Esti Kurir, 1934. március (12. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-15 / 60. szám
1934 III. 15. CSVT. „Az újjáéledt középkornak legfőbb tünete az az irtó , amelyet a szellem ellen indított". Paul Valéry, a világhírű francia költő és akadémikus nyilatkozik az Esti Kurírnak a szellempolitika fontosságáról Paul Valéry, a világhírű francia költő és akadémikus még a múlt nyáron megterem- tette Nizzában világszerte nagy érdeklődést keltett pedagógiai jellegű intézetét, a legnagyobbrancia irodalmi kitűnőségek bevonásával, a nemzetközi szellemi együttműködés előmozdítására. A nagyjelentőségű intézmény voltaképpen csak jövőre kezdi meg működését, de máris úgy beszélnek róla, mint az elkövetkező idők legnagyobb kultúreseményéről. Paul Valéry nem állt meg ennél. A Népszövetség szellemi égisze alatt, a Népszövetség Szellemi Együttműködés párizsi palotájában nemrégiben újabb tanácskozást toborzott össze. Az idegen résztvevők közül toronymagasságban kiemelkedett a bizarr darmstadti német gondolkozó, Kayserling gróf és az angol Aldous Jetxley. A francia írók delegációját Jules Romaint, a jelenkori francia próza elismerten legnagyobb egyénisége vezette Paul Valéry elnöki asztalához. A tanácskozásokra fölfigyelt az egész francia kulturvilág. S még a legnagyobb lapok is első oldalon hozták az egykori síourbon-palotában alakult,t Société des Etudet Européens» elindulásának hírét. Paul Valéry fejedelmi lakásában fogadta az Esti Kurír párizsi munkatársát. A beszélgetés a könyvekkel, kéziratokkal zsúfolt, két írógéppel is díszelgő dolgozószobában kezdődött, de azután átvonultunk a jobbvilágítású reneszánsz stílusú szalonba, hogy a két engedélyt kapott fotoriporter annál nyugodtabban fényképezhesse az idáig oly ritkán fényképezett Mestert. — Kayserling gróf nem maradt sokáig nálunk, gyorsan hazautazott Darmstadtba — kezdte a beszélgetést Paul Valéry —, de legközelebb a Société des Etuudes Européens második ülésére újra eljön Párisba s ő lesz a mi szellemi mozgalmik német vezére. A szellempolitika fontossága ■— Mi az egyesülés célja tulajdonképpen? *— kérdeztem. A költő kérdésemre szabályos előadással felelt, amit nem kellett s nem is tudtam kérdésekkel félbeszakítani, amig be nem fejezte: — Ez a szellemtársaság a szinte nevelő jellegű nizzai intézet akadémiája lesz. Persze teljesen nemzetközi alapot Az európai szellemben való közreműködés teljes jogcím a közénk való felvételre. Jól megfontolt okokból zárt számot adtunk a tagság meghatározására, társaságunknak csak 200 tagja lesz. De ezt a 200 tagot úgy igyekszünk megválasztani és magunkhoz vonni, hogy minden európai nemzet s főleg minden építő európai szellemi irányzat képviseltetést kapjon benne. — Korszakunk talán legjellemzőbb tevékenysége az, hogy alapot akar teremteni a Szellemnek, jogot akar adni neki s meg akarja határozni feladatát. Ez a tevékenység felelet arra az idáig üresnek és bizonytalannak mutatkozott fenyegetésre, amelyet a jelen s talán a közeljövő tényei szögeznek a szellemi munkának. Az életviszonyok ridegsége s a folyton növekvő mechanizmus nem akarják elismerni az Intelligenciát, csak abban az esetben, ha azonnal hasznot tud hajtani. — S az, ami a legnagyobb jelentőségű benne, az észrevehetetlen a Politika és Közgazdaság számára, mert a társadalmi valóság e két ténye tisztán csak statisztikai tények, holott a Szellem legmagasabb s legmélyebb produktumai annyira egyéniek, hogy lehetetlen azokat társadalmi mértékegységekbe, például munkaórák értékébe szorítani. — A Politika és Közgazdaság napjainkban egyre inkább szemben áll a Szellemmel s hajlandó azt, adott esetben, ellenségének is tekinteni. Mi minden eszközzel