Esti Kurir, 1929. augusztus (7. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
Csütörtök, 1929 augusztus 1 ISlllC^RlR^ / A MI TÖRTÉNT TIZENÖT ÉVVEL EZELŐTT (1914 JULIUS 28) Ferenc Feredinánd trónörökös meggyilkolásától a háború kitöréséig Copyright by Esti Kurír XXX. Írta: CSGTQD HUQO A monarchia, hadüzenetet intéz Szerbiához — Berchtold megváltoztatja a Ferenc József által aláírt hadüzenet szövegét — Berchtold vitát sem enged az olasz kompenzációs kívánságok ügyében — A német császár szerint a szerb válaszjegyzékkel a háború oka megszűnt „Berchtold jó hangulatban van, büszke a sok gratuláló táviratra, amelyet Németországból kap“ 1918 julius 28., kedd... Történelmi dátum... S. béke fenntartásának utolsó kétségbeesett zsárleteibe belerobban: a monarchia hadüzenete Szerbiához... A nap eseményeiről beszámoló lapok legelső oldalukon örökiyi vastag betűkkel jelentik a szenzációt: A császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július hó 28-án leélt legfelső elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenet intéztetett, mely magyar fordításban következőképpen szól: „Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, mely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi július hó 23-án átadatott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát. Ausztria-Magyarország külügyminisztere: Gróf Berchtold, s. k.“ Hogyan történt? Miként történt? Harmincat órával a diplomáciai viszony megszakísa után, a részleges mozgósítás elrendeléséek második napján,holott Konrad szerint mozgósítás befejezése augusztus 12-éig tart ) — az angol közvetítő kísérletek aktív státumában, sőt a monarchia és az orosz korány közt közvetlenül megindult eszmecsek biztató elején, miért határozta el magát Brektold a hadüzenet elküldésére és hogyandta rávenni Ferenc Józsefet, hogy ehhez a fdüzenethez a maga legfelső hozzájárulását eladja? Így történt: Még julius 27-én éjszaka külön gyorsfutár- s a következő sürgős előterjesztést küldötte Schtohl Ferenc Józsefhez iseidbe: Bécs, 1914 julius 27. Legkegyelmesebb Uram! Mély tisztelettel bátor vagyok Felségednek ■ táviratfogalmazványt idecsatolni, amely szerb külügyminisztériumnak szól és amely Szerbiának küldendő hadüzenetet tartalmzza. Mély alázattal vagyok bátor előteríteni egyúttal, kegyeskedjék Felséged engem felhatalmazni, hogy ezt a táviratot holnap reggel elküldjem és a hadüzenet megtörténét Bécsben és Budapesten egyidejűleg közzététessem. Tekintettel a szerb kormánynak amaga Berchtold. Archtold megváltoztatta a Ferenc József által szentesített hadüzenet szövegét „Mindent megfontoltam és meggondoltam.. Királyi kézirat elnapolja az országgyűlést Berchtold elutasítja az olasz kompenzációs tárgyalások azonnali megindítását és vitát sem enged a Trentino átengedése ügyében Berchtold előterjesztése tehát két sürgető imentumra hivatkozik: 1. arra, hogy a le-entente hatalmas békekisérlettel próbálnak, amivel szelmiben a hadüzenettel kell accompli-t teremteni; 2. arra, hogy Temesinnál szerb csapatok a mi csapatainkat megtámadták.hhez képest hadüzenet ama szövegében, amelyet trchtold az uralkodó elé szentesítés vélt terjesztett, még a következő közbevetett mondat is foglaltatott: " . a császári és királyi kormány kénytel maga gondoskodni jogainak és érdekeinek Énéről és ezen célból a fegyverek erejéfől dúlni annál is inkább, mert közben szerb csaták Temeskubinnál már meg is támad-. a császári és királyi hadsereg egyik csapatát". Íria-Magyarország ennélfogva a jelen piltól kezdve Szerbiával szemben hadiállatn levőnek tekinti magát. . . renő József a hadüzenetet ebben az itt formában, ezzel a közbevetett