Esti Kurir, 1935. március (13. évfolyam, 51-74. szám)
1935-03-02 / 51. szám
m * is majo !. Lelőtte a rendőr az ittas embert, aki megtámadta Gyöngyös, március 1. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) Ma hajnalban tragikus verekedés játszódott le Hatvanban a vasúti állomás mellett lévő nagyvendéglőben. A vendéglőben mulatott Kovács Gyula hatvani fodrász, aki késő éjszaka verekedni kezdett, véresre verte a vendéglő zenészeit, összetört több széket, tükröt, mire a vendéglős Nagy Imre rendőrfőtörzsőrmestert hívta a garázda vendég megfékezésére. Kovács Gyula azonban rátámadt a rendőrfőtörzsőrmesterre is, kirántotta hüvelyéből a rendőr kardját és azzal a rendőr fejére sújtott. A vágás homlokán érte a rendőrfőtörzsőrmestert, akinek fejét elbontotta a vér. Nagy Imre rendőrfőtörzsőrmester erre revolvert rántott s lelőtte támadóját, aki eszméletlenül összeesett. Beszállították a gyöngyösi kórházba, ahol megállapították, hogy a golyó hasába fúródott és hátgerincében akadt meg. Nyomban megoperálták, de az orvosok megállapítása szerint állapota reménytelen. A rendőrfőtörzsőrmesternek a kardvágás a homlokát hasította fel, de sérülése nem súlyos. A fegyverhasználat ügyében nyomban megindult a vizsgálat, amely megállapította, hogy a rendőrfőtörzsőrmester jogosan használta revolverét. A Saar-vidéket ma hivatalosan Németországnak Saarbrücken, március 1. Saarvidék zászlódíszben várta a mai l||^bcius elsejenagy napját, mikor hivatalamegtörtént a Saarvidéknei d. anya-uá való visszacsatolása. özönlése a birodalomból egész K vel1 .It tartott, úgyhogy reggelre már legfAlb' ...fillió ember tartózkodott Saarbrückenben, csütörtök óta a német birodalmi is ki szabad tűzni, a fővároshozis vesztes és birodalmi zászlók tengerét úszott. Az útvonalakon nagy zászlótartósokat állítottak fel és a házak is zászlóben pompáznak. A főbb útvonalakon úőszórókat állítottak fel és azokon közelítik a hivatalos aktus lefolyását. A vendéglőkben és kávéházakban egész éjszaka nagy üzem volt. A városban többszáz külföldi újságíró érkezett. Az ünnepélyes átadás A saarbrückeni kerületi tanácsházban ma délelőtt fél 10 órakor ment végbe az ünnepélyes eljárás, amelynek során a Népszövetség hármasbizottsága átadta a Saar-területet Frick dr. birodalmi belügyminiszternek. Ezzel hivatalosan is megtörtént a Saar-vidék visszacsatolása Németországhoz. A hármasbizottság tagjai kísérőikkel együtt kevéssel kilenc óra után érkeztek meg gépkocsin Halberg-kastélyból, ahol tegnap délután óta mint a birodalmi kormány vendégei tartózkodtak. Az urakat már tegnap délután közvetlenül Knox elnök elutazása után üdvözölte Németország első képviselőjeként Voigt külügyminisztériumi követségi tanácsos, ma találkoztak azután Frick dr. birodalmi belügyminiszterrel a kerületi tanács épületének üléstermében. Az ünnepélyes átadásra megjelent hármas Saar-bizottság tagjai: Aloisi báró, az olasz külügyminisztérium személyi osztályának főnöke, olasz királyi követ, továbbá Cantilo, Argentína római követe és Lopez Olivan berni spanyol követ.Megjelent továbbá a dán Krabbe, a Saar-kérdés előadója a népszövetségi titkárságnál. A hármasbizotság urainak kíséretéhez tartozik Biancheri olasz követ d'Aiolamárki olasz követségi titkár, a tolmácskéntszereplő Lecco Svarolo gróf követségi titkár és Ondó Astengo argentínai követ. Rövid bemutatkozás és kölcsönös üdvözlések után a hármasbizottság tagjai, Frick dr. birodalmi belügyminiszter és Krabbe előadó aláírták a Saar-vidék visszacsatolásáról szóló jegyzőkönyvet, amely többek között a következőket állapítja meg: "«A népszövetségi tanács 1935 január 17-én hozott határozatával a Versaillesben 1919 j június 28-án aláírt békeszerződés értelmében visszahelyezte Németországot