élni akarunk, amely meg tudja őrizni a támadások ellen az idáig elért kultúrát s ezt a problémát nemcsak valóságosnak, hanem aktuálisnak és sürgősnek minősítjük. Valaki írta nemrégen: «... ha csinálnak arany-, búza-, vagy petróleumpolitikát, miért nem próbálkoznak végre szellempolitikával is. S nyilvánvaló, hogy az a nemzet, amely először ismeri fel a szellempolitika fontosságát s igyekszik szolgálni azt, halhatatlan érdemet szerez magának az emberiség előtt. — íme, körülbelül ezek a meggondolások vittek bennünket arra, hogy megalapítsuk egyesületünket s körülbelül ez a szellemvédés minden jövendő tevékenységünk lényege. — A meglévő civilizáció harcosai s megvédői akarunk lenni. A magyar probléma közben a fotóriporterek befejezték munkájukat, elmentek, mi meg az ablak elé ültetik. Paul Valéry székével hátrahajolt egy nagy, fehér, régi zongoráig s finom, vékony kezével megtámaszkodott az ablak párkányán. Figyelmesen hallgatta kérdésemet. — Mester, mit tud a magyar problémákról? A költő arcára finom mosoly derült s úgy felelt: — Tudom én azt, hogy magyar probléma azonos a revízió problémájával. S bár helyzetem miatt nem szeretek nyílt politikai kérdésekről beszélni, kijelenthetem, hogy ha rajtam múlna, nem volnának Magyarországnak problémái. Hiába, a történelemcsinálók nem hallgatják a költök szavát. Én híve vagyok a revíziónál is nagyobb dolognak: a határok végleges eltörlésének. Ezek a határok mesterséges dolgok, politikai kitalálások, melyeknek semmi köze sincs az élethez, minthogy a politikai széthúzások is mesterségesek. A népek szeretik egymást. Én ezekben a még-megújuló határproblémákban szörnyű kulturális és történelmi hanyatlást látok. Egyáltalán minden vonalon kezd visszatérni a középkor. A békeszerződések lényege, ahogy csinálták, ahogy vanniak most, következményeikkel együtt, rettenetesen barbár dolog. Emberi kézzel nyomtatott papírokon határfalakat, gátakat, akadályokat rajzolnak természetalkotta, egymásblovadó egységek közé s erre az erőszak tényleg elválasztja egymástól e természettől egymásra utalt egységeket. Egyáltalán, kedves barátom, mi most a kilencedik században vagyunk. Krisztus utáni a kilencedik században. , Minden eltemetni készülő barbárság újjászületését ünnepli. Elérkezett az erőszakosságok, gyilkosságok, népek lemészárlásának a divatja. Újra tombol az antiszemitizmus, lobog a máglya , mintha sose lett volna itt más, mint sötét középkor. S ennek ez az újjáéledt középkornak legfőbb tünete az irtóhadjárat, amit a Szellem ellen Indított. íme Németország esete. A szívem fáj bele, de ki kell mondanom a kulturember igazságát. Németország egyszerűen lemondott a kultúráról. S élére állt az áramlatnak, mely vissza akar menni a középkorba. Amely áramlat hadat üzent a Szellemnek. Mert csak szenzáció kell neki, mert csak a gyors mozgás, a kalandorfilm rohanó tempója érdekli. És a borzalom. Mi ez ellen akarunk harcolni. Elismerem, deffenzívában vagyunk, de azzal, hogy megvédjük rombolóitól a Szellemet, előkészítjük a bekövetkező történelmi forduló ellentámadását. S amikor a bucsúzásnál kezét nyújtotta, halk, de rengeteg szilárdságot sugárzó hangon mondta: — Egyben biztos vagyok: a fejlődés nem megy visszafelé. Csak akadályok állnak az útjában. S ezeket az akadályokat le fogja győzni. És még jobban megerősödve, halad előre. Gonda Jenő. 9 Bölcs tanácsra aki hallgat! Nem hozd mást, csak Okma-talpat Kérjen cipészétől PALMA Okma-talpalást! Újabb ipari monopóliumok előtérben A kormány gazdasági politikájának azok a célkitűzései, amelyek bizonyos iparokban monopolisztikus helyzetet teremtenek, a gazdasági körök súlyos kritikáját váltották ki. A gyakorlat ugyanis