Esti Kurir, 1932. február (10. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
Kedd, 1932 február 1 00Ötszáz pengőre ítélték az apát, aki Kmetty István tanárt feljelentette, hogy Samunak ivadéknak szólította a fiát A bíróság szerint csak a „Samu” megszólítás bizonyult be, a „Trockij“ nem A vasutcai kereskedelmi iskola tanárának afférje a diákokkal A budapesti büntetőtörvényszék Szemáltanácsa ma tárgyalta folytatólagosan azt a különleges rágalmazási pert, amely Kmetty István, a vasutcai felsőkereskedelmi iskola tanárának feljelentése alapján indult Székely Miksa kereskedő, a kereskedelmi iskola egyik növendékének apja ellen. Kmetty István tanár — a britanniás időkben sokat emlegetett Kmetty Károly testvérbátyja, aki már egy másik ügyből kifolyóan régebben is szerepelt a bíróság előtt — perbe fogta tanítványának apját, aki Sipőcz Jenő polgármesternél panaszt tett ellene. Ez ügyben már több tárgyalás volt, amelyek során nagyrészt tisztázódott a tanár és a diák, illetve a diák apja között keletkezett affér. Kmetty István, a tárgyaláson elhangzottak szerint, egy alkalommal azt vette észre, hogy a vasutcai kereskedelmi iskola egyik növendéke, Székely József a Hiszekegy elmondása közben nevetgél. Kmetty a diákot ezért megbüntette, majd miután az vállat vont az intésre, osztálykönyvi megrovásban részesítene. Ez volt a tulajdonképeni per kiindulási pontja. Székely József apja ugyanis, az eset után panasszal fordult az iskola igazgatóságához és azzal vádolta meg Kmettyt, hogy a zsidóállású tanulókkal szemben elfogult és antiszemita érzelmeit hangsúlyozza. Az ügyben megindult a vizsgálat és Kmetty István maga is kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását. Eközben a tanárt a Vas utcai kereskedelmiből váratlanul áthelyezték a Mester utcai felsőkereskedelmi iskolába és most már Kmetty indított pert az őt bepanasztó Székely Miksa kereskedő ellen rágalmazás címén. Kmetty József a kereskedelmi iskola igazgatója ellen Az első tárgyaláson a vádlott Székely Miksa kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Kmetty István tanár ezzel szemben előadta, hogy Székely József nevetgélésével megzavarta a magyar ima elmondását és tekintettel arra, hogy szerinte a kommün a fővárosi iskolákból indult el, kötelességének tartotta a diákot meginteni. Ugyancsak hazafias kötelességét vélte teljesíteni akkor, amikor Székely Józsefet osztálykönyvi megrovásban részesítette. — Az ügy a kereskedelmi iskola igazgatója elé került, — mondotta a legutóbbi tárgyaláson Kmetty — azonban nem nyert elintézést. Köztem és Krisch Jenő igazgató között ugyanis éles ellentétek voltak és az igazgató engem hivatali esküm megszegésére akart rábírni. Az igazgató ahelyett, hogy lefolytatta volna a diák ezen a vizsgájától, rábírta Székely József apját, hogy ellenem írásbeli feljelentést tegyen. Ez is erre elhatároztam, hogy bíróság elé viszem a dolgot. Sipőcz polgármester úrtól nyert felhatalmazás alapján feljelentettem a diák apját rágalmazásért. Erre a lépésemre a vasutcai kereskedelmi iskola igazgatója ad acta akarta tenni az ügyet, majd év végén megtörtént az a kulturbotrány, — folytatta Kmetty — hogy a vasutcai iskolából áthelyeztek a mesterutcai kereskedelmibe. Kmetty előadásával szemben a vádlott védője előadta, hogy Kmetty a fiukat állandóan Samunak, Trockijnak, Lenin-ivadéknak szólította, amelyek igazolására kérte Vojtics György, Steiner György, Velkey Ferenc és Székely József tanuló kihallgatását. A vádlott még azt is előadta, hogy Kmetty a felesége előtt kijelentette, hogy fiuk bárhogy is felel, el fog bukni. Bizonyítani kívánta Székely Miksa azt is, hogy Kmetty Istvánt éppen emiatt az ügy miatt helyezték el a Vas utcai kereskedelmi iskolából. Kérte Taréct Győző fővárosi tanácsnok és Darvas Gyula fővárosi bizottsági tag kihallgatását, aki szülői küldöttséget vezetett Kmetty tanár miatt a városházára. Kmetty ügyvédje is hozzájárult a bizonyításhoz, amelyet a bíróság elrendelt és így került ma már a tanúk kihallgatására a sor. Az elnök a mai tárgyaláson ismertette a vádiratot, amelyet az ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén emelt Székely Miksa ellen. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi bűnösnek magát. — Fiam — kezdi meg vallomását Székely — a kereskedelmi iskola I/c) osztályának hallgatója volt. Kmetty tanár őt állandóan „Samu“-nak, „nagybaja Trockij“-nak nevezte. Fiam elpanaszolta otthon, hogy Kmetty tanár megfenyegette, hogy meg fogja buktatni a vizsgán és a //alvizsgán is. Erre a feleségem bement a tanárhoz és jóindulatát kérte fiam érdekében. Kmetty tanár azt válaszolta a feleségemnek, hogy nem is ismeri a fiamat. Később kiderült, hogy ismerte a fiút, hiszen beírta őt az osztálykönyvbe is, mert állítólag, amikor az osztály a Hiszekegyet énekelte, ő nevetett. Kérdőre vontam emiatt a fiút odahaza, aki tagadta, hogy nevetett volna, csak annyit ismert be, hogy éneklés közben lehet, hogy mosolygott. Mit mond a sértett tanár ? Az első tanú az ügyben maga Kmetty István tanár, aki elmondja, hogy kénytelen volt a kis Székely Józsefet beírni az osztálykönyvbe, mert a Hiszekegy éneklése közben nevet élt. Elnök: A kereskedelmi iskolai rendtartás 28. szakasza szerint a tanárok osztálykönyvet és névjegyzéket tartoznak vezetni. Bevezette a tanár úr a névjegyzékbe a fegyelmi büntetést? . — Aálunk ilyent nem vezettek. — Pedig a rendtartás 88. és 77. paragrafusai is előírják ezeknek a könyveknek a vezetését. — Igaz az — folytatja az elnök —, hogy ön Samunak nevezte, különösen a zsidó vallású gyerekeket? — Ez nálam tréfás kifejezés volt, de egyformán használtam valláskülünbség nélkül az összes fiukra. — Követte ön Leninnek és Trockijnak a fiukat, többek közt Vojticzky Györgyöt, Steiner Györgyöt? — így kifejezetten nem használtam ezeket a neveket, legföljebb annyit mondtam, ha lárma volna, hogy itt nincs Lenin országa. Elnök: Az egyik azt a vádat emelte a tanár úr ellen, hogy fiát kitérdepeltette a padok elé és mert nem tudott mellette elmenni, hát megrugdosta a gyereket. — Ez nem áll. Tény az, hogy kitérdepeltettem a fiút, de nem rúgtam föl, hanem félretoltam, hogy elhaladhassak mellette. A következő tanú Székely Miksáné, aki elmondja, hogy azért kereste fel Kmetty tanárt, mert a fia odahaza folyton panaszkodott, hogy őt Samunak és Trockijnak nevezi és hogy az egész osztály előtt megfenyegette, hogy akármilyen jó lesz az előmenetele, meg fogja buktatni. Kmetty: Ez képtelenség, ilyent én nem mondhattam. Ezután a terembe szólítják a kis Székely József diákot. A film elmondja, hogy mikor a Hiszekegyet énekelték, valamelyik diáktársa olyan hangon énekelt, hogy ő elmosolyodott , tanár úr ezért rögtön beírta az osztálykönyvbe. Elnök: Igaz az, hogy a tanár úr magát „Sumunak“ és „Trockijnak“ nevezte? — Igaz. — A keresztény fiúknak nem mondta, hogy Samu? — Főleg csak a zsióknak mondta. Az elnök kérdésére kijelenti a fiú, hogy egyszer előadás közben a tanár kijelentette, hogy nem engedi át a vizsgán, még akkor sem, ha jó előmenetelt tanúsít. Kmetty: Ez nem felel meg a valóságnak. Nem igaz, hogy őt Trockijnak neveztem. Az megtörtént, hogy tréfásan Samunak neveztem egyik-másik gyereket, de ez sosem történt felekezeti kiválogatás szerint. A következő tanú Vojticzky György diák, aki azt vallja, hogy a tanár valóban Samunak, Trockijnak és Leninnek nevezte a kisdiákokat. Legtöbbször zsidókat hívott így, de nem kímélte a keresztényeket sem. A tanú elmondja, hogy egy ízben az egész osztály füle hallatára azt mondta Kmetty tanár Székelynek, hogy meg fogja buktatni még a pótvizsgán is. Steiner György diák ugyancsak hallotta, hogy a tanár Samunak, Leninnek, Trockijnak nevezte a fiukat. Hallotta azt is, amikor Székelynek azt mondta, hogy meg fogja buktatni, még akkor is, ha jó lesz az előmenetele. — Engem a tanár úr egyszer letérdepeltetett a pad elé, aztán belémrúgott, úgyhogy beestem a padsorba. Kmetty: Ez így nem felel meg a valóságnak, nem rúgtam fel, hanem csak odébb toltam a lábát. — De igenis, a hasamba és a hátamba rúgott. Ezután Welker Ferenc diák következett sorra, aki sosem hallotta, hogy a tanár Trockijnak és Leninnek szólította a diákokat. Azt sem hallotta, hogy a tanár megfenyegette volna Székelyt, hogy megbuktatja. Azt látta, amikor Steinert