mondatigiitt, szentesítette és Berchtold sürgős ■jesztésének erre a szövegére jegyezte rága hozzájárulását, sajátkezűleg a követszavakkal elfogadom a szerb minisztériumhoz intézi táviratnak idecsalott fogalmazványát. s a Szerbiához intézendő hadüzenetei gyan ügyesen megfogalmazott válaszjegyzékére, amelyet Pasics úr e hónap 25-én báró Giesl cs. és kir. követünknek átadott és amely tartalmilag teljesen értéktelen ugyan, de formailag előzékeny, — nem tartom kizártnak, hogy a tripleentente hatalmak még egy kísérletet fognak tenni, hogy a konfliktus békés megoldását érjék el, hacsak hadüzenettel tiszta helyzetet nem teremtünk. A 4. hadtest parancsnokság jelentése szerint szerb csapatok dunai gőzösökről tegnap Temeskubinnál csapatainkat tüzelés alá fogták és a tüzelés viszonzásával nagyobb ütközet keletkezett. Az ellenségeskedések ezzel ténylegesen megindultak, annál inkább szükséges tehát, hogy hadseregünknek a nemzetközi jog szempontjából is azt a mozgási szabadságát biztosítsuk, amelyre csak a hadiállapot bekövetkeztével tehet szert. A hadiállapot notifikálása a semleges hatalmak címére, Felséged legfelső szentesítésének fentartásával, a hadüzenettel egyidejűleg adatnék át a nagyhatalmak itteni képviselőinek. Bátor vagyok megemlíteni, hogy Frigyes főherceg őfenségének, a balkáni haderők főparancsnokának, valamint a vezérkari főnöknek a hadüzenetnek holnap délelőtt való elküldésével szemben nincs ellenvetése. Mély alázattal: tartalmazza és megadom Önnek a kért felhatalmazást. Isehl, 1914 julius 28. Ferenc József, s. k.“ A hadüzenetnek Berchtold által előterjesztett szövege alá pedig ugyancsak sajátkezüleg ez jegyezte oda: „Vidi: Ferenc József, s. k.“ Mégis: a hadüzenet hivatalos szövegéből a temeskubini szerb támadásra vonatkozó hivatkozás kimaradt. Miért? Berchtold külügyminiszternek egy újabb sürgős előterjesztése felel e kérdésre. Ezt az újabb előterjesztést azonban csak pont huszonnégy órával a hadüzenet eredeti szövegének szentesitéke után küldötte el Berchtold táviratilag Ferenc Józsefhez, a következőképen: Bécs, 1914. július 29. Legkegyelmesebb Uram! Minthogy a temeskubini ütközetről szóló hírek nem nyertek megerősítést, s ezzel szemben csak csekély csatározásról voltak egyes jelentések Gradistenél, amelyek nem mutatkoztak alkalmasnak oly súlyos állami aktus megokolásául. — Felséged utólagos legkegyelmesebb jóváhagyásának reményében magamra vállaltam, hogy a Szerbiához intézendő hadüzenetből a szerb csapatoknak Temeskubinnál ellenünk intézett támadásáról szóló mondatot kihagyjam. Mély alázattal: Berchtold. így történt. Berchtold Ferenc József újabb előzetes Tschirschky bécsi német nagykövet a hadüzenet elküldését így jelentette a német külügyi hivatalnak Berlinbe: Bées, 1914 julius 28. A hadüzenet ma délelőtt 11 órakor táviratilag elment a szerb külügyminisztériumhoz. Tschirschky. A hadüzenet tehát táviratilag ment el. Tudjuk, hogy a berlini kabinet, amelyhez Bécs még az ultimátum átadása előtt, július 22-én, fordult ily kérelemmel, nem vállalta, hogy a hadüzenetet a maga belgrádi követe útján juttassa a szerb kormányhoz. Ezért határozta el magát a bécsi kabinet hosszas tanakodás után arra, hogy táviratilag küldi el. Minthogy pedig Bécs és Belgrád között a távirati összeköttetés megszakadt: Csernovitzon és Bukaresten át ment a hadüzenetet tartalmazó távirat a szerb kormányhoz és a szerb külügyminisztériumhoz július 28-án déli 1 óra 20 perckor meg is érkezett ez a távirati hadüzenet. Erre nézve az értesítést augusztus 1-én kapta meg Berchtold Nisbel. A hivatalos hadüzenettel együtt július Július 28-án délelőtt 10 órakor összeült a magyar képviselőház. Itt