beigazolta, hogy nagy tartózkodást követel minden monopolisztikus megoldás, mert kiküszöbölve a versenyt, drágulást idéz elő. Ez történt a burgonya, tej, fa monopolisztikus forgalmának rendszeresítése körül és a fogyasztóknak súlyos árat kellett fizetniök a kormány próbálkozásaiért. Annál kínosabban lepi meg a közvéleményt az a hír, hogy a kormány nem áll meg az eddigi próbálgatások útján, hanem folytatni készül a monopolisztikus termelési megoldásokat. Most a fedéllemez és keményítő monopolisztikus megszervezéséről folynak tárgyalások. Szóval a kormány ismét egy numerus elatisust csinál a termelés két igen fontos iparágában. Mindkettő közszükségleti cikk, tehát annál inkább óvatossággal kell fogadni a numerus clausus tervét, amely ismét csak drágulásra fog vezetni. A kátrányfedelemes-ipar numerus claususát azzal akarják indokolni, hogy ebben a szakmában évek óta öldöklő verseny folyt, amely az egyes cégeket igen kedvezőtlen helyzetbe juttatta. Egyébként az érdekelt szakma ma kartelben van és így maga is tudja biztosítani a maga érdekeit, az pedig, hogy akadnak outsiderek, akik megzavarják a kartel önző kalkulációit, csak közérdekű lehet. Éppen ezért az érdekelt ipar részéről megnyilvánuló próbálkozást a kormánynak a leghatározottabban vissza kell utasítania, mert a koncentráció ismét további drágulásra vezethet, amint ezt előre más szakmáknál is megjósoltuk. A keményítőiparban is kartel van, de ittott felbukkan néha némi verseny is. Úgy látszik, az érdekelt vállalatok most egyszers mindenkorra lehetetlenné akarják tenni, hogy konkurrencia támadhasson. Az illetékes körök semmiféle közlést nem tettek még a keményítőkartel numerus clausus iránti kérelméről. A keményitőkartel egyébként eddig sem volt rossz helyzetben. A Külkereskedelmi Hivatal különböző kedvezésekkel támogatta a kartel exporttörekvéseit. A keményitőkartelt — mint hírlik — az bőszíti fel, hogy nemrégiben egy új vállalat jelentkezett a keményitőiparban, amely azelőtt nem működött a szakmában. Ez a cég kompenzáció céljaira rendezkedett be keményítőgyártásrg, ami azonban közvetlenül érintette a kart.T exportüzletét. Ezért fordultak most a kormányhoz, hogy tiltsák meg a jövőre új keményítőgyár alapítását. Mindenesetre érdekes, hogy az iparban most a meglévő hitbizományok mellé még egész sereg új hitbizományt kívánnak teremteni. A MANGALICATENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON. A mangalica sertéstenyésztés és hizlalás mezőgazdaságunknak mindig jelentős tényezője volt és szerepe utóbb jelentősen fokozódott, amióta a tenyésztés és hizlalás intenzívebbé tétele érdekében speciális tevékenység folyik. Az idei mezőgazdasági kiállítás keretében első ízben fognak bemutatásra kerülni a magyar gazda gondos és szakszerű munkájának remekei: a 12 hónapos erőteljes csontozatú, fejlett szervezetű tenyészkanjai és tenyészkocsi és a 12 hónapos korra kb. 200 kg.-ot elérő gyönyörű mangalica hízósertés példányok. Megjelennek a kiállításon az ország összes, kedvelt tenyészanyag beszerzési forrásként ismert mangalica tenyészetei. ÉPÍTÉSZNAGYGYÜLÉS. A Magyar Mérnök és Építész Egylet országos építészügyi nagygyűlést tart március 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Vigadó nagytermében, amelyen közel 400 ipartestület képviselteti magát. A M. kir. Osztálysorsjáték befejezett fő- év utolsó osztályának nyereményeiről a hivatalos nyereményjegyzék megjelent és minden főárusítónál rendelkezésre áll. Egybenmegkezdődött az új, 32. M. kir. Osztálysorsjáték sorsjegyeinek árusítása az eddigi árakon. A legnagyobb nyeremény 500.000 pengő, összesen ismét 42.000 nyereményt sorsolnak ki, közel 8 millió pengő összegben.