a Saarvidék kormányzatába és ennek időpontját 1935 március 1-ére tűzte ki. A határozat végrehajtásaként a Saar-kérdésben kiküldött jogi bizottság, amely Olaszország, Argentína és Spanyolország képviselőiből áll, a mai napon a népszövetség nevében ünnepélyesen átadja ennek a területnek a kormányzatát a Frick dr. birodalmi belügyminiszter által képviselt Németországnak. A népszövetség és a német kormány megbízottai ennek bizonyságául a jelen jegyzőkönyvet vették fel.» Aloisi és Frick beszéde Az eljárás során Aloisi báró a következő beszédet mondotta: — A Népszövetség nevében és a Saarvidékkel összefüggő kérdéseket intéző hármas bizottság elnöki minőségében van szerencsém végrehajtani ma a Saar-terület tényleges átadását. Ezzel lezárul a háború utáni történelem egyik lapja és eltűnik a népek jóviszonyának egyik nyugtalanító eleme. Azt kívánom, bárha ennek a kérdésnek a megoldása, mely hosszú és fáradságos, de a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalások eredménye, kedvező előjel lenne Európanyugalma és békéje szempontjából. Aloisi báróhoz intézett válaszában Frick dr. többek között a következőket mondotta: — Köszönetet mondok Nagyméltóságodnak azokért a szavakért, amelyeket a Népszövetség a népszövetségi tanács hármas bizottsága nevében hozzám, mint a birodalmi kormány képviselőjéhez intézett. Egész Németország büszke örömmel ünnepli meg a mai napot, amely azonban nemcsak Németország számára nagyjelentőségű, mert — mint Nagyméltóságod is megjegyezte — az európai politika olyan fejezete után tesz pontot, amely az elmúlt években súlyosan nehezedett rá két nagy szomszéd nép viszonyára. A német kormány meggyőződése szerint a Saar-kérdés elintézése nagy lépést jelent Európa általános politikai helyzetének megjavítása s a népek békés együttműködésének előmozdítása felé. Nagy elégtétellel állapítom meg, hogy a népszavazás előtt és után folytatott hosszú és fáradságos tárgyalások során sikerült a népszavazással és a Saarvidék visszacsatolásával kapcsolatos kérdések kielégítő rendezése. A népszövetségi tanács hármasbizottsága nagyméltóságod pártatlan és körültekintő irányíításával ebben a tekintetben kiváló érdemeket szerzett. Kellemes kötelességem, hogy nagyméltóságodnak és a bizottság másik két tagjának, valamint kiváló munkatársaiknak és a meghallgatott szakértőknek a német kormány nevében őszinte köszönetet mondjak. Amidőn a birodalmi kormány nevében átveszem most a Saar-vidék kormányzatát, örömmel üdvözlöm a hármasbizottság tagjait és munkatársaikat, a német Saar-föld területén. Kézbesítésre vonatkozó reklamációkat, címváltozásokat közvelemil a kiadóhivatallal közöljünk, levelezőlap, vagy telefon útján. 11835 III. 2. SZOMBAT Betörő lett egy volt budapesti bankár Egy volt budapesti bankár került ma a rendőrségre álkulccsal elkövetett betörések miatt. Néhány nappal ezelőtt a Kossuth Lajos utcában lévő Kniezse Ferenc, valamint a Petőfi Sándor utcában lévő Nagy Ferenc szabócégek feljelentést tettek a rendőrségen, hogy az üzlethelyiségeket álkulccsal felnyitották és onnan értékes külföldi szövetanyagokat vittek el. A detektívek megállapították, hogy a Royal-udvari kávéházban egy ember olcsó áron finom szöveteket kínál eladásra. Detektívek elfogták a szövetárust, Simon Miklós kereskedőt, aki bevallotta, hogy mindkét betörést ő követte el. Simon Miklós érdekes életpálya után réstekedett a betörésekre. Valamikor a Szabadság téren banküzlete volt, amely az egyik nagy budapesti pénzintézettel állott összeköttetésben és ennek a pénzintézetnek a pénzét Simon Miklós helyezte ki. Kérőőbb bankja megbukott, ekkor kereskedő lett, de ezen a pályán sem tudott boldogulni. Ismerős volt a belvárosi szabócégeknél és ezért határozta el, hogy betör