Esti Kurir, 1928. augusztus (6. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
Szerda, 1928 augusztus 1 JSuKdbIR 3. oldal Tápiószelénél kisiklott a gyors, de csak néhány könnyű sebesülés történt Ma délelőtt fél tizenegy órakor könnyen végzetessé válható vasúti szerencsétlenség történt Tápiószele állomás közelében. A komolyabb szerencsétlenséget csak a vezető lélekjelenléte akadályozta meg. A vonatvezető közvetlenül a szerencsétlenség után lefékezte a mozdonyt és így a vonat megállt. A szerencsétlenség a bukaresti gyorsvonattal történt, amely 9 óra 45 perckor indult el a Keleti pályaudvarról. A vonat féltizenegykor ért Tápiószelére, de mielőtt befuthatott volna az állomásra, a pályának azon a szakaszán, ahol már napok óta javítják a síneket a gyorsvonat utolsó négy kocsija kiugrott a sínekről és így a teljes sebességgel robogó mozdony meglehetős nagy távolságon hurcolta maga után a vasúti töltésen futó kocsikat. ■ A pályának ezen a részén igen magas vasúti töltésen halad a sín és már már úgy látszott, hogy a kisiklott kocsik lezuhannak a mélységbe, amikor a mozdonyvezető lefékezte a vonatot és a bukaresti gyors megállt a nyílt pályán. A vonatkisiklás a tápiószelei állomástól alig néhány száz méternyire történt és a szerencsétlenség után a pályaudvarról pályafelvigyázók szaladtak a vonathoz. A kisiklott négy kocsi közül az egyik az étkezőkocsi volt, a másik három két harmadosztályú és egy másodosztályú személyvagon, amelyek már a vasúti töltés szélén voltak, amikor a vezetőnek sikerült lefékeznie a vonatot. Az utasok között természetesen óriási pánik tört ki. A kisiklott kocsik valamennyi ablaka betörött és az utasok izgalmát fokozta az is, hogy az ablakszilánkok könnyebben megsebesítettek tizenegy utast, akik hangos jajveszékeléssel kiáltoztak segítségért. Csak miután a közönséget sikerült megnyugtatni, akkor tudták megállapítani, hogy komolyabb szerencsétlenség, valamint súlyosabb sebesülés sem történt. A tápiószelei állomásról azonnal intézkedtek, hogy a nagyforgalmú vonalszakaszon leállítsák a forgalmat, amíg a kisiklott szerelvényt helyre nem hozzák. Ebben az időpontban kellett volna ugyanis megérkeznie Budapest felöl a szolnoki személyvonatnak és ezt a vonatot csak az utolsó percekben sikerült megállítani a szerencsétlenség színhelye előtt a nyílt pályán. A vonatkisiklás színhelyére csakhamar munkáscsapatot vezényeltek ki, amely megkísérelte a kisiklott vonatoknak a sínekre való visszatolását. Mivel azonban ez a kísérlet nem sikerült, a bukaresti gyorsvonatot a négy kocsi nélkül indították útnak Bukarest felé. Az épen maradt szerelvénnyel utazott az a tizenegy utas is, akik az ablakszilánkoktól könnyebb sérüléseket szenvedtek és akiket a Tápiószeléről kihívott orvos részesített elsősegélyben. A szerencsétlenség után a bukaresti gyors háromnegyed órai késéssel folytatta útját. Az államvasutak részéről azonnal megindult a vizsgálat annak kiderítésére, hogy mi okozta a szerencsétlenséget. Bár ezt a késő délutáni órákig nem tudták pontosan megállapítani, valószínűnek tartják, hogy ezen a szakaszon, ahol éppen a régi síneket cserélik ki, a sin olyan laza volt, hogy az egyik síntartó pont a vonat súlya alatt megpattant és ez okozta a kisiklást. A vizsgálat folyik. A JÖVEDÉKI RENDELET AZ ÉRDEKKÉPVISELETEK ANKÉTJÁN ■' i .............. Térffy igazságügyi államtitkár a népjóléti minisztérium nagy ankétján elismerte, hogy a jövedéki rendeleteket be kellett volna mutatni a parlamentnek ■ Vt/lSl/lsi ................ Belatiny Artúr, Madarassy Beck Gyula báró és Fábián Béla felhívták a figyelmet a polgárság óriási adóterheire • Holnap életbe lép a rendelet " Az egész gazdasági életet súlyosan fenyegető jövedéki rendeletek ügyében ma délelőtt 10 órakor kezdődött meg az az ankét, amelyet Vass helyettes miniszterelnök hívott össze a népjóléti minisztériumba. Az elnöklő Vass miniszteren kívül jelen volt Pesthy igazságügyminiszter, Térffy Gyula igazságügyi államtitkár, Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár, Bollermann Gyula és Jakab Oszkár pénzügyi helyettes államtitkárok, Aremeshegyi és Germán miniszteri tanácsosok, továbbá Fábián Béla, valamint a kereskedelmi kamara képviseletében Belatiny Artúr elnök és Kemény Dezső, az OMKE képviseletében Fischer Ödön alelnök, Balkány Kálmán igazgató, Bodroghy József pénzügyi előadó, a Gyosz képviseletében Koehler Károly főtitkár, a Tébe képviseletében Nyulászy János és Görög Frigyes pénzügyi előadó, a Kereskedelmi Csarnok részéről Madarassy-Beck Gyula báró elnök és Balla Szigfrid főtitkár, az Országos Iparegyesület részéről Hauswirth Ödön alelnök és Naményi Ernő igazgató, a Baross Szövetség képviseletében Jaczenovits Géza és Gotsner Jakab és végül a Mezőgazdasági Kamara és az OMGE képviseletében Marsall Ferenc és Mutschenbacher Emil igazgató. Az Ügyvédi Kamarát Ujlaky Géza képviselte. Az ankétet Vass helyettes miniszterelnök nyitotta meg és hangoztatta, hogy az értekezlet célja az ellentétes felfogások tisztázása. Nem szónoklatokat vár tehát, hanem a konkrét panaszok előterjesztését, hogy az illetékes tényezőknek alkalmuk legyen megtenni a panaszokra észrevételeiket. A rendelet félreérthető pontjait kell tisztázni. Ez a rendelet nem más, mint egybefűzése a régi rendeletekben elszórt jogszabályoknak. A polgárság nem érdemelte meg, hogy száznegyvenéves rendeleteket hívjanak életre Belatiny Artúr, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke köszönetet mond Vass helyettes miniszterelnöknek az ankét összehívásáért. Az adóterhek már most is rendkívüli nagy súllyal nehezednek a polgárságra, amely óriási áldozatokat hozott és hoz ma is. Ezeknek az áldozatoknak az eredménye , hogy a költségvetésben nagy feleslegek mutatkoznak és az adóbevételek nagymértékben haladják túl az előirányzatot. Madarassy Beck Gyula báró, megállapította, hogy az óriási áldozatokat hozó polgárság nem érdemelte meg, hogy száznegyven éves rendeleteket hívjanak életre. Kifogásolta, hogy tettenérök és a feljelentők jutalékot kapnak, és különösképen sérelmezte, hogy az egyenes adókra is vonatkoznak a jövedéki kihágásokra megállapított büntető szankciók. Pesthy igazságügyminiszter az Esti Kurírnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ezek a büntető szankciók az egyenes adókra nem vonatkoznak. Ez a kijelentés megnyugtatja ugyanide rendkívül fontos, hogy ez kifejezésre jusson a jövedéki rendeleteket módosító pótrendeletben. Bollermann miniszteri tanácsos azt állítja, hogy a jövedéki rendeletekben nincs súlyosbításról szó, csupán egységes kodifikálásról. Lényegében igaz, hogy az egyenes adókra is vonatkoznak a jövedéki kihágásokra megállapított büntető szankciók, de ez csak elvi jelentőségű, mert ezeket a szankciókat a