Tisza miniszterelnök napirend előtt benyújtotta a kormány jelentését a háború esetére való kivételes hatalom igénybevételéről, majd rövid néhány mondatban jellemezte a helyzetet, „azt a helyzetet, amely felfüggeszti egy időre a képviselőhöz tevékenységét és tanácskozását „Olyan időket élünk, — mondotta Tisza, — amikor a beszédek, viták, tanácskozások helyét a fegyveres tények fogják elfoglalni ... Kötelességünk megtenni mindent, hogy ez a harc, amelyet reánk kényszeritettek, véget ne érjen addig, amig nem biztosítottuk a magyar nemzetnek és a monarchiának jövő nyugalmát és jövő biztonságát...“ A szövetkezett ellenzék megbízásából gróf Apponyi Albert szólalt fel. A többi közt ezt mondta: — Teljesen, át vagyunk hatva attól, hogy Mi történik az osztrák-magyar diplomácia körében július 28-án? És mik voltak azok a békekísérletek, amelyekkel szemben Berchtold a hadüzenet fait accompli-ját teremtette meg? Először is megjelenik július 28-án Berchtold külügyminiszternél Tschirschky német nagykövet, hogy Vilmos császár kifejezett parancsára megtegye demarsát az Olaszországgal való sürgős megegyezés érdekében. Majd megjelenik ugyanebben az ügyben Avarna herceg bécsi olasz nagykövet is a bécsi külügyminisztériumban. Gróf Berchtold külügyminiszter Tschirschky és Avarna herceg eljárásáról így informálja megkérdezése nélkül elküldötte Szerbiának a hadüzenetet, melyet az uralkodó a vele közölt ama tényállás alapján is szentesített, hogy szerb csapatok csapadainkat Temeskubinnál megtámadták. 28-án manifesztumot is bocsátott ki Ferenc József: Népeimhez így aposztrofálja az agg uralkodó e manifesztumban a monarchia lakosságát. A manifesztum így kezdődik: „Legfőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A Gondviselés másként határozott..." És igy végződik ez a manifesztum: „Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtt való felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára . ..“ Ferenc József ezt a manifesztumát gróf Tisza István miniszterelnökhöz intézett legfelső kézirat formájában bocsátotta ki és a miniszterelnököt bízta meg kihirdetésével. A manifesztum ehhez képest így van aláírva: Ferenc József s. k. Gróf Tisza István s. k. az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt. Nem a támadás terére való lépés, hanem egy ellenünk intézett támadás védelme ez és annak megindulására csak egy szóval felelhetek, azzal a szóval, amely egy egész nemzet ajkán van, és e szó: „Végre!" Beöthy Pál elnök bemutatta ezután a király kéziratát, amely „az országgyűlés üléseit ezennel elnapoltnak“ nyilvánítja. A főrendiházban báró Jósika Samu elnök mutatta be az elnapolást elrendelő legfelső kéziratot és egyedül Csernoch János hercegprímás szólott hozzá: — „Nem háborút akarunk. — mondotta a hercegprímás, — hanem békét, de nem azt a békét, amely elernyedéshez és halálhoz, hanem azt, mely az élethez vezet. És ha ezt a békét nem tudjuk újabb engedékenységgel biztosítani, úgy, ha fáj is, de nem szabad visszariadnunk a háború borzalmaitól és áldozataitól sem." Képviselőház és főrendiház ülése ellenzék és kormánypárt egyértelmű felkiáltásával zárult: — „Éljen a király! Éljen a haza!" Szögyény berlini és Méreg római nagyköveteinket. Bécs, 1914 julius 28. „Tschirschky német nagykövet Vilmos császár őfelsége és a birodalmi kancellár megbízásából sürgős drmarsot tett ma nálam, hogy a komoly helyzetre és a fenyegető veszedelemre való tekintettel „az ég szerelméért" felkérjen, tisztázzam sürgősen Olaszországgal a hármas szövetségi szerződés VII. cikkének értelmezését. Olasz részről eljárásunkat Szerbiával szemben Oroszország ellen is irányuló aggresszió 7. oldal