Esti Kurir, 1935. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1935-04-02 / 75. szám
n &c később délután fogják az eredményt kihirdetni. Nagy érdeklődés előzte meg az északi választási bizottság határozatának a publikálását. Itt négy pártnak az ajánlásait fogadták el pótlásra való utasítás nélkül. Ezek a pártok a következők: A Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék (Rassay-párt), a szociáldemokrata párt, a kereszténypárt és a nemzeti egység pártja. Fóliásra utasították a Friedrich-pártot, amelynek 2758 új ajánlást kell benyújtania, a kispolgárok és munkások városi pártját (Dinich Victor), amelynek 3506 új ajánlást kell produkálnia, a nyilaskereszteseket, akiknek 2972, a Klár-féle szabad polgárok pártját, amelynek 2405 és a Zsilinszky—Rupert-féle radikális pártot, amelynek 2832 ajánlást kell pótolnia. Az északi választási bizottság, amely Lázár Ferenc elnöklete alatt működik, holnap és holnapután is a benyújtandó pótajánlások felülvizsgálásával lesz elfoglalva, úgyhogy itt fogják kihirdetni az eredményt legkésőbben, előreláthatóan csak szerdán este. A déli kerületben a keresztény legitimista ellenzéknek, amelynek Payr Hugó a listavezetője, 1500, a nemzeti radikális pártnak 3210, a Pászthy János-féle Magyar Pártnak 2820, a nyilaskereszteseknek pedig 3440 aláírást kellett pótolniuk. A Zsilinszky-féle radikális párt kivételével valamennyi párt megbízottai jelentkeztek és benyújtották a pótajánlásokat. Zsilinszkyék tehát a déli kerületben máris kiestek a választási küzdelemből. A déli kerületi választási bizottság szintén teljes permanenciában működik, ma egész nap és egész éjjel is vizsgálni fogja az aláírásokat, mert Verebély Jenő, a déli kerületi választási bizottság elnöke már holnap eredményt akar hirdetni. Megtörténhetik azonban, hogy a déli kerületben is csak szerdán délben fogják a végleges eredményt nyilvánosságra hozni. Ünnepi vacsora a Demokrata Körben Rassay tiszteletére A «némahét» első politikai vacsoráját a Központi Demokrata Kör rendezte Rassay Károly tiszteletrére. A több mint ötszáz főnyi résztvevők sorában ott volt a Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék valamennyi képviselője. A vacsora első szónoka Vázsonyi János volt, aki rendkívül meleg hangon üdvözölteRassay Károlyt, majd így folytatta: — A Központi Demokrata Kör történelmi múltra és tradícióra tekinthet vissza. E kör helyiségében mindig történelmi események játszódtak le, épúgy, mint ez órákban, amikor a Demokrata és Szabadelvű Párt tömörülését demonstráljuk. A Demokrata Pártnak és a Szabadelvű Pártnak összefogásából a demokrácia és a szabadelvűség napjának kell felragyognia. Egyéni és kicsinyes érdekszempontoknak el kell tűnniük a nagy cél érdekében. Budapest öntudatos és gerinces polgársága át fogja érezni az összefogás jelentőségét és történelmi feladatát, Rassay Károly állt fel ezek után szólásra. A közönség lelkes ovációt rendezett, úgyhogy csak percek múlva tudta megkezdeni beszédét. Mindenekelőtt meghatottan köszönte meg azokat a baráti szavakat,amelyeket Vázsonyi János intéz'étt' Tío'za, majd’ így folytatja: — Annak az egységnek, amely a mostani képviselőválasztásokat megelőzően létrejött, elsősorban az a magyarázata, hogy Vázsonyi János és a Demokrata Párt vezetői megértették