Esti Kurir, 1935. július (13. évfolyam, 149-172. szám)

1935-07-04 / 149. szám

B2- k isn Kxim. Egy idős házaspár halá­­losvégű családi viszálya Pécs, július 3. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­tése.) Ma reggel megdöbbentő halálosvégű­ családi dráma játszódon le Mohácson. Tas­si János h­atvanegyéves jómódú mohácsi gazda is nyílt utcán megtámadta feleségét és leszúrta. A­ gyilkosság mögött régóta húzódó családi viszály áll. Tassi Jánosné néhány hónappal ezelőtt különvált férjétől, mert különböző családi ellentétek merültek fel köztük. A férj több ízben felkereste feleségét és békülési hajlandóságot mutatott, az ötvennyolc éves asszony azonban nem volt hajlandó vissza­térni férjéhez. Tassit felesége makacs maga­tartása rendkívül elkeserítette és ma reggel elhatározta, hogy végezni fog az asszonnyal. A kora reggeli órákban lesbe állt azon az útón, ahol az asszony bevásárolni szokott járni és amikor az asszony egy üres telek elé ért, Tassi előugrott és hatalmas konyhakést döfött a nyakába. A szúrás átvágta az asszony ütőerét, úgy­hogy nyomban meghalt. A gyilkos férjet le­tartóztatták. Meghalt André Citroen, a franciák Ford la Paris, július 3. (A­ Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­­tése.) André Citroen, a neves gépkocsigyá­ros ma váratlanul elhunyt. Mint ismeretes, vállalata egyike lett a világ legnagyobb gépkocsigyárainak. Citroen származását bizonyos mértékben homály fedte. Állítólag orosz vér folyt az ereiben s mint egész egyszerű szerelő kezdte meg karrierjét Sziléziában. Aztán Párisba került, ahol autószerelő műhelyt nyitott. Ettől kezdve karrierje nagy ívben lendült fölfelé és az egyszerű szerelőműhelyből gyár lett. Citroen előtt az amerikai Ford példája lebegett. Bevezette Franciaországban a szé­­riatípusú autók gyártását, ami igen nagy dolog, ha az ember a francia polgár indivi­­duadisztikus hajlamait ismeri, aki semmi­képpen sem tűri el, hogy autójának karosz­­szériája még csak megközelítőleg is hason­lítson egy másik autó formájához. Citroen azonban legyőzte a francia indi­vidualizmust legalább is az autógyártás te­rén. Évről-évre növelte vállalatait, lendület­­ét, és nagystílűen feküdt bele minden üz­letébe. Még a háború előtt sikerült részvé­nyeit a tőzsdére bevinni. A háború alatt már ezerszámra cikáztak Paris boulervard­­jain a Citroen-kocsik. A nagy marnei csata megnyerésének emléke nem kis mértékben fűződik Citroenhez. A francia csapatokat ugyanis Citroen-féle taxikon és autóbuszo­kon szállítottak ki Parisból a­­marnei had­színtérre. Ennek a gyors csapatösszevonás­­nak volt köszönhető, hogy a franciák Mar­n­énál vereséget mértek a németekre. A há­ború után Citroennek már saját taxiválla­lata és autóbusztár­sasága volt, ezek a válla­latok bonyolították le Páris utcáinak óriási forgalmát. André Citroen egész életében szenvedélyes hazardőr és spekuláns volt. Rajongott a já­tékért. Ha Montecarloban megjelent , a szenzáció erejével dalott, a francia Ford ugyanis óriási tétekben játszott. Sorra rob­bantotta a bankokat, de őt is ütősére a já­tékos sorsa. Veszíteni kezdett. Egyre vadab­­bul és vadabbul feküdt a játékba. Vesztesé­gei végül érzékenyen érintették­­a vállalatot. A gazdasági krízis, a pénzromlás, s a hitel­válság az utóbbi években súlyos helyzetbe hozta a vállalatot. Már-már anyagi össze­omlástól kellett tartani, s az óriási Citroen­­m­íveket csa­k nagy nehézséggel tudták sza­nálni. Megkezdődött a redukálás. A