ezeknek a raktáraiba. A bankárból lett betörőt letartóztatták. A Hitelbank mérlege A Magyar Általános Hitelbank mérlege a bel-, és külföldön egyaránt élénk érdeklődéssel találkozik, mindenekelőtt azon kivételes helyzetéből kifolyólag, amelyet Magyarország pénzügyi, ipari és kereskedelmi vállalatainál évtizedek óta fennálló irányító szerepében betölt. A most közreadott igazgatósági jelentés az intézet újabb fejlődését szemlélteti. Noha a világgazdasági válságban az enyhülésnek még csupán szerény jelei mutatkoztak, a bank az irányában megnyilvánult bizalomtól övezve, mégis tevékenységének, üzletkörének legtöbb ágában figyelemreméltó fejlődést ért el. Ennek eredménye gyanánt a a bőséges belső tartalékolások, továbbá két millió pengős újabb nyílt leírás ellenére is a tavalyi nyereségáldozattal együtt most 2,9 millió pengős feleslegről számol be. Ami az intézetnél a legnagyobb nyereségösszeg az utóbbi négy esztendőben. A haszonnak osztalékfizetésre való felhasználása helyett a világgazdasági helyzet bizonytalanságát tekintve, a belső erők növelését és kiépítését részesíti előnyben még azidén is a bank, amely megfontoltan követett rendszerével csak megerősítette a bizalmat önmaga iránt. A bankzárlat óta eddig összesen 10 millió pengőt fordított leírásokra, s ezenfelül rendes és értékcsökkenési tartalékalapját a folyó évi javadalmazással együtt 2,8 millió pengővel gyarapította. Az alábbi hivatalos közleményből főként a takarékbetétállománynak erőteljes növekedését, valamint az intézet külföldi kötelezettségeinek nagymértékű apasztását tartják kiemelendőnek. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága február 28-án báró Harkányi János K. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1934-es üzletév mérlegét. A nyereség- és veszteségszámla tartalékolások és 2,021932 P 38 fillérrel javasolt leírások keresztülvitele után — a nyereségáthozat figyelembevétele nélkül — 2,093.991 P 87 fillér nyereséggel zárul a tavalyi 1.857.903 P 82 fillérrel szemben. A múlt évi 797.650 P 35 fillér nyereségelővitel betudásával tehát 2.891.618 P 22 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság az 1935 március 19-re egybehívott közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy ezen összegből 500.000 P a rendes tartalékalap növelésére, 200.000 P az értékcsökkenési tartalékalap erősbítésére és 1.000.000 pengő az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadalmazására fordíttassék, a fenmaradó 1,191.648 pengő 22 fillér pedig az 1935. üzletévre vitessék elő. Ezen javaslat szerint nem kerül sor osztalékfizetésre és ehhez képest tantteme folyósítására sem. Az igazgatóság alapos megfontolás után arra a meggyőződésre jutott, hogy dacára ama kedvező eredményeknek, amelyeket az intézet az utolsó években és különösen a lefolyt 1934. évben elért, a jelenlegi viszonyok között még mindig nincsenek adva azok az előfeltételek, amelyek az osztalékfizetés újbóli megkezdését indokolttá tennék, úgyhogy elhatározásánál ezúttal is az intézet belső erősbítésének szempontjai voltak irányadók. A mérleg adataiból megállapítható, hogy a bank fejlődése a lefolyt évben tovább folytatódott, amint az különösen a betétállomány állandó gyarapodásában, valamint a külföldi kötelezettségek folytatólagos leépítésében és az intézet üzletitevékenységének bővülésében jut kifejezésre. A betétek állománya az 1933 december 31 -i állaghoz képest 13.5 millió pengővel (168 millióról 181.5 millió pengőre) emekedett; ebből 7 millió pengő esik a takarékbetétek gyarapodására (49.7 millióról 56.7 millió pengőre) és 6.5 millió pengő a folyószámlabetétek növekedésére (118,3 millióról 124,8 millió pengőre). A betétállommány szaporulata csak kis mértékben — körülbelül egyhatod