azokat a szempontokat, amelyek őt a politikai életben vezetik. A pártkeretek merevségét én — mondotta Rassay Károly — sohasem tudtam túlzottan értékelni. Ez esett a felfogásom akkor is, amikor 15 évvel ezelőtt el tudtam magamtól dobni egy hatalmi pártnak a kereteit, mert úgy éreztem, hogy annak a pártnak a keretében rem tudom szolgálni sem emberi érzéseimet, sem politikai ideáljaimat. • (Viharos taps.) Vázsonyi Vilmos, ennek a pártnak a vezére is akkor aratta legértékesebb sikereit, amikor nem egy elszigetelt pártnak a harcosaként jelentkezett, hanem pártkeretek fölé emelkedve védelmezte a magyar igazságot ,és a közéleti tisztességet (Úgy van, úgy van!) Ha Vázsonyi Vilmos kicsinyes lett volna és ragaszkodott volna pártkeretekhez, sohasem tudta volna betölteni azt a történelmi szerepet, amelyért a halhatatlanság hibérkassoruját nyerte el. Ez a mi egyesülésünk nemcsak erre az egy választásra szól. Nem az a fontos, hogy hány képviselőt tudunk bejuttatni a parlamentbe és hány bizottsági tagot tudunk bevinni a törvényhatóságba. Nekünk arra kell törekednünk, hogy áldozatkészséggel, teljes odaadással, megértéssel olyan frontot hozzunk létre, amely — még ha nekünk magunknak háttérbe kell szorulnunk — egyesíti mindazokat, akik a szabadelvűség és a demokrácia eszményeiért sikerrel tudnak harcolni. Vázsonyi János barátom ennek a pártnak a tradícióira hivatkozott. Én is azt teszem, amikor idézem Vázsonyi Vilmosnak a szellemét, akinek a szíve mindig azért dobogott, hogy viszontlássa azt az időt, amikor a közéleti tisztesség, a demokratikus felfogás uralkodott ebben az országban. Ezekért a célokért a nemzet történelmi osztályával is tudott olyan összefogást létrehozni, amely felülemelkedett ennek a pártnak a keretein. Én is ezen az úton akarok járni és pedig karonfogva az önök vezérével, Vázsonyi Jánossal (Viharos taps és éljenzés). Meg vagyok győződve arról, hogy önök is és nemcsak Budapest, hanem az egész ország felszabadítást váró lakossága helyesléssel fogadja a mi lépésünket, ha bátran indulunk ezen az úton. Nehéz idők következnek. Teljes bizonytalanság előtt állunk. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. Őszintén bevallom, súlyos veszedelmeket látok tornyosulni. Fokozott jelentősége van tehát annak, hogy keressük a jószándékú emberek kezét, mert csak így tudjuk feltartóztatni azt a zuhanó árt, amely már-már elnyeléssel fenyeget mindnyájunkat. Az én politikai célom az, hogy Magyarországon újra elkövetkezzen az az idő, amikor szabadelvűnek lenni mindenkire nézve büszkeség és kitüntetés volt. Ebben a küzdelemben számítok barátaimra és azokra a régi harcosokra is, akiket én nem a zsákmányolás, hanem az áldozathozatal pillanatában tanultam megismerni és szeretni. Viharos taps és éljenzés fogadta Rassay Károly beszédét és az egybegyűltek percekig éljenezték Rassayt és Vázsonyit. Akik kimaradtak a T. Házból A régi parlament legismertebb nevei elvéreztek az egyenlőtlen választási küzdelemben. A kormánypárt volt tagjai közül kibuktak: Rubinek István, Orffy Imre,Simon András, Mihályffy Vilmos, Bodó János, Heckenberger Konrád, Korody-Katona János, Zeöke Antal, Hoffer László, Gaál Endre, Téglássy Béla, Dencz Ákos, Kohut Adorján. A volt kormánypártiak közül fel sem léptek: Keresztes-Fischer