párisi Eiffel-torony gigantikus fényreklámjai, ame­lyek Citroen nagyságát, pénzügyi zsenialitá­sát és kocsijainak jó minőségét hirdették, hirtelen kihunytak. Nem volt pénz reklámra. .. Citroen-műveket a Michelin-vállalat men­tette meg az anyagi krachtól. A nagy hazar­dőr autószerelő, miután a­ vezetést elvették tőle, buskonyr lett. Energiáját már nem tudta kiélni. Az utóbbi időkben gyakran em­legette, hogy ránézve a halál csak megváltás. ­ Ma megkezdődött a nemzetközi modern pentatlonverseny A nemzetközi modern pentatlonverseny résztvevői kedden délután kivonultak a te­replovaglás színhelyére, a káposztásmegyeri erdőbe, ahol bemutatták nekik a szerdai ver­seny terepét. A versenyzők érthető érdeklő­déssel szemlélték a terepet, melyet eddig ti­tokban tartott a rendezőség. A pálya teljesen rendben van, minden akadályt felállítottak, s mindegyiknél telefon van. A pálya hossza 4200 méter, a standardidő 9­0. 20 mp. A Versenyzőket Adda alezredes vezette végig a pályán, aki a magyar versenyzőket a lovag­lásban előkészítette. Ma délelőtt szépszámú közönség előtt kezd­ték meg a versenyt a megyeri erdőben. Az első versenyzőt pont 10 órakor indították, a többie­ket ötperces időközökben. Az elsőnek indult svéd Gyl­enstierna ide­jét senki sem tudta túlszárnyalni. A magyar versenyzők közül az utolsónak in­dult Petneházy szerepelt legjobban, míg Joós tévedésből a két célpózna helyett a távirópóz­­nák közé futott be és így pályatévesztés miatt diszkvalifikálták. Legsúlyosabban a német Cranier bukott, aki arcát vérezte fel, sérült tovfit pedig kötelekkel vontatták ki az árokból. A kitűnően megrendezett versenyen megjelent Shhwoy István, a honvédség főparancsnoka, Strichenau tábornok, a német lovasság felügye­lője és sok más előkelőség. A modern pentatlon első számának, a lovag­lásnak eredménye a következő: I. Gyb­enstierna svéd 6 p. 56.7 mp. 100 pont. 2. Slandrick német 7 p. 00.4 mp. 100 p. 3. Petneházy magyar 7 p. 10.9 mp. 100 p. 4. Rib­­bing svéd 7 p 29.6 mp. 100 p. 5. Bitek német 7 p. 33.8 mp. 100 p. 6. Borsman svéd 8 p. 02 mp. 100 p. 7. Abba olasz 8 p. 05.4 mp. 100 p. 8. Oxenstierna svéd 8 p. 10.4 mp. 100 p. 9. Somfay magyar 8 p. 11.8 mp. 100 p. 10. Bor­­riello olasz 8 p. 12.9 mp. 100 p. 11. Bjuggren svéd 8 p. 20 mp. 100 p. 12. Öblei olasz 8 p. 34.4 mp. 100 p. 13. Orgera olasz 9 p. 17.4 mp. 100 p. 14. Frattini olasz 8 p. 48.4 mp. 92 p. 15. Lemp német 7 p. 46.2 mp. 90 p. 16. Orbán magyar 11 p. 38.9 mp. 16.5 p. 17. Puttmann német 14 p. 31.8 mp. — 61 p. 18. Bartha magyar 14 p. 56.4 mP 81 P- 19—20. Cramer német és Joós magyar diszkvalifikálva. A nemzetek négyes csapatversenyében a svédek vezetnek 19 ponttal, a németek 39, az olaszok 42 és a magyarok 46 pontja előtt. Csütörtökön délelőtt fél tíz órakor a Timót­­utcai katonai sportiskolában második számként az epevivás kerül sorra. (30 és 32-es villamos.) Változatlanul tart a csepeli sztrájk Csepelen változatlanul áll a sztrájk. Min­den tárgyalás abbamaradt, félbeszakadtak a békítési kísérletek is. Ma reggel az 1600 sztrájkoló munkás közül talán mindössze tizen-huszan jelentek meg, hogy fölvegyék a munkát, a többiek valamennyien a csepeli munkásotthonban berendezett sztrájktanyán voltak s ma reggel is rögtönzött gyűlésen azt követelték, hogy a gyár teljesítse köve­teléseiket. Ezzel szemben a gyár továbbra is kitart régi álláspontja mellett és csak az esetben tárgyal a munkásokkal, ha előbb megindul a munka a különböző műhelyek­ben. A tegnapi botrányos jelenetnek megismét­lődésétől tartva, ma délelőtt is nagy rendőri készültség őrzi a csepeli posztógyárat — közbelépésre azonban nem volt mindezideig semmi szükség. ■9 1335 VII. 4. CSÜT­EJ Újabb botrányos utcai verekedés Gyöngyösön Gyöngyös, július 3. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­­tése.) Kínos botrány játszódott le ma dél­előtt Gyöngyösön, ahol az utóbbi időkben szerencsétlen véletlen következtében szinte sorozatosan történtek kínos társadalmi affé­rok. Háromnegyed tíz óra tájban a Fő­ utcán automobilon hajtatott Kovács Gyula gyáros, a gyöngyösi ipartestület elnöke, Heves vár­megye közéletének egyik ismert tagja. Az automobilban felesége, továbbá Szentgyörgyi Horváth István zenetanár, alsóvárosi kántor és ennek felesége foglalt helyet rajta kívül. Az automobil a Fő­ utcán meg akart állani, hogy Szentg­yörgyi és felesége leszállhasson. Azonban a kocsi, amelyet maga Kovács ve­zetett, miközben a járda mellé akart állani, elütötte az út szélén haladó Hahn Istvánnét, egy tekintélyes gyöngyösi faáru- és építési anyagkereskedő feleségét, aki Renner Mar­git városi tisztviselőnő társaságában haladt az úton. Az autó sárhányója fellökte Hahn­­nét, aki elvágódott az úttesten és amikor fölkelt, hangos és meglehetősen sértő sza­vakkal támadt az autó vezetőjére. Kovács Gyula e szavakra leugrott autójá­ról, szitkozódva oda rohant Hahnnéhoz és még mielőtt bárki megakadályozhatta volna, teljes erővel kétszer egymás után circul­­ütötte. Hahnné sikoltozva hátrált a férfi elől, aki újból neki akart menni Hahnnénak és Brenner Margitnak is, de felesége és a botrány zajára összeszaladt járókelők meg­akadályozták. Beszéltünk Hahn Istvánnéval, aki sírva mondotta el a történteket: — A jelzett időben Brenner Margittal sétáltam az utcán. Nem vettük észre, hogy automobil közeledik, mert nem tülkölt. Egyszerre ijedten éreztem, hogy automobil suhan el mellettem, majd a következő pil­lanatban az autó sárhányója fel is lökött, u­gy hogy elvágódtam az úttesten. Néhány lépésnyire odább az autó megállt. Igaz, hogy felháborodásomban megsértettem a kocsi vezetőjét, de nagyon csodálkozom, hogy Kovács Gyula, akit városszerte be­csülnek, nem értette meg lelki állapotomat és ennyire megfeledkezett magáról. Kovács Gyula egyébként üzenetet küldött, hogy személyesen meg akar látogatni és bocsá­natot akar kérni. Férjem és én azonban a megfelelő lépéseket megtettük és semmi­féle bocsánatkérésre nem reagálunk. Hahn István, a sértett asszony férje ma lovagias elégtételt kért Kovács Gyulától. A vonat elé vetette magát a budafoki posta pénztárosa Ma reggel a budafoki töltésről az arra haladó személyvonat elé vetette magát egy jól öltözött fiatalember. A mozdony sze­mélyzete, bár észrevették az öngyilkosságot és megkísérelték utolsó pillanatban a vonat megállítását, nem tudott segíteni, a fékezés nem járt sikerrel s a kerekek kettészelték a szerencsétlen ember testét. A vonat persze azonnal megállott, értesí­tették a rendőrséget, amely bizottságot kül­dött ki a helyszínre. A nyomozás megállapí­totta, hogy az öngyilkos Serényi Miklós, a budafoki postahivatal helyettes pénztárosa. Sem hozzátartozói, sem pedig a postahivatal személyzete nem tudják okát adni Serényi öngyilkosságának, egyelőre azon fáradoz­nak, hogy a hivatal pénztárszekrényét kinyissák, mert sem Serényi zsebeiben, sem lakásán nem találták meg a kulcsokat. Az öngyilkos postahivatali pénztáros búcsúlevelet nem ha­gyott hátra. k a kánikulai napokban is piszkos, mocsaras vizet kap Újpest lakossága az Istertől Újpest városának esztendők óta legége­tőbb problémája: az ivóvíz. A vizet tudva­lévően az Ister Magyar Vízmű Rt. szolgál­tatja Újpestnek s a környékeknek s ez a viz — különösen a nyári hónapokban — min­denhez inkább hasonlít, mint emberi ital­hoz. Alig múlik el nap, hogy valamilyen formában ne szerepelne a nyilvánosság előtt Újpest polgárságának az Isterrel való harca, amelybe legutóbb már a kereske­delmi miniszter is beleszólt, aki magához kérette Újpest városának az Isterrel való szerződését és különböző reformokra kötelezte a vízvállalatot. E reform értelmében az Ister vizmű rt. köteles egy nagy szűrőt fölszerelni, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben Újpest város lakossága tiszta és iható vízhez jusson. Addig azonban! ... addig azonban az új­pestiek tovább is a sárga és barna színben játszó, foszlányokkal, szalagszerű piszokkal tele, rosszillatú, meleg vizet kénytelenek fo­gyasztani, amennyiben végső kényszerből nem fordulnak a Pestről szállított ivóvízhez, vagy a különböző drága ásványvizekhez. • Különösen most a legutóbbi kánikulai na­pok mutatták meg, hogy úgyszólván egy percig sem halasztható Újpest vízkérdésé­­nek a megoldása. A nagy hőségben ugyanis olyan szörnyű, piszkos, rosszillatú víz folyt az újpesti vízcsapokból, amely semmiesetre sem a szomjúság oltására, hanem inkább a víztől való megiszonyodásra alkalmas. Néhány élelmes újpesti munkás és keres­kedő — mint ahogy ez évről-évre ismétlő­dik — felhasználva a kánikulai napok foko­zódó vízszükségletét, Budapestről hordókban, kannákban és kádakban szállította ki a tiszta ivóvizet Újpestre, amelyet ott literenként 1—10 fillérért mértek ki, a lakóházak távolsága szerint. Ugyanakkor természetszerűleg nagy keletje volt a külön­böző ásványvizeknek is a tehetősebbek kö­rében, mert az Ister vizét úgyszólván lehe­­tetlenség tud­t fogyasztani ■ Újpest polgárai kétségbeesetten várják a kereskedelmi miniszter döntését, hogy mikor rendeli el végképp annak a szülőnek a felál­lítását, amelyet Semsey Aladár, Újpest pol­gármestere írt elő eredetileg az Ister részére. Ez a szűrő ugyanis állítólag megtisztítaná a vizet a mocsárszagtól, különböző foszlányok­tól, maradványoktól és sárgás-barnás színé­től. Az Esti Kurír munkatársa ez ügyben egyébként kérdést intézett dr. Fadgyas Gyulához, Újpest város tiszti főorvosához, aki a következőket mondotta: — Én is tudok a tömeges panaszokról, azonban azt kell mondanom, hogy az új­pesti víz most sem piszkosabb, mint azelőtt. Egészségi szempontból legalább is nem ár­talmas, mert minden héten vizsgáljuk a vizet. Ennek a víznek az összeállása zavaros, rossz ízű, rossz illatú és semmiesetre sem üdítő. Mindezen azonban addig nem lehet segíteni, amig az Ister nem állítja fel a régen várt szűrőt. Ez rövidesen megtörténik. Ugyanis az erre vonatkozó akták a kereskedelmi miniszter­nél vannak és értesülésünk szerint a döntés már útban van s igy a vízszűrőt csakhamar felállítja az Ister. KÜLFÖLDI TŐZSDÉK . Berlin, július 3. Norddeutscher Lloyd­ 38 egynegyed, AEG 47 egynyolcad, Licht und Kraft 135 egynegyed, Gesfib­el 130 és fél. Farben 152 egynegyed, Gel­­senkirchen 84 hétnyolcad, Harpener 115 három­­nyolcad, AKU 75 ötnyolcad. Az irányzat barát­ságos. Liverpool, július 3. Középárfolyamok: Búza októberre 5.2 és fél, búza decemberre 5.2 és fél, búza márciusra 5.3 és fél.

Next