gyakorlatban ezután sem fogják alkalmazni. A tettenérési jutalékokkal a túlzott jutalékokat akarták korlátozni, de jutalékokra mindenesetre szükség van, mert ez serkentően hat. Térffy államtitkár az alkotmányjogi kifogásokra reflektál. Az egyenes adókra vonatkozó kihágás alig van. A büntető szankciókat a jövőben sem fogják itt alkalmazni. ■ „A pótrendeletnek ki kell mondania, hogy a szankciók az egyenes adókra nem vonatkoznak. Madarassy Beck báró fentartja alkotmányjogi aggályait. Kifogásolja azt is, hogy súlyos jövedéki kihágásoknak minősít a rendelet olyan kihágásokat, amelyeket a törvény másként ítél is meg. Ezután Fábián Béla szólal fel. Az új jövedéki rendeleteket — mondja — feltétlenül be kellet volna mutatni a törvényhozásnak. Sérelmes az is, hogy a vizsgálóbiztosok, akik tulajdonképpen bírói funkciót teljesítenek, jutalékot kapnak. Ha eddig nem volt szükség az egyenes adók ügyében ilyen büntető szankciókra, miért kellett ezeket most bevenni a rendeletbe? A pótrendeletben ki kell mondani, hogy ezek a szankciók az egyenes adókra nem vonatkoznak. Térffy államtitkár igazat ad Fábiánnak abban, hogy a jövedéki rendeleteket a törvényhozásnak be kellett volna mutatni. Ennek elmulasztása azonban a rendeletek érvényességét nem érinti, mindössze azt lehet megtenni, hogy ezért a mulasztásért a kormányt felelősségre vonják. Pesthy igazságügy-miniszter a nyilvánosság kizárásának jelentőségéről beszélt, majd Bollermann miniszteri tanácsos azt fejtegette, hogy a jövedéki rendeletek nincsenek ellentétben a büntető perrendtartással. Ezután Ujlaky Béla dr. csatlakozott Fábián Béla fejtegetéseihez. ... És a rendelet mégis életbe lép Az értekezlet két óra után ért véget és erről a következő hivatalos kommünikét adták ki. Dr. Tass József helyettes miniszterelnök elnökletével ma délelőtt az érdekeltségek bevonásával értekezlet volt a népjóléti minisztériumban a jövedéki rendelet ügyében. Az értekezlet során különösen a törvényesség, valamint a rendelet bemutatásának kényszerére vonatkozó kérdések nyertek teljes megvilágítást. A különböző érdekeltségek képviselői részéről elhangzott és még várható nehézségek és kifogások további tárgyalása ügyében a helyettes miniszterelnök úgy intézkedett, hogy az érdekeltségek képviselői által nyolc napon belül a kormányhoz benyújtandó konkrét előterjesztéseket további nyolc napon belül az érdekelt minisztériumok megvizsgálják, válaszukat írásban megadják és Szent István napja után következő, valamelyik napon az értekezlet ezen az alapon újra összeül. A rendelet augusztus 1-én az eredeti rendelkezések értelmében hatályba lép. Vigyázó gróf állítólag az Akadémiára hagyta vagyonát Az Esti Kurír tegnap elsőnek jelentette, hogy Vigyázó Ferenc gróf, a híres magyar főúr egy osztrák szanatóriumban pillanatnyi elmezavarában öngyilkos lett. Gróf Vigyázó Ferenc után felmérhetetlen vagyon maradt. A bajáti Vigyázó-család egyike volt Magyarország leggazdagabb famíliájának. A Duna- Tisza közén 30.000 hold termőföld, rengeteg épület, azonkívül sok készpénz és műtárgy tartozott Vigyázó Ferenc vagyonába. Ezt a hatalmas vagyont egy Bécsből érkezett értesítés szerint Vigyázó Ferenc a Magyar Tudományos Akadémiára hagyja ,nagyrészben. Az óriás vagyon a végrendelet szerint nagyrészben a Magyar Tudományos Akadémiára száll. Ugyanakkor azonban felmerült az a hír is, hogy Vigyázó két