Ferenc, Keresztes-Fischer Miklós, Feniczy Ignácz, Simon János, Jánossy Gábor, Zukay-Takács Géza, Mártonffy Gyula, Almássy Lajos gróf, Fráter Jenő, Farkas Gyula, Dezsőffy Antal, Petrovics György, Héjj Imre, Simon András, Huszár Dezső, Hadházy Ferenc, Andreetti Károly, Petry Pál, Gáspárdy Elemér, Nagy Emil, gróf Keglevich Gyula, Péntek Pál, Scitovszky Béla, Niamesny Mihály, F. Szabó Géza, Teleki Sándor gróf, Söpkéz Sándor, Kiss István, Magyari Kossa Péter, Kálmán István, Navratil Dezső, Tankovics János, Igmándi Aladár, Kálnoki Bedő Sándor, Ná- nássy Andor, Zsigmond Gyula, Walkó Lajos, Hermann Miksa. A kereszténypártiak közül kibuktak: Czettler Jenő, Hódossy Gedeon, Kosztics Milán, Kocsán Károly, Orosdy Fülöpné, Fitz Artúr, Gróf Jankovich-Bésán Endre, Frishwirth Mátyás. A pártonkívüliek közül kimaradtak: Báró Inkey Pál, Berky Gyula, báró Biedermann Imre, Pallavicini György, Lázár Miklós. ■ Az eddigi kisgazdapárti képviselők közül kibuktak: Sauerborn Károly, Mojzes János, Szakács Andor, Hegymegi-Kiss Pál, Melczer Béla, Erdélyi Aladár, Múzsa István, Dinich Ödön, gróf Serényi László. Pártonkívüli mandátumot szereztek: Farkas Géza Szikszó, Schmidt Lajos Mohács, Bíró Pál Ózd, Petró Kálmán Eger, Mitotay István Nagykőrös, Csór Lajos Túra, Kállay Miklós Kemecse, Éber Antal Nyíregyháza. Kereszténypárt! programmal megválasztották: Túri Bélát Esztergomban, gróf Zichy Jánost Ipolyságon gróf Széchenyi Györgyöt Tokajban. 11935 IV. 2. KEDD*3 A lélektiprást igazán tökéletesen művelték — mondja Fenyő Miksa Fenyő Miksa, akit a hatósági erőszak mindössze tizenhat szavazattal tudott elnyomni a nagykaposi kerületben, kibuktatásáról így nyilatkozott az Esti Kurír munkatársa előtt: — Értelmes embernek nyílt szavazás mellett hivatalos jelölttel szemben fellépni nem szabad. Erről győztek meg a szabolcsi hatóságok, csendőrség, bírák, esküdtek és jegyzők útján, akik a miniszterelnök úr által lélektiprásnak nevezett műveletet igazán tökéletesen művelték. Egyébként csak önmagamnak tehetek szemrehányást, hogy ezt az igazságot nem három héttel ezelőtt ismertem föl. A mostani választást egy lépésnek tartom, mely a diktatúra felé vezet - mondja Ernszt Sándor Czettler Jenő, aki régi kerületében — mint ismeretes — kibukott, még vidéken tartózkodik. Az Esti Kurír munkatársa a kereszténypárt egyik vezető tagjának kibuktatásáról megkérdezte a kereszténypárt vezérét, Ernszt Sándort, aki a következőket mondotta: — Teljesen érthetetlen előttem, hogyan maradhatott kisebbségben Czettler Jenő. Én ismertem az összes részleteket és épp ezért tartom ezt az eredményt meglepőnek és érthetetlennek. Tudtam, hogy hogyan állott a helyzet 24 órával a választás előtt és joggal vártunk más eredményt. Az, hogy az egyes kerületekben a legerősebb harcot kellett vívni jelöltjeinknek, azt természetesnek tartom. De hogy olyan kerületekben is kisebbségben maradtunk, amelyek régi kereszténypárti kerületek és ahol a választók többségének bizalma pártunk felé fordult, ennek okait később fogjuk megvizsgálni. — Hogy pártunk milyen álláspontot foglal el majd a jövőben, erre nézve még korai volna nyilatkozni. Meg kell várnom az egész választás lefolyását. Különben nagyjából már előre meg voltam győződve arról, hogy ez így fog történni és hogy elnyomják jelöltjeinket. A