részben — származik az intézet érdekköréhez tartozó vállalatok betétének emelkedéséből, túlnyomó részben pedig azon új betétekből adódik, amelyeket egyéb ügyfelek helyeztek el az intézetnél. A bank összbetétállománya 1931 december 31. óta mintegy 43,1 millió pengő emelkedést mutat. Az intézet külföldi kötelezettségeinek összege 23.6 millió pengővel ment vissza, amiből visszafizetésekre 18.5 millió pengő esik, 5.1 millió pengő pedig egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamvisszaeséséből származik. A külföldi kötelezettségek összegének előbb említett 23.6 millió pengő csökkenéséből 16.2 millió pengő esik az egyéb hitelezők tételére — mely ezáltal 67.3 millióról 51.1 millió pengőre apadt —, a további 7,4 millió pengővel pedig a külföldi kezességek összege kisebbedett. Ily összefüggésben megemlítendő, hogy a külföldi kezességek ezen számottevő csökkenése ellenére az intézet által vállalt kezességek végösszege csupán 812.000 pengővel apadt, ami a belföldön ügyfelekért vállalt kezességek összegének emelkedésében találja magyarázatát. A bank pénztári készletei és virekövetelései 14.6 millióról 15.4 millió pengőre emelkedtek. Az adósok állománya 130.4 millióról 127.1 millió pengőre csökkent, mivel szemben a váltótárca 84.3 millióról 85.6 millió pengőre szaporodott. Az értékpapírok és különféle érdekeltségek együttes összege a tavalyi 51.4 millió pengővelszemben 52.1 millióval szerepel és lényegesen a 330/1935. számú kormányrendeletben megállapított értékelési határ alatt van felvéve a mérlegbe. A törjesztéses jelzálogkölcsönök, amelyek éppúgy, mint az azok alapján kibocsátott záloglevelek, egyaránt dollárra szólnak, 36.3 millió pengőről 34.4 millió pengőre csökkentek. Az áruosztályok a lefolyt évben is kedvező eredményeket értek el. Ezen osztályok összforgalmának számszerű csökkenése a gabonaosztály üzletkörének a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bankkal közösen alapított Magyar Gabonakereskedelmi Rt-ra történt átruházására vezethető vissza. A bank üzleti forgalma a folyó üzlet fejlődésének eredményeként a lefolyt évben is igen kielégítően alakult. Külön említést érdemel a pénztári forgalom emelkedése és az intézetnek a devizaüzlet terén kifejtett tevékenysége. Az üzleti költségeknél a megelőző évvel szemben összesen 193.000 pengő megtakarítás volt elérhető. A jövedelmek tekintetében megemlítendő, hogy a kamatmarge állandó zsugorodása következtében a kamatbevételek csökkenése folytatódon, ezzel szemben az egyéb bevételek további emelkedést tüntetnek fel. Az intézet érdekköréhez tartozó vállalatok forgalma emelkedést mutat és általában üzleteredményük is javult. Még a gépiparban is, amely pedig az országos beruházási tevékenység hiányában részben veszteséggel dolgozott, a foglalkoztatás mérvének növekedése tapasztalható. A bank konszernvállalatai — az államközi kereskedelmi forgalomban fennálló számos korlátozás ellenére — gyártmányaik számára új kiviteli le-hetőségeket biztosítottak. Rövidesen átnyújtják Edennek a jugoszláv választ a magyar jelentésre Genf, március 7 . (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Mint ismeretes, a magyar kormány a Népszövetség felszólítására a januári, ülésszakon benyújtotta jelentését a marseillei merényletért való felelősség kérdésében folytatott vizsgálat eredményeiről. Jól értesült diplomáciai körök szerint a jugoszláv kormány a magyar jelentésre adandó válaszát lényegében már elkészítette, s több mint valószínű, hogy a választ a közeli napokban már elküldik a marseillei ügy előadójának, Edennek. Jeffics külügyminiszter ezzel a kérdéssel kapcsolatisan állítólag a hét végére magához kérette Vukcsevica budapesti jugoszláv követet. Messige Gyuri City Kávéházban