színész a világ legszebb muzsikáját, a tapsot nem hallhatja a rádióban. Az ő számukra mondom el, hogy a rádióhallgatók a színész üdvözlésének egy új formáját találták ki, amennyiben a szereplőknek leveleket küldenek, ami felér a tapssal. Így például a napokban gyermekelőadás volt a rádióban, amelynek során Lajtai Lajosnak, a fiatal zeneszerzőnek néhány kis dalát és zenés játékát vitték el a hanghullámok a világ négy tája felé. Az előadás után néhány napra a zeneszerző levelet kapott az égjük vidéki apácazárdából. A többi között ezt írja a soror: „Már sok szép dolgot meséltek a gyermekeknek rádión, de ez a délután ragadta meg őket legjobban és mingyárt kértek, írják a tekintetes szerző úrnak, legyen szíves küldeni nekünk ilyen kis dolgokat, amelyeket vagy lemásolunk, vagy pedig gyűjtünk rá a faluban és megfizetjük. Kis zárdánknak mindig kellenek ilyen kedves kis dolgok, mert a gyermekeket gyakran a színpadra léptetjük a nevelés, meg az ügyesedés szempontjából. Éppen most is készülünk a plébános úr névnapjára és nagyon szeretnénk meglepni a jó szerző úr kincseinek bemutatásával. Nagyon kérem tehát a tekintetes urat, juttassa el kis falunkba lelket emelő kincseit, hogy nevét ne csak azok ismerjék, akik a rádiót hallgatják. Kis falunk jó plébánosa minden szerdán és vasárnap délután jutalomként kis tanítványainkat felváltva viszi a rádiót hallgatni, nagy a verseny, ki menjen, így azután mindenki megismerheti az ön műveit." Művészek! Művésznők! Van-e ennél a bájos levélnél szebben hangzó zajos tapsorkán ? Minden este: „Az alvó férj“ a Vígszínházban K4WI * Tóth Imre ünneplése. A Nemzeti Színház péntek esti előadását, amelyen Tóth Imrének, a színház volt igazgatója és örökös tagja művészi pályájának 50 éves jubileumát ünnepük, Hevesi Sándor ünnepi beszéde vezeti be. Utána premierként kerül színre Bartók József „Zsuzsi" című egyfelvonásos színműve és Zilalvy Lajos a „Házasságszédelgő" című új vígjátéka, a kettő között pedig a „Vén színész", Gyulai novellájának dramatizált formája. A három darab főszereplői: Rákosi Szidi, P. Márkus Emília, Helvei Laura, Bajor Gizi, K. Demjén Mari, T. Sigely Juliska, Mihályfi Károly, Odry Árpád, Belügyi Lajos, Pethes Sándor és Pataky József. Tóth Imre színészakadémiai igazgatóságának tízéves jubileumát az Országos Magyar Színművészeti Akadémia tanári testülete és ifjúsága pénteken délelőtt fél 12 órakor fogja megünnepelni az Uránia Színházban (VIII., Rákóczi út 21.) (♦) Tolnai Andor egy szerelmes bonviván szerepében, szép hangjával és férfias játékával kelt nagy hatást a „Kitty és Kati“-ban a Királyszínházban. * A magyar királyi Operaházban kedden színre kerülő „Sába királynőjé“-ben Sulamit szerepében vendég lesz Takács Klementin, a Zeneakadémia végzett növendéke. A szerdai „Hamlet“-ben Claudius királyt Kálmán Oszkár helyett, a szombati „Rigoletto“-ban pedig Sparafucilet Székely Mihály helyett Venczell Béla énekli. Rigoletto címszerepében a hosszabb olaszországi tanulmányútjáról visszatért Palló Imre lép fel. Vasárnap Szemere Árpád rendezésében ez évadban másodszor tűzték műsorra Strauss Richárd „Salomé“-ját, melynek címszerepét Némethy Ella először fogja énekelni. „A denevér" pénteki előadására minden jegy elkelt. * A tanár úr, Forgács Rózsi Kamaraszínháza május 1.-én, szombaton este ismét premiert tart. Ez alkalommal bemutatja Fehér Jenő „A tanár úr" című egyfelvonásos színjátékát. A bemutatóval egyidejűleg természetesen továbbra is színre kerül a szezon legnagyobb irodalmi sikere, Boross Mihály poétikusan szép darabja, „A mull". (♦) Orosz Vilma egy kokott szerepében mint nagyszerű táncos-szubrett mutatkozik be a „Kitty és Kati“-ban a Király-színházban. 11. oldal A Párizsi kirakat 11 attrakciója 1. A világ legmulatságosabb operettszövegei 2. A világ legjobb slágermuzsikája. 3. Titkos Hana énekel. 4. Csortos Gyula énekel. 5. Törzs Jenő énekel. 6. Titkos és Törzs csengetyűs nézőtéri mókája. . 7. A világ legfiatalabb koloratúr-énekesnője: Eggert Márta. 8. Gombaszögi Ella, Dénes Gyrörgy, Z. Molnár remek operett-együttese. 9. A legszebb párizsi toalettek a színpadon. 10. Jazz-band. 11. Esténként táblás házak a Magyar Színházban. „A királyné rózsája** Farkas Imre nagyszerű daljátéka még kétszer kerül esténként színre a Király Színházban Biller Irén tüntetésszerű ünneplése Szinte megható az a lelkes fogadtatás és tüntetésszerű ünneplés, melyben a közönség Biller Irént, a méltán népszerű primadonnát, esténként az Andrássy-úri Színházban részesíti. „Az elérhetetlen asszony" című pompás, gyönyörű zenéjű operett címszerepét játssza és már megjelenésekor percekig tapsolják ; üde, csengő hangjával, bravúros táncaival és nagyszerű játékával teljes gyiszelmet aratott. Vétó partnere Lukács Pál, aki mint énekes bonviván szenzációt kellett és Kabos Gyula, aki mindenkit megnevettet. (*) Minden este Csókos asszony szombat kivételével a Városi Színházban. A legnagyobb magyar operettsiker változatlanul zsúfolt házakkal halad harmadik jubileuma felé, a pompás szöveg, a páratlanul népszerű zene, a legragyogóbb előadás minden alkalommal frenetikus hatást ér el. A Csókos asszony a Városi Színháznak fennállása óta legnagyobb sikere. (*) Rose Ader és Grosavescu együttes fellépése a Bohéméletben, szombaton, a Városi Színházban eseménye az idei opera-szezonnak. Bőse Ader mint Jerisza lírai riválisa? Strosavescu, ki magyar születése dacára világhírré emelkedett, ünnepi előadást biztosítanak Puccini operájának. Az érdeklődés városszerte óriási, helyárak 20-től 130 ezerig. (*) Nagy Margit — Szedő Miklós dr. énekli ki a Cigánybáró főszerepeit vasárnap délután a Városi Színházban ■— mérsékelt helyárakkal. (*) T. Forrai Rózsi az újgazdag báróné szerepében legnagyszerűbb alakításainak egyikét fogja produkálni a „Kitty és Kati“-ban a Király* színházban. TABARIN NEMZETKÖZI ORFEUM Rákóczi út 63 varieté műsora a tavaszi vásár szenzációja záróra órakor Jegyek kaphatók a vásár területén is