mostani választást egy lépésnek tartom, amely a diktatúra felé vezet. Figyelmeztettem embereimet jóelőre, hogy megyünk a diktatúra felé, de nem akartak hinni nekem. — Úgy látszik, ez a sorsa a többi pártoknak is és különösen ez a sorsa a független kisgazdapártnak, amelynek ezért az eredményért, amelyet most elért, igazán kár volt megenni az omlettet. A független kisgazdák voltak azok, akik kiforszírozták minden erővel a képviselőház feloszlatását. Kiforszírozták jóval előbb, mint az előző képviselőház mandátumainak érvénye lejárt volna. Most hát itt van az eredmény, legyen meg az ő nagy örömük azért, hogy felfordították a nyugodtan dolgozó parlamentet, mohóságukban, hogy minél több mandátumot szerezhessenek.. .A nagy házfeloszlatási lakomának most itt van a kesernyés utószó „katzenjammerja“. Olyan korteshadjáratot indítottak ellenem, mely példátlan a választások történetében - mondja Lázár Miklós Lázár Miklós elbuktatása a tokaji kerületben nemcsak a Tokajhegyalján és Zemplén megyében, hanem országszerte, de különösen az összes borvidékeken keltett megdöbbenést Felkerestük ma délben Lázár Miklóst, aki a tokajhegyaljai választásról a következőket mondta: — Elhatározott szándékom volt, hogy a nyílt szavazás kíspadjára többé le nem fekszem, nemcsak azért, mert ez a választási eljárás képviselőjelölt számára megalázó és méltatlan, szerep, hanem azért is, mert nem akartam az ország legszegényebb kerületének, a Tokajhegyaljának társadalmi békéjét újból évekre pozdorjává zuzatni. A választások kiírása után kerületem választópolgárságának túlnyomó többsége saját életérdekeire hivatkozva ajánlotta fel harmadszor a Tokajhegyalja mandátumát. Kerületem minden szolgabirája, jegyzője, állami tisztviselője bizalmas utasítást kapott a főispántól, hogy ellenjelöltemet támogassa és engem minden befolyásával nyomjon. Amikor ez sem bizonyult eredményesnek, a főispán nyiltan akcióba lépett és községről községre járva, egységespárti értekezletek ürügye alatt három nappal a választás előtt, tehát a néma hét alatt, gyűléseket hívott egybe, ahol szenvedélyes kortesbeszédeket mondott ellenjelöltem érdekében. A főispánnak ez a kortesszerepe természetesen inkább a közigazgatás és az állami apparátus, mint a választók felé bizonyult útmutatásnak. A szerepeket úgy osztották fel, hogy a közigazgatás egyenként hivatta magához az embereket, a szolgabírák és az exponált tisztviselők feleségeinek egy része pedig községről községre, házról házra járt, megfenyegetve boldog-boldogtalant, ha rám meri adni a szavazatát. Aki állami tisztviselő, vagy független helyzetben levő szavazópolgár még ezentúl is velem érzett, azt a főispán vagy személyesen, vagy telefonon hívta fel, emlékeztetve őt kötelességére, sőt odáig merészkedett, hogy kortesbeszédeiben kipellengérezte azokat, akik még ezek után is együttéreztek velem és a TokajhegyaW jövőjével. Arról nem is beszélek, hogy A olyH korteshadjáratot inditottak ellene^És olyan felekezeti izgatást tűrtek és^vottak a kerületben, amelyhez hasc^Hszintén példa nélkül áll a magyar §■ választások történetében. ^JFolytatás a 6-ik oldalon.) . . ...... gyilkosság a szalon pii irp v utóban........... I /lijílVflJ Metro.Goidwyn-Mayor.nim ChüHes Ruegle* Mary Carlisle | és egy gorilla. Premier kedden- 9