letérdepeltette, de nem igaz az, hogy belerúgott. Endrényi Tivadar véd: Miért kellett önnek év közben más iskolába átmennie? Elnök: Erre a kérdésre nem engedem meg a választ. Ez nem tartozik ide. Ezután Steiner Miksa tanú következett, aki elmondja, hogy fia sokat panaszkodott otthon, hogy Kmetty tanár Samunak, Leninnek és Trockijnak nevezi őket. El is panaszolta ezt az esetet a kereskedelmi iskola igazgatójának, de mert nem történt semmi a dologban, Purébl tanácsnoknak tett jelentést. Vojticzky István kereskedő azt vallja, hogy a fiától tudja, hogy a tanár Leninnek és Trockijnak nevezte a diákokat. — Amikor beszéltem a tanár úrral — mondja Székelyné —, ő azt felelte, hogy nem is ismeri a fiamat. De amikor elmondottam neki, hogy beírta egyszer az osztálykönyvbe azért, mert a Hiszekegy éneklése alatt nevetett, rögtön eszébe jutott a fiú. Megmondtam neki, hogy a fiam nem nevetett. A tanár úr ekkor, azt mondotta, hogy ne törődjek a dologgal, ha a fiú azt állítja, hogy nem nevetett, hát ő elhiszi. Elnök: Honnan vették mégis azt az állítást, hogy a tanár úr szerint, ha a fiúnak jó lesz is az előmenetele, mégis megbuktatja? — Ezt a fiam mondotta, de ezt megerősítették előttem a barátai is. Megkérdeztem a tanár urat, hogy miért adott négyest a fiúnak, mikor a fiam egyáltalán nem is felelt a tantárgyból? Később, amikor láttam, hogy nem javulnak az állapotok, elmentem az iskola igazgatójához, aki arra utasított, hogy panaszomat írásban nyújtsam be. Elnök (Kmettyhez): Mondotta ön azt, hogy akkor is megbuktatja a fiút, ha jó lesz az előimertetése? Wehrenhoffer Antal lelkész a következő tanú, aki elmondja, hogy mikor tudomást szerzett a panaszokról, előbb több diákot megkérdezett, hogy mi igaz a dolgokból, de mind azt mondták, hogy a panasznak semmi alapja nincs. Lebkó Károly diák azt vallja, hogy Kmetty nem nevezte Leninnek és Trockijnek a diákokat, ugyanezt vallja Császii József diák is. Klement Engelbert tanár elmondja, hogy október 0-án a gyászünnepély alkalmával kénytelen volt a kis Székely diákot többedmagával felíratni, azért, mert az ünnepi beszéd alatt nevetgélt és hátat fordított. „Szélhámos“ Kovács■ Alajos tanár elmondja, hogy az év végi konferencián szóba került a renitens fiuk ügye és magaviseletből az osztályzatukat ettie fokkal rosszabbították is. Endrényi dr. védő: Igaz, hogy az osztály- főnök a fiuk rossz magaviselete miatt mondott le? — Annyit tudok, hogy az osztályfőnök sokat panaszkodott. Deák Lajos az I. C. osztály osztályfőnöke részletes tanúvallomásában elmonda, hogy Székely József magaviselete ellen több izben volt kifogás. Ő osztályfőnöki megrovásban is részesítette és behívatta a fia anyját, akinek alaposan megmondta a véleményét. Ezt megelőzően is volt mér egy vagy két ízben panasz a diák ellen, például, mert egyszer az október hatodiki gyászünnepélyen hátat fordított a szónoknak. Arról nem tud, hogy Kmetty Samunak vagy Trockij-ivadéknak nevezte volna a tanulókat. Kmettynek szólt is, de az azzal válaszolt, hogy ha így is nevezte volna fiukat, akkor is viccből tette. Endrényi dr. védő: Tanár úr tud arról, hogy Steinerre vonatkozóan Kmetty tanár mar azt írta az osztálykönyvbe, hogy «szélhámos ». — Igaz, ezt tudom. — Hát szabad ilyent beírni egy diákról az osztálykönyvbe? — Ha a tanárnak ez a véleménye róla?!... (Derültség.) Ezzel be is fejeződött a tanuk kihallgatása, a törvényszék a további bizonyítás kiegészítését mellőzi és megkezdődnek a vádbeszédek. Az ügyész Székely Miksa megbüntetését kéri, mert a tárgyalás során lefolytatott bizonyítási eljárás nem igazolta azokat az adatokat, amelyeket Székely Miksa a polgármesterrel közölt beadványában. A fiúk tényleg rosszul viselkedtek, hazafiatlanok voltak és Kmetty tanár csak kötelességét teljesítette, amikor őket fegyelmezni igyekezett. Dr. Csányi István, Kmetty ügyvédje, bejelenti, hogy Kmetty nevében 2000 pengő erkölcsi kárt jelent be, ezenkívül kéri ügyvédi költségeinek megtérítését. Endrényi Tivadar, Székely Miksa védője Felvonulnak a vasutcai kereskedelmi diákjai BEisziT mm a fehérneműt kíméli DIANA FOGKRÉM Minősége közismert! Ára meglepetés! 3. oldal