végrendeletet bészíttetett, ezeknek tartalmát azonban pontosan még nem ismerik. Az Esti Kurír munkatársa egyébként kérdést intézett a Magyar Tudományos Akadémia titkárságához ez ügyben, ahol kijelentették, hogy mindezideig nem tudnak arról, hogy Vigyázó Ferenc gróf intézkedett vagyonáról. A gróf Vigyázó-család annak megállapítását kéri, hogy Ferenc gróffal nem halt még ki a bojárt Vigyázó-család. Bojárt Vigyázó Elemér, a család szeniorja ugyanis még ma is él és jelenleg Budapesten tartózkodik. Tűz és borzalmas pánik egy olasz műselyemgyárban Róma, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A római Viscosa műselyemgyár vegyészeti osztályában egy gáztartály felrobbanása folytán tűz ütött ki. Minthogy további robbanásoktól kellett tartani, a vegyészeti osztályban dolgozó munkások fejvesztve menekültek s legnagyobb részük a második emeleti ablakokból ugrott le az udvarba. Tizenöt, munkás és minkásasszony súlyos sebesüléseket szenvedett. A tüzet hamarosan lokalizálták. Az ausztráliai eucharisztikus kongresszus Róma, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A szeptember 3-án kezdődő sidneyi nemzetközi eucharisztikus kongresszusra kiküldött pápai delegáció Ceretti bibopos vezetése mellett ,tegnap utazott el Ausztráliába. A pápa az indulás előtt hosszabb kihallgatáson fogadta a küldöttség tagjait. A sidneyi eucharisztikus kongresszus szeptember 3-tól 8-ig tart. - — A Nyugat augusztus 1-i száma megjelent. Tartalma: Gellért Oszkár: Valami a végtelen sugarakból. (Vers.) — Balassa József: Az amerikai kultúra. (Tanulmány.). — Móricz Zsigmond: Homokbucka. (Novella.) —Teleket Béla: Versek. — Szergej Szergyejev Censzki: Színváltozás. (Regény.) Oroszból fordította: Gellért Hugó. — József Attila: Versek. — Balkányi Franciska: Zsolna imái és meghallgattatása. (Novella.) — Molnár József: Botrány a pokoltornácon. (Jelenet.) — Farkas László: Versek. — Pap Károly: B. városában történt. (Novella.) — Szolnoki István: Embertípusok küzdelme a kultúra irányításáért. (Tanulmány.) — Ignotus: Szocializmus és kapitalizmus. (Cikk.) — Kosztolányi Dezső, Tersánszky J. Jenő, Gyergyai Albert, Kürti Pál, Szegi Pál és Rabinovszky Máriás kritikái. — A gazdag szám ára 2 pengő, negyedévi előfizetés 10 pengő. Aki a Nyugatra előfizet, ingyen kaphatja meg Ady Endre bronz-plakettjét, amelynek 30 pengő a bolti ára. Kiadóhivatal: VII., Ilka utca 31. Tel.: 1. 371—40. ^ — Csukamájolaj helyett meleg időben is élvezetes csemege a jóizű, kellemes, poralakú remak. Harminchárom olcsó nap az Erzsébet-köruton. Tizenöt pengőért selyem pouplin, ing,t— eddig ez még ismeretlen fogalom volt a pesti férfiak előtt. És ismeretlen fogalom maradna továbbra is, ha egy különös ünnepélyes alkalom nem sietne segítségükre. Az Erzsébet-körut 54. szám alatt lévő Sós-cég tulajdonosa, hogy üzlete fennállásának harminchárom éves jubileumát megünnepelje, harminchárom olcsó napot rendez és ennek a vásárnak keretében meglepő dolgokkal kedveskedik publikumának. A tizenöt pengős selyem pouplining mellett négy pengőért a legpazarabb minőségű crep dechiic nyakkendőt vásárolhatja ott bárki és ha netán selyempizsamára van szüksége, azt is megkaphatja húsz pengőért. Az Erzsébet körúti harminchárom olcsó napnak már eddig is rengeteg híve akadt, ami természetes is, hiszen saját érdekében minden pesti férfi meg fogja a Sasi cég